Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
ÉSZAK-MAG YARORSZ AG 2 Szer da, 1970. március 25. A IX. ülés előtt A magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakára bolgár kormányküldöttség érkezett Budapestre. Képünkön: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli Ivan Mihajlovot, a minisztertanács elnökhelyettesét, a bolgár delegáció vezetőjét. Négy város igénye Mint ismeretes, 4 város jelentette be igényét az 1976-os nyári olimpiát játékok megrendezésére. A most következő olimpia színhelyén, Münchenben mind a négy varos képviselője részt vesz a NOB tanácskozásain. Balról jobbra: Moszkva, Montreal, a vendéglátó München, Los Angeles és Firenze képviselője. Em lékműa va tás a Belügyminisztériumban Kedden a Belügyminisztérium aulájában hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából felavatták a Belügyminisztérium hősi halottainak emlékművét. Bcnhei András belügyminiszter ünnepi bészédében megemlékezett arról a hősi korszakról, amikor a felszabadulást követő hetekben, hónapokban megszervezték a demokratikus rendőrséget, s rövid idő alatt nagy eredményeket értek el a közrend és közbiztonság megteremtésében, megszilárdításában. Szólt azokról a munkás- és parasztfiatalokról, sorkatonákról, munkásokból és parasztokból lett tisztekről, akik 1956- ban, az ellenforradalom napjaiban a legdrágábbat, életüket áldozták a néphatalomért, a Magyar Népköztársaságért. A felszabadulástól napjainkig a Belügyminisztérium állományából 233-an haltak hősi halált. Az ő emléküket idézi a hősi halottak nevével teleírt két márványtábla és a dombormű, Kiss István Mun- kácsy-díjas szobrászművész alkotása, amelyen egyetlen mondat áll: „Szerettétek a népet és meghaltatok.” Az ünnepi beszéd után leleplezték az emlékművet. Szihanuk felhívása Mint az AFP pekingi tudósítója jelenti, a kínai fővárosban kedden délelőtt nyilvánosságra hozták Norodom Szihanuk herceg újabb nyilatkozatát, amely partizánharcra szólítja-fel a-kambodzsai hazafiakat. Szihanuk felhívást intézett azokhoz a kambodzsai katonai és polgári szegélyekhez, akik „nem akarják tovább tűrni, hogy a kalandorok igazságtalanul elnyomják a népet, és elég bátorságot, hazafiságot éreznek magukban a haza felszabadítására”, hogy vonuljanak illegalitásba, tömörüljenek partizán- egységekbe. amerikai önleleplezések Laoszitól Bush kapitány és a többiek FELPERZSELT FALVAK, elhajtott lakosok, dzsungel- utakon bicegő rokkantak: az egyre kevésbé „titkos” amerikai háború laoszi nyomairól drámai képek járják be a világsajtót. Az International Herald Tribune, ez az Európában megjelenő amerikai újság, amelyet a New York Times és a Washington Post közösen ad ki, a héten fényképes dokumentummal számolt be róla, hogy a tengerentúli szakértők és helybeli kiszolgálóik tizenkét év körüli gyerekek kezébe is fegyvert nyomnak, és őrségbe küldik őket az Amerika-barái laoszi erők oldalán. Henry Kamm, a New York Times tudósítója idézi egy tiszt szavait, aki elismerte, hogy némelyik gyerek még 12 évesnél is fiatalabb lehet... Kollégája, T. D. Allman, aki egy héttel korábban, a Life munkatársával, John Saar-ral és az AFP francia hírügynökség tudósítójával, Max Coiffat- val a Long Chen-i amerikai támaszponton járt, így ecsetelte a háború következményeit: „A harcok szétzilálták Laosz hagyományos gazdasági életét. Csaknem minden 12 és 50 év közötti férfi a hadseregben van, amelyet a Cl A szervezett és Vang Pao tábornok irányít. A többieket — nőket, öregeket és gyermekeket — áttelepítették, s most csaknem teljesen az amerikai könyöradományok- ra vannak utalva.” (Az el- űzöttek száma különben: 20 ezer.) EZT HOZTA LAOSZNAK az amerikai beavatkozás, amely az Egyesült Államokban is a közvélemény és politikusok egyre hevesebb bírálatának tárgya. Sem a sajtó, sem a szenátus külügyi bizottsága nem titkolja, hogy attól tart: a Nixon-kormány egv újabb vietnami típusú háborúba rántja bele az országot. Az amerikai elnök március 6-án külön üzenetben próbálta lecsillapítani a nyugtalan közvéleményt, de hiába. Azóta ugyanis szinte naponta láttak napvilágot részint hivatalos közlemények, részint helyszíni tanúvallomások. amelyek egyre kétségtelenebbé teszik az Egyesült Államok laoszi beavatkozásának fenyegető aránvait. Épp a héten érkezett a hír, hogy a Pentagon ezentúl Laoszban is fizet „frontnótlékot” és ennek összese (havi 65 dollár) azonos a Dél-Vietnamban fizetett amerikai veszélyességi pótlékéval. S ugyancsak a héten közölték Washingtonban, hogy a harmadik legmagasabb frontkitüntetést adományozták — halála után — Joseph Bush amerikai kapitánynak, aki Laoszban esett el. Mi több, ezentúl külön kezelik a vietnami és a laoszi amerikai veszteségek listáját: ami azt jelenti, hogy eddig a „titkos” háború halottait automatikusan a „Vietnam” rovatban vezették... A washingtoni jelentésekből és a laoszi helyszíni tudósításokból kiderül, hogy az Egyesült Államok évi 200 millió dollárt fordít laoszi háborújára — a bombázógépek költségeit, a ' rombolás dollárigényeit leszámítva. A B—52-es bombázók naponta 200—300 bevetést hajtanak végre. A CIA és a „zöldsapkások”, a hírhedt különleges hadviselési alakulatok embereinek segítségével az amerikaiak mintegy 40 ezer főnyi magánhadsereget állítottak ki, laoszi törzsi harcosokból, akiket ötezer főnyi thaiföldi katonaság támogat. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között kézenfekvő, hogy Laoszban a kibontakozás alap- feltétele az amerikai beavatkozás megszüntetése, amint azt a Laoszi Hazafias Front Pártjának ötpontos politikai rendezési javaslata is sürgeti. Mert a harcok a Bush kapitányok megjelenésével robbantak ki.. (sp) Közkegyelem hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) ötödik életévüket betöltött, nők és a hatvanadik életévü-' két betöltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, súlyos betegségben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a szabálysértések miatt kiszabott elzárásokra, és a még be nem űzetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntető eljárás azokkal szemben, akik 1970. március 25. előtt olyan bűntettet követtek el, amelyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyelmi elhatározást kiterjeszti azokra is, akiket tiltott határátlépés, vagy hazatérés megtagadása miatt ítéltek el távollétükben. Az ilyen elítéltek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet arról is rendelkezik, hogy a március 25-ig elkövetett tiltott határátlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem indítható, illetve nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik^ és ez év december 31- ig hazatérnek, feltéve, hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok. akiket állam elleni bűntett miatt öt évet, szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó szabadság- vesztésre ítéltek, és büntetésüket 1968. január 1. előtt már kitöltötték. A. gondatlanságból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítéltek — a büntetés tartamától függetlenül — mentesítésben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt büntetésüket már kitöltötték. Mentesülnek azok is, akikkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. próbaidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak megszilárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelembe vette és ezért törvényerejű rendeletében kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, valamint élet elleni erőszakos, garázda jellegű bűntettek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítéltek szándékos bűntett miatt sza- ba dsá gvesz tésre. Az Elnöki Tanács amnesz- tia-rendelete figyelemmel a meghatározott büntetések elengedésére és a széles körű rehabilitációra — az állampolgárok és a családok egy részét közvetlenül, vagy közvetve érinti. A kegyelemben részesülők a szocialista államtól bizalmat kapnak, kormányzatunk reméli, hogy ezt így is fogják fel. Aki azonban visszaél ezzel a bizalommal, és három éven belül újabb szándékos bűntettet követ él, annál a kegyelem hatályát veszti, és a most elengedett büntetést is ki kell töltenie. A mezőgazdaság már teljesítette M. ötéves tervét Dr. Soós Gábor előadása Több mint félezer termelőszövetkezeti és más mező- gazdasági vezető, különböző beosztású szakember gyülekezett össze tegnap, március 24-én, kedden Mezőkövesden, a járási művelődési házban, hogy meghallgassa dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének előadását. Ezzel az előadással fejeződött be a járás mezőgazdasági szakembereinek idei szabadegyeteme. A szabadegyetemi foglalkozást dr. Bucskó Mihály, a járási tanács vb-elnö- ke nyitotta meg. Bevezetőjében elmondotta. hogy a mezőkövesdi járás mezőgazdasági üzemei sikeresen gazdálkodtak 1969-ben. A termelési érték az előző évi bázishoz viszonyítva 11 százalékkal nőtt, és nyolc százalékkal emelkedett az áruértékesítés, az árbevétel összege. Az egy tsz-tagra jutó évi átlagos jövedelem 20 százalékkal emelkedett és 1969-ben tagonként — járási átlagban — 21500 forint volt. Ezután dr. Soós Gábor miniszterhelyettes A IV. ötéves terv mezőgazdasági feladatai címmel tartott előadást. Elmondotta, hogy nemcsak a mezőkövesdi járás, hanem az ország egész mezőgazdasága teljesítette III. ötéves tervét, s az az érték, az a fejlődés, amelyet a magyar mezőgazdaság 1970-ben produkál -r- már terven felüli eredmény lesz. Ez szilárd bázisa az 1971—1975. évek. a IV. ötéves terv jó beindításának és teljesítésének. A miniszterhelyettes ezután a háztáji gazdaságok és az állattenyésztés jelentőségével foglalkozott. Majd a IV. ötéves ter*v főbb céljait két tételben foglalta össze. Egyik: a társadalmi igények mennyiségi és jó minőségű kielégítése a hazai fogyasztásban és az exportpiacon egyaránt. A minőségi követelmények különösen fontosak, mert mennyiségi problémák már alig vannak, a mezőgazdaság biztosítani tudja az élelmiszer-ellátást. De a fogyasztók igénye növekszik a választékbővítés és a még jobb minőségű áruk iránt. Ez vonatkozik az exportpiacra is. Másik: tovább kell növelni a mezőgazdaság termelő alapjait és a termelőszövetkezeti távok jövedelmét. A két fő célkitűzés magában foglaüa az összes részfeladatot. Maradéktalanul ki kell elégíteni a fogyasztók igényeit zöldségfélékből, elsősorban a zöldségtermesztés idejének meghosszabbításával, hogy lehetőleg az egész esztendőben legyen zöldség. Szükséges a kertészeti növények termesztési területének növelése is. 1975-ig véglegesen biztosítani kell a sertéshúsfogy asztási igények kielégítését. Várható ugyanis, hogy az egy főre jutó hús- fogyasztás a jelenlegi évi 57 kilóról 1975-ig 65—70 kiHazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartott Miskolcon a Magyar Izraelita Hitfeleke- zet észak-magyarországi községkerülete és a miskolci izraelita hitközség. A jubileumi emlékülésen dr. Havas György hitközségi elnök megnyitó szavai után dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét és az azóta eltelt negyedszázad A zempléni táj a szabadságharcok, forradalmi megmozdulások földje volt évszázadokon át. ötvenegy évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság eseményeiből is gazdag részt vállaltak a Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja, Sátoraljaújhely és Sárospatak munkásai, szegényparasztjai, haladó gondolkozásé értelmiségi dolgozói. Zemnlén lakosai kegyelettel ápolják a Tanácsköztársaság hőseinek, mártírjainak emlékét. Lelkes hangulatú ünnepségeket rendeztek ez idén is március 21-e emlékére, s ezekre meghívták a munkás- mozgalom veteránjait, az üzemek. vállalatok, intézmények kiváló dolgozóit. Sárospatakon a városi tanács termében tartották a díszünnepsélóra emelkedik. Számos részfeladatot ismertetett még dr. Soós Gábor miniszterhelyettes. Előadását konzultációs kérdések követték, amelyekre azonnal válaszolt. Meghallgatták a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének előadását a megyei tanács és a járási tanács, valamint a megyei pártbizottság és a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályainál; vezetőd is. (sa. J.) eredményeit Felszólalt az ünnepségen Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára; majd az emlékülés Schück Jenő miskolci főrabbi, az Ortodox Rabbi Tanács elnökének zárszavával ért véget Az ünnepségen megjelent Polonkai Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal Borsod megyei főtanácsosa és Kálmán Miklós, az észak-magyarországi községkerület elnöke. get, amelyen Bujdos Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Tóth József, a városi tanács vb-elnöke ünnepi beszédben méltatta a Tanácsköztársaság kikiáltásának történelmi jelentőségét. Az általános é$ középiskolákban március 21-én délelőtt tartották a műsoros emlékünnepeket, s ugyancsak szombaton a reggeli órákban a párt, a tanács, a társadalmi szervezetek kép viselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, a Tanácsköztársaságért hősi halált halt mártírok sírját, • mindazokat az emlékműve két. emléktáblákat, amelyek a Tanácsköztársaság dicső emlékét őrzik. Az izraelita hilfelekczclek emlékülése Forradalmi hagyományok tisztelete A Tanácsköztársaság ünnepe Zemplén földjén
