Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Szombat, 1970. márc. 21. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 i.:irr .T3Rraci Évfordulón A magyar munkásosztály a történelem fejlődéstörvényének parancsát. történelmi hivatását teljesítette 1919. március 21-én, amikor pártja vezetésével, a dolgozó tömegek támogatásával, a diadalmas orosz proletariátus példáját követve, győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette az első magyar proletár- diktatúrát. A Tanácsköztársaság rendkívül nehéz helyzetben, rövid idő alatt felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a társadalom átalakítása, a szocialista társadalmi rend megteremtése, a kulturális felemelkedés és a szociális ellátás terén. A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre gyorsan eljutott megyénk legkisebb falvaiba is. Mindenütt a tanácsok vették kezükbe a hatalmat. Bizonyítja ez a proletariátus. a dolgozó tömegek lelkesedését, forradalmi elszántságát és készségét. A tanácsok létrejöttük első napjától a proletárdiktatúra szervei voltak; a diktatúra funkciói érvényre jutottak, ha néhol annak gyengéi is jelentkeztek. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között a vezető szerep a munkásosztályé és annak élcsapatáé. A párt eszméinek gyors térhódítását megyénkben is kétségkívül a meglevő objektív forradalmi helyzet segítette elő. Emellett az oroszországi szocialista forradalom hatása, melynek híre eljutott megyénkbe is. Ha csak arra gondolunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján megyénkben is 73 kitüntetettje volt azoknak a harcoknak, amelyeket az NOSZF győzelme, a fiatal szovjet állam fennmaradása érdekében vívtak az intervenció és a fehérek ellen, bizonyosak lehetünk abban, hogy ők elhozták magukkal a forradalmi gyakorlat tapasztalatait. Ugyan mi mást bizonyítana az a lény, hogy onnan hazajőve, itthon mindenütt ott voltak az élvonalban, a helyi direktóriumokban, s a fegyveres harcokban is. Az elmúlt évek személyi kultuszából fakadó szektáns, dogmatikus beütések éreztették hatásukat az 1919-es események, vezetők megítélésében. Amellett, hogy valamiféle egyértelmű, reformista, áruló túlsúlyt véltek felfedezni a megyei vezetésben, úgy állították be. mintha egyes személyek szerepe lett volna a meghatározó, nem pedig a forradalmi néptömegeké. Helytelen lenne, ha a ma követelményét, társadalmi elvárását vetítenénk visz- sza és számon kérnénk értékelésükben. A tapasztalat viszont azt is mutatja, milyen súlyos károkat okozhat a kapituláns, ingadozó elemek tevékenysége, ami megyénkben is jelentkezett bur- zsoá, kispolgári befolyásként, s egyes országos jobboldali és centrista vezetők hatásaként. A munkásság súlyát, szerepét, jelentőségét emelte ki a Forradalmi Kormányzótanács megyei biztosa is. amikor Di- ósgyőrvasgyárban a községi munkástanács megalakulásánál hangsúlyozta, hogy „a vármenye közbiztonsága, nyugalma és rendje a megye eme b’nfontosabb községének fegyelmezett, öntudatos ipari proletariátusán épül fel”. A megye munkássága nemcsak voksaival szavazott bizalmat, a haza védelmének legsúlyosabb terhét is magára vállalta a fegyveres harcot Ez még akkor is ioaz, na átmenetileg úgy döntöttek — reálisan felmérve az összes tényezőket —. hogy Miskolc város fesvveres védelmét. °1- lonóUását nem szervezik meg a túlerőben '»vő in-mn’-'nlistr c'lókat maga el'”1 tűző cseh burzsoázia hadseregével szemben, de nem mondtak le #ó1a. A lélegzetvétel után. miután megszervezték a fórra dalmi harci alakulatokat, s a Forradalmi Kormányzótanács is ide koncentrálhatott, néhány hét múlva Miskolc város visszafoglalásával, a dicsőséges északi hadjáratban való részvétellel örökre beírták nevüket a történelembe. E: zekbői a harcokból kivette részét a dolgozó parasztság jelentős része, különösen azok a földmunkások. akik már ekkor szervezettek voltak. 169 községben működött igen erős földmunkás szervezet, nagyrészt baloldali vezetés alatt állottak, bennük erőteljesen érvényesült a nagyipari proletariátus hatása. A proletariátus sikerrel gyakorolta szervein keresztül a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját is. Élen járt ebben a Landler-hadtest forradalmi törvényszéke. Támadás is érte őket Bőhm Vilmos és Julier Ferenc részéről. A vádbizlos ezen alkalomból így nyilvánult meg: „ha valaki azzal vádolja az én működésemet és a forradalmi törvényszék működését. hogy szigorú volt a bur- ecrr-iár i; szemben; ez nem vád, hanem dicséret”. Határozott intézkedéseket foganatosítottak a Vörös Őrség parancsnokai, valamint a direktóriumok is. A Tanácsköztársaságot, a magyar munkások, dolgozók első szocialista hatalmát megdöntötték. Megdöntésének alapvető oka az imperialista intervenció túlereje volt. Hozzájárultak ehhez az elkövetett hibák, a nehézségek, a belső ellentétek. A kényszerítő körülmények hatására a Forradalmi Kormányzótanács 1919 augusztus 1-én lemondott. Megkezdődött a negyedszázados sötét ellenforradalmi korszak, mélynek minden gyalázkodá- sával dacolva, a proletárdiktatúra emléke elevenen élt, erősítette a vágyat, hogy a munkásosztály ismét kivívja hatalmát. A Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatai — pozitív és negatív egyaránt — előrevitték a magyar és az egész nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését. A második magyar proletárdiktatúra valóban bekövetkezett. A magyar munkásosztály és forradalmi pártja merített a Tanácsköztársaság tanulságaiból. Történelmi jelentőségű időszakot hagytunk magunk mögött, történelmi feladatok sikeres teljesítésével. Hazánkban ma, a fél százados megtett út után szilárdak a szocializmus hadállásai. Elmondhatjuk, hogy pártunk egységes, politikája helyes marxista—leninista politika, a párt és a tömegek kapcsolata bensőségesebb mint valaha is volt. Ma sem kisebb viszont a nemzetközi reakció veszélye. A nemzetközi erőviszonyok azonban a szocializmus és a béke javára változtak meg. A fél évszázad óta 14 országban diadalmaskodott a szocialista rend. Független önálló szocialista államunkat az eltéphetetlen szövetség és a megingathatatlan barátság szilárd szálai fűzik a világ élen járó szocialista nagyhatalmához, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz. M aradandóan úgy ünnepelhetünk, ha a visszaemlékezésekkel együtt időszerű feladatainkat eredményesen megoldjuk. Hagyományainknak megfelelően megyénk dolgozói most arra készülnek, hogy újabb szocialista munkaverseny kezdeményezésével. felszabadulásunkhoz és 25 éves forradalmi munkához illő újabb alkotások gazdagságával állítsanak emléket nagy nemzeti ünnepünknek. S növeli az évforduló jelentőségét, hogy a moszkvai felhívás szellemében pártunk és népünk méltóan készül Lenin születése százéves évfordulójának megünneplésére. Az újabb sikerek kivívása, a gyorsabb előrehaladás rajtunk múlik. A mi nemzedékünk dicsőséges feladata, hogy élve a kedvező lehetőségekkel, teljes győzelemre vigyük azt az ügyet, amelyért népünk legjobbjai 1919-ben harcoltak, melyről egyik költőnk így ír: ,Jdőben tőle egyre távolabb Lélekben egyre hozzá közelebb, Emléke bennünk nemcsak megmarad, De nőve nő..." Megemlékezésünk a Tanácsköztársaság kikiáltásának 51. évfordulójáról kötelezettségvállalás is a harc további folytatására. Ma is időszerűek Leninnek a magyar munkásosztályhoz intézett figyelmeztető szavai: „... legyetek szilárdak, s a győzelem a tiétek lesz!” Uray Miklós ti agyait lett listaveseta « eaáti járás? Mikit síi! síi (tersei a fast Az Országos Tervhivatal tervgazdasági intézete beható elemző munkával felmérte az ország különböző teríi létéinek ipari és mezőgazdasági fejlettségét. Az erről készített