Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

\ Szerda, 1970. április 15. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A technológus, a konstruktir és a vásárié KISZ-Gatalok tanácskoztak Gazdasági ügyelő Az iparvállalatok tekintélyes része tavaly és tavalyelőtt is szép nyeresé­get könyvelhetett el. Ha azonban megnézzük, pl. a fpgyasztási cikkeket előállí­tó gyárak árulistáját — nem mondom, hogy kivétel nél­kül, de azért gyakorta talá­lunk olyan gyártmányokat, amelyek a 60-as években még megüthették a mértéket, de a 70-es években már eset­leg nem szívesen találkozik velük a kedves vevő. A szép nyereségeket ugyanakkor a jelenlegi termékek forgalma­zásával érték el a gyárak, s így a magas bevételek „elal­tathatják” a vállalatokat. Rá­adásul néhány fogyasztási cikkből ki sem tudták elé­gíteni a keresletet, ez pedig még inkább azt a látszatot keltheti, hogy elég'csak a ka­pacitást bővíteni, s akkor hosszú távon kielégítő lesz az üzletmenet. Elméletben régen tisztázott kérdés, pl. hogy csakis a kor­szerű. jó minőségű, olcsón és magas műszaki színvonalú technológiával gyártott ter­mék lehet alapja, tartósan, a rentábilis gazdálkodásnak. A gyakorlatban azonban, en­nek az alapnak a megterem­tése, nem is egyszer, tüstént a kezdet kezdetén megtorpan — a technológus és a konstruktőr között húzódó szakadék miatt. A konstruktőri elképzelés — és ez nagyon lényeges — általában mindig megfelel a kívánatos színvonalnak, a fo­gyasztói elvárásoknak —, s így a vállalat jövőbeni ren­tabilitásának is. Ebből pedig az következik, hogy hovato­vább, a jó minőségű termék, a magas műszaki színvona­lú fogyasztási cikk pl. nem <k konstruktőri szándék, fel­készültség és lelemény függ­vénye. Az ilyen tulajdonsá­gokkal bíró termék nem születhet meg — nagy soro­zatban —, csak a gyártmány- fejlesztő asztalán, hanem csakis a tudatos, folyamatos, átgondolt és összetett műsza­ki fejlesztési munka kereté­ben. A kohó- es gépipar egyik felmérése szerint pl. a vál­lalati gyakorlatban a fejlesz­tési programok 30 százaléka általában csak gyártmány- fejlesztést tartalmaz, s csak 20 százalékban technológia- fejlesztést. A példák sora igazolja viszont, hogy jó mi­nőségű terméket, korszerűt, elavult technológiával nem lehet készíteni. A fegyelem és adS persze sok mindent rendbe- hozhat, bizonyos határig el- I lensúlyozhatja a korszerű konstrukció és a kevésbé korszerű technológia közti ellentmondást, de végül is mindig, vagy a konstruktőr visszakozik, vagy a fogyasz­tó bosszankodik sokat, s a gyár fizet ki garanciális költ­ség és selejtkár címén tete­mes összegeket. Akár új gyártmányok bevezetéséről, akár a futó termékek minő­ségéről van is szó, alapvető változást csakis a komplex műszaki fejlesztés hozhat. A kohó- és gépipari tárca mindezek tanulságaként, a múlt év közepén, figyelem­re méltó akciót kezdeménye­zett — figyelemre méltót a többi tárca számára — és 17 fogyasztási cikket gyártó vállalatát „szembesítette” a követelményekkel. A hazai rádiógyártás számára például előírta a készülékek haladék­talan tranzisztorizálását, s az integrált áramkörre való át­állás sürgős megindítását. Mindkét program végrehaj­tásaitól egyben a készülékek üzembiztonságának ugrás­szerű javulását is joggal re­mélhetjük. A akkumulátor- készítőknek csökkenteniük kell a termékek súlyát, vágj7 növelni a fajlagos ka­pacitást, már csak azért is, mert az ólomimport sokba kerül a népgazdaságnak. A minisztérium természe­tesen nemcsak „szembesítet­te” vállalatait ezekkel a kö­vetelményekkel, hanem elő­írta azt is, hogy a legrövi­debb idő alatt állítsák- össze műszaki fejlesztési program­jukat. Ezek a programok jó­részt már cl is készültek, sőt többségükben 1970 végét je- j lölik meg a tervezett intéz- í kedések határidejeként. Így j például június 30-ig a sa-: vasakkumulátor-gyártás- j ban olyan technológiai vál- j toztatásokat vezetnek lie, amelyek . az élettartamot 50 százalékkal növelik majd. A Hajdúsági Iparművek, koo­perálva egy jugoszláv céggel, az év közepéig piacra hoz majd egy automata mosógé­pet, s hozzáfogott a csende­sebb porszívó prototípusának elkészítéséhez. A MOFÉM — a fürdőszoba-szerelvények legfőbb hazai gyártója pedig 5» pontból álló műszaki fej­lesztési, intézkedési tervet készített, hogy termékei mi­nőségét, megbízhatóságát je- i lentősen javítsa, s ígéri, hogy : ezt a programot 1970. július j 1-ig végrehajtja. A kényelmei, a ^ üzembiztonságot, a szebb külsőt, a hosszabb élettarta­mot, a nagyobb teljesítményt, egyszerűbb, könnyebb kezel­hetőségeket, várják el a fo­gyasztók az ún. vasműszaki cikkektől is: az edényektől a tv-ig, rádióig. A technológu­sok és konstruktőrök együt­tes, összehangolt munkájául eleget lehet tenni ezeknek az elvárásoknak. Gyömrőpuszián A KISZ politikai nevelő­munkájában jelentős helyet foglal el az egyes ifjúsági ré­tegek sajátos helyzetével va­ló foglalkozás. Tegnap, ápri­lis 14-én, délelőtt, a Nagy­miskolci Állami Gazdasági gyömrőpusztai üzemegységé­ben gyűltek össze a fiatalok, több mint harmincán. Ta­nácskozásukon részt vett az t állami gazdaság igazgatója, j párttitkára és szakszervezeti j titkára is. Két vitaindító előadás ! hangzott el, majd a fiatalok i hozzászólásai következtek. : Főleg kulturális és szociális ; gondjaikról beszéltek. Sza- I vük nem volt hiábavaló, mert mindjárt ezen a megbeszélé­sen megígérték a gazdaság ve­zetői, hogy a gyömröpusztai lzastélyban berendeznek ré­szükre egy ifjúsági klubot. Vizsgálják a másodállásokat A NEB Borsod megyei Bi­zottsága több járási bizott­sággal egyetemben vizsgála­tot végez a másodállású és a mellékfoglalkozású munkavi­szonyok létesítésével, a szer­ződések teljesítésével kapcso­latosan. Ennek érdekében több mint száz vállalat, in­tézmény, szövetkezet vezető­jéhez táblázatokat küldtek előzetes felmérések végett.: Ezek alapján tartják meg a | vállalatoknál a helyszíni vizs­gálatokat. Több egészségügyi létesít­ményben — kórházakban, rendelőintézetekben, szakor­vosi rendelőkben — felmé­rést végez a NEB, hogyan vannak ezek ellátva a szük­séges műszerekkel, berende­zésekkel. Nincs olyan termelőszövet­kezet Borsod megyében, ahol ne lenne folyamatban vala­milyen jelentősebb építkezé­si beruházás, és olyan ter­melőszövetkezet sincs, ahol ne terveznék újabb istállók, telepek, majorok építését. A beruházási kedv és igény na­gyon megnőtt az utóbbi években. Az építkezési igény általá­ban nagyobb is, mint a meg­valósítási lehetőség. Az új istállók, telepek, majorok, utak és más gazdasági épü­letek kivitelezését — gyors megvalósítását — sajnos, az anyaghiány érzékenyen gá­KISKERESKEDELEM tolja. Legérzékenyebb a hi­ány cementből, betonacélból, tetőfedő szerkezetekből, de előregyártott építőelemekből is. Ezért csak dicsérni a. net yz AGROKER megyei vállalatá­nak azt a törekvését, hogy igyekszik beszerezni új és korszerű építőanyagokat, szerkezeteket és építőipari gépeket elsősorban a megye termelőszövetkezetei részére. Szamosvári István igazgató tájékoztatása szerint az AG­ROKER megyei vállalata va­lamennyi építőanyagból igyekszik kielégíteni a tsz-ek igényeit, többek közt: mész- ből, kőből, fából, téglából, vasáruból és cementből is. A vállalat — az AGROTRÖSZT útján — például a Szovjet­unióból és Romániából ren­delt cementet, hogy enyhítse a hiányt és kielégíthesse a közös gazdaságok igényeit. — Vállalatunk valamennyi építőanyag forgalmazásával foglalkozik és vannak lehe­tőségeink — mondotta az igazgató. — Ráadásul: olcsób­ban is tudjuk adni ezeket az anyagokat, mint más forgal­mazó vállalatok, mert nem számítunk az árakhoz kiske­reskedelmi hasznot, minden építőanyagot nagy kereskedel­mi áron adunk el a tsz-ek- nek. A megyei AGROKER új építőanyaggal is jelentkezik. A habszivacsból készült po­rán nevű műanyag építőele­mekkel. Ezeket az Északma­gyarországi V egyimű vek gyártja. A 24xl2-es vasváz­szerkezet közé a porán mű­anyag építőelem könnyen be­építhető. Két oldalról farost­lemezzel kell burkolni, de kívülről burkolható eternit­lapokkal is. Az AGROKER Vállalat — miután lekötötte az Észak magyarországi Ve­gyiművek egész gyártási ka­pacitását — intézkedett, hogy a jövőben a vasvázszerkeze­teket a műanyag építőelemek felhasználásának figyelembe vételével gyártsák. 1970 má­sodik felében már olyan vas- vázszerkezetek kerülnek for­galomba, amelyek közé a po- rán-elemek könnyen behe­lyezhetek. A mezőgazdasági építkezé­sek kivitelezését jelentősen meggyorsíthatják a tsz-ek közös vállalkozásai — a TÖ- VÁLL-ok — és az építőbri­gádok, ha a munkálatokat gépesítik. A megyei AGRO­KER annyi építőipari gépet szerzett be, hogy ki tudja elégíteni Borsod megye TÖ- VÁLL-ainnk igényeit. (Me­gyénkben öt TÖVÁLL műkö­dik.) Ezekkel a gépekkel nemcsak gyorsítani lehet az építkezéseket, hanem korsze­rűsíteni is. Végül — de nem utolsó­sorban — azt is elmondotta Szamosvári István igazgató, hogy 1970 végén és 1971-ben folyamatosan komplex állat­tenyésztési építkezési beruhá­zásokhoz teljes technológiai gépsorokat, berendezéseket is forgalmaznak termelőszövet­kezetek részére. Ezeket a be­rendezéseket és gépsorokat már megrendelték, és a vál­lalat garantálja, hogy a komplex technológiai sorok — valamennyi változatban — maradéktalanul megfelelnek a mai termelési és techni­kai követelményeknek. (sz, j.) Megélénkült a határ üStó ■ ” ' ...... g|§| A felsffzsoleal Szabadságharcos Tsz kertészbrigádja palántáz- za a salátát. A kiskereskedelem fejlesztéséről szóló kormányrendelet óta eltelt másfél év alatt kétezer új, kereskedésre jogosító iparigazolványt adtak ki, de időközben ezer kereskedő meg­szüntette tevékenységét. Az illetékes tanácsok ezért — első­sorban az ellátatlan területeken — szívesen vennék további iparigazolványok igénylését. A kiskereskedők egyharmada különböző okok miatt sdó- mentes, négyezer kiskereskedő átalányban, 2600 pedig kive­tés útján tesz eleget adófizetési