Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Vasárnap, 1970. more. 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Alperes: a vállaltit Szigorú megrovás Már a kévekötő aratógép sem tananyag egy levágott ujjért KISEBB BALESETNÉL kettős az ijedelem. Egyik, amit maga az üzemi baleset okoz, másik: mit fog hozzá szólni a művezető? Orvosok sokat beszélhetnének róla, hányán vannak, akik kérik, ne írja a naplóba, hogy üzemi baleset. Amikor nyilvánvaló, hogy a baleset üzemi eredetű, sok beteg körülményesen hazudik egy otthonról hozott történetet, Mindezt pedig azért, hogy megszabaduljon egy esetleges tortúrától. 'Nemegyszer az orvos világosítja fel az ilyet, hogy hosszasabb betegség esetén ráfizet az üzemi baleset elhallgatására. Mi ennek az oka? Bizonyára a most kiemelt példánk viszonylagos gyakorisága. A Mályi Téglagyárban történt. P. Imre pornialom; kezelő volt a gyárban. Ű kezelte a csilledöntőt is. Egy alkalommal a csilledöntő elakadt, de P. Imre ahelyett, hogy értesítette volna a villanyszerelőket, maga akarta a hibát megszüntetni. Az ékszíjat megragadva próbálta a motort elindítani. A dolgozó egyik keze az ékszíj és a hajtótárcsa közé került, s a motor levágta egyik ujjpercét. A balesetet követő 15 napon belül megszületett a vállalat első, érdemleges intézkedése: P. Imrét szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítették, s a fegyelmi határozatot 30 napra kifüggesztették a gyári hirdetőtáblára. AZ INDOKLÁSBAN többek között ez állt „...munkáját nem a vonatkozó előírások szerint látta el, a csillekibillentő szerkezetet más célra kívánta felhasználni, nem arra, amire az épült. A csillekibillentö szerkezetet csillabillentő szerkezetié akarta felhasználni, ami önmagában véve is szabálytalan ...” Szakemberek bizonyára jól értik a fenti idézetet, remélhetőleg P. Imre is megértette. Ezután felsorolta a határozat a súlyosbító körülményeket. Enyhítőt, nem talált. A valóban szigorú megrovás ezzel a szigorú mondattal zárul: „Felhívom a figyelmét még, hogy a jövőben tartózkodjék minden néven nevezendő szabálytalanságtól, munkáját a vonatkozó biztonsági előírások szerint végezze, mert ellenkező esetben nem fogok eltekinteni súlyosabb felelősségre vonástól sem.” Még jó, hogy ezek után P. Imrének volt bátorsága a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni. Eredménytelenül. A döntőbizottság elutasította keresetkiesési kárigényét. A határozat ellen a járásbírósághoz fellebbezett a balesetet szenvedett dolgozó. A bíróság úgy találta, hogy mindkét fél hibás. P. Imre arra hivatkozott, hogy nem részesült megfelelő oktatásban, de mivel a gyárban már 7 éve latja el ezt a munkát, a bíróság nem fogadhatta el aa érvelést. A Munka Törvénykönyv szerint a vállalat vétkességére való tekintet nélkül teljes mértékben felel a dolgozónak munkaviszonyban okozott kárért. Mentesül a félegépesítik ai iifiiüiiiatást A BVK-ban évente több mint egymillió tonna anyagot mozgatnak meg. Éppen ezért az anyagmozgatás gépesítésének megoldására egy kiváló szakemberekből álló csoportot hoztak létre. El akarják érni például, hogy az oxigént a nagy felhasználó partnerekhez ne a hagyományos kis palackokban, hanem nagy tartályokban szállítsák, amelyből vezetékeken jutna el a munkahelyekre. A kiváló ötlet, a vezetékes oxigén felhasználás elsőnek a BVK-ban valósul meg. De javasolták a módszer bevezetését valamennyi nagyobb üzemnek, s így a szomszédos Bányagépjavító Vállalatnak is. Helyes és gazdaságos az elképzelés: és már a megvalósulás útján van bizonyos műtrágyák tartályokban, vagonokban való ömlesztett szállítása. iösség alól. ha bizonyítja, hogy a kárt működési kórén kívül eső elháríthatatlan ok. vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem vitás, a dolgozó szabálytalanságot követett el — nemcsak azzal, hogy a csillekibillentő szerkezetet csille- billentő szerkezetté akarta felhasználni —, amikor maga akart olyan hibát elhárítani, ami nem tartozott munkaköri kötelessége közé, s nem is értett hozzá. Miben hibás akkor a vállalat? . Nem tett meg mindent, hogy ilyen baleset ne következhessen be. Ugyanis az általános baleset-elhárító és egészségvédő óvó rendszabály előírja, hogy a függesztett köz_ ■ lőművet, amelynek