Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
ananwawraissm Szombat, 1970. mŐl'C. 28. ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 Kiváló termelési eredmények 25 év eredményeiből Á jubileumi verseny finisében Megyeszerte, valamennyi gyárunkban, üzemeinkben és vállalatainknál a dolgozók ezrei vésznek részt a hazánk felszabadulása 25. évfordulójára kezdeményezett jubileumi munkaversenyben. Szocialista brigádok, műhelykollektívák, egész gyárrészlegek versengenek egymással a jobbnál jobb eredményekért, s most, a nagy ünnep előtt egy héttel szinte mindennap újabb sikerek születnek a verseny finisében. Diósgyőrből, Özdról, Kazincbarcikáról, Tiszaszederkényből érkeznek jelentések. Ezekből válogattunk egy csokorra valót az üzemi lapok tudósításai nyomán. Ózd: mindenhol túlteljesítés Az Özdi Kohászati Üzemek dolgozói is kiváló eredményekkel készülnek a negyedszázados évforduló megünneplésére. A nagyolvasztómű legutóbb 102,3, a tömörítőmű 101,7 százalékos tervteljesítést jelentett. Az acélmű 4,5 százalékkal teljesítette túl tervét, március 8-án és 23-án pedig magas rekordot ért el. Mindkét napon 32 adagot csapolt. A durvahengermű — két üzemzavar ellenére — 100,2 százalékon állt. A hó elején a bugasor vonómotor, 23-án pedig a blokksori gőzgép okozott termeléskiesést, viszont a zavarmentes napok jó munkája megmentette a gyárrészleget a lemaradástól. A finomhengermű termelési mutatói önmagukért beszélnek. A középsoron 110,8, a drótsoron 109,5, az abroncssoron 105,9 százalékra áll a tervteljesítés. Diósgyőr:. újabb vállalások \ A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjének dolgozói a durvahengerműi kollektíva versenyfelhívásához csatlakozva, 14 pontba foglalta vállalását. Többek között arra tettek ígéretet, hogy az évi — hármas jubileumi — szocialista munkaverseny- szerződésükben vállalt és márciusra esedékes kiszállítási tervüket szintén határidőre, 100 százalékra teljesítik. Ezenkívül vállalták, hogy az ÖKÜ-nek nyolc darab magasan ötvözött, a DI- GÉP-nek két darab ötvözetlen kéreghengert, a recski érc- és ásványbánya részére 18 darab kérgesített lengö- zúzó-poia, valamint a durva- hengerműnek a nagyjavításhoz szükséges 4 darab csu- szóléc vasöntvényt soron ki- • vül legyártják. Tiszaszederkény: ünnepi mmikahónap A jubileumra készülődő Tiszaszederkény már egy másik ünnep lázában is ég. Április 32-től a proletariátus nagy vezérének, Leninnek nevét veszi fel új, szocialista városunk. Ebből az alkalomból a TVK gépgyárának kollektívája április 1-e és május 1-e között ünnepi munka- hónap-akciót kezdeményez.! A felhívás szerint a verseny-) ben minden olyan brigád i részt vehet, amely a jubileu- ' mi vállalásain túl pótfel-j ajánlást tesz. Egyébként nemcsak Tisza- szederkényben, hanem Diósgyőrött is ünnepi vállalásokkal készülődnek a Lenin- centenáriumra. A 100 kiváló műszak elnevezésű mozgalmat az acélműi műszak kezKiíátás a Kilián-déli magasház tizenhetedik szintjéről. Foto: Szabados György. Iliiül piai inlipliÉ Szabad péntek, szabad szombat, susz.erhétfö Vizsgálat - havonként Csökkent a balesetek száma Mint minden üzemben, a Mezőcsáti Gépjavító Állomáson is gondot fordítanak a balesetek csökkentésére, megakadályozására. Ennél az üzemnél arra töhogy az üzemben a balesetek szama nagymértékben csökkent. deményezte, s máris nagy a visszhangja. A gyáregységek társadalmi-gazdasági vezetői már hozzákezdtek a 100 műszakkal kapcsolatos vállalások összeállításához. A fő cél természetesen az, hogy a vállalások az egész évre kiterjedőek legyenek, s a megfelelő mennyiségen kívül biztosítsák a jó minőséget is. ligha akad mostanában taggyűlés, vagy termelési tanácskozás, ahol — függetlenül a napirendtől — a legtöbb felszólaló a munkafegyelem hiányosságait ne tenné szóvá. Hogyan, a pártbizottságok és. az alapszervezetek tagjai a tárgytól eltérően ' mellébeszélnek? Nem, akik a munkafegyelem Több védelmet érdemelnek A tavasz közeledtével kü- És szinte felbecsülhetetlen rekszenek, hogy negyedévenként minden dolgozó részesüljön balesetvédelmi oktatásban, és egy bizottság havonként rendszeresen ellenőrzi a munkahelyeket, hogy mirdenben megfelelnek-e az előírásoknak, a munkavédelmi követelményeknek. A szemle alkalmával nemcsak a különböző gépeket, berendezéseket, hanem a kéziszerszámokat is megvizsgálják, és a tapasztalt hibákról, hiányosságokról feljegyzést készítenek, majd ellenőrzik azok végrehajtását. Ugyancsak az üzemi balesetek megakadályozásának érdekében, minden műhelyben társadalmi munkavédelmi ellenőr tevékenykedik. Ezek az ellenőrök naplóba jegyzik észrevételeiket, javaslataikat. Minden hónapban más-más munkás látja el ezt a tisztséget, és valamennyi lelkiismeretesen tevékenykedik. Mindez azt eredményezte, . ijMKxrv.-Mmamfammmvmmammmmm Költségvetési üzem limed ön Ernődön, a községi tanács végrehajtó bizottsága költség- vetési üzem létrehozását hn- arozta el. A községben már az elmúlt évben, sőt években is munkálkodott néhány kisebb brigád a tanács irányításával. A brigádok feladata volt a középületek karbantartása, az útépítés, a járdaépítés, valamint a járási költségvetési i üzem által épített utak sze- j gélyköveinek elkészítése, j Mindez a község fejlesztési * alapjából történt. Az ilyen jellegű munkák elvégzésére továbbra is szükség van, és biztosítottak az üzem létrehozásán ak_feltéte- lei is. Ionosén időszerű témát tűzött napirendre a Sátoraljaújhelyi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága: a házikerti és a szórványgyümölcsösök ügyét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a háztáji kertek még jó ideig számottevő termelési tényezők maradnak. A helyi kispiacokon ma is elsősorban a környék kertjeiből behozott idénygyümölcsökre számíthatnak a bevásárló háziasszonyok. A vitamin-utánpótlás nélkülözhetetlen forrásai a háztáji gyümölcsösök. Gazdasági jelentőségük érzékeltetésére írjuk ide: a járás területén jelenleg több mint 870 ezer gyümölcsfa terem a házikertekben. De vajon annyit és olyan minőségű gyümölcsöt, mint kívánatos volna? Figyelmeztető adat, hogy c gyümölcsösök lehetséges termelésének mintegy 20 százalékát pusztítják el különféle növényi kártevők és kórokozók a növényvédelem elhanyagoltsága miatt. Ha gyümölcsfánként csak 50 kiló átlagtermést számítunk, a házi kertekből évenként 437 000 mázsa gyümölcsöt hasznosíthatnának a járásban. A hiányos növényvédelem miatt azonban elpusztul legalább 87 000 mázsa gyümölcs. Ez — kilónkénti 3 fo rintos átlagárral — 25 és fél millió forint bevétel lehetőségétől üli el a gazdálkodóba!. Ennek az összegnél: a töredékéért beszerezhetnék a szükséges növényvédő szereket és eszközöket. 3z a kár, amelyet az elhanyagolt házikertek közvetve okoznak azzal, hogy a közelükben levő több száz holdas nagyüzemi gyümölcsösök termését is veszélyeztetik. Hiába a tetemes összegeket emésztő, rendszeres növény- védelem a nagyüzemekben, ha az elpusztított kártevők helyébe a szomszédból benyomul az alattomos utánpótlás. A járási mezőgazdasági osztály vizsgálatai megállapították, hogy a házikcrt-tulajdonosok 50 százaléka elmulasztja az alapvető növényvédelmi munkákat is. Sajnos, a községi tanácsok sem szorgalmazzák megfelelő módon ezeket a tennivalókat. Többnyire beérik annyival, hogy alkalmanként a hangos híradóban kihirdetik, vagy dobszóval közhírré teszik a központi felhívásokat az időszerű növényvédelmi munkákra. Az ellenőrzést, s a mulasztók elleni szabálysértési eljárást már elmulasztják. Sajnálatos példa a közömbösségre, hogy a múlt évben, amikor az amerikai szövőlepke — a gyümölcsösök legveszedelmesebb kártevője — valósággal elárasztotta a kerteket, az irtás elmulasztói ellen szabálysértési eljárást 81 esetben a járási mezőgazdasági osztály kezdeményezte. s nem az ebben elsősorban érdekelt helyi szerv. A járás l*»rületén az elmúlt két évben összehangolt közös védekezés elrendelésére sem került sor. Megvannak-e az eredményes védekezés feltételei? A járás székhelyén, Sátoraljaújhelyen a megyei AGRO- KER Vállalat mintaboltot nyitott, itt jó a választék a különféle növényvédő szerekből. Ezenkívül a községekben 13 szövetkezeti boltban árusítanak növényvédő szert. Ezt azonban nem propagálják. Több községben azt sem tudják az érdekelt kerttulaj- donosok, hogy a boltban növényvédő szer is kapható. Remélhető, hogy már az idén javítják az ellátást a boltokban: a növényvédő szereket megfelelő adagokban csomagolva árusítják, és mellékelik hozzá a használati utasítást is. Több és eredményesebb segítséget nyújthatnak a háztáji gyümölcsösök védelméhez a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek is. Néhány szövetkezet már megszervezte azokat a szolgáltató brigádokat, amelyek korszerű felszereléssel, szakszerűen elvégzik méltányos díjazásért tagjaik házikert- jeiben a permetezést, a vegyszeres porozást. Ez a módszer a leghatásosabb, mert így mód van a védekezés egyöntetűségére, összehangolására, ami a tartósan eredményes védekezés legfontosabb előfeltétele. A határban, a gyümölcsösökben, szőlőkben még csak most szikkad a föld a hosszú tél után. Még nem késő gondosan felkészülni a növény- védelemre. Azért adjuk köz- : re idejében n figyelmeztető tapasztalatokat, amelyeknek a i tanulságait megyénk minden tóién jól hasznosíthatják. —ez egyre több gondot okozó lazulását teszik szóvá, nagyon is élő valóságra, gazdasági, társadalmi életünk egyik alapvető kérdésére hívják fel a figyelmet Az üvegipar, a gépipar után, az építőiparban is 44 órára csökkentették a munkaidőt, de több építésvezetőségen nem 44 órát, hanem 36-ot, vagy ennél is kevesebbet dolgoznak. Nem hivatalosan, de a vezetőség tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. Az emberek őszintén elmondják, hogy ma már nemcsak szabad szombatot, hanem „szabad pénteket” tartanak. Sót, sokan odáig merészkednek, hogy több munkahelyen divat lett a „suszterhétfő”. A fiatalok közül sokan nem emlékeznek arra. hogy mi az a suszterhétfő. Régen, talán nem is a „maszek világban”, hanem még a céhek idejében vált szokássá, hogy a cipészek hétfőn nem dolgoztak. Persze, abban az időben a suszterek vasárnap vásárra jártak. Akik jó üzletet csinállak, azok hétfőn jogosan ünnepeltek, de a többség kényszerből őgyel- gett a kocsmák körül, mert nem volt munkájuk. Nem törődhetünk bele a lógásba, a fegyelmezetlenségbe, mert ma már nem Isis műhelyben és egyedül dolgoznak az emberek, hanem nagyüzemekben .és többnyire gépekkel. Ha a darukezelő, a kazánfűtő, vagy a gépkocsivezető nem áll munkába, akkor az egész építkezésen, a műhely, az üzem minden részében zavar keletkezik, akik dolgozni és keresni akarnak, azokat is hátráltatják. E lég bajunk, gondunk akad nekünk a fe-j gyelmezetlenségek és a lógások nélkül is. Nincs elegendő cement, vas- és vagonhiánnyal küszködünk. Sok feladatunkhoz képest kevés a. jól képzett szakember, a fontos beruházásokra késve érkeznek a gépek és a berendezések, ilyen körülmények mellett, ha jobban értenénk hozzá, akkor Is nehéz a munkaszervezés, „az objektív akadályok” miatt sokszor jelentős többletköltség merül fel. De ha a szabad péntekekre, a suszterhétfőkre és a sok lógásra gondol az ember, azt kell mondanunk, hogy gyakran saját pénzünk ellenségei vagyunk. Egy ideig a művezetők és a bérszámfejtők rugalmasan megoldották, hogy valamelyes kevés pénz legyen azok borítékjában is, akik éppen hogy csak dolgozgattak. De a kevéssel ma már senki se éri be, mindenki több forinttá akar. Az acélárugyár, az építőipar és a cipőipar nem tud annyit termelni, mint amennyire szükség van. Miből, honnan adjanak több lakást, ruhát, cipőt, ha egyre kevesebbet dolgozunk. “Lehetséges, hogy a nemzeti jövedelem, a termelékenység és gazdasági hatékonyság elvont fogalmak, sokan azt mondják, hogy ez nem érdekli a „melóst”. De azt mindenki értse meg, hogy elosztani csak azt és ' annyit lehet, amennyit megtermeltünk. Ebből következik, hogy nem magánügy, hanem mindnyájunk közös érdeke, hogy fegyelem és rend legyen a munkahelyeken, mindenki becsületesen dolgozzék. Mennyien lehetnek azok. akiknek nem használ sem az okos, sem a szép szó és biztatás? A bányákban, az építőknél, a vasútnál, az autóközlekedésnél, az üveg- és vasiparban, valamint a termelőszövetkezetekben az emberek többsége szorgalmasan, rendesen dolgozik. Elenyésző, talán néhány százalék azok száma, akik fegyelmezetlenek, akik lógnak és akadályozzák a munkát. Nem lenne jobb, ha ezeket be sem engednék a munkahelyekre? Igen, a többség, a rendes emberek véleménye az, hogy a fegyelmet bomlasztó és ezzel tetemes károkat okozó lógósoknak utolsó figyelmeztetést kell adni, és ha ez sem használ, adják ki a munkakönyvüket. ’ A legtöbb vállalat igazgatója az üzemvezetőknek, építésvezetőknek és osztályvezetőknek adta le a fegyelmi jogkört. De sok munkahelyen hónapok, sőt talán évek óta egyetlen lógóst sem bocsátottak el, mert ez népszerűtlen, kellemetlen feladat. Am, a vezetőnek ezt is vállalni kell — a többség, a közösség érdekében! No tűrjék a fegyelmezetlenséget, a notórius lógósoktól szabaduljanak meg. mert nélkülük lobban boldogulna v Dr, Fazekas László
