Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1970. március 4. Két érdekes film elé A napokban kerül a magyar prenilermozik közönsége elé két külföldi film: a jugoszláv Horoszkóp és a nyugatnémet, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban. A két film között ke­vés azonossági, vagy rokonjegyet lehet felfedezni, legfel­jebb alkotóiknak azt a törekvését, hogy egy-egy adott társa­dalmi jelenséget valami újszerű megközelítéssel próbálnak ábrázolni és a nézőtársadalom ítélőszéke elé állítani. A két film már jól ismert Európában. Szinte egymással párhuzamosan bukkantak fel az elmúlt évben több fesztiválon, szemlén minde­nütt élénk figyelmet keltve. Igaz, e figyelem nem mindig azonos előjelű volt.. A Va­dászjelenetek Alsó-Bajoror­szágban című például 1969. szeptemberében a pesarói nemzetközi " filmfesztivál egyik legkedvezőbben foga­dott darabja volt, a Horosz­kópról ugyanott nagyon megoszlottak a vélemények. Egyszerre került e két film 1969. októberében a magyar filmnézők elé is. Pécsett, s íme, a műsorosztás legfőbb irányítóinak akaratából a nagyközönség is egyszerre is­merheti meg e két alkotást. Horoszkóp Bora Draskovic filmje vi­tára, tiltakozásra ingerlőén kegyetlen alkotás. Annak el­lenére, hogy Jugoszlávia messzi, eldugott hegyvidéki falvainak társadalmi élétét nem ismerhetjük teljesen, til­takoznunk kell az ellen a ren­dezői szándék ellen, amely a film öt fiúszereplőjét, s kü­lönösképpen a Vida nevűt o társadalmi tespedtség áldoza­taiként szeretné elénk állíta­ni. Tiltakozásra, vitára kész­tet az a koncepció, amely szerint öt munkabíró, de tét­len fiatalember semmittevé­se. majd garázdasága, otrom­ba tréfasorozata, majd az egészet betetőző, meghökken­tően visszataszító nemi erő­jSgfr ágk TAVASZI— —VÁSÁR .OFOTÉRT, febr. 23 -márc.lC. iffe Fényképezőgépek, mozigépek, filmek nagy árengedménnyel Felveszünk építőipari gépkeze­lőket, földmunkagépészeUet, kot- xőkezelöket EM-KPM képesítés­sel — különleges Jogosítvánnyal rendelkező ÉM-KPM képesítésű autódaru-kezelőket, ácsokat, ív­es lánghegesztőket, gép- és mo­torszerelőket. villanyszerelőket, lakatosokat, kőműveseket, gép­jármű- és dömpervezetőket, ku­bikosokat, építőipari és fúró se­gédmunkásokat budapesti és vál­tozó vidéki munkahelyre. Jelent­kezés: Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Budapest, V®U, Wesse­lényi u. 4. ss. Fűtőt állandó munkára felve­szünk. AMFORA-ÜVEGERT, Be­senyői üt Ifi- az. szaktevése nem más, mint a fiatalok visszafojtott vágyai­nak kiélése, csaknem termé­szetes tombolás a sivár kör­nyezetben. E fiatalok maga­tartását nem indokolhatja a környezet, s nem bocsátható meg életmódjuk, tettük akkor sem, ha a már említett Vida a film végére egy rendőr go­lyóitól találtán holtan lóg egy tovarobogó vonat ajtaján, mintegy a fiatalok „szabad” élete és a hatósági beavatko­zás ütközésének véres szim­bólumaként. Amikor a Horoszkópnak minden kockája vitára sar­kall. el kell ismernünk a cse­lekmény hatásos felépítését, a film feszültségét, egyes rész­letek sikerültségét. A magyarországi fogadta­tást nehéz előre kiszámítani. Nehéz azonban elhinnünk, hogy a magyar nézők jelen­tős hányada vita nélkül elfo­gadja a rendező teremtette világ megbocsátó, sőt sajná­latra Indítani akaró megjele­nítését Vadászjcleneíek Alsó-Bajorországban A cím félrevezető, a va­dászkalandok kedvelői csa­lódnak, de akik azt várják, hogy a film a társadalom éle­tét új, meg új oldalról mu­tassa be. értékes élménnyel gazdagodhatnak. A mai nyugatnémet tár­sadalomról sok filmet láthat­tunk már. Többségükben a „gazdasági csoda” kulisszái mögé tekintő, városi tár­A tespcdl falu unalmában, ki nem élt vágyaiktól tüzelve garázdává lett fiatalok kapcsán tapogatja a társadalmi való­ságot a Horoszkóp. Egy ember üldözésével mutat rá egy má­sik társadalom félelmetes belső Indulataira a Vadász Jel ene- tek Alsó-Bajorországban. Egyszerre mutatják be a két fil­met. Mindkettő érdekes. A Horoszkóp mondandójával szem­beni fenntartásunk ellenére is. Benedek Miklós sadalmi életet boncolgató, kritikai alapáilású alkotáso­kat. Peter Fleischmann első filmje, a Vadászjelenetek Al­só-Bajorországban egy -.s ' xlu mikrovilágában tár;a fel, miként válhat az ember ül­dözött vaddá társai közölt, miként válik végül gyilkossá, hogy aztán indokolt legyen ellene a vadászat. Jómódú parasztgazdák és családtag­jaik élnek együtt cselédjeik­kel, s életüket durvaságok, vaskos tréfálkozások töltik ki. Amikor egy falubeli fiú hosz- szas távoliét után visszatér, s másfélének látszik, mint ők, szinte mindenki ellene for­dul. A legkülönbözőbb okok­kal teszik köznevet-ág tár­gyává, majd veszedelmes sza- tírnak tartják, ifjúság elleni bűntettel vádblják. szökésre késztetik. A rendező látszólag állás- foglalás nélkül tárja elénk a társadalmi képet rajzoló tör­ténetet: lássátok és ítéljetek magatok! Lássátok a vastag, vörös tarkójú bajorokat, néz­zétek meg mozdulataikat, amint disznót vágnak, amint a kiszolgáltatott cselédlány­hoz nyúlnak, mennyire azo­nosak a huszonöt év előttiek­kel. Nézzétek önteltségüket, durvaságukat, heccelődései- ket, s álláspontjukat: aki nem olyan mint mi, azt el kell pusztítani. És lássátok az örömtől csillogó szemeket, amikor a falu minden lakója fegyvert, vagy fütyköst ra­gadva, embervadászatra in­dulhat az erdőbej a szeren­csétlen kiüldözöti, gyilkos­ságba taszított fiú után. Művészi megfogalmazású figyelmeztetés ez, memento, hiszen amit a bajor falucs­kában láttunk, nagyon leki­csinyített társadalmi vetület- ben, azt azon a környéken már „eljátszották” világmé­retben. 11 magyar film készül' Szép magyar komédia cím­mel Balassi Bálint hányatott, kalandos életéről forgat fil­met Banovich Tamás rende­ző. A forgatókönyvet Garai Gábor írta. A színes, széles­vásznú film operatőrje Ken­de István. Balassi Bálintot Sztankay István alakítja, Dobó Krisz­tinát Széles Anna. Jelenet a filmből. A szocialista munkaiskoláért Kiállítások^ előadások a mezőkövesdi járásban A hagyományos pedagó­giai napokon, a március 20- tól április 28-ig tartó ren­dezvénysorozaton egyrészt szeretnénk bemutatni a me­zőkövesdi járásban: mit tet­tek azért, hogy az általános Iskolák betöltsék szerepüket, valóban az életre nevelje­nek. A dokumentatív jelle­gű kiállításokon kívül elő­adásokon fogalmazzák meg azokat az igényeket, felada­tokat és követelményeket, amelyek a pedagógusokra és a társadalomra várnak a szocialista munkaiskola meg­valósításában. A programsorozat március 20-án kezdődik meg egy po­litechnikai kiállítással a me­zőkövesdi Járási művelődési központ nagytermében. Már­cius 22-én dr. Oroszi András, Riese apraja-nagyja megmozdult Parádés fogaton érkeztek az öregek Hét határra szóló ünnep­lésben volt. részük a ncsel idős embereknek. A járás vezetői azt mondják, hogy ehhez hasonló társadalmi megmozdulásra nemigen emlékeznek, pedig az öregek megbecsülésének, köszönté­sének szép múltja van már ezen a vidéken. Nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt héten alig volt a községben olyan em­ber, aki valamilyen formá­ban ne tett volna valamit az. idős korosztályért. Ahogy azt meghatott szavaival a 82 esztendőt megélt Deák Gy. Felsőfokú munkaügyi képzettséggel üzemgazdasági csoportvezetőt« mérlegképes könyvelői végzettségű belső ellenőrt és változó munkahelyre 2 kőművest felveszünk. B.-A.-Z. megyei Építő- anyagipari V., szem. cs., Győri-kapu 23. Károly Is kifejezte: sokáig emlékezetesek maradnak majd számukra az apró kis figyelmességek, a feléjük áradó szeretet és segíteni akarás megnyilvánulásai. Már a hét elején híre kelt a járásban, hogy Ricsén az öregek napközijének lakóit ünnepük, fgy aztán sok-sok dísztávirat futott be a bará­ti találkozók, előadások szín­helyére. Talán a legszebb al­kalom mégis a szombat esti záróünnepség volt. Ekkorra virágdíszbe öltözött a műve­lődési ház nagyterme, s na­gyon sokan várták az ünne­peiteket. akik a tsz jóvoltá­ból parádés fogatokon ér­keztek. Az egy hétig tartó rendez­vénysorozat befejezése alkal­mából eljöttek az Idős ricsei emberek közé a járás veze­tői, s a helybeü párt-, álla­mi és társadalmi szervek képviselői is. Meleg szavak­kal üdvözölte é3 köszöntötte a megjeleni öregekei dr. Né­meth Pál, a járási pártbi­zottság első titkára. Ez alkalommal jutalmazta meg az idős, ám még a tsz- ben sok-sok órát dolgozó embereket — szám szerint harmincat — a termelőszö­vetkezet. É3 Ricsén nemcsak egy-egy ilyen alkalommal tö­rődnek a hatvan-, hetven­éves, vagy a még idősebb emberek gondjaival, bajai­val. Ezt is elmondotta ezen az estén az öregek 82 dős szószólója. gy. k. 1970. m 20-31: Borsodi nyári egyetem PÉCS-NAGYPOSTA VÖLGY* MÜANYAGÜZEMET A SÄSD1 AFÉSZ-TÖL A DÉLPESTI ÁFÉSZ VETTE AT. FOLIA HAJTATÖI1ÄZAK ÉS FÖLIAPONYVAli 420 cm széles, egybehúzőtt fóliából, A KÍVÁNT MÉRETBE! 1970-ben hatodszor rende­zik meg Miskolcon a borsodi nyári egyetemet. Okulva az elmúlt év szervezési hibái­ból, az idén sokkal korábban és körültekintőbben kezdő­dött meg az előkészítő mun­ka. A napokban elhagyta a nyomdát a tavalyinál szebb kivitelű, érdekesebb, több nyelven készült tájékoztató prospektus: hamarosan meg­kezdik szétküldését. A nyári egyetem \ titkársága ezúttal — megyénk lengyelországi és NDK-beli, hagyományos lá­togatóin kívül — megpróbál­kozik a jugoszláviai és a ro­mániai magyarság figyelmé­nek felkeltésével is. A július 20-án kezdődő 12 napos program „hallgatói” elsősorban Miskolc és Bor­sod megye történetével, ter­mészeti és gazdaságföldraj­zával, műszaki és tudomá­nyos létesítményeivel, kultú­rájával ismerkednek majd. Megtekintenek kiállításokat, múzeumokat, ellátogatnak hangversenyekre, folklór­bemutatókra, s a legszebb ki­rándulóhelyekre. Ezenkívül felkeresik Eger, Debrecen és a Hortobágy nevezetességeit is. A gazdag programhoz ké­pest nem magas a részvételi díj; 1980 forint. A jelentke­zési határidő: 1970. május 10-c. Természetesen a rende­zők szeretettel várják sző­kébb hazánk, megyénk, vá­rosunk lakóit is. az Országos Pedagógiai In­tézet főmunkatársa tart elő­adást, s ugyanezen a napon tart vitaindító előadást Fir­ka János, főiskolai adjunk­tus is. Témája: A gyakorla­ti oktatás didaktikai koncep­ciójának hatása a közismere­ti tárgyakban érvényesülő munkára nevelésre. A bonyo­lult cim mögött az a köve­telmény van, hogy a külön­böző tantárgyakban — ha­sonlóan a gyakorlati foglal­kozásokhoz. — tudatos, aktív munkára kell ösztönözni a tanulókat Érdekes színfoltja lesz a programnak az óvodai báb- kiállítás, amelyet március 27-én nyitnak meg A kiál­lítást bábjáték-bemutatóval kapcsolják össze, és a báb­játék jelentőségéről tartanak előadást az óvónők részére. Az V. nevelésügyi kongresz- szus szellemében e program elsősorban a gyermekek ér­zelmi neveléséhez kíván se­gítséget nyújtani. rezentálja, a hazafiságra ne­veléssel kapcsolják össze. Két érdekes előadás is el­hangzik majd április 7-én. Nagy Ildikó megyei szakfel­ügyelő Szocialista hazafiság­ra nevelés a rajztanításban, Bodó László, az OPI munka­társa pedig A honvédelmi nevelés piai rendszere fej­lődő társadalmunk igénye címmel tart előadást A pedagógiai rendezvény- sorozat két rangos előadásá­ra kerül sor április 22-én: és 28-án. Előbb dr. Kiss Árpáit, az OPI didaktikai tanszéké­nek vezetője tart tájékozta­tót a szocialista munkaisko­la korszerű módszertanáról, majd a pedagógiai napon, utolsó eseményeként a járás kommunista pedagógusai ta­nácskoznak a közoktatási re­form adta feladatokról. Április 7-től 14-íg a fel­szabadulás emlékére készí­tett gyermekmunkákból ren­deznek kiállítást a mezőkö­vesdi úttörőházban. A kiállí­tást, amely az általános isko­lás gyermekek alkotó fantá­ziáját és munkakodvét rep­A mezőkövesdi járásban« nehéz, de igen szép témát választottak a pedagógiai na­pok megvitatandó témájául. Ahhoz, hogy általános isko­láink szocialista munkaisko­lák legyenek, még nagyon sokat kell tenni. De szükség- szerű, hogy időnként ellen­őrizzük: mit tettünk már ed­dig, és mit kell még tennünk érte. Cs. A. Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A februári számban közzé tett cikkek többsége a nem­zetközi jelentőségű esemény, a Lenin-centenárium jegyé­ben Íródott. Az elmúlt év no­vemberében Prágában nagy érdeklődésre számot tartó el­méleti konferenciát rendezett a folyóirat A leninizmus és korunk témakörből. A világ kommunista és munkáspárt­jainak illusztris vezetői és teoretikusai közül harminc­hármán szólaltak fel. Az elő­adások rövidített szövegét közli a folyóirat februári és márciusi száma. Ezúttal B. Ponomarjov a szovjet, Tim Buck a kanadai, Alvaro Vas- quez a kolumbiai, Werner Lambcrz a német (NDK), Flyman Lumer az amerikai, Chinmohan Schanavis az in­diai. Julio Laborde az argen­tin, Albert Buchmann a né­metországi (NSZK), Jan Szydlak a lengyel, Luciano Cruppi az olasz, Ib Nörlund a dán és Jean Buries a Fran­cia Kommunista Párt nevé­ben világítja meg sokoldalú­an azt a központi gondolatot, hogy a korunk által fölve­tett elméleti és gyakorlati problémák csak a leninizmus jegyében oldhatók meg. Elmúlt havi számában a folyóirat „lenini kérdőívet” bocsátott ki, amelyben fel­kérte olvasóit, írják meg a lenini életművel kapcsolatos személyes élményeiket. A mi. pártunk részéről Komócsin Zoltán elvtárs, a Poütikai Bizottság tagja tett eleget a kérésnek. A Szovjetunióban, a ko.l- hozparasztok nemrég lezaj­lott harmadik kongresszusá­ról — amelyet Magyarorszá­gon is élénk érdeklődés, kí­sért — olvashatunk értéke­lést A lenini szövetkezeti terv realitása és perspektívái címmel. A kommunista és munkás­pártok életéből című rovat­ban G. Napolitano elvtárs. az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja elemzi a párt XII. kongresz- sz.usa után kialakult helyze­tet. a kommunisták felada­tait a jelenlegi bonyolult bel­politikai viszonyok között. Hasonlóan sokoldalú beszá­molót olvashatunk a Chilei Kommunista Párt XIV. kongresszusáról ./. Dickman- nak, a párt elnökének tollú­ból. (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom