Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

/ » ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ' Az embert még ma is szí­ven ütik azok a sorok, ame­lyeket a magyar munkásosz­tály nagy teoretikusa: a 40 év ve] ezelőtt illegális párt- munkára hazaérkezett, lebu­kott és bebörtönzött Révai József idéz Kölcsey-tanulmá- nyában: ..Itten vérző honunk vidékln Nyögő szét érvén- kcblihcz, letisztult váraknak omlacléktn a Múzsa búsan tévedez. Tekintvén századokra vissza, Ha Komlónk ormain megáll. Az édes cseppet könnyel issza, Lantján víg hangot nem talál.” Sorra véve irodalmi ta­nulmányaiban azokat a köl­tőket és írókat, akiket a 'nemzethalál szörnyű látomá­sai gyötörtek — megállapítja, miért nem tudtak „lantju­kon víg hangot találni”. Az­ért, mert a magyar múlt utóbbi évszázadaiban nem volt következetesen haladó osztályunk. A magyar mun­kásosztály előtt történel­münkben nem volt olyan harcos, öntudatos haladó osztály, amely . képes lett volna „lecsapolni a magyar pocsolyát”, feltörni a Magyar Ugart, és „Szittyaországból” megteremteni a magyar nép országát! Régi uralkodó osz­tályaink csak szájjal halad­tak, „tapsért szóltak” — nem a magyar népért. Korrupt, gyenge, agyvelőtlen polgár­ságunkról pedig Ady írja, hogy arra sem volt képes, hogy a sült galamb bekapá- sára kitátsa száját Am, de 1019 tavaszán, ami­kor „vörös jelék” jelenték meg a Hadak útján, s a tör­ténelem színpadára lépett „Csaba űj népe”, a magyar proletariátus — egy csapásra a nemzetközi haladás élvo­nalába vezette népünket! Szovjetunióbeli testvéred pél­dájára hadat üzent a régi rendnek, halált megvető bá­torsággal szállt szembe a túl­erőben levő imperializmus­sal, egyben vállalta n szocia­lizmusért vívandó harc di­csőségét és kockázatát is! Eget ostromló, forradalmi tet­tének érdeméből semmit sem von le, hogy a túlérő meg­döntötte: az 1919-es munkás­hatalom elevenen ható ha­gyományként élt tovább, mert a föld alatti kommunis­ta párt ébren tartotta szelle­mét, ápolta emlékét Rész­ben ez a magyarázata, hogy az alig néhány ezer tagot tö­mörítő párt a felszabadulás után egy csapásra tömegerő­vé fejlődött! Ez csali azért lehetett így, mert eszmei be­folyása a reakció évei alatt .is nagyobb volt szervezeti erejénél! Mert hirdette, hogy amint a Szovjetunióban 1917- .nek főpróbája 1905 volt — úgy az 1919-es, heroikus magyar kísérlet az eljövendő diadalmas forradalom elő­feltételének tekinthető. A magyar munkásosztály által vezetett dolgozó nép most már örökre és vissza­vonhatatlanul ura lett az országnak. A felszabadulás óta eltelt 25 év alatt" mun­kásosztályunk vezetésével megteremtettük a szocializ­mus anyagi-műszaki bázisát: a termelési eszközök társa­dalmi tulajdonán alapuló, korszerű gépi nagyüzemi ter­melést, amely népgazdasá­gunk valamennyi ágában egyre fejlettebbé, szervezet­tebbé válik. Munkásosztá­lyunk klasszikus modernség­gel megoldotta azt az ellent­mondást. amely a modern államhatalom: az új típusú munkásállam és annak el­maradott anyagi-műszaki bá­zisa között fennállt. Igaz, hogy a szocialista iparosítás­ban voltak hibák,, törések, de 1957 óta olyan struktúra kialakításával iparosítunk, amely egyre inkább megfe­lel a technikai fejlődés kö­vetelményeinek, számol ha­zai adottságainkkal, vala­mint a nemzetközi, munka- megosztással, körülményei- veL A modernség szellemében es követelményei szerint ha­ladunk élőre megyénk ipa­rosításában is. Ezt jelzik a közeljövőben megvalósítandó nagy beruházások: a BVK II. gyáregységében például 5 milliárd forintos beruházás­sal hatszorosára bővítjük a pvc-termelést a legkorsze­rűbb szinten. A TVK etilén­program hasonló volumenű beruházással indul. Három­millió torma kapacitású olaj­finomítót létesítünk a megyé­ben, amelyhez 200 mW-os új erőművet építünk. Ezek az új üzemek már önmagukban is dokumentál­ják a munkásosztály ország­építő munkájának modern­ségét, hiszen a korszerű gaz­dasági szerkezet kialakulása felé igen nagy lépést jelen­tenék. Még pregnánsabto a kép, ha az irányító szerveknek az űj üzemék technikai felsze­reltségére vonatkozó tervei­be pillantunk. Tervbe vették például e gyárak számítógé­pes vezérlésének mielőbbi bevezetését. Az elektronikus memóriával rendelkező szá­mítógépek pedig lehetővé te­szik, hogy a műszerek által észlelt adatokból a berende­zés önmaga számítsa ki a technológiai folyamat opti­mális paramétereit és bizto­sítsa azok megtartását. A szocialista építőmunka során a tudományos technikai for­radalom tehát gyors ütemben és mindent átfogó jelleggel bevonul megyénk iparába. A BVK ammóniaszintézis üze­me mellett egyre több üze­münk lesz, amely az auto­matizálás legmagasabb szint­jén szervezett technológiával fog dolgozni. Egyre több gép­felügyelőre, automatika-ke- zelőre, TMK-sra, vezérlő­pult-kezelőre, műszerezési technikusra, üzemmérnökre lesz 'szükség... Az ipar nagyarányú és gyors ütemű korszerűsítésé persze csak egyetlen, de szemléletes példája annak, hogy a legforradalmibb, a legharcosabb és legkövetke­zetesebb osztály ma a mun­kásosztály. E következetesen haladó osztály országépítő munkájá­nak sinusára azonban a mo­dernség mellett jellemző a történetiség is. A magyar munkásosztály a modernség és történetiség egységének szellemében végezte az él­múlt 25 óv alatt a gazdasági építőmunkát. A haladó osz­tály történetisége azt jelenti, hogy amikor az egész nép felemelkedésééi’t vívandó harc vezetését vállalja, egy­szersmind vállalja régmúlt századok előremutató harcai­nak diadalmas befejezését is. A munkásosztály harcai­ba tehát a nép legjobbjai­nak történelmi harcai tor­kollnak bele. A magyar mun­kásosztály gyógyírt hozott Dózsa, Rákóczi, Kossuth né­pének évszázados sebeire is. Azzal, hogy felépíti a szocia­lista társadalmat, történelmi elégtételt vess Majtényért, Világosért és 1919 leverésé­ért is. Munkásosztályunk a mo­dernség és történetiség egy­ségének szellemében fokról fokra fel fogja számolni nemcsak a város és a falu közötti lényeges különbsége­ket, hanem a szellemi és fi­zikai munka közötti lényeges különbségeket is. A félszabadulás jubileumá­nak ünnepségsorozata most népünk elé tárja mun­kásosztályunk és egész dolgozó népünk 25 éves hősi erőfeszítésének (ei’edményeát, amelyeknek alapján megala­pozott, jogos optimizmussal tekintünk a jövő elé, mert az elkövetkezendő években ugyanebben a szellemben munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésért Meggyőző­désünk, hogy Kölcsey álma is maradéktalanul megvalósul: A 25 évvel ezelőtt ___ledőlt o rszágnak hamvain / Egy szép hon támad fel, / Moly léiket tölt, mely szívet ráz / Neve zengésivei.” I)r. Nagy István 25 év eredményeiből A kultúra ma már mindenkié. Ezt bizonyítják a városokban és a legkisebb falvakban is a könyvtárak. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház könyvtárából mutatunk be egy részletet. Foto: Szabados György. Megkezdődött a szövetkezetek Hl megyei küldöttgyűlése Kétszázezres tagság ügyeiről yatU {JJjgÖ Elfogadták a MÉSZÖV új alapszabályát Tegnap, március 25-én, szerdán délelőtt a Miskolci városi Pártbizottság díszter­mében megkezdődött a fo­gyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése. A mintegy kétszázezres szövetkezeti tag­ság csaknem kétszáz küldöt­te gyűlt össze, hogy értékel­je a három esztendeje meg­tartott, legutóbbi küldött- gyűlés óta végzett munkát, s újjáválassza a mozgalom ve­zető szerveit. A VII. küldöttgyűlést a le­mondott választmány korel­nöke, Lengyel Béla nyitotta meg. A küldöttgyűlés elnök­ségében helyet foglaltak töb­bek között Tóth György, az MSZMP KB munkatársa, Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság titkára, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára. dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke, Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Németh Imre, a Hazafias Népfront Harminchárom esztendővel ezelőtt, amikor Molnár Jó­zsef, a mai gyáregysegveze- tő, ugyanezen a helyen elő­ször ízlelgette a kovács szak­ma fortélyait, még kézzel emelték a tíz-tizenkét kilós kalapácsokat. A vasat üllőre tették a diósgyőri kovácsok. « nehéz csapásaik alatt még az anyag is verítékezett ta­lán. Halad a rekonstrukció A Diósgyőri Gépgyár ko­vácsüzemének rekonstrukció­ja befejezéshez közeledik. Az új gépek és berendezések egyik része már munkába állt, az év végére pedig min­dennek el kell készülnie. Több mint 200 millió forintot fordít a vállalat- az üzem megfiatalítására. A kovácsüzem új beren­dezései a kor követelmé- nyeihez igazodnak. Termelő kapacitásuk, t.erme’ékenysé- gük többszöröse a réginek. aTir-irppcnk n nncv prlntossá­gú alakításra, a minőségi előírások teljesítésére. És a munka nagy részét ezek a gépek veszik át. Az ötletes adagoló és szállító berende­zések maguk szállítják a ke­mencékbe, a kemencéktől a gépekhez és a gépek között a nagy súlyú darabokat. A gé­pek pedig szinte hihetetlenül rövid idő alatt, varázsolják gépkocsi-tengellyé, júrműke- rékké, vagy bonyolult alakú forgattyús-tengellyé az izzó . bugákat. Mit tud a kovácshenger’r A bonyolult .alakú, nagy pontosságot igénylő darabo­kat. süllyesztékes kovácsolás­sal készítik. A nagy erejű, ellenütős kalapácsok negatív minták, süllyesztékek közé kényszerítik az anyagot, hogy pontosan felvegye az előirt formát, méreteket. De a süllyesztékes kovácsoláshoz elő kell alakítani az anya­got. Egy gépkocsi mellső- tengelyének elöalakítása ko­rábban hat-hét ember- tfe tiercnyi munkájába telt. A rekonstrukció forradal­masította az előalakitást. Ütés helyett hengerléssel végzik ezt a fontos művele­tet. Az izzó darab négyszer, vagy ötször átszalad a kü­lönleges profilú hengerek között, s máris kirajzolódik a tengely megközelítő alakja. Húrom ember, mindössze két perc alatt végez egy darab­bal. A termelékenység ennél a műveletnél a réginek sok­szorosára növekedett. A csarnok másik részében a manipulátor pótolja az emberi kezet. Pehelyként emeli, forgatja a négvton- nás kalapács ütései alá a hatalmas bugát. Odább a forgófenekű kemence egyik nyílásán manipulátor helyezi be a hideg anyagot. A ke­mence másik nyílásánál újabb manipulátor veszi ki, teszi szállítószalagra a fel- izzított vasat. A csarnok hosszában még épül, de ha­marosan kész lesz a modern hőkezelő berendezés. Érintés nélkül, „konvejor” segítségé­vel halad végig itt a hőke­zelés összes fázisain a mun­kadarab. Hatalmas feladatok A termelés növelése, a termelékenység nagymértékű fokozása összhangban ran a kovácsüzem feladataival. Az országos járműprogram meg­valósítása sokat követel a diósgyőriektől. A kovácsüzem kollektívája felkészült ezek­re a feladatokra. A szocia­lista brigádok vállalásai, a felszabadulási jubileumi munkaversenyben születő si­kerek mind a célok megvaló­sulását szolgálják. Megváltozik, könnyebb lesz a diósgyőri kovácsok élete. Segítenek a gépek. De tudja ez a kollektíva azt. is, hogy elsősorban a gépeket irá­nyító embereken múlik, ho­gyan teljesítik feladataikat, j hogyan váltják valóra célki- j tűzéseiket, Flanck Tibor megyei elnöké, országgyűlési képviselő, valamint a megye és a város közéletének szá­mos más vezetője. Fartnosi Imrét, a Mezőkö­vesdi ÁFÉSZ igazgatóságának elnökét választották meg a küldöttgyűlés elnökéül, majd sor került a különböző mun­kabizottságok és szekcióbi­zottságok megválasztására. Ezt követően a MÉSZÖV vá­lasztmányának az elmúlt há­rom évi munkáról és a fel­adatokról szóló beszámolóját terjesztették a küldöttgyűlés elé. A részletes írásos beszá­molóhoz Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke mondott szóbeli kiegé­szítést A beszámoló rámutat, hogy a MÉSZÖV tagszövetkezetéi, társadalmi és gazdasági té­ren egyaránt egészségesen fejlődtek, jól illeszkedtek be a gazdaságirányítási reform szabta feltételekbe. A korsze­rű szövetkezetpolitikai elvek hatására fokozódott a tagság aktivitása, növekedett a szö­vetkezetek iránti bizalom. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben az elmúlt években erőteljésen fejlődött az önkormányzat. Az ÁFÉSZ-ek új alapszabá­lyának demokratikus megal­kotása társadalmi üggyé vált. Ami a fogyasztási szövetkeze- , tek egyik legfontosabb fel­adatát, a lakosság ellátását illeti, e téren is jelentős az előrehaladás. A megye lakos­ságának mintegy 54 százalé­kát elsősorban az ÁFÉSZ-ek látják cl. A szövetkezeti kis­kereskedelmi boltok és ven­déglátó egységek forgalma az elmúlt három évben 32,5 szá­zalékkal növekedett Ez a fej­lődési ütem 5,7 százalékkal haladja meg a tanácsi keres­kedelem fejlődését. Az elmúlt három évben a szövetkezetek csaknem 70 millió forintot fordítottak az üzlethálózat korszerűsítésére, s összesen 104 új kereskedel­mi egységet hoztak létre. A takarékszövetkezeti moe- galom is tovább terebélyese­dett megyénkben. Csupán as elmúlt évben 64 községgel bő­vült a takarékszövetkezetók működési területe. A falusi bankok betétállománya az el­múlt két év alatt csaknem megkétszereződött. Taglétszá­muk már megközelíti a 45 ezret. A lakásszövetkezeti mozga­lom fejlődésével is foglalko­zott a beszámoló. Megyénk­ben már több. mint ötezer család tagja a lakásszövetke­zeteknek. s a meglevő 38 la­kásszövetkezetből 36 tagja a megyei szövetségnek. A választmány beszámolója után a MÉSZÖV felügyelő bi­zottságának jelentését, majd a MÉSZÖV új alapszabályát terjesztették a küldöttgyűlés elé. Az új alapszabály már a megyei szövetség és a szövet­kezetek megváltozott kapcso­latára épül. A küldöttgyűlés az új alapszabályt egyhan­gúan elfogadta. A délutáni órákban a kül­döttek három szekcióban ülé­seztek. A szövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése ma délelőtt folytatja munkáját. Kitüntetések az LKM-ben Tegnaptól kezdődően, a Lenin Kohászati Müvekben ünnepi párttaggyülésen emlé­keznek meg felszabadulásunk negyedszázados évfordulójá­ról. A gyárban a folyamatos üzemeltetést és a váltó mű­szakok problémáját figyelem­be véve, néhány napon be­lül összesen ötvenhárom he­lyen tartják — helyenként összevontan — az ünnepi megemlékezéseket. A törté­nelmi évfordulót méltató ün­nepi beszédek és az Elnöki Tanács levelének ismertetése után „Felszabadulási jubileu­mi emlékérem” kitüntetéseket adnak át azoknak, akik a ne­gyedszázados munkájuk alap­ján azt kiérdemelték. A társadalmi haladásnak élharcosai láthatóan nagy számban vannak a diósgyőri kohászatban. Az Elnöki Ta­nács által adományozott ki­tüntetéseket összesen 735-en érdemelték ki a vasgyárban. A jubileumi kitüntetéseket' a vállalat nagyüzemi pártbi­zottságának munkatársai tegnap a nagyolvasztó, acél­mű, hengermű és még né­hány gyáregységnél is át­nyújtották a 25 éves mozgal­mi munka büszke tulajdono­sainak. Gutman József —wimmur—«■ usuionoK. r*/u. morc. <co. TörtÉnet^ Scorsz6^sís0 ©le ©s öcalapacsolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom