Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Péntek, 1970. március & JÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Alperes:a vállalat iA kamrafúrás áldozatai a foglalkozási meg­BETEGEDÉSEK csoportjába több betegség tartozik, de megyénkben leggyakoribb a szilikózis és a bentonitózis. Ez utóbbi betegséget egyik neves, megyénkben működő főorvos, dr. Kardos Kálmán írta le először. A porárta­lomnak ez a súlyos formája megoldatlan, nyugtalanító gond Borsodban. Egészségügyi szerveink ko­rán elkezdték kutatni a szi­likózis okait, s már elérték, hogy a megbetegedés kezdeti stádiumában megfelelőbb munkakörbe tegyék a szili- kózisas embereket.. A beteg­ség azonban egyénenként változó, s a szakemberek 3— 13 évre teszik kifejlődésének idejét. Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat tarcali üzemegysége igen sok szili- kózisos megbetegedés forrá­sa volt, s bizonyos mértékig ma is az. Az 1968. év adta lehetőséget a kőbánya is megragadta, s több dolgozó­jától megvonta a kártérítést. Heten a járásbírósághoz for­dultak, mivel döntőbizottsá- Kuknál hiába keresték Iga- Kukat. A vállalat természetesen—■ mint alperes — kérte, a bí­róság utasítsa el volt dolgo­zói kérelmét, mivel: „a fel­peresek szili kózisos megbe­tegedése a vállalat működési (körén belül elháríthatatlan volt.” A hét ember kőfejtő volt » bányában. Milyen munkát jelent ez? 1961-ig külszínen fúrtak egy lyukat, robbanószert tettek bele, elhúzódtak, a kőfalból levált egy bizonyos mennyi­ség, s amikor az omlás meg- Gzünt, elszállították az anya­got. AZ EMLÍTETT ÉVBEN új módszert vezettek be, a kamrafúrást. A hegy alá 15 —30 méteres aknát vágtak. Az aknák végéből hasonló üregeket fúrtak oldalra, majd ebbe a föld alatti hálózatba helyezték el a robbanóanya­got. Ez nyilvánvalóan növel-' te a termelékenységet, de végérvényesen aláásta azok egészségét, akik a kamrákat készítették. Húszméteres kő­be vájt üregben fúrni a kő­falat, minden szellőzési lehe­tőség nélkül! Jellemző, hogy amikor a levegő szennyezett­ségét akarták megmérni a vágatban, a műszer nem tudta kimutatni a levegő porártalmát. Oly nagy volt ugyanis a por, hogy nem volt képes mérni. A vállalat — mint állítják — nem tudta elhárítani a megbetegedést. Nem vitás, sok mindennel kísérleteztek. Porálarcot adtak, eleinte két dolgozónak egyet, majd min­denkinek jutott. Csakhogy viselése nehéz fizikai munka közben a szakértők szerint is lehetetlen. A dolgozók még legszívesebben a vizezett zsebkendőhöz folyamodtak. Próbálkozott az üzem ven- tillátoros elszívással, habos’, majd vizes fúrással. Tökéle­tes azonban egyik sem volt A kísérletezés közben a ter­melésnek nem volt szabad megállnia. A kőfejtők dol­goztak, közben véglegesen aláásták saját egészségüket Egyikükben sem merült fel, hogy majd akkor termelik ki a követ, ha a vállalat „mű­ködési körén belül el fogja tudni hárítani a megbetege­dés veszélyét.” A hét. kőfejtő közül egy már meghalt szilikózisban. Mit kémek a többiek? Azt a különbözetet, ami táppénzük és fizetésük közt van. Kártérítési igényük csu­pán néhány száz forint hogy tisztességes megélhetést biz­tosítsanak családjuknak, úgy nevelhessék fel gyermeküket mintha nem kellett volna fiatalon megrokkanni, kór­házban hetelni, hónapolni, s korán nyugdíjba, vagy ala­csonyabb fizetésű munka­helyre Jutni. A kamrabontásos technika sok más baj forrása is volt A vállalat ellen számos per van folyamatban azért is. mert a robbanás következ­tében a környék házai meg­rongálódtak, megrepedtek, s a vállalat nem szívesen vál­lalja a kár megtérítését. Visszatérve a szilikózisra, elismerésre méltó, hogy az Észak-magyarországi Kőbá­nya Vállalat jelentős össze­geket áldoz munkásvédelmi célokra, hogy jelenleg tervbe vette egy rehabilitációs üzem­rész létrehozását, ahol azok kapnának munkát, akiken észlelik a szilikózis korai je­leit. Ezeket a törekvéseket azonban erősen lerontja, amikor jogtanácsosuk felszó­lal egy-egy tárgyaláson, s kéri a tisztelt bíróságot, uta­sítsa el dolgozójuk kártéríté­si kérelmét, mert az ilyen és ilyen számú MÜM-rendelet így és így módosított. BENDELETEK, HIVAT­KOZÁSOK, szavak és parag­rafusok röpködnek a bírói pulpitus körül, miközben maga Justicia is a megrok­kant kisember pártján izgul. Adarnovics Ilona (Következik: Mi fér egy­millióba?) millió forrni társadalmi Interjú a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjével A megyei tanács legutóbbi ülésén első helyen szerepelt a napirendi témák között a megye 1970. évi költségveté­si és fejlesztési terve. IC69- ben a tanácsok két évre hagyták jóvá költségvetésü­ket, a tanácsi önállóságból fakadó érdekeltség, a bevé­teli lehetőségek jobb kimun­kálása azonban megyénkben tavaly 45 millió forint több­letbevételt eredményezett. Ez az eredmény feljogosította a megyei tanácsot arra, hogy az 1970-re tervezett bevételt is 19,5 millió forinttal több­re tervezze. A tanácsok ez­zel kapcsolatos feladatairól, q többlet felhasználásának mikéntjéről Dcszé’gettünk Nagy Lászlóval, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetőjével. —■ A tiibbletmilliók bi­zonyára jótékonyan érezte­tik majd hatásukat a me­gye gazdaságában. Mire szándékozik a tanács fel­használni ezt az összeget? '— A megyei tanács végre­hajtó bizottsága eleve úgy terjesztette a tanácsülés elé a költségvetést, hogy abban megjelölte a keletkezett több­let helyét. Mindenekelőtt az egészségügyi, a szociális és a kulturális ellátás színvonalá­nak javítását szolgálja ez ,az összeg. Korszerűsíteni kell' az egészségügyi intézmények technikai felszerelését, javí­tani műszeren árasukat. Fej­leszteni kell az iskolák szem­léltetőeszközeit is. A több­let adta lehetőségeket ki­használva nagy o Db gondot lehet fordítani a tanácsok kezelésében levő épületek, gépek és felszerelések kar­bantartására. Mivel az építő­ipari kapacitás hiánya gátol­ja további előrehaladásunkat, ebből az összegből mód nyí­lik az építőipar fejlesztésére is. — Több tanácsnál, pél­dául Sátoraljaújhelyen is elmondták, hogy az új léte­sítményekhez megvan ugyan a szükséges pénz­összeg, de az építkezést mégsem tudják megkezde­ni, mert nincs aki elvál­lalja a munkát. — Nem egyedülálló a Sá­toraljaújhelyi városi Tanács problémája. Az építőipari kapacitás hiánya több helyen is gátolja az építkezéseket Pillanatnyilag ez a mi leg­nagyobb gondunk. A pénz­ügyi egyensúly önmagában tehát nem elég, a kivitelezői kapacitás szükségszerű növe­kedését is magában foglaló gazdasági egyensúly erősíté­sére van szükség 1970-ben. Ha a tanácsi építőipari válla­latok több és jobb munkát Repülőgép a város felett Ipartelep Sátoraljaújhelyen Idén megkesdíidika kitelepítés Hó borítja Cg,“ & gyeket, hamisítatlan téli szél szorítja az emberekre a nagykabátot, pedig a tavaszt, a szép Idő megérkeztét itt is nagyon várják. Sok, hasz­nos, okos terv vár megvaló­sulásra Üjhelyen ebben az évben, melyek közül az egyik: ipartelep létesítése. Egyrészt nyugodtabb, csendesebb lesz a város. Leg­alábbis a jelenlegi üzemek, ktsz-ek környéke, másrészt pedig az üzemek elhelyező­Állami gazdaságok üdülője múlt esztendőben hozzá­kezdtek egy új, szép, kor­szerű építészeti megoldású, Több húskészítmény és szalonna Több lesz az olcsó húské­szítmény és főképp a szalon­na — ígérik a Húsipari Tröszt vezetői. Ha szükséges, importból is beszereznek ezekből az árukból és szigo­rúan vigyáznak a minőségi előírások betartására. Az intézkedést azon az ér­tekezleten jelentették be, amelyet az állatforgalmi és húsipari vállalatok szocialis­ta brigádvezetőinek tartot­tak. Többek leözött itt jelen­tették be azt is, hogy az el­látásban minden vonatko­zásban javulás várható, mi­vel a tavalyinál 7 százalék­kal több húst és húskészít­ményt hoznak forgalomba. Ezzel a lakosság ellátása — az egy személyre jutó fo­gyasztást számítva — jó kö­zepes európai színvonalat ér el. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A SZOT Felsőfokú Mun­kavédelmi Tanfolyam felvé­teli pályázatot hirdet az 1970—71-cs évre a munkavé­delemben dolgozók, továbbá m északi vezetők és más, mű­szaki képzettséggel rendel­kező érdeklődők részére. Szakmérnöki tagozatra je­lentkezhetnek azok. akik tu­dományegyetemet. végeztek, Vagy mérnöki oklevéllel ren­delkeznek. A szaktechnikusi tagozatra ipari technikusok jelentkezését várják. Mind­két tagozaton budapesti és vidéki ágazat is indul. Az oktatás az egyetemi levelező rendszer szerint történik. Jelentkezni lehet április 18- ig az alábbi címen: SZOT Felsőfokú Munka- védelmi Tanfolyam Buda­pest, V., Szabadság tér 17. (Technika Háza.) A tanfolyammal kapcsola fos tudnivalókról a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa nak munkavédelmi bizottsá­gán adnak részletesebb fel­világosítást, ugyanitt szerez­hető be a jelentkezési lapis. nagyméretű üdülőház séhez. A munkák 1969-ben tervszerűen, jó. ütőmben haladtak, ezért lehetségessé válik az építkezés befejezése tavasz végére, nyár elejére, vagyis a balatoni fő üdülési szezon idejére. Ezt az új üdülőt az ország állami gazdaságai — a Me­zőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetével és a MÉM-mel együtt — építik kimondottan állami gazdasági dolgozók részére. Az üdülőház UNI- VÁZ építészeti szerkezetű, és két épületegységből áll. Egyik rész a szálloda, másik az úgynevezett kiszolgáló egység: konyha, étterem, raktárak, szolgálati helyisé­gek, irodák stb. Az üdülő­ben egyszerre 300 állami gaz­dasági dolgozó pihenhet majd. A remek, külsőleg is impozáns épület tetején esz­presszót rendeznek be, ahon­nan látható lesz a csodálatos balatoni panoráma. Az üdülőház udvarán két sportpálya is épül. és kiala­kítanak egy tágas, korszerű autóparkoló területet. Az ál­lami gazdaságok csopaki üdülőjének külön strandja lesz a Balatonon. Természe­tesen, az új üdülőben me­gyénk állami gazdaságainak dolgozói is pihenhetnek majd megfelelő arányban és a szakszervezeti beutalások szerint. se, felépítése is szervezetteb­bé, ésszerűbbé, a követelmé­nyeknek megfelelőbbé vál­hat Arról van szó ugyanis, hogy a város belterületén le­vő üzemeket, ktsz-eket kite­lepítik a Ságvári Endre ut­ca környékére, a vasút kö­zelébe. A városrendezési tervnek egyik szükséges, érthető része ez, melyet nyil­vánvalóan sok felmérés, kel­lő mérlegelés előzött meg. — Hogyan fogadták a ter­vet az érintettek, az üzemek, a ktsz-ek? — Nincs különösebb fenn­akadás, most már minden remény megvan rá, hogy az idén megkezdődik a kitele­pítés — mondja Halász Ist­ván, a városi tanács vb-tit- kára. — Különben a tanács az anyagiakat illetőén is megfelelő részt vállalt A te­lep közművesítése a mi dol­gunk. Ezzel a munkával is jól haladunk. A vízvezeték már kész. és az utat is sze­retnénk minél- előbb megépí­teni. — Hasznosnak az ipartelep létesítését — mondja Mosonyi Ferenc, a faipari ktsz műszaki vezető­je. — Mindenképpen jobban járunk, hiszen például a fu­varozással is nagy összegeket takaríthatunk meg. Láda­üzemünk már „kinőtte ma­gát”, itt most egy újat, meg­felelőt építhetünk. Okvetle­nül érdemes megemlíteni, hogy legalább száz ember­rel növekszik majd létszá­munk. De a város nyugal­ma, rendezése szempontjából is helyes ez a lépés, hiszen a város belsejében zavarjuk a környéket. — Mikor kezdik el a kite­lepülést ? — Még az idén. Persze, nem megy egyszerre, két-há- rom lépcsőben tervezzük majd a teljes átteiepülést. A városrendezésnek egyik jelentős része készül hat el az idén Üjhelyen. De további feladatok megvalósítását is tervezi a tanács. Űj térkép is készül majd a városról, hiszen ez is időszerűvé vált már. A pontos, mai állapoto­kat tükröző térkép nyilván segíti majd Üjhely rendezé­sét A térképkészítés egyik fokaként légifelvételeket ké­szítenek a városróL Még az idén megjelenik majd a re­pülőgép Üjhely fölött, hogy segítségével elkészítsék a szükséges felvételeket A finfiivn« nemkívána- flOllIYah tog vendég_ marasztalásától kell ugyan még tartani az erre haladó •gépkocsiknak, hideg szél csap le a hegyekről, de talán mégis lesz tavasz. Megérkez­tével sok munka, sok szép terv' vár megvalósításra Sá­torai.! aú j hely en_ <Pt) tudnak adni, az rendkívül sokat jelenthet ebben az év­ben a lakossági ellátásban. Az idén tervbe vett beruhá­zások megvalósítása sok vá­ros és község nagyléptű fej­lődését eredményezné. A ta­nácsi építőipari szervezetek 1970. évi munkája nagyon fontos a III. ötéves terv be­fejező évében. — A kormányzat 1070- től üjalih kedvezmények­kel segíti a javító, szolgál­tató tevékenység bővítését. Mit tesznek a tanácsok az ellátási színvonal javítá­sáért? — Vállalataink előtt to­vábbra is nagy feladatok áll­nak: a gazdálkodás színvo­nalának, hatékonyságának, a termelési, áruellátási és szol­gáltatási tevékenységének javítása. Valamennyi válla­latnak alapvető feladata a választékbővítés. Kisebb ha­szonkulccsal. a termelékeny­ség és a költséggazdálkodás javításával igyekszünk ezt elérni. Számol a tanács az­zal, hogy vállalatai a keres­lettel összhangban, ideális árakkal jelennek meg a pia­con. Racionálisabb munka­erő-gazdálkodással, intenzi­vebb üzem- és munkaszerve­zéssel számolunk. Ezek és a jövedelemszabályozók módo­sításának hatására sokrétű feladat hárul a vállalati ve­zetésre. Ezért az eddiginél is határozottabb, fegyelmet tar­tó vállalati vezetésre van szükség. — A lakosság mit tehet azért, hogy a tanácsi cél­kitűzések megvalósuljanak? — Nagyon sokat. Maga­tartásával minden ember be­folyásolhatja a tanácsi tevé­kenységet. Legfőképpen ta­lán azzal tud segíteni, ha helytáll a saját munkahe­lyén. így, közvetve ezernyi formában segíthet a saját környezetében élő emberek élet- és munkakörülményein. Ugyanakkor a lakók önkén­tes munkával is sokat tehet­nek. A társadalmi munka immár megszokottá vált Me­gyénkben az elmúlt évben 73 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek. A jár­dák, a kulturális és egyéb létesítmények építésében, a jobb ivóvízellátás biztosítá­sában, a belvízrendezésben, parkok építésénél és még sok helyen, aktív segítő­je a lakosság a közösségi feladatok megvalósításának. Lévay Györgyi Űj szervizállomás .....••■rv-t-'v-:-v I ■ ;■ ••••• >g rV.V \ yiÄ8® 1» 1 §| ll|Étfül t Ét Átadták rendeltetésének az Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT) mintegy 15 millió forintos beruházással épített szervizállo­mását Salgótarjánban. A létesítmény nagyon időszerű, mert lényegesen emelkedett a gépkocsik száma, és a megyében eddig nem volt jelentős szervizállomás. Az új szervizállomá­son modern hidraulikával emelik magasba a gépkocsikat. A Balaton északi partján, a borairól is híres Csopak község határában már az el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom