Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Kedd, 1970. március 24. ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Izillai az emlékezetes iipiliii ürüli Sxö vetkezeti em lékeim bői A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezett kü­lönböző ünnepségeken, emléküléseken, amelyeken ma már tudományosan is elemezzük az elmúlt negyedszázadot, és ré­gi harcostársainkkal találkozva, a legapróbb részleteket is felelevenítjük, sok gondolat jut az ember eszébe. A minap a békéscsabai jöldrcform-euilékünncpségen — ahol nagyon sok szó esett a szövetkezetekről — és a Borsod megyei MÉSZÖV VII. megyei küldőit értekezletére készülődés során az 1945-ös és az utána következő esztendő néhány szövetkezeti emléke idéződön fel bennem. Bogácson 1945 tavaszán és nyarán segítettem a föld­igénylő bizottságnak, s tevé­kenyen részt vettem a szö­vetkezet szervezésében, örültünk a földosztásnak, de gondjaink is voltak, mert ná­lunk nem sok föld jutott. Tardon jóval több. Az emlé­kezetes 6í)0-as rendeletnek volt akkoriban egy passzusa, amelyben földművesszövet­kezetek alakításáról volt szó. Bogácson 1945 augusztusá­ban, tehát egy hónappal a 131 000-es FM sz. rendelet megjelenése előtt létrehoz­tuk a föl d m íi vés,szövetkeze tét. A tanyaópületek és az egyet­len megmaradt traktor, vető­géppel együtt az frnsz tulaj­donába kerültek. Eladtuk n lenszalmát és vettünk érte üzemanyagot. Egybe szántot­tuk fel a földet, bevetettük és csak utána osztottuk fel. Az volt az elképzelésünk, hogy az épületeket is hasznosítjuk, először nyúl tenyésztéssel, majd baromfitenyésztéssel. Ügy gondoltuk, sertéstenyész­téssel is foglalkozunk majd. 7 holdas gyümölcsösünk is volt. Javasoltam, hogy ezt jó volna szövetkezeti alapon kezelni. Nem így történt, pe­dig az addigi kertész falu­beli parasztember volt. Ami­kor Sarkad-Feketeérről és más termelőszövetkezetről hallunk, elmondhatjuk, hogy megyénkben is volt egy szö­vetkezeti kezdeményezés, amely, sajnos, nem fejlődött tovább. Haszna mégis volt, mert Bogácson az elsők kö­zött alakult a járásban ter­melőszövetkezet. A szövetke­zésnek voltak lelkes pártfo­gói. mint Hócza Vendel, a földigénylő bizottság elnöke, Molnár József, a bizottság jegyzője és Farkas Imre. aki a könyvelői teendőket látta el nagyon becsületesen. Fe­kete Rudolf nevét kell még említenem és egy szihalmi származású rendőrt, mert ve­lük együtt voltam a tanyai épületek birtokba vételén. A szövetkezéshez kapcsoló­dott a kertészkedés megin­dulása ja Somogyi Imre Kert.-Magynrország felé cí­mű könyvét rongyosra olvas­ták a faluban. A Molnár- testvérek voltak az első ker­A szezon kezdetére üzembe helyezik Kooperációs értekezlet a Miskolci Hűtőliázban Az Gsva patak völgyében gépkocsival csak egy darabig juthatunk el a sáros úton. Elmegyünk a Hétforrás és a Kutyaszorító mellett, a fe­szes vigyázzban álló szilé a- lömbök tövében. Álról pedig az Osva patak és az Ógöncz. patak egymásra lel, megál­lunk. Gyalog kell folytatni az utat. Az enyhe lejtőn a Biha­rét felé kapaszkodunk a Bor­sodi Erdő- és FafeJdólgezö Gazdaság telkibányai erdé­szetének fiatal vezetőjével, Gáspár László erdőmérnök­kel. Motoros fűrészek jelleg­zetes zaja kíséri beszélgeté­sünket. — Négyezerhétszázötvenhét hektáron, csaknem tízezer holdon .gazdálkodunk ■— kez­di a bemutatkozást Gáspár László. — Évente mintegy 13 ezer köbméter faanyagot ter­melünk, illetve értékesítünk. Van fagyártmány-üzemii nk. három csametekertünk, fo­gat- és gépüzemünk, nvigper- gető berendezésünk. Az ál­landó dolgozók száma 100 kö­rül mozog, de áprilisban, májusban, amikor megkezdő­dik az erdősítés, 300 szezoná­lis munkást is foglalkozta­tunk. A fakitermelés egész évben tart. Ipari- és tűzifát adunk a népgazdaságnak. A Bikarét környéke most olyan, mintha háború, vagy valami óriási vihar tombolt volna el fölötte. Szinte az egész gyertyánerdő a földön bever, az ösvényeket úttá törték a szekerek, lovak. Ku- harcsik Sándor csapatvezető leállítja ‘ a motoros fűrészt. Csend van. Vasas Endre ke- ruletvezetö jelentést tesz. Közben odajönnek a csapat többi tagjai is. Nézem a föld­re fektetett erdőt, a sárgálló tusköha vágott, pihenő, nap­fényföl csillogó fejszét és a Écizet, amtíly tőKink néháftv lépésre füstölög, s a füstje olyan szürke, mint most ez ercíö. Aztán a ftiíütermelőkkel beszélgetünk. Nehéz, mere­dek a terep,, nehéz és rossz a motoros fűrész, rosszak az ultik, fürdik az ember a sárban és a verejtékben, fá­radtak és fölöseik a lovak, kevés a gépkocsi, vékony a fa. — Januárbap 300 köbmé­tert csináltunk — mondja Iíuharcsik Sándor. — Meg is volt rá a pénz. Most jó, ha 200 köbméter meglesz... Nehéz ez a munka, nehéz ez az élet. Gyerekkortól kell szokni, ha meg akar benne maradni az ember. — Az erdő annak szép, aki kirándulni jár benne — mondja egyikük. Nekik az erdő kenyerük és mérgük. Szépségéből csak annyi szépet látnak meg, amennyi a motoros fűrész és fejsze alá-mollé kerül. Hogy van-e hóvirág, ők nem tud­ják. Műként dalol a sok erdei madár, nem hallják. A nehéz i munka, az örökös küzdelem j a természettel elvonja fi-j gyelmüket mindarról, ami, nekünk, turistáknak szép, megható, nyugtató, üdítő, életvidámító. Nekik csak a tűz füstöl. Tűzgyújtással kezdődik a i nap. A fakitermelők sem tó-- len, sem tavasszal sem nyá­ron, sóm ősszel nem lehetnek meg tűz nélkül. A hajnali tűzgyújtás mindenki dolga Ki száraz gallyat, ki zsíros- papírt, ki égő gyufát, ki em­beri becsületet ad hozzá, mint ahogy a fizika törvényei szerint is a tűzhöz éghető anyag, megfelelő hőmérséklet, és oxigén szükségeltetik. A hajnali tűz első lobbanásánáV- melegítik fel a motoros fű­rész dermedt olaját. Később ólpfa füstölög rajta és őrzi a tüzet. Délben megint szá­raz gallyakat szórnak rá, hogy felvillanjon a szalonna­sütéshez. Délután a tűz nem' hoz semmi hasznot. Csak füstölög és jelzi, hogy itt em­berek dolgoznak. Jelzi, hogy itt emberek vannak. Oravcc János Ahol visszafelé folyik a víz Mezőkövesd kálváriája A Miskolci Hűtőház re­konstrukciós munkálatainak értékelésére tegnap, március 23-án, hétfőn délelőtt a hű­tőház helyiségében kooperá­ciós értekezletet rendezett a Miskolci városi Pártbizottság. A tanácskozáson részt vet­tek a Magyar Hűtőipar. a Miskolci Hű'tőház, a Diós­győri Gépgyár — a rekonst­rukció fővállalkozója —, va­lamint az alvállalkozók kép­viselői. Az értekezletet Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigaz­gatója vezette. A városi pártbizottság és az említett vállalatok képvi­selői felmérték az eddig el­Új lélcsílmények Ár okim A községiéi lesztési alap­ból és a felsőbb tanácsi szer­vek támogatásával még az idén megkezdik egy ötven személyes napközi otthonos óvoda építését Ároktőn. A mintegy másfélmillió forin­tos költséggé] felépítendő új objektumban elsősorban a termelőszövetkezetben dol­gozó szülők gyerekei nyernek otthont. A jelenlegi óvodát iskolai napközi otthonná ala- kítiák át. Az Ároktő és Vidéke Ta­karékszövetkezet új iroda­házának építése befejezés előtt áll. Az új irodaházat az év közepén vehetik birtokba a szövetkezet dolgozói. Az idén az útviszonyok is javulni fognak a községben A tervek szerint a község belterületén levő utak kor­szerűsítésére, felújítására több mint félmillió forintot fordítanak. végzett munkát és meghatá­rozták a hátralevő feladato­kat. Az értekezleten olyan megállapodás született: a ki­vitelezők a nehézségek elle­nére mindent megtesznek, hogy a rekonstrukció első szakaszát májusra befejezzék, s még a szezon kezdete előtt üzembe helyezzék. tészkedők. Közülük kerültek ki az első házépítők és mo- torkerékpár-vásárlók is. 1945 nyarán nagy szövet­kezeti láz volt országszerte* megyénkben is. Létrehoztuk az Észak-magyaronszági Szö­vetkezeti Központot, amely­nek elnöke Fekete Gyula Győrffy-kollégista — ma Jó­zsef Afctila-díjas író — volt Lelkes szövetkező emberek­ként kell számon tartani a Kisfokaiban kertészkedő Ba- zsó Károlyt, a putnoki Far­kas Pált, a tömöri-Győri Lászlót és még hosszan so­rolhatnánk a neveltet. A fél dm ű vess zö vetkezetek száma 1945—46-ban alaposan megszaporodott, országos szerve is lett, a Földműves- szövetkezetek Országos Köz­pontja, amelynek dr. Erdei Ferenc volt az elnöke. Emlé­keim közül az abodkirálykúti parasztokról kell még meg­emlékeznem. akik már ter- mcSőszövetbezet-íélét Hoztak létre. * A felszabadulás 25. évfor­dulójával kapcsolatban a Hazafias Népfront Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács felszabadulási pályá­zatot hirdetett. Borsod me­gyéből 62 pályázat érkezett be. amellyel első helyen ál­lunk a megyék között. A fa-, lukrónikák során nagyon sok szó esik a termelőszövetke­zetekről. Célunk, hogy. a falu­krónikákon kívül a tsz-króni- kák írása is folyamatos le­gyen. A Pest megyével ví­vott felszabadulási rádiós vetélkedő megnyerése, után a mezőgazdasági csapat tagjai elhatároztuk, hogy továbbra is együtt maradunk, és visz- szaemlékezések formájában, ki-lei a maga területéről megírja emlékeit. Ezzel nem­csak a tsz-króhikák írását, segítjük, hanem az agrár tör­ténetírás alapjait is lerak­hatjuk, nem utolsósorban megírhatjuk a földművesszö­vetkezeti mozgalom történe­tét. A Hazafias Népfront me­gyei titkársága és a megyei elnökség honismereti társa­dalmi bizottsága szívesen vállalkozik az e munkával foglalkozók megsegítésére. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára A Szentisiván felé vezető úton hozzánk lépett egy öreg­ember. Cefréjét emlegette, amelyet már a főzdébe kel­lene vinnie, meg azt is el­mondta. hogy daráltatnia is kellene valamit. Nem mi vol­tunk az első idegenek, akiket reménykedően megszólított: hátha végre amolyan ..ille­tékesekkel’’ találkozott. Az öregember — amint sok más szomszédja — nem tud rendesen kijönni a kapun. A kerítéseknek vagy három­száz méternyi szakaszon ma­gasra hányt, agyagos föld­kupac támaszkodik. Előtte mély árok: csatorna lesz itt valamikor. Egyszer már úgy volt elkészült a csatorna. Lefektették a betoncsöveket felzsaluzták és betonból el­készítették az aknákat bete­mették az árkot Aztán ki­derült hogy az árok rossz irányban lejt „Kontra esése” van. így mondták a vízmű­vek szakemberét a csatorna egyik szakaszán visszafelé folyna a szennyvíz. Ojra ki kellett ásni az ár­kot szétszedni a csöveket szétvésni a vastag, betonfalú aknákat. Hiába, a vízmű nem vehet át visszafelé folyó szennyvízcsatornák Három esztendő Mostanában van három esztendeje, hogy a Kelet- magyarországi Vízépítő Vál­lalat megkezdte Mezőkövesd szennyvíz-csatornáinak ki­építését. Az eredeti szerző­dés szerint a munkának már 1968. végére el kellett volna készülnie. Körülbelül 10 mil­lió forintért. A KEVIÉP kü­lönféle nehézségekre hivat­kozott Nem tartotta be a határidőt Sem az eredetit sem azt amiben később meg­állapod tele. Az elmúlt év nyarán a köz­ségi tanács vb és a Megyei Beruházási Vállalat meg­egyezett a KEVIÉP-pel: fel­tételesen tudomásul veszik a késedelmet A megállapodás úgy szólt: ha a kivitelező 1969. augusztus 20 -ra üzem­képes állapotban átadja a szennyvízcsatornát, és szep­tember 30-ig rákapcsolja a községi tanács vb által kért középületeket, a Mezőkövesdi községi Tanács V. B. lemond a kötbér-igényéről. Egy — 1969. augusztus 27-én felvett — jegyzőkönyv arról tanús­kodik, hogy a kivitelező augusztus 20-ra „készre fe­len tette” a szennyvízcsator­nát Az átvételre megjelent szervek képviselői megálla­pítottók. hogy a megépült csatorna nem alkalmas átvé­telre, üzemeltetésre. Nem tűr halasztást A csatorna a mai napig sinus készen. Közben Mező­kövesden több új létesítmény épült amelyeknek igencsak szükségük lenne a szennyvíz­csatornára. Megépült négy lakóház, összesen 64 lakással, megépült az új középiskolai kollégium és a Magyar Nem­zeti Bank új járási székháza A községi tanács ideiglenes megoldásokat választott a szennyvíz elvezetésére. Ezek a megoldások nem elégítik lei a közegészségügyi előíráso­kat ráadásul tetemes több­letköltséggel járnak. Az ideig­lenes szennyvízgyűjtők gyor­san megtelnek, szinte na­ponta kell szivattyúval ürí-' terű őket De még a rendsze­res szivattyúzás ellenére is előfordult nemrégiben, hogy egy földszinti lakosban fel­jött a szennyvíz a lefolyóból. Mast márciusban a kivi­telező újabb határidő-módo­sítást kért 1970. június 30-ra ajánlotta a munka befejezé­sét Ezt már sem a községi tanács, sem a beruházási vál­lalat nem fogadhatta el. Már cuak azért sem. mert a már említett új épületek problé­mái nem tűrnek halasztást. És azért sent mert a Mező­kövesden átvezető 3. számú főútvonal korszerűsítése mi­att hamarosan megszűnik a szennyvizeket jelenleg ideig­lenesen befogadó csapadék­elvezető csatorna, s ezzel a község jelentős része lehetet­len helyzetbe kerül. A KE- VTÉP — különféle nehézsé­gekre hivatkozva — továbbra is csak június 30-at tudja ajánlani. A községi tanács felkérte a Megyei Beruházó Vállalatot a kötbéreljárás megindítására. Követelni kell! A kötbér nem pótolja a csatornát. Ezért is „nyelte le” mindeddig a tanács a ha­táridő-módosítósokat. Ez a kényszerű elnézés, sajnos, nem egyedi jelenség: a beru­házók igen sok esetben kény­telenek — jogos igényeikről is lemondva — megóvni a ki­vitelezők jóindulatát. Mégis, meggyőződésünk, hogy a Me­zőkövesdi községi Tanács most járt el igazán htSyesen. A kötelezettségek teljesítését, ha szép szóval nem megy, követelni kell minden válla­lattól. Flanek Tibor 25 év eredményeiből Lassan eltűnik a falu és a város közötti különbség. Képünftön a Miskolci ÁFÉSZ alsózsol- cai áruházának műszaki osztálya látható. Foto: Szabados- György. Tűzgyújtással kezdődik a nap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom