Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Csütörtök, 1970. márc. 5. ma Alperes: a válla fai ill piliiii a sziftizi Nép hagyományok a filmszalagon A M \GVAK NÉPKÖZ­TÁRSASÁG a dolgozó nép állama. Hazánkban minden intézkedés; rendelkezés el­sősorban a dolgozók érdekeit szolgálja. Az utóbbi időben mégis egyre gyakrabban kell tapasztalnunk, hogy néme­lyik vállalat igyekszik min­denek fölé emelni saját ér­dekeit. Szűkmarkú, kicsi­nyes, ha az egyszerű dolgo­zó járandóságát kell kiadni. Ezt más néven precízségnek, pontosságnak is nevezik, de ha tévedés kerül a számítás­ba, a tévedés rendszerint nem a vállalat kárára törté­nik. A napokban fordult elő, hogy az erdőgazdaság kere­seti kimutatást adott egyik dolgozójának. A tanácsveze­tő bírónak feltűnt, hogy az egy év keresetéhez képest nagyon alacsony a kiszámí­tott átlag. Hosszas vizsgáló­dás után kitűnt, hogy az utolsó három hónapból két hónapot dolgozott az illető, a harmadik hónapból pedig csak három napot, mert a többin táppénzen volt. ösz- szeadták a kéthavi és a há­rom napra járó keresetet, és azt osztották hárommal. Jó kis tévedés! Mindezt csupán azért bo­csátottam előre, hogy ne le­gyen meglepetés az sem, ha egyik-másik vállalat az alábbiakban nemcsak szűk­markúnak, hanem lelketlen­nek, nem egyszer ant'humá- íiusnak tűnik majd fel. A dolgozókat érő bajok­nak csupán egyik része az üzemi baleset. Azt is mond­hatnánk, hogy az üzemi bal­eset viszonylag könnyen megelőzhető. Legtöbbször na­gyobb figyelmen, az óvó­rendszabályok betartásán múlik csupán. A balesetek elhárítására szolgáló eszkö­zök beszerzése sem elérhe­tetlenül költséges az üzem részére. Más a helyzet a foglalko­zás! megbetegedéseknél. Míg a többé-kevésbé szerencsés kimenetelű balesetek utón idővel teljesen fel lehet épül­A javító-szolgáltató mun­kát járásunkban a helyiipar két szektora: a szövetkezeti és a magánkisipar adja a lakosság számára. Tavaly év végén a járás 41 községében — a legkülönbözőbb szak­mákban — összesen 420 kis­iparos tevékenykedett, öt- vénnél több, mint egy évvel ezelőtt. A miskolci járás 14 köz­ségének tanácsa tavaly ápri­lis 1-től I. fokú iparhatósá­gi jogkört kapott. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján elmondhatjuk: ez az intézkedés kedvezően befo­lyásolta a magánkisiparosok munkakedvét, számuk növe­kedését — így a lakosság el­látása javult. Közelebb az ügyintézéshez Mivel az iparjogosítvá­nyokat a községi tanácsok adják ki, a kérelmezők kö­zelebb kerültek ügyük inté­zéséhez, s a községi tanácsok pedig egyre jobban megis­merik az ipartörvény adta. lehetőségeket, egyre haté­konyabb propagandát tud­nak kifejteni. Mellékfoglalkozásképpen egyre több olyan szak­ember kap jogosítványt, aki állami vállalatnál, szövetke­zetnél van munkaviszony­ban, vagy már nyugdíjas éveit tölti. E lehetőségek segítségével szaporodott, a magánkisipa­ni, a foglalkozási megbete­gedésele legtöbbször egy élet­re szólnak, korai rokkantsá­got, halált jelentenek. 19Í14 ELŐTT NEM VOLT LEHETŐSÉG rá, hogy fog­lalkozási megbetegedés cí­men bárki is kártérítést igé-' nyelhetett volna. Nem volt rá jogszabály. Nagyon hu­mánus, a szocialista jogszel­lemnek megfelelő volt az 1064-ben megszületett tör­vény, amelynek értelmében a vállalat köteles megtéríte­ni dolgozójának azt a kárt, amely munkaviszonya köz­ben egészségében keletkezett. A vállalat, csak akkor men­tesülhetett a kártérítéstől, ha bizonyítani tudta, hogy mű­ködési körén kívül, vagy a dolgozó „elháríthatatlan ma­gatartása miatt” következett be a megbetegedés. E jogszabály értelmében végre megfelelő kártérítés­ben részesültek többek kö­zött a szilikózisos betegek is. 1968. január elsejével új megfogalmazást kapott az említett jogszabály. A 4/1967. VI. 8. MŰM számú rendelet l. szakasza hozta a módosí­tást, amely szerint: .......fog­l alkozási megbetegedésért a vállalat kártérítéssel nem tartozik, ha bizonyítja, hogy annak bekövetkezése műkö­dési körén belül is elhárít­hatatlan volt”. A vállalatok jó része kap­va kapott a lehetőségen. Mit sem törődve azzal, hogy a beteg, vagy már rokkant nyugdíjban levő dolgozóik egészségüket vesztették a termelés frontján, egy fel­szólítással — vagy néhol anélkül is — sorra megszün­tették a korábban megítélt kártérítési összegeket Ez egy dolgozónak csupán né­hány száz forintot jelentett, de elvesztését százszor job­ban megérezte, mint a vál­lalat a megvont pénzekből összetevődött „hasznot”. Sorra fordultak és fordul­nak a járásbírósághoz a megrokkant emberek, segít­séget kérve. A vállalatok általában rosok száma a járásban, s természetesen javult a javí­tó-szolgáltató tevékenység. Három ktsie tevékenykedik A miskolci járás terüle­tén három kisipari termelő­szövetkezet működik. A Sa- jószentpéterl Vegyesipari és az Ónodi Vegyesipari Ktsz- nek a lakosság számára vég­zett munkája ma még nem eléggé jelentős. Ezen a jö­vőben szeretnénk változtat­ni. Harmadik kisipari szö- vetkezetünk, a Sajószentpé- teri Cipész Ktsz jellegénél fogva kielégíti a község és a környékbeli települések ilyen irányú igényeit. A nagyobb községekben a Miskolci -Cipész Ktsz és a megyei fodrász ktsz kihelye­zett részlegei működnek. Mindenütt, ahol az igények megkívánják, s ahol gazda­ságosan működhet, részleget telepítünk ki. A közelmúlt­ban például Mályiban, Sajó- ecsegen és Kistokajban kezdte meg működését ci­pész, illetve fodrász egység. Kedvező Miskolc közelsége A járás javító-szolgáltató tevékenységét segíti, hogy sokan veszik igénybe a Mis­nem tudnak megszabadulni a bíróság által már egyszer megítélt kártérítések kifize­tésétől. Gondot jelent azon­ban az újabb megbetegedé­sek esetén megítélendő kár­térítés jogossága nz új jog­szabály szerint. Sok minden belefér abba, hogy működési körén belül elháríthatta-e. a megbetege­dés lehetőségét, vagy nem. Miért éppen ezeknél a sze­rencsétlen, munkahelyükön j megbetegedett embereknél kell vitássá tenni azt a né­hány száz forintot? Vajon újításnak számított, hogy a korábban jó, egyszerűen al­kalmazható jogszabályt egy újabb kitétellel, bonyolítot­ták? JELENLEGI MEGFO­GALMAZÁSÁBAN a rendel­kezés számos „kiskaput” nyitott a vállalatoknak, me­lyeknek segítségével elvitat­hatják dolgozóik jogosan kö­vetelt kártérítési igényét. Adamovics Ilona (Következik: A kamrafú­rás áldozatai) Tél vegén, kora tavasszal milliós károk érhetik a ker­tészeteket, ha nem gondos­kodnak a palántaágyak nö­vényvédelméről, a talajfer­tőtlenítésről és a csávázásról. A Megyei Növényvédő Állo­más szakemberei a követke­zőket ajánlják e károk elke­rülésére. A paprika-, a paradicsom- és a káposztapalántákat a palántavész és a dohánype- ronoszpóra is károsíthatja. Ezeknél a palántáknál talaj­fertőtlenítésre a TMTD por­koleon levő egységeket Szá­munkra tehát ilyen szem­pontból kedvező a város kö­zelsége. A legnagyobb problémánk ma még az, hogy éppen a kis lélekszámú településeken nem tudjuk biztosítani az alapvető szolgáltatásokat sem, mivel ezeken a helye­ken a kisiparoa nem tudna megélni, és a ktsz-ek szá­mára sem gazdaságos új részleget létesíteni. Mellék- foglalkozásképpen legtöbb­ször nem vállalja senki — illetve nincs a községben ál­landó lakással rendelkező szakember. Cél: a fiatalok képzése Terveink szerint ilyen he- j lyeken elsősorban a fiatalok- \ ra számítunk. Megfelelő szakképzettség megszerzése után mellékfoglalkozásra va­ló szerződtetésükkel szeret­nénk elérni, hogy a kis köz­ségek lakosságának igényeit is kielégíthessük. A nagyobb településeken a székhellyel rendelkező szö­vetkezetek tevékenységének kiterjesztésével, szolgáltató­házak építésével próbáljuk ösztönözni a szövetkezeteket: az életszínvonal növekedé­sével együtt javuljon, legyen kulturáltabb az ellátás szín­vonala is, Dr. Bíró György, a Miskolci járási Tanács vb-elnökhelyettese „Halálnak halálával halsz” címmel néprajzi rövidfilmet készít a MAFILM 6. Nép­szerű tudományos filmstú­diója. A stúdió munkatársai az ősi, még ma is élő szo­kásokat örökítik meg Ma­gyarország különböző vidé­kein. Filmszalagra kerül a „koporsó fonás”, a somogyi zetméterenként) és az Or- thocid (2—3 dkg négyzetmé­terenként) használható. Pa­radicsommagvak csávázására 100 kilónként 500 grammos dózisban az Orthocid a leg­alkalmasabb. A dohánypa­lántáknál talaj f er tötlení tésre és a pasáinak kezelésére az AntracoH célszerű felhasz­nálni. Előbbi esetben négy­zetméterenként 4 grammot kell a takaróföldbe keverni, utóbbi esetben 0,1—0,2 szá­zalékos töménységben kell a növényvédőszert kiperme­tezni. A Magyarhoni Földtani Társulat észak-magyaror­szági szakosztálya és a Ma­gyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportja ma, már­cius 5rén, csütörtökön dél­után 3 órakor a miskolci MTESZ-székházban ülést rendez, melynek előadója dr. Földvári Aladár, Kossuth-dí- jas tanszékvezető egyetemi tanár. A miskolci Avas csúszási területei című előadás be­Jól halad a gépjavítás Mezőgazdasági üzemeink­ben jól halad a téli gépjaví­tás. A Mezőgazdasági Gcpál- katrészellátó Vállalat össze­sítése szerint januárban az elmúlt évihez hasonló for­galmat bonyolítottak le pót­alkatrészekből. A gazdasá­gok hozzávetőleg 190 millió forintot költöttek alkatré­szekre, s ez annál inkább fi­gyelemre méltó, mert január 1-től megszűnt a használt gépek javítása után járó ár­támogatás. A gazdaságok azonban nagy gondot fordí­tanak a felújításokra min­den bizonnyal azért, mert megfelelően elő akarják ké­szíteni a gépparkot a tavaszi munkakezdésre. „Fehér gyász” és a dunán­túli lakodalmak éjfélén el­táncolt halotti tánc. A So­mogy megyei Csököly köz­ségben a „virrasztás” a „fe­hér gyászban” és a siratás ősi népszokását forgatták. Operatőr: Kende János, író­rendező: Moldován Domokos. Képünkön a virrasztás. Igen jó hatású talajfertőt- lerútők 0,5 százalékos per- metlé formájában a Zineb hatóanyagtartalmú szerek. Dohányperonoszpóra ellen e szereket 0,2 százalékos tö­ménységben alkalmazzuk, négyzetméterenként 0,25—0,5 liter kijuttatásával. Nagy gondot kell fordítani a pa­lántaágyak megfelelő szellőz­tetésére is. Ha valamelyik betegség fellépne, a beteg, kidőlt palántákat meg kell semmisíteni és a fertőzési góc talaját az ajánlott sze­rek valamelyikével fertőtle­níteni. mutatja az Avas keleti ol­dalán levő csúszásveszélyes területeket, elemzi a mozgás földtani-hidrogeológiai okait, s összehasonlítja Miskolc csúszásveszélyes területeit a budapesti, hasonló tulajdon­ságú területekkel (Vár, Csil­laghegy). Az előadás gyakor­lati célt is szolgál: Földvári professzor javaslatot tesz a város csúszásveszélyei terü­leteinek beépítésére. Az esztendő elején, január­ban az Encsi járási Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése megvitatta a Vöröske­reszt-szervezet tevékenysé­gét, és meghatározta e moz­galom további feladatait a járásban. Egyik legfontosabb feladatként, határozta meg a vb az. egész járásra kiterje­dő véradási program meg­szervezését és lebonyolítását. A vb-ülés után a munka szinte azonnal elkezdődött a határozat szellemében. A véradási program eredmé­nyei minden eddiginél job­bak,. a járás lakosságának egyre nagyobb része érti meg a véradás jelentőségét. Több példát lehetne már so­rolni — községek neveit, ahol sikeres volt a véradási ak­ció —. de talán legjobban 4000 csőkör hóvirág Postacsomagban, utazik a tavasz kis• hírnöke — a hó­virág — az ország legdélibb vidékéről a legészakibbra: a mecseki erdőkből a zemplé­ni hegyek közé. A sátoraljaújhelyi kerté­szek ugyanis a nőnap alkal­mából hóvirággal is szeret­nének kedveskedni a lányok­nak és az asszonyoknak, ám a hűvösebb zempléni erdők­ben csak március utóján, nyílnak az első vadvirágok. Sátoraljaújhely tehát Pécs­től kért virágot az ünnepre. hiszen a Mecsek védett völ­gyeiben már február eleje óta pompáznak a tavasz vi­rágát Az Erdei Termék Vállalat pécsi irodája vállalta, hogy a nőnapra, négyezer csokor hó­virágot szállít a zempléni városkának. Az első ezer csokrot már elküldték és kétnaponként követi a többi. Az ügyesen csomagolt csok­rokat papirdobozban — ex- presszcsomagként — viszi a posta Pécsről Sátoraljaúj­helyre. Oltvány és sima vessző exportra A napokban egy értékte­lennek tűnő, mégis igen ér­tékes exportszállítmány in­dult. útnak megyénkből Csehszlovákiába. Sima sső* lővesszőnyalábokból állt a szállítmány. A szőlőoltvány- termeléssel foglalkozó cseh­szlovákiai gazdaságok ren­delték a szaporításhoz szűk- séges^vesszőket az Ültetvény- tervező Vállalattól. A sajó- vámosi tsz-ben és más gaz­daságokban metszett, 300 ezer sima vessző jelentős se­gítséget jelent a csehszlová­kiai oltványiermelőknek. A vártnál jobban alakult az oltványexport is. Borsod és Heves megye területéről eredetileg mintegy 7 millió szőlőoltványt vásárolt e. Szovjetunió. Ez azonban nem fedezte nagy telepítéseik sza­porítóanyag-szükségletét, s további szállításokat kértek, így az eredeti exporton fe­lül további egymillió darab szőlőoltványt, közte több mint 300 ezer darab furmin­tot indítottak útnak a Szov­jetunióba. sikerült a véradónap Bakta- kéken. Ebben a községijén márci­us 2-án kérték fel a lakos­ságot, hogy minél többen ad­janak vért;. A község lakos­ságának tíz százaléka jelent­kezett az első felkérés után. A jelentkezők közül 124 em­bertől vettek vért, összesen több mint 40 litert. Nagy­szeré eredmény! A szerve­zésben és a véradónap lebo­nyolításában kiemelkedő munkát végzett dr. Kört Lászlóné, a járási Vöröske­reszt-szervezet vezetőségé­nek tagja.' A véradási prog­ram megvalósítása az encsi járásban folyamatban van. s reméljük, hogy a járás töb­bi községének lakói is kö­vetik a bakfcakéki nagyszerű példát. Javító-szolgáltatótevékenység a miskolci járásban Milliókat menthet meg II psiáütaágpM Bövényvédelne csávázószer (3—6 dkg négy­Javaslat a miskolci A vas beépítésére Moplt és irolópl tanácskozása Negyven liter vért adtak a baktakékiek 9»

Next

/
Oldalképek
Tartalom