valamelyik forgó része a padlószinttől számított 2,40 méter alá nyúlik megfelelően burkolni kell. Ha a vállalat ilyen védőburkolattal veszi körül a motort, P. Imrének nem lett volna módja az ékszíjhoz nyúlni. A járásbíróság tehát 70 százalékban a vállalatot és 30 százalékban a dolgozót marasztalta el a baleset miatt, s ennek arányában osztotta meg a kártérítési ősz- szeget is. DÖRGEDELMES, szigorú megrovást csak akkor kellene gyakorolniuk a vállalatoknak, amikor maguk már mindent megteltek a balesetek elhárításáért. Adamovics Ilona (Következik: Ha ittas a sérült) Ha az ember a Putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum épületeiben jár- kel, hallgatóival, oktatóival ismerkedik, egy idő múlva önkéntelenül az az érzése támad, hogy itt már valóság a Németh László megálmodta „nagy család”. Megsejtésekre hagyatkozni természetesen veszélyes dolog. Azonban objektív tények is erősítik a látogató hangulatát. Felső- oktatási intézmény, de évfolyamonként alig 50 hallgatóval: mindenki mindenkit nevén szólít, s az oktatók jól ismerik tanítványaik egyéni problémáit is, nemcsak előmenetelét. A hallgatók 71 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Borsod, Nógrád, Heves és Szabolcs falvaiból útravalóul magukkal hozták parasztőseik munkabírását, szorgalmát, szerénységét, 20 —22 évesen is komoly emberek, tízen közülük már a párt tagjai. Az első „háromévesek” Az intézetben végzettek eddig is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Rövid idő alatt többen főagro- nómussá, járási vezetővé lettek. 1970 azonban minőségileg újat hoz. Az idén először bocsát ki az intézet „hároméveseket”; 45 jól képzett növénytermesztési szaktechnikust, akik a három év alatt közel 4 ezer órán ismerkedtek a korszerű mezőgazdaság termelési, üzemszervezési módszereivel. Foglalkozásaik 62 százalékát gyakorlat tette ki, de a régi, kézzel végzett paraszti munkával való ismerkedés a gyakorlatoknak már csak 6 százaléka. A kézi aratás, a derékfáj dító kaszálás „kikopott” a tantervekböl, sőt, már a kévekötő aratógép sem tananyag, kiszorította a kombájn. Az új képzési forma kétségtelenül a még nagyobb sikerek záloga, de ez a három év nemcsak szakmailag jelent minőségi többletet, Miii.lcmiek mennek Több idejük marad a hallgatóknak arra is, hogy másik fontos feladatukra felkészüljenek. Hisz nemcsak szakembernek, de mindennek mennek: a falvak politikai, társadalmi, kulturális és sportéletének irányítói is lesznek. Az intézeti KISZ- szervezetben végzett munka, a vitakörök aktivitása, az irodalmi színpad fellépései, a jól működő sportszakosztályok, saját maguk szerkesztette lapjuk, a Putnoki Gaz- dász. a nagyszerűen berendezett klubterem: mind-mind ezt szolgálja. Az sem véletlen, hogy a szakma jellegéből következően túlnyomó- részt fiúkat beiskolázó intézet éppen a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképzővel épít ki testvéri kapcsolatokat. A közeljövő tanítónőjének és mezőgazdasági középkádereinek jó együttműködése fontos alakító ereje lehet egy- egy község szocialista arculatának. Ebben segít az a jó kapcsolat is, amelyet az iskola fennállása óta először az idén végző évfolyamnak sikerült megteremtenie a putnoki fiatalokkal. Hogy a falvak mit tesznek ennek érdekében, arra csak egy példa: a három évfolyam 142 hallgatója közül 61-nek bizBorsod megye felkészült Ma hatályba lép a vegyszerkezelési kormányhatározat halad a tapolcai OTP-üdiilő-szálló építése. Foto: Eojtán László.- Ma hatályba lép egy kormányhatározat. amely kimondja, hogy vegyszereket és vegyi készítményeket a mezőgazdasági üzemekben csak speciálisan átképzett, vagy eleve növényvédelmi szakmunkásnak kiképzett emberek kezelhetnek és használhatnak fel. A kormányrendelet ezt a kötelezettséget kétszeresen Is meghatározza. Egyfelől a felhasználási munkafolyamatokat köti képesítéshez. másfelöl megfelelő és felsőbb szintű képesítéshez köti a felhasználás módjának, technológiájának meghatározását is. Ez azt jelenti, hogy a növényvédelmi szakmunkások, vagy a vegyszerek felhasználására betanított, átképzett munkások nem a saját belátásuk vagy elhatározásuk szerint alkalmazzák a vegyszereket mezőgazdasági üzemeinkben, hanem a megfelelően képzett, továbbképzett. vagy speciálisan szakképzett növényvédelmi vezető szakember utasításai, receptjei szerint. Senki előtt sem titok, hogy a kormányhatározat kiadására és annak végrehajtására azért volt s van szükség, mert a vegyszerek egyre nagyobb mennyiségű és fokozott ütemű felhasználása a mezőgazdasági termelésben — éppen a hozzá nem értés, a képzetlenség miatt — sokszor okozott súlyos baleseteket, köztük halálosakat is, vagy éppen nagy károkat, pusztításokat a termiben, közös vagyonban. esetleg a mások vagyonában. Borsod mesv“ben is több súlyos baleset előfordult a vegvszerek szakszerűtlen. vagy gondatlan felhasználása miatt. Az említett kormányhatározat és a közismert vegyszer-felhasználási kódex ezeket a baleseteket és károkat hivatott megelőzni. Ezért mondja ki szigorú szavakkal a határozat, hogy 1970. március 1-től kezdve a mezőgazdasági üzemekben vegyszereket csakis megfelelően képzett munkások használhatnak fel a termelőfolyamatban, mégpedig megfelelő szinten képzett vezetők utasításai és előírásai szerint Ehhez köteles magát tartani a tsz-elnök, a gazdasági igazgató, valamennyi más vezető szakember, sőt, kötelességük egyike, hogy a kormányhatározat előírásainak betartásáról, megvalósításáról a saját üzemükben — mint vezetők — gondoskodjanak. Borsod megyében a kor- rnány határozat végrehajtása érdekében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a megyei Növényvédő Állomással összefogva, közös akcióprog'-am szerint bonyolította le a kép. zést és továbbképzést. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben elegendő szakember áll majd a vezetők rendelkezésére, hogy a vegyszerek kezelését és korszerű felhasználását megfelelő szinten megvalósíthassák. A kormányhatározat megjelenése óta Kékeden és Sátoraljaújhelyen, valamint a termelőszövetkezetek által kialakított körzetek központjaiban folyt a tsz-tagok, alkalmazottak oktatása, átképzése és továbbképzése Összesen 376 növényvédő betanított munkást, 201 méregkam- ra-kezelő betanított munkást és 23 speciális növényvédő szakmunkást képeztek ki. Továbbképzésben részesültek a vegyszer-felhasználást irányító technikusok és mérnök- agronómusók is. (sz. j.) tosítottak társadalmi ösztöndíjat. Miért csak lehetőség? A végzett szaktechnikusok jövője, munkája, anyagi boldogulása biztosított. Sajnos nem mondható el ugyanez a felsőfokú technikumról. Észak-Magyarország egyetlen ilyen jellegű intézménye csak akkor töltené be igazán hivatását, ha a terület speciális gondjaival sokkal többet foglalkozhatna. A hegyes, erdős, sok legelővel .rendelkező. erózió pusztította, gyenge talajú vidék optimális mezőgazdasági hasznosítása, s annak elérése, hogy egyetlen hegyvidéki tsz se szoruljon dotációra, csak úgy képzelhető el, ha fokozatosan egyre nagyobb szerephez jut a-ttorszerű rét- és legelőgazdálkodás, s az ezen alapuló intenzív szarvasmarha- és juhtenyésztés. Dr. Kis Béla igazgató arról álmodozik, hogy továbbképzési és tudományos központtá fejlődik az intézet. Már működik üzemszervezési, mütrágyázási és talajvédelmi tanácsadási részlegük, s díjazásos talaj- vizsgáló laboratóriumot is létesítettek. Kapcsolatuk egyre elevenebb a környék mező- gazdasági üzemeivel. Több figyelmei és támogatást! A jelentős előrelépésnek azonban több dolog is gátat szab. Nagyobb szellemi koncentráció kellene, hiszen a 15 fős oktatói gárdának az oktatási feladatok ellátásán kívül szinte semmilyen kutatómunkára nem marad ideje. Velük folytatott beszélgetésünkből kitűnt, Putnok község sem ismerte még fel azt a lehetőséget, amelyet számára a felsőfokú technikum puszta léte jelent. Jó lenne, ha minél előbb nagyobb lélegzetű távlati fejlesztési elképzelések kiindulópontjává válna a váro- siasodni óhajtó egykori járási székhely és a technikum ma még csak csíráiban létező kapcsolata. Fontos lenne, hogy Borsod vezetői is jobban törődjenek a speciális helyzetű felsőfokú technikum jövőjével. Ellenkező esetben az a veszély fenyeget, hogy egy integrációs koncepció áldozataként végleg elveszítjük megyénk és Észak-Magyarország egyetlen mezőgazdasági felsőoktatási intézményét. Takács Lajos A szerelő csa mohba n Szállításra kész épületelemek binát nagy csarnokában. az AIsózsoTcp' Házépítő Kompot«; S>2~ Gy.
