Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerda. 1970. március 25. ÚJ KÖNYVEKRE IS SZÜKSÉG VAN KöütészeS liánná, 1970 A gazdasági meebaniz- mus bevezetésekor elég gyakx-an tettük szóvá: minimálisra csökkent a könyvtárak beszerzési lehető­sége. Ez azt jelentette, hogy új könyvekhez csak korláto­zottan juthattak hozzá a könyvtárak. Az elmúlt esz­tendőben már történt válto­zás:. ha még mindig mérték­tartóan, de mar ismét ren­delkeztek olyan anyagi fede­zettél,' mely lehetővé tette számukra, hogy az irodalom legújabb termékeit is kínál­hassák olyasóiknak. AliUűá- han ez a helyzet ebben az ti .zt end ében is. Általaiban, mondjuk, meri sajnos most is találkozunk olyan esetek­kel, amikor a költségvetés­ből egyszeriten kifelejtik a könyvtár támogatását. Mint például Edelényben. Az edelényi járási könyv­tár — mint valamennyi ha­sonló jellegű' 'intézmény — a (községi könyvtár szerepét is vállalja. Edelényben ez való­ban nagy feladatot jelent, hiszen a körzeti tanács terü­letén nem kevesebb, mint 11 fiókkönyvtáruk van. Az el­múlt esztendőben, ezekben a fiókkönyvtárakban nem ke­vesebb, mint .'3600 beiratko­zott olvasó „fogyasztotta” rendszeresen a könyveket. Nyilvánvaló, hogy ha meg akarják tartani őket, ha el akarják érni, hogy továbbra fis olvassanak, akkor biztosí­tani kell számukra a legér­dekesebb új könyveket. Ez az, ami az év eleji in­dulásnál egyáltalán nem lát­szik biztosítottnak. Az a fu­ra és érthetetlen helyzet állt elő, hogy a járási könyvtár­nak mindössze 20 ezer forint áU rendelkezésére — a járási tanács költségvetéséből —, hogy új könyveket vásárol­jon. Legoptimálisabb számi-. fások szerint Is alig 700, könyv beszerzésére van tehát fedezet. A járási tanács megtette a magáét, biztosította a ko­rábban is megadott összeget. A községi tanács azonban, amely korábban hasonlóképp 20 ezer forinttal- járult hoz­zá a könyvtár könywásárlá- si alapjához, idén egyszerűen „elfeledkezett” erről. Egyenes szóval kimondva, ez azt je­lenti, hogy a könyvtár támo­gatásához — annak ellené­re, hogy Edelény és a hozzá tartozó kis községek olvasói­nak igényeit elégíti ki — nem járul hozzá. Persze, mondhatnánk, hogy más szer­vek ajándékozásából, külön­böző támogatásokból mégis­csak gyarapodik majd a könyvtár állománya. Ez igaz. Csakhogy ez nem pótolhatja a tervszerű fejlesztést. Arra azonban a rendelkezésükre álló összegből nemigen van módjuk. Egy elkészült költségvetés­ből már nem nagyon lehet „kicsikarni” azt a 20 ezer forintot. Ilyenkor már ne­héz mondani: erre, vagy arra kevesebb is elég lett volna. Az az igazság, -hogy a ter­vezés időszakában kellett volna a könyvtárra gondolni. Most már legfeljebb csak a póthitelből lehetséges. De ez is bizonytalan. S zerencsére ilyen kirívó példával nemigen ta­lálkozhatunk másutt a megyében. Ha nem is sokat, de valamennyit mindenütt biztosítanak könyvvásárlás­ra. Edelényben ez nem így van. Legalábbis a tények erre engednek következtetni. Pedig hát szinte únos-úntig ismételgettük: a közművelő­désre, a könyvekre fordított összeg mindig megtérül: a (kiművelt emberfőkben. Csutorás Annamária József Aítila-est Szép versek 50 ezer példányban Költői estek a rádió műsorán Líra a televízióban Április 11-én, József Attila születésének 65. évfordulóján ismét megrendezik a magyar költészet, immár hagyomá­nyos seregszemléjét, a költé­szet napját. Elkészült a Mag­vető Kiadó gondozásában, s rövidesen eljut a könyvesbol­tokig az 1964 óta minden év­ben megjelent Szép versek antológia új kötete, amely költészetünk 1969. évi ter­mésének javát, gyűjtötte egy­be. A kötet Mátyás Ferenc és Z. Szalai Sándor szerkesz­tésében, 68 költő 750 versét adja közre, köztük az elhunyt Cserhát József és Sinka Ist­ván költeményeit. Noha szinte az első kötet megjelenésétől állandó vita­téma volt, s marad, hogy kik. Röpülj páva” fi mezieresztesiek a diátokén A legszebb dalokat kiadják A televízió népdalverse­nyének döntőjét az ütoljára felszabadult magyar város­ban Sopronban rendezik meg március 29-én vasárnap. A „Röpülj páva” nemcsak ide­haza keltett nagy visszhan­got, hanem felkeltette a nem­zetközi érdeklődést is. Ennek szép bizonysága, hogy a va­sárnapi döntő zsűrijében, amelynek elnöki tisztét Ko­dály Zoltán 'özvegye vállalta, a hazai szakemberek mellett több külföldi népzenetudós is helyet foglal. AZ EDZETT FÉMLEMEZIPARI MÜVEK sajószentpéteri lelep« csiszoló betanított munkakörbe férfi segédmunkás snun- kaerőkre­Betanulási idő maximum X hónap. Betanulási idő után egyéni teljesítménybérben 3000 Ft-ig kereset elérhető. Felveszünk továbbá szerszámgépek javításában jártas lakatosokat, valamint esztergályos szakmunkásokat, a gyakorlattól függően megállapított; személyi órabérrel. üzemi étkezést, ebédet 3,60 Ft térítés ellenében biztosí­tunk. Útiköltséget a biztosííolt rendelkezés alapján fi­zetünk. j Számunkra külön öröm, hogy a versenyek eddigi for­dulóin kitünően szerepelt mezőkeresztesi termelőszövet­kezeti férfikar a részt vevők közül a legmagasabb pont­számot érte el és így első helyen került be a döntőbe. Ott azonban már nem ve­szik figyelembe az eddig szerzett pontokat, s mind a tíz egyéni énekes és a négy énekkar egyenlő eséllyel in­dul a végső helyezésért. Me­gyénk - képviselőinek a me­zőkeresztesieknek a döntő­ben Is az eddigi teljesítmé­nyükhöz méltó sikeres sze­replést kívánunk. Lassan végéhez közeledik a verseny, már csak a dön­tő van hátra. Az újra meg újra felfedezett népdal azon­ban — melynek megújhodá­sát ez a verseny is segítette —■ közöttünk marad. A ver­seny is, dalai is. A Zenemű­kiadó Vállalat ugyanis két füzetet jelentét meg a Rö­pülj páva legszebb, s koráb­ban ismeretlen, vagy kevés­bé ismert népdalaiból. Az első füzet még ebben a hó­napban megjelenik: az első öt elődöntőn elhangzott da­lokból ad válogatást. A má­sodik kötet májusban jele­nik meg. Aki figyelemmel kísérte a népdalversenyt. bizonyára szívesen lapozgatja majd ezeket a füzeteket. Hiszen újra meg újra átélheti majd az éneklés, az együtténeklés örömét. S szívesen veszik azt is, hogy a kis gyűjtemény­ben megtalálhatók az elő­döntőit bevezetőinek részletei wmm A Miskolci Pamútfonó szakmunkás utánpótlását saját Ipari­tanuló intézetéből biztosítja. A fiatalok egy évig tanulnak a gyári Iskolában, majd vizsgát tesznek, s szakmunkás bizo­nyítványt kapnak. Képünkön: Miklós Balázs oktató előadást tart a fiataloknak. Foto: Szabados A novellapályázat nyertesei A Központi Sajtószolgálat szerkesztősége által meghir­detett, ez évi novellapályázat­ra beérkezett írásokat, a fel­kért bíráló bizottság elbírálta és az alábbi döntést hozta: A bizottság az első díjat nem adta ki, azonban az egy második díjat kettőre cs a két harmadik díjat háromra . emelte. Második díjat, 5000—5000 forintot nyertek: Szalai János: Nevek az asz­tali naptárban, Dcssewffy László: Egyedül című pályaművei. Harmadik díjat, 3500—3500 forintot nyertek: Várhelyi József: Krumpli és kakaó, Akácz László: A híd, Pille György: Én cihám - vasztatom magam című pá-1 lyaművei. Központi Sajtószolgálat szerkesztősége miért kerülnek a kötetbe, de különösen az, kik, miért ma­radnak. s maradhatnak ki be­lőle, az antológia — joggal mondhatjuk — szép és nemes hivatását maradéktalanul tel­jesíti. Évről évre növekvő példányszáma, nagy népsze­rűsége meggyőzően bizonyítja ezt. Indokolatlan tehát az olykor még a könyv megje­lenése előtt napvilágot látó ismertetések, recenziók már- már mosolyogtató aggodal­maskodása. A magyar költé­szet — s ebben jelentékeny része van e sorozatnak is — mind népesebb olvasótábor­ral rendelkezik. A költészet napja alkalmá­ból a fővárosban és vidéken egyaránt számos költő—olva­só találkozót rendeznek. Fo­lyóirataink, lapjaink versösz- szeállításokkal üdvözlik a magyar Ura ünnepét A Ma­gyar Rádió mindkét adóján április 6—11. között folytató­lagos irodalmi adások lesz­nek, a 6-os stúdióból pedig ünnepi, nyilvános József At- tila-estet sugároznak. A Tele­vízió ugyancsak több Urai műsort mutat be a költészet seregszemléje alkalmából. I ppL tanácskozik Aggteleken A megyei tanfelügyelők, a vezető szakfelügyelők és az igazgatói munkaközösségek vezetői háromnapos tanács­kozáson vesznek részt Agg­teleken. Ma, március 25-én kezdődik meg a tanácskozá­suk, amelyen — többek kö­zött — az oktató-nevelő munka néhány pszichológiai problémájáról, valamint a szakfelügyelői munka felada­tairól lesz szó. A továbbképzés, jellegű há­romnapos értekezleten meg­vitatják a felügyeleti munka hatékonyságának fokozásával kapcsolatos problémákat is. 20ÖÖ kép — történelem „A mi negyedszázadunk 1945—1970.” Ez a címe an­nak a 2000 fotóból álló kö­tetnek, amely eredetó fény- képfelvételeik alapján pergeti vissza az elmúlt negyedszá­zad legfontosabb hazai ese­ményeit. A kötetet a felsza­badulás 25. évfordulója .al­kalmából most jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. Gyermekparlament Sárospatakon A sárospataki úttörőkáa- ban, a város általános isko­láinak küldötteiből megala­kult az úttörőparlament. Az ifjú képviselőket saját csa­pataikból választották meg. A parlament pz úttörők önkormányzati szerve városi szinten, s lehetőséget ad rá, hogy valamennyi általános iskola úttörői közelebbről megismerhessék egymást. Kölcsönösen segítsenek egy­másnak az ifjúsági szerveze­tekre váró feladatok megol­dásában. Az önálló gondolko­dásra, cselekvésre való neve­lésnek is jó iskolája a gyer- mékparlamenL A városi eü- nökség munkáját is meg­könnyíti. Már az első ülésszakokon is bizonyítottak az úttörők kép­viselői, hogy az életkori szintj ültnek megfelelő fel­adatokat jelentőségük szerint értékelik, vitatják meg, s megfontolt döntéseket hoz­nak. A jelen volt pedagógu­sok számára is sok haszno­sítható tanulsággal szolgált a vita, amelyet a gyermekek az öltét legközelebbről érintő őrsi- és raj foglalkozások módszereiről folytattak. A gyermekparlament ké­szíti elő a Sárospatakra már­cius 31-én érkező felszabadu­lási staféta ünnepélyes foga­dását, 8 ugyancsak az úttö­rők képviselői vállalták az április 4-1, jubileumi díszőr- sóg megszervezését is. Miskolci táncosok Leopiorszáite Kedves meghívásnak tesz­nek eleget a Diósgyőri Va­sas Bartók Béla Művelődési Központ tánckarának, népi zenekarának tagjai és az együttes szólistái. A gdanski Lenin Hajógyár meghívására vendégszereplésre utaznak Lengyelországba. A diósgyő­riek március 31-én indulnak Miskolcról, s útközben Ka­towicében állnak meg. Hat alkalommal lépnek fel a baráti országban, s töb­bek között bemutatják mű­sorukat a gdanski, 18 ezer embert befogadó, hatalmas sport- és kultúrpalotában is. Fülöp László, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója elmondotta, hogy műsoruk elsősorban régi. nagy sikerű számokból áll. így például bemutatják a Borsodi szvit-et és a Cigány­táncot. De jó néhány új tánccal is fellépnek. Man- ninger György koreográfus Verbunkosát és Hármas ma­gyar csárdását is előadják. A diósgyőriek minden va­lószínűség szerint április Ki­én érkeznek haza. Húszéves a szlovák tannyelvű iskola Megyénk 17 községében u lakosság nagyobb része szlo­vák nemzetiségű. Nemcsak a felnőtték, hanem a gyerekek is beszélik a szlovák nyelvet, természetesen jól beszélnék magyarul is. A szlovák nemzetiségű gyerekek részére Sátoralja­újhelyen külön általános is­kola működik. A tanítás nyelve szlovák. Az iskola eb­ben az évben ünnepli meg­szervezésének 20. évforduló­ját. A szlovák tannyelvű is­kola tanulói kivétel nélkül vidékiek, összesen százhúszan vannak, és az iskolához tar­tozó kollégiumban laknak. Két évtized alatt az iskolá­sam csaknem 2090 általános iskolás fejezte be tanulmá­nyait szlovák nyelven. A legtöbb szlovák nyelven ta­nuló diák Komlóskáről, Hol­lóházáról, Kékedről cs Nagy- rozvágyról kerül az iskolába és a kollégiumba. Az idén, még a tanév be­fejezése előtt megünneplik az iskola kétévtizedes jubileu­mát. Az ünnepségre vendé­geket ' hívnak a Sátoraljaúj­helyhez közel levő kelet-szlo­vákiai általános iskolágból is. A kapcsolatot már építik. A jubileumi ünnepségeken is szlovák lesz az általánosan használt nyelv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom