Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

V Megnyílt az országgyűlés mmmmmmmmammmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmam mammmmemmmtmum ■ t —1 ülésszaka VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* a Varsói Szerződés t A Krasznaja Zvezda szer­dai számában cikksorozatot indított a Varsói Szerződés megkötésének küszöbön álló 15. évfordulója alkalmából. A cikksorozatban a Varsói Szerződés tagországainak te­kintélyes katonai vezetői sze­repelnek, akik beszámolnak hadseregük fejlődéséről és arról, hogyan erősítik a szocialista országok harci barátságát. • „A harci barátság zászlaja alatt” című szerdán megje­lent cikkben Atanasz Sze- mendzsiev vezérezredes és vezérkari főnök, a bolgár nemzetvédelmi miniszter el­ső helyettese hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés megkötése teljes egészében megfelelt a szocialista orszá­gok dolgozói kívánságának es a proletár internaciona­lizmus elveinek. ftfiapirendero a MiniszferSasiács beszámolója A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 54. szám Ára: SO fillér Csütörtök, 1970. március 5. Évforduló előtt Fork Jenő. a kormány elnöke, a Minisztertanács nevében expozéját mondja. Szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés márciusi ülésszaka. Az illésen részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára: Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, KáUai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­se. je. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés múlt év december 12-én berekesztett ülés­szaka óla alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően bemutatta, s azt a képvise­lők liéchez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután javaslatot tett az egyes bizottságokban elhalálozás folytán megürese­dett helyek betöltésére. Javaslatára az or­szággyűlés Mándics Mihály általános iskolai igazgatót a kulturális bizottság, dr. Molnár- Bélát, a Kertészeti Kutató Intézel igazgató­ját a mezőgazdasági bizottság, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkárát a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság tagjává választotta. Kállai Gyula közötte, hogy több képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát, és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesia László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyű­lés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, A napirend a következő: , 1. a Minisztertanács beszámolója; 2. a legfőbb ügyész beszámolója; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molója; 4. interpellációk. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra és beterjesztette a kor­mány tevékenységéről szóló beszámolói. FOCK JENŐ Bevált a gazdasági mechanizmus A kormány beszámolója, amelyet Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke ismerte­tett a képviselőkkel, sokolda­lúan elemezte belpolitikai és gazdasági helyzetünket, ered­ményeinket és gondjainkat, s részletesen ismertette közeli és távolabbi jövőnk terveit, feladatait. A képviselők helyeslő vé­leményével találkozott a kormány elnökének megálla­pítása: hazánkban a politi­kai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése biztató, társadalmi életünk kiegyen­súlyozott. A harmadik ötéves terv idején a nemzeti jöve­delem a tervezett 19—21 szá­zalékkal szemben kb. 40—12 százalékkal növekszik. Az ipari termelés 1970-ben kb. 33—34 százalékkal lesz ma­gasabb, mint 1965-ben volt, s ez megfelel a harmadik öt­éves terv idejére tervezett növekedésnek. Ahogy tervez­tük, a növekedési ütem a vegyiparban, az energiaipar­ban és a gépiparban a leg­erőteljesebb. Kedvező jelen­ség. hogy múlóban van a mennyiségi szemlélet, az in­tenzívebb. a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Tovább folytatódik a terme­lés szerkezetének előnyös át alakítása is. A termelés szer­kezeti változásában elért eredmények azonban még kezdetiek, jelentősebb válto­zást a neeyed'k iáéves terv időszakában várunk. A mezőgazdasági termelés 1966—i (no között a tervezett 13—15 százalékkal szembei 16—17 százalékkal emelke­dik. Ezen belül a növényter­mesztés gyorsabb, az állatte­nyésztés a szükségesnél mér­sékeltebb ütemben nőtt. A harmadik ötéves terv idő­szakában sikerült teljesíteni az ország egyik nagyon fon­tos agrárpolitikai célkitűzé­sét: megoldottuk az ország biztonságos kenyérgabona- ellátását öt év óta nem im­portáltunk búzát, sőt 1969- ben már exportra is felhasz­nálható készletekkel rendel­keztünk. Az eredmények ér­tékét emeli — hangsúlyozd a kormány elnöke —, hogv az l-Oé-as aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fejlődésben. A mezőgazda­ságról kialakuló pozitív összkép ellenére több képvi­selő is felhívta a figyelmet azokra a sürgető feladatokra, amelyeknek megoldása nél­kül nem biztosítható a me­zőgazdaság további egyenle­tes fedődére. A kormány elnökének be­számolója részletesen foglal­kozott az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekkel is. Mint Fock Jenő mondotta: a tervezettnél erőteljesebb gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy a lakosság élet- színvonala, jövedelme, fo­gyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése is az előirányzottnál jobban emelkedjék. A lakosság egy lőre jutó reáljövedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztás pedig 10—20 szá­zalék helyett 31—33 száza­lékkal nőtt. A reálbér a ter­vezett 9—10 százalék helyett előreláthatóan 15—16 száza­lékkal növekszik. A kormány elnöke azon­ban hozzátette: az életszín­vonal alakulását jelző szá­mok az átlagot jelentik. Et­től felfelé és lefelé is meg­lehetősen nagy eltérések le­hetnek és vannak is. Az olyan családoknál például, ahol nőtt a keresők száma, ott a reáljövedelem, illetve az életszínvonal az átlagot lényegesen meghaladó ütem­ben növekedett. Azoknál a családoknál azonban, ame­lyeknél betegség, munkakép­telenség. vagy más ok miatt egy kereső kiesett, vagy nyugdíjba ment. még élet­színvonal-csökkenés is bekö- (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés. Nemzetközi építőbrigád Uíjjanovszkban Szerdán Uljanovszkba. Le­nin szülővárosába, nemzet­közi építöbrigád érkezett, amelynek tagjai Bulgária. Magyarország. Vietnam, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia ifjúságának képviselői. A fiatal építők két hónapot dolgoznak majd a Lenin-emlékhely létesíté­sén. Uljanovszk ifjúsága meleg szeretettel fogadta a szocia­lista országok küldötteit A nemzetközi építőbrigád tag­jait tömeggyűlésen üdvözöl­ték. A laoszi helyzetről A Nixon-kormány kilá­tásba helyezte, hogy a közeli napokban nyilvánosságra hozza annak a szenátusi vizsgálatnak jegyzőkönyvét, amelyet a külügyi bizottság folytatott az Egyesült Álla­mok laoszi intervenciójáról A jegyzőkönyv nyilvános­ságra hozatalával akarja el­kerülni most a kormány, hogy a törvényhozás McGo­vern szenátor javaslata alap­ján, teljes ülésen vizsgálja ki az intervenció kérdését. laird hadügyminiszter ked­den ismét „kategorikusan tapadta", hogv az Egyesült Államok nagyobb erőke1 küldene Laoszba, azonban továbbra is elismerte a lé­giháború tényét, arra hivat­kozva. hogy ezt a vietnami hadműveletek és az ott levő amerikai erők „biztonsága" érdekében „preventív lé­pésként” kell folytatni. A sajtó és a tv azonban ter­jedelmes információkat kö­zöl arról, hogy amerikai szárazföldi alakulatok is vannak Laoszban, nagy ré­szük polgári ruhában, de ka­tonai feladatokat hajtva végre. J. William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke elmondotta: kor­mánytisztviselők közölték vele, hogy „Laoszt az Egye­sült Államok szempontjából nagyobb fontosságúnak tart­ják, mint. Vietnamot”. „Ez megrémít engem — mondot­ta a szenátor, hangsúlyozva, hogy a növekvő intervenció a nagyszabású háború veszé­lyével jár.” Kreisky nyilatkozata „Megingathatatlan semle- gességi politikát kívánok folytatni. Ausztria szomszé­daival a legkorrektebb és bizonyos fokig baráti kap­csolatokra törekszem” je­lentette ki Bruno Kreisky, az Osztrák Szocialista Párt elnöke, a jövendő új osztrák kormány kancellárja szerdai bécsi sajtókonferenciáján. Kreisky emlékeztetett rá, hogy a kelet-európai kapcso­latok politikáját külügymi­niszter kólában ó kezdemé­nyezte és hasonló külpoliti­kát kíván — a jövendő szak­miniszteren keresztül — a jö­vőben is folytatni. A nyugat-európai 'politiká­ban az új kormány célja minden esélyt megragadni az integrációban való rész­vételre, figyelembe véve Ausztria semlegességét és nemzetközi szerződéseit Szovjet vendég Március 5-én, ma csütör­tökön Mezőkövesdre érkezjk egynapos látogatásra Zója Petrovna Katyerina, a bu­dapesti szovjet nagykövetség titkára. A vendéget elkíséri Szilts Fül cívtars. a KISZ Központi Bizottság nemzet­Mezőkövesden ; közi kapcsolatok osztályának vezetője. Mezőkövesden meglátogat­ják a Matyó-múzeumot és a Matyóházat majd megis­merkednek a tibolddaróci termelőszövetkezet életével és munkájával. Irány Milánó! Útnak indították ast oiasxorsxagi váttár magyar anyagát A HUNGEKPO rendezésé­ben hét magyar vállalat vesz részt az áprilisban nyíló mi­lánói vásáron. A magyar áruk egy részét már útnak indí­tották Olaszországba. A két vagonnyi szállítmány köny- nyű- és nehézipari terméke­ket. berendezéseket tartal­maz. A N1KEX egyebek közt bemutatja a Török-féle sza­badalmaztatott légtisztító be­rendezést, amely megtisztítja a szoba vagy az üzemcsar­nok levegőjét. Kiállítják- a külföldön nagy érdeklődésre számot tartó hulladékégető kemencét is. Az ELEKTRO- IMPEX a kosárlabda-ered­ményjelző fényberendezésen kívül bemutat televízióké­szülékeket és magnetofono­kat. Az ART EX egyebek közt méterárut, a TANNIM- PEX pedig bőrdíszmű-árut mutat be a kiállításon, Ame­lyen a magyar vállalatok összesen 530 négyzetméteres területet béreltek. A vásár még itthon levő magyar kiállítási anyagát kamionokkal viszik majd Milánóba. Újdonságok, meglepetések (3. oldali Debreceni vita (4. oldali Alperes: a vállalat (5. oldali Hat és fél milliós nyereség (6. oldat) Halálos baleset (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom