Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Péntek» .1970, március 13,

iiiwHMii« ..........im» ÉSZAKIM AGYARORSZÁG o

r

^M,/ , ‘ ^

í ; F 4 i

'U; t>'

i§! i '''E;

I $ í

jA- *”

í< 1 » %,’<<*}

» , » 1 ;\*w|

I*\ í

I ' Hl

Tízezer lieidss tsz

V p ES F Sr E»

gy@rmeiceip©Sie&!

Belvízvédelem

Csaknem 10 ezer kataszlrális holdat borít belvíz a Kiskunságban. A Középdunavötgyi Vízügyi Igazgatóság 500 szakembere tartózkodik a veszélyeztetett területeken. Jellegzetes kiskunsági kép: tenger fogja körül a magányos tanyát.

Segítségei vár liét falu halára

Hozzászólások

Miskolc közlekedési

O t

Szóljanak hozzá az utasok is címmel az Észak-Magynr- országban megjelent felhívásra közlöm, hogy a családom és magam nevében helyeslem azt az elgondolást, hogy az autóbuszbérlettel villamoson is lehessen utazni. Ez csökkentené az autóbusz túlzsúfoltságát Szabad legyen megemlítenem, hogy az autóbuszbérletért többet is fizetünk, mint a villamosbérletért

Erdélyi Erzsébet

*

Buszbérlettel rendelkező nyugdíjas vagyok. Csúcsforgalom idején lehetőleg nem utazom. Mégis szívesen venném, ha tumultus esetén busz helyett villamoson is mehetnék. Különösen vasárnap.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, a villamosok nálunk igen lassan közlekednek. Ez így nem korszerű.

Kovacsik János.

Miskolc, III., Szamos u.

*

Örömmel vettük, hogy a Miskolci városi Tanács vbülésén a közlekedési válság megoldására kereslek a lehetőséget, s hogy az Észak- Magyarország felkérése alapján, mi véleményünket és javaslatainkat is kifejthetjük.

Az utasok is elsősorban a közlekedésben tapasztalható szervezetlenségben látják a hibát. Azonban ezek kiküszöbölésében — bizonyos értelemben — maga. a Miskolci Közlekedési Vállalat a legkevésbé érdekelt. A bérletek értékesítésével bevételének zömét előre biztosította, « o hibák felszámolására irányuló — bár csekély költséget jelentő — intézkedésük a nyereség csökkentését is jelentheti. Ezt vállalaton belül sem, és felügyeleti szinten sem fogadnák szívesen. (A közlekedési vállalat dotációval működik. A szerkesztőség megjegyzése.)

A forgalmi gócpontok széthúzása a Dózsa György utcáról a Béke és a Marx terekre, az utóbuszjáratok rövi- tíebb szakaszokra való darabolása az átfedések megszűnését eredményezte. Ugyan • akkor az utazók szamára költségesebbé tette a közlekedést. Azt vártuk, hogy ezek a változások javulást eredményeznek. A legkevesebb, amit a Miskolci Közlekedési Vállalat a közlekedési gondok javhasára tehet, véleményem szerint a következő: Az 1 l-es autóbusz vonalának szűk átbocsátóképességé felszámolására vezessék bej hogy a S0 forintos korlátlan. valamint az 1 l-es járatra érvényes többvonalas buszbérletekkel fel áment csen lehessen utazni, bármely időpontban, de legalább csúcsidőben. Még egy javaslat : Visz- szatérve egy néhány év előtti gyakorlathoz, az 1-es vonalra csal; korlátozott szántba?! indokolt esetben adjanak ki nu tób ti r; bérletet

olyan mennyiségben, hogy a forgalmat bármely időpontban kulturált körülmények közölt tudják lebonyolítani.

Lóvá"! Is. .'.ín Miskolc, Kassai yr.

Viharvert kalapját kezében tartva, tisztelettudóan áll meg a bíróság előtt A jegyző új papírt tesz a gépbe, s az öreg halkan odaszól:

— Én is kérek egy másolatot.

— Majd hozzon egy kétforintos okmánybé...

— Itt van kérem — vág szavába az öreg, s leteszi az ujjaihoz ragadt bélyeget.

A bíróság és a jogtanácsosok összenéznek, s ajkuk szögletéről még jó időben visszaparancsolják a hirtelen támadt mosolyt A tanácsvezető bíró nevét kérdi, majd a foglalkozását.

— önálló földműves, jelenleg tsz-tag — hangzik a válasz.

Ö a felperes. Pereli a tsz-t, mert az egyik traktoros elütötte a lovát. A költségeit akarja behajtani a szövetkezeten. Az ember szinte izgul érte. Egy idős paraszt- ember, szemben a tsz, a biztosító jogászaival. Még csak ügyvédet sem hozott magával. Ennyire bízik az igazságában? Ennyire bízik a bíróságban? Vagy önmagában?

— A fiam hajtotta a lovat, amikor a baleset megtörtént. Neki nem lett baja. de a ló megsérült. Annak a gyógykezeltetése. pénzbe került, tisztelt bíróság.

A bírónak láthatóan tetszik az öreg fellépése. Nagy jóindulattal a hangjában magyarázni kezdi:

— Az állatorvostól hozzon igazolást az összegről.

Az ember nyugtalanul körülnéz. Hová tegye a kalapját? Végül elnézést kér a jogtanácsostól, s az asztalára teszi. Kigombolja vastag télikabátját, s a belső zsebéből előkotor egy halom papírt. Bizonyára fel akarja írni, hogy el ne felejtse, mit kell beszerezni, gondolják a hivatalos emberek, s türelmesen, csendben kivárják a körülményes motoszkálást Végül kiválaszt egyet a papírok közül, s a bíró elé teszi.

— Tessék parancsolni. Egy darab sérült ló gyógykezeléséről a számla. Az állategészségügyi intézetből való. Ezernyolcvankét forint.

A tanácsvezető bíró diktálja a jegyzőnek a csatolt- iratot, majd a mi emberünk folytatja mondókáját.

— Van nekem egy kis háztáji földem. Jó pénz, különösen korán nyáron. A lóval hordtam én a miskolci piacra kérem, ami a kertben termett. Ló nélkül hogy boldogultam volna nyár derekán? így aztán kölcsönvettem egy lovat Tessék, itt az írás róla.

A bíró átveszi és csatolja: Alulírott, igazolom, hogy odaadtam 1 darab lovat. Napi munkadíj SO forint és a ló teljes ellátása.'..”

— Aztán ugye, a baleset következtében megrongálódott a lószerszám is. Nem kérek én kérem semmi olyat, amit nem adtam ki. De ezt a javítási díjat ugye, kiadtam. Tessék!

A nyerges és bőröndös számol be a papíron pontosán, hogy azt mondja: „1 darab szerszám javítása, húzóvég-beigazítás, foldozás és végelés... kápajavHás. 1 db új kápastupli... összesen 400 forint”.

Minden olyan gyorsan,

olyan természetesen pereg, hogy szinte nem jut idő az ocsúdásra.

— A ló hazajött ugyan a kórházból, de még kímélni kellett. A szántás meg nem Várhatott, tisztelt bíróság- Kiss Bertit kértem meg, hogy szántsa meg a háztájit. Persze, ő se dolgozott ingyen ...

A bíró már gépiesen nyúl a következő cetliért, amin ez állt kusza, göcsörtös betűkkel: „Igazolom, hogy alulírott, Kiss Bertalan, felszántottam Tóth József kertjét. Szántási díj S0 forint".

De el ne felejtsük, mert az öreg se felejtette el, hogy ezeken a maszek cédulákon, igazolásokon ott díszlett kél tanú neve is.

Ez igen. A bíróságnak ugyancsak tetszik á gondos, pontos felperes. Meg is dicsérnék, ha beleférne az efféle a tárgyalás szövegébe. Így hát minden rendben lenne, csakhogy a felperes újabb lélegzetet vesz.

Ejnye, mi lehet még?

— Tisztelt bíróság. Amikor a ló megsérült, be kellett, hozni Miskolcra. A szekér meg olt maradt. Haza kellett vontatni az útról. Erről még ezt a kis írást tessék a többihez tenni.

Csipkézet* szélű füzetlap: ,,Elismervény. Hazaszállítottam a lovas kocsit Tóth Józsefnek az István-majortól. Fuvarköltség SO forint”. És ezen is két tanú aláírása.

Talán mondani sem kell, hogy dr. Saját Maga megnyerte a pert.

Adamovics Ilona

Krasznokvajtlai Bástya Tsz. Ez év január elsején, a Csereiiát talán Iegmostohább vidékén küszködő hét kis termelő- szövetkezet egyesülésével született ez a csaknem tízezerholdas nagyüzemi gazdaság. Ivrasznokvajdán kívül Büttös, Kcrcsztétc, Kány, Pamlény, Percese és Szászfa tsz-tagjai reménykednek abban, hogy közös erővel többre viszik, nagyobb eredményeket csikarhatnak ki ebből a szép, de szegényes tájból.

Hidasi Barnával, a tsz újdonsült elnökével beszélgettünk arról, hogy mit Várhat a több mint C00 tag feltől a nagy, de még gyermekcipőben járó gazdaságtól.

— Sok még a kezdeti gond, sok mindent kell szinte elölről kezdeni, de ha nem marad el az ígért és a várt segítség, akkor gyümölcsöző lesz a hét kis tsz egyesülése — mondja az elnök.

Minden szavából érződik, hogy bízik a Bástya Tsz élet- képességében, jövőjében. Sokkal jobb körülmények közül. egy jó állami gazdaságból jött ide, hogy segítsen kiutat találni. Sem ó, sem a tsz többi vezetője nem ígérnek csodáltat. Számítanak rá, hogy még küzdelmes esztendők állnak előttük.

„Kiéhezett” talajok

Terveik, elképzeléseik már vannak. Megvalósításukhoz mielőbb hozzá is kezdenek. A tsz 9858 holdjából 5300 hold a szántó. Nem túlzás azt mondani, hogy valósággal „kiéhezett” a talaj. A búza 0—9 mázsát fizet. A szászfái határban elért „rekord” is csak 12—13 mázsa. Nagyon sürgősen talajjavításokra, meszezésre, sok-sok szervestrágyára van szükség.

Vajon futja-e rá a szegényes, igen. korlátozott, saját erőből? A válasz határozott, nem! Az eddiginél fokozottabb támogatás nélkül erre nincs lehetőségük. És, ha elmarad a segítség, akkor igazuk lesz azoknak a közgazdászoknak, akik amellett kardoskodnak, hogy az ilyen mostoha vidékeket erdősíteni kell. De mi lesz akkor a hét település lakóival?!

Persze, akad „rejtett tartalékuk” is. Sokat remélhetnek a rét- és legelőgazdálkodás megjavításától. Jócskán növelhetik a pillangós területek jelenleg még igen gyenge terméshozamait.

Kiaknázatlan erdők

Az állattenyésztés is fejleszthető. Nagy gond persze, hogy korszerűtlenek a férőhelyek. A nyolc darab, 50 férőhelyes. ócska szerfás istálló nem valami gazdag „örökség”. A tehénállomány is gyenge. A meglevő. 4—5 liter tejet adó tehenek csak ráfizetést jelentenek. Ezek még a legoptimálisabb számítások szerint is legfeljebb 7—f! forintos önköltséggel tudnak egy-egy liter tejet termelni.

Az 1500 holdnyi erdőről már nagyobb bizakodással beszélnek. Sajnos ezek sem jól •jövedelmező szálfa-erdők, de még így is sok bennük a kiaknázatlan lehetőség. Az évente kitermelt, 1500 köbméternyi fát feldolgozva sokkal jobban értékest'thet90 milliós nyereség

Megyénk általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei minden eddiginél jobb ercdinénnyel zárták az 1969- cs esztendőt. 1006-ban még csak 35 millió forint volt. az ÁFÉSZ-ek tiszta nyeresége, az elmúlt évben pedig nyereségük már meghaladta a S0 millió forintot. A többletnyereséget elsősorban a forgalom emelkedésének és a költ- ségszintelc csökkentésének köszönhetik. A szövetkezeti kereskedelemben a ráfordítások hatékonysága megduplázódott.

.nék. A fafeldolgozás, esetleg a mészégetés, az erdei melléktermékek gyűjtése és értékesítése jelentősen növelheti az elkövetkező években a jövedelmet.

Ládagyártásra például a saját 319 holdnyi gyümölcsösüknek is szüksége van. Sajnos nem a legjobban sikerült ültetvények ezek sem, de jobb értékesítési lehetőségek megteremtésével növelhető a jövedelmezőségük. Ügy tervezik, hogy aszalóüzemet létesítenek, s a gyengébb minőségű gyümölcs értéke máris javulna. De csökkennének a szállítási gondok is.

Közlekedés

autóstoppal

Sajnos, a mostoha természeti viszonyokhoz itt még a vasúttól való távolság is hozzájárul. Rosszak az útviszonyok is. A tsz gépparkja kiöregedett, leromlott. Már eredetileg is zömmel, a gépállomásokon kimustrált, felújított gépek kerültek erre a vidékre. Krasznokvajdán egy vasvázas szint most alakítanak át. amolyan gépjavító műhellyé. Legalább 2—2,5 millióra van szükségük a géppark felújításához, kiegészítéséhez.

Arról már csak mosolyogva beszélnek, hogy a tsz vezetői a legtöbb esetben gyalog. máskor autóstoppal közlekednek a hét községre kiterjedő, jókora területen. Egyelőre még egy GAZ-t sem sikerült kapniuk.

Persze sok mindent teljesen saját erőből oldanak meg a Bástya Tsz-ben. Javítanak a munkaszervezésen, a munkafegyelmen, gyarapítják a hozzáértést. Most például a traktorosaik tanulnak. Ehhez a saját erőhöz, a dolgozni, küzdeni akaráshoz azonban kell a segítség is. Ezen is múlik, hogy mikor léphet majd előbbre ez, a jelenleg még gyermekcipőkben topogó, a hét csereháti község egyedüli reménységét jelentő termelőszövetkezet.

(p. s.)

Á flambírozás tudománya

Budatétényben működik a SZttVOSZ vendéglátóipar! tanulo- iskolája. Az ország egyetlen ilyen intézetében cukrász, szakács és felszolgáló tanulókat képeznek. Köriünkön: Hoffer Béla felszolgáló szakoktató a flambírozás „tudományára” tanítja a holnap pincéreit.

A tevére s púpot

Az emberek nyughatatla- nolc, mindig feltalálnak valamit. Volt, aki feltalálta a gőzhajót, a másik a drót nélküli távírót, s a rossz nyelvek szerint olyan is volt. aki feltalálta újra a sivatagba a homokot és a tevére a púpot. Újabban nálunk megszaporodtak a feltalálók. Volt, aki feltalálta. hogy a boltokból az árut házhoz is lehet szállítani, mint fél évszázaddal ezelőtt, volt aki feltalálta, hogy a Lánchidat izzólámpákból alkotott füzérrel világítsák ki, mint hajdan a harmincas években már telték, s volt aki feltalálta magát, és közzétette a hirdetést egy pesti újságban, amely szerint az egyik ismert étterem közli: „Vendégeink kívánságára éttermünket délben is nyitva tartjuk”. A fejlődésnek nincs halára! Ha a vendég kívánja, az étteremben délben is megebédelhet. Micsoda újítás! Micsoda fel talációJ Étteremben ebédel hetni délben! Aki a tevére találta fel a púpot, elbújhat. Megérjük, hogy valal feltalálja a fürdőt, ahol fii rödni lehet, a boltot, ah< kiszolgálnak. Valami fúrjc az oldalamat: ha netán \ i vendégek nem vonulnál fel zárt sorokban a hirdető vendéglő déli nyitva tartását kívánva, vajon mit csinál egy étterem délben?

(b)

Dr. Saját Maga