kötelezettségének. Az álta­luk befizetett jövedelmi és forgalmi adó összege meghaladja a 30 millió forintot. A kereskedők ma már fokozódó bizton­ságérzet tudatában, vállalkoznak űziélek építésére, korszerű­sítésére, árukészletük bővítésére. Ehhez, az OTP-tőí kapott- hitel is segítséget ad. JAVUL A SZEMÉLYGÉPKÖCSI-ELLATAS A Gazdasági Bizottság a," közelmúltban —• a belkereskedel­mi miniszter jelentése alapján — foglalkozott a szemíly- gépkocsi-ellátás helyzetével. Tavaly 19 ezer 800 autót érté­kesítettek, az előző ‘ évinél ezerrel kevesebbet. Az előjegyzé­sek száma mintegy harmincezerrel tovább nőtt, összesen 74 ezer megrendelőt tartanak nyilván. A Trabant és Wartburg típusok iránt rendkívül nagy a kereslet, ez teszi ki az elő­jegyzések 70 százalékát. Tekintettel az igen nagy érdeklő,-léi­re, az előjegyzések nagy számára, a belkereskedelmi minisz­ter az idén 30 ezer személygépkocsi értékesítését tervezi, ez több mint ötvenszázalékos forgalomnövekedést jelent. Ennek ellenére várható az előjegyzések és a kielégítetlen igényék további növekedése is. MŰANYAG A MEZŐGAZDASÁGBAN Fenti címmel rendez kiállítást a BNV területén április 17- től 24-ig a HUNGEXPO és a CHEMOLIMPEX Külkereske­delmi Vállalat. 30 hazai és ugyancsak 30 külföldi vállalat ke­reken négyszáz fajta műanyag cikket mutat be. A többi között a gyümölcstermesztésben alkalmazható rafiákat -.és tárolóhálókat, korróziógátló vegyi bevonatokat, csomagoló­gépeket, falpaneleket, fóliákat és műanyag zsákokat. Több termékével szerepel a kiállításon a Tiszai Vegyikombinét is MEGFIATALODIK A GYÁR A több, mint kétmilliárd forintos költséggel Özdon épülő folyamatos acélöntőmü. valamint rúd- és dróthengermű üzembeállítása után lényegesen megjavul az építő- és feldol­gozóipar ellátása, nagymértékben növekszik a jó minőségű betonacél, a hengerhuzal és egyéb íinomkohászati áruk teP melése. Már 1973-ban üzembe lép a folyamatos öntőmű, 1975-ben pedig az új hengermű. BŐVÜL A HATARMENTI CSEREFORGALOM A fogyasztási cikkek nagy nyári bemutatója lesz a 25. sze­gedi ipari vásár. Itt több, országos nagyvállalattal együtt, összesen 130 magyar kiállító mutatja be termékeit. A szegedi vásár olyan kérdésekre is választ ad majd, hogy mikor és mennyiért lehet vásárolni az új fogyasztási cikkeket, s mint már a korábbi években, az idén is szolgálja a határmenti csereforgalom növelését. A magyar kiállítók mellett 70 jugo­szláv vállalat is bemutatja az árucserére felajánlott termé­keket. Nagy a beruházási kedv Jobb anyag és gép — mezőgazdasági építkezésekhez Létszámgond a bányáknál Míg a Borsodi Szénbányák által termelt szén iránt nö­vekszik a kereslet, a vállalat létszámgondokkal küzd. A legutóbbi tájékoztatás adatai szerint jelenleg mintegy 500 munkás hiányzik. Különösen rossz a helyzet a vájárután­pótlásnál. Rontotta a munkaerőhely­zetet a szénbányászat jövőjé­be vetett hit megingása is, ezért a kilépő létszámot igen nehezen tudják pótolni. Ez tette szükségessé — többek között — a pótműszakok be­állítását is A munkaerőgond megoldá­sa. valamint az átlagos élet- ko- ••avhásn ' rdekében egy­részt tovább fokozzák a gépe­sítést másrészt magas ösztön­díjat fizetnek ki a vájár ipa­ri tanulóknak Tavaszi vetés az ónodi Rákóczi Tsz földjén Foto: Szabados György

Next

/
Oldalképek
Tartalom