Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-11 / 59. szám
Szerda, 1970. március 11 ÉSZAK* MAGYARORSZÁG 3 A jövőnek dolgosunk fíj erőmű épül a Tisza mentén Garadna és Novajidrány közös tervei Amint azt az Észak-Magyarország már megírta, Tisza- palkonya, illetve Tiszaszederkény térségében új villamos erőművet építenek a Tisza mellé. A beruházás egy újabb része annak a nagy természetátalakító munkának, a korszerű iparosodásnak, amely ezen a Tisza-parti részen, a Tiszai Erőmű építésével kezdődött, a TVK műtrágyagyárának, lakkfestékgyárának és más termelőüzemeinek megvalósításával, az új város építésével folytatódott. Hatalmas építkezések, népgaz- daságilag rendkívül fontos beruházások zajlanak le ezen a tájon, szinte a szemünk előtt ezekben az években. Fejlődik az új város, s a mellé telepített nagy vegyipari bázis, a hivatalos döntés után pedig, amikor már valamennyi sajtószerv hírül adta az új erőmű építését, újból a szakemberek mindennapi témája lett az ipart éltető villamos energia. A TEKVEKRŐL, s az építkezés megkezdéséről, az erőműnek a népgazdaság életéljen szánt szerepéről tegnap Zagyvái Béla elvtárs, a Tiszai Erőmű igazgatója nyilatkozott lapunknak. Beszélgetésünk elején arról szólt, hogy hazánkban hét-nyolcévénként megduplázódik a villamost energia iránti igény. Most tehát — mondotta —, amidőn új erőművet építünk, a jövőnek dolgozunk, hiszen az majd a nyolcvanas évek igényeinek kielégítését szolgálja. , . Az erőmű építésének érdekes előzménye az a sokoldalú vizsgálat, amellyel lényegében a telepítés helyét tisztázták. Zagyvái Béla elmondotta, hogy az ország területén kilenc hely jöhetett számításba. Ezek közül kellett kiválasztani, mindenre kiterjedő műszaki, közgazdasági, földrajzi elemzések, szempontok alapján azt az egyet, amely a legmegfelelőbb. Az iparág a döntés előkészítésében figyelembe vette a vegyimű közelségét., s nem utolsósorban azt, hogy az új erőműnek az épülő olajfinomító közelében kell megépülnie, hiszen ez utóbbi rendkívül energiaigényes. Az egybehangzó érvek és szempontok alapján végül is a Tiszának e szakasza ihellett döntöttek. A HATÁROZAT értelmében — mondotta Zagyvái Béla — az új erőművet szénhidrogénbázisra, mégpedig 70 százalékban az olajra, 30 százalékban a földgázra építjük. Ennek teljesítménye 1980-ra I860 megawatt lenne úgy, hogy az első kiépítési ütem 4 darab 215 megawattos blokkból, a második pedig 2 darab 500 megawattos blokkból állna. Ezen túlmenően 500 megawattos blokkokkal az erőmű további bővítésének is megvan a lehetősége. A kormány határozata szerint az első 215 megawattos gépegységnek 1976 őszén, pontosabban: 1976. augusztusában kell indulnia. Az 1976-os üzemindulás tehát indokolttá teszi, hogy az ’építkezéssel kapcsolatos tereprendezést, a földmunkákat már a jövő év tavaszán megkezdjék. Az új energiatermelő bázis létrehozásával, illetve az építkezéssel egyidejűleg megváltozik a jelenlegi erőmű szerepe: a jövőben az ide telepített olajfinomítót, az olefinüzemet látja el gőzzel és villamos energiával, mialatt a bővülő ipartelepek és a bővülő város távfűtését is el kell látnia. A munka nagyságára és bonyolultságára jellemző, hogy a 700 tonnás óránkénti gőztermeléshez olyan vízgyárat is kell építeni, amely kétezer tonna sótalon vizet ad óránként. Az új erőmű építéséhez 1972-ben kezdődik meg a felvonulás. Az elképzelések szerint nem lesznek felvonulási barakképületek, hanem a szerelőket, építőket Tisza- szederkénynek az úgynevezett III-as számú szomszédsági egységében, lakóházakban helyezik majd el. Vagyis: újabb városrészt emelnek, amelynek épületeit a városi tanács kisebb átalakítással, renoválással később lakásokként. hasznosíthatja. A TERVEZÉSI időszak persze, most igen sok problémát vet fel. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani; . mi az, ami gazdaságosabb. Ugyanakkor a felvonulással egyidejűleg gondoskodni kell majd a sok száz dolgozó élelmezéséről, a kiskereskedelmi hálózatról, a szállításról stb. Kiváló együttműködésre és igazi koUegaliiásra lesz szükség — mondotta beszélgetésünk végén Zagyva! Béla —, hiszen a mi világunkban nem egy személyhez, hanem különböző vállalatok, csoportok, kollektívák együttes, jó munkájához kötődik, s azok együttműködése révén valósíthatunk meg sikerrel egy- egy nagy beruházást, olyan tervet, aminőt most magunk elé tűztünk. önodvári Miklós — Megduplázódott termésátlagok — Szakosított állattenyésztés — Bevezetik a készpénzfizetést A két szomszédos település gazdái, a garadnai és a novajidrányi tsz-tagok ez év- január elseje óta közös úton járnak. A 3100 holdas Vörös Csillag Termelőszövetkezetben együttes erővel szeretnék megvalósítani mindazt, amire külön-külön nem futotta erejükből. Az előző évet mindkét községben eredményesen zárták. Novajidrányban az állandóan dolgozó tagok átlagos évi jövedelme elérte a 16 ezer forintot. Garad- nán az előző évi 34 forintról 46 forintra sikerült növelni a munkaegység értékét. Budai István, a tsz elnökhelyettese és Mika László főkönyvelő azonban azt is elmondják, hogy külön-külön nem volt biztosított a két gazdaság további fejlesztésének lehetősége. 9 Koncentrálni kellett erőiket, hogy megvalósíthassák azokat a terveket, amelyek a hozamok növekedését, a gazdálkodás korszerűsítését, s természetesen a tagság magasabb jövedelmét eredményezik. Fokozottabb mértékben kell például folytatni ezen a vidéken, a iriész- szegény határrészekben a talajjavítást. Hogy ez milyen eredményekkel jár. arról a novajidrányi példa tanúskodik. A meszezett táblákon 7—9 mázsáról 18-ra növekedett a búza termésátlaga, s a régen rossznak mondott haiárrészben 21 mázsával fizetett a sörárpa. Sokkal jobban ki szeretnék használni az öntözési Intenzív búzaíajták A hazánkban megváltozott agrotechnikai módszerek, a termesztési technológia lehetővé tette, hogy az elmúlt esztendőkben országosan emelkedett a búzatermés átlaga. A kutatók előtt három feladat áll Elő kell állítani az úgynevezett extenzív fajtát, amelynek potenciális termő- képessége 25—30 mázsa. Emellett szükség van intenzív fajtákra amelyek 45—50 mázsát adnak, és kísérleteket végeznek a nagyon intenzív fajták előállítására, amelyek 60—70 mázsás termést adnak holdanként — természetesen öntözéses viszonyok között. Fertődön, a Növényneme- sítési és Növénytermesztési Kutatóintézet, az intenzív és a nagyon intenzív fajták előállításán dolgozik. Üvegházban termesztik az új fajtákat. Nagy írók Leninről //. Barbusse: Lenin családi levelezése in. A séta főként, ahogy mi is gyanítjuk, inkább tanító jellegű. Berlinből írja 1895- ben: „Általában jobban szeretek a különböző népi estékre és mulatságokra járni, mint múzeumokat, színházakat, üzleteket lekogatni.” Amikor a nagy városokat körülvevő falvakat járja az agrárkérdés nagy tanulmányozója, érintkezést keres a Parasztokkal és friss benyomásokat gyűjt a paraszti életről. A Szovjetunió külügyi népbiztosa a következő kis anekdotát mesélte Lenin krakkói tartózkodásáról 1912. júliusában: „Lenin a város környékének térképével és egy lengyel—orosz szótárral felszerelve hamarosan összeba-rátkozotl az országgal. Másfél hónappal azután, hogy Krakkóba, érkezeti, egy találkozásunk al- • halmával beszélgettünk a város környékéről és a falvak. lakosságáról. Lenin hosszan beszélt nekem élesükről. szokásaikról, élet- felfogásukról. Magáévá t étié az emberek panaszát u súlyos adókról és a drágaságról. Meglepődve, sőt bámulva hallgattam, milyen üazdag leírási adott Krakkó környékének természeti szépségeiről, és milyen fontos képei a Krakkó vidéki parasztokról. Kérdeztem is lőlq: Vlagyimir lljics, ön égész rövid ideje él itt. hogyan sikerült ilyen jól megismernie a vidéket és különösen a parasztok éleiét? Nevetve válaszolt: Éppen ez az én titkom ... Magtik mindig bent tespednek a lakásukban, míg én vasárnaponként kerékpárra ülök, és ismerkedők az emberekkel és a dolgokkal. — De hogyan beszélget velük, mikor nem is tud lengyelül? — Hát ezt kitől, tudja? Itt a szótáram. Már egész sereg szót tanultam belőle. Szótár segítségével olvasom a lapokat. Amikor vidéken járok, ez mindig velem van. Belépek a paraszt kunyhójába, jó napot kívánok és kérek egy köcsög tejet. Ezzel már meg is indul a beszélgetés közöttünk. Lengyelül beszélek. Ha a lengyel szavak hiányoznak, kisegítem magamat német szavakkal. Sok paraszt katonáskodott valaha, és ott tanítottak nekik néhány német szót. Egyszóval, mi megértjük egymást. Esek érdekes emberek. Milyen lzár, hogy a szociáldemokrata párt nemigen foglalkozik velük.’' Más alkalommal azonban egész pontos ás különleges célokat követett Lenin ezeken a kirándulásokon. Galíciai száműzetése alatt kiköltözött Krakkóból egy kis faluba a lengyel határ, vagyis az akkori orosz határ közelébe. (Krakkó ugyanis ekkortájt az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.) Arról volt szó, hogy megkönnyítse azoknak az Oroszországból jövő elvtársaknak az útját a határvonalon át- akik pártutasításra utaznak, és hogy közvetlen közelről ellenőrizhesse az illegális irodalom szállítását Oroszországba. Ebben az időben ezek a kettesével vagy. többed magával való séták gyakran nagy jelentőségű értekezletek voltaic. És íme, itt van Lenin egyik kiváló tulajdonsága — amely nagyon szépen kitűnik ezekből a levelekből — az ugyan is, hogy lei tudta használni a helyet és a pillanatot bárhol. bármilyen körülmények között. Marija Iljinyicsna így határozta meg ezt a jó tulajdonságot: „El tudott merülni az elméleti tudományos munkában, amikor fogságban volt vagy szibériai száműzetésében vagy az emigráció .,halott” időszakában. Elméleti tanulmányait élete fő politikai céljának, a proletárforradalomnak rendelte alá, és Imrmcly pillanatban az elméleti munkának tudta magát szentelni, amikor a sors arra lcénysze- rílette, hogy távol maradjon a közvetlen munkától. Mindig meg tudta ragadni e. valóságot, mindig meg tudta érteni a tömegeket, és egyes észrevételeit fel tudta emelni az általános megállapítások magaslatára, egyesítette az elméletet és az általános igazságokat a valósággal és a valóságos életet az elmélettel, és mindenkor ezt tette, valahányszor csak emberekkel került kapcsolatba: utazások alkalmával, külföldön, a falvakban vagy az utcán. És ilyen benyomásokat minden beszélgetésből, minden levélből és általában mindenből tudott magának szerezni...” Úszó országutak Az idei szeszélyes tél, a változékony időjárás sok. kárt okozott a megye úthálózatában. A gyors olvadások, amelyeket ismét kemény fagyok követtek, különösen a Csereháton tettek tönkre több útszakaszt. A felfagyások miatt nehezen járható például a Pusztaradvány és, Szemere közötti országút. Néhány napja nemcsak a felfagyások nehezítik ezen a vidéken a közlekedést. A gyors olvadás következtében néhány útszakasz valóságos patakmederré változott. A csehszlovák határ mentén, a Buzita felől Büttösre vezető út néhány szakaszát 20—30 centiméter mély, éjszaka eljegesedő víz borítja. lehetőségeket is. A novajidrányi határban 200-ról mintegy 600 holdra, Garadna n 250 holdról mintegy 550-re növelhető a termelés biztonságát szinte megkétszerező öntözési lehetőség. Az állattenyésztés szaké - sítására sem igen gondolhattak volna, ha külön-kü lön utakon járnak. 13 millió forintos beruházással most már félig el is készült modern tehenészeti telepük. Megépült a 98 férőhelyes tehénistálló, a 32 vagonos magtár, elkészült az úthálózat, a telep vízvezetéke, és épül a 144 férőhelyes borjúnevelő. És ami nagyon fontos, erre a szép tanyára már csak gümőkórmentes állatállomány kerül. Két év múlva pedig a garadnai tanyán hozzákezdhetnek az ugyancsak korszerű sertéstelep felépítéséhez. A meglevő gépparkot is sokkal jobban tudja kihasználni a közös, nagy gazdaság. Ezenkívül az előző éveknél több, mintegy 640 ezer forint jut az idén Űj gépek vásárlására, a régiek felújítására. A tagság zömének helyeslésével találkozik a jövedelemelosztás rendszerének megreformálása is. A Vörös Csillag Tsz tagságának- az idén már nem kell megvárnia a gazdasági év végét, hogy megtudja, mennyit keresett munkájával. Bevezetik ugyanis a garantált, a készpénzűzeféses részesedést. Hasonlóan az iparhoz, itt is havonta lesz majd fizetés. (P. s.) Dicséret a mapsépitó Az Edelényi járási Tanács legutóbbi vb-iilésén dicséretben részesítették költségvetési és építőipari üzemüket. Az elmúlt évben 16 millió 800 ezer forint értékű munkát végeztek a járás területén. Vállalati színien az egy dolgozóra jutó termelési érték 134 ezer forint, a magasépítőknél 141 ezer 100 forint volt. Tevékenységük technológiai szempontból is sokai fejlődött, mivel szállító- és magasépítő gépparkjuk növekedett. Egymillió 334. ezer forintot költöttek gépek vásárlására, illetve felújítására. A létesítmények túlnyomó többségénél az országos átlagnak megfelelő, sok esetben az országos átlagot meghaladó minőségű munkát produkált az üzemrész. A kuri- tyáni habselyemárugy árnál, az edelényi MAV-lakásoknál és egy aggteleki építkezésnél külön dicséretet is kaptak a határidőre elkészített, jó minőségű munkáért. Meg kell említenünk egy | másik tulajdonságot, mely j nagyon fejlett volt Leninnél, hogy minden helyzetben meg tudta őrizni kiegyensúlyozott, nyugodt és koncentrált szellemét. Ez nem anyujára jellembeli tulajdonság volt nála, a temperamentum szerencsés alakulása, mint inkább a tudatos és módszeres erőfeszítés eredménye. Igen jól tudta, hogy ez az egyensúly nélkülözhetetlen az 6 politikai tevékenységéhez, melyet élete értelmének tekintett, és ezért mindig azon dolgozott hogy ezt el-, érje és megtartsa magában.' Szovjet látogatók a és a not szabóknál Belorussziából 35 tagú szovjet csoport érkezett — jó munkával kiérdemelt jutalomutazásként ’— az elmúlt vasárnap Miskolcra. Hétfőn az MSZBT szervezésében a vendégek egyik csoportja a VIMELUX párt- és gazdasági vezetőivel találkozott Egy másik, textilruházati szakmával foglalkozó emberek csoportja a Miskolci Női Szabó Szövetkezetbe látogatott ahol a vendégeket ugyancsak politikai, gazdasági vezetők, szakmunkások fogadták. Mindkét helj’en értékes, tapasztalatcserének beillő társalgás alakult ki. A látogatók és a házigazdák kölcsönösen tájékoztatták -eg.vmást munkamódszerükről, a szervezeti felépítésről, a tervekről, az elképzelésekről. Mind a női szabó Következeiben, mind a VIMELUX-ban köszön töt ték a szovjet nőket virággal, * ajándékkal kedveskedtek- ne- kik, a nőnap alkalmából.