érdekes tanulmány sokoldalúan szemlélteti az egyes közigazgatási területek helyzetét, s több — első látásra meglepő — következtetést is levon. Itt van például Budapesl. Hazánk fővárosa sok szempontból az első város az országban és ez megfelél a köztudatban elfoglalt helyének is. Meglepetésként hat azonban — legalábbis a laikusoknak —. hogy az egyik legfontosabb mutató, az iparban és a mezőgazdaságban együttesen termelt jövedelem szerint a járásokkal összehasonlítva a főváros csak a 26. helyet foglalja el. A statisztikusok egyébként a számításoknál a fejlettség különféle mutatóit vették figyelembe, ennek megfelelően változik a megyék, járások rangsora is. A legátfogóbb képet az a számítás adja, ahol — ezer lakosra viszonyítva, az adott tciüleien megtermelt nemzeti jövedelmet, a foglalkoztatottságot, az orvosi és kommunális ellátást, a lakásviszonyokat egyaránt figyelembe veszik. Ebből a szempontból viszont Budapest ei'ősen vezet Baranya, Komái'om, Borsod, Veszprém és Csongrád megye előtt A sort Bács-Kis- kun. Szabol cs-Szatmár és Pest megye zárja. Ha csupán az iparban és a mezőgazdaságban termelt — ezer főre jutó — nemzeti jövedelmet vesszük figyelembe, akkor a lakosság számához viszonyítva fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező Komárom megyéé az elsőség, s a nagy létszámú Budapest a második. Ha e számításnál a termelőeszközök értékét is figyelembe vesszük, továbbra is Komárom az első, fővárosunk pedig a hatodik helyre csúszik. E tekinteiben Borsod megye is megelőzi. Az iparban és a mezőgazdaságban együttesen termelt nemzeti jövedelem szempontjából az ország járásai közül hat erősen fejlett, tíz fejlett, 39 közpesen fejlett, 54 elmaradott, • 11 pedig erősen elmaradott. A járásokkal ösz- szchasonlítva, Budapest közepesen fejlettnek számít, s a x-angsorban a 26. helyet foglalja el. A lista élére többek között az erősen iparosodó, illetve már viszonylag fejlett iparral rendelkező mezőcsáti, dunaújvárosi, Ictenyci, cdelényi, tatai járások kerültek. A sort a nyírbátori, a kis- várdai, a kiskőrösi, a dabasi, a monorí és végül a nagykál- lói járás zárja be. A mezőcsáti járásban Tiszaszeder- kény, a dunaújvárosiban a hatalmas ipari kombinát, a devecseriben Ajka nagyarányú fejlődése biztosit jelentős kereseti lehetőséget a lakosságnak, s egyben fontos ipari centrumai az ország iparosodásának. Az ország különböző területein jelentősen eltér az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem is. Amíg a mátészalkai és fehérgyarmati járásban az egy ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottra jutó évi nemzeti jövedelem alig haladja túl a 22 ezer forintot, addig a mezőcsáti járásban több mint 70 ezer forint új értékel hoz létre évente egy-egy dolgozó. Az elemzések képet adnak az ipari struktúra átalakulásától, a vidék iparosodásától, :s feltárják a mezőgazdasági termelés szerkezetét is. A többi között például felhívják a figyelmet rá, hogy több országrészben — például Borsod megye egyes részein is — a természeti adottságoknak nem felél meg a. termelés összetétele. Olyan helyeken is gabonát termelnek, ahol sokkal hasznosabb volna erdő, vagy gyepgazdálkodást bevezetni, s a termelőeszközöket olyan helyekre átcsoportosítani, áltól azokat gazdaságosabban fel lehet használni. Emeletes KESZ-Eakásek A Borsodi Vegyikombinát KISZ-fiataljai számára két korszerű, jól felszerelt lakóház épül Kazincbarcika határában. A két épületben összesen nyolc család talál majd otthonra. Érdekes — bár nálunk még kissé szokatlan — a lakások belső elrendezése. Valamennyi lakás háromszobás, a szobák és a többi helyiségek két szinten helyezkednek el. A földszinten van például a konyha és az ebédlő, a másik két szoba és a fürdőszoba pedig az emeleten kap helyet. A téli hónapokban a hideg nagymértékben hátráltatta a munkát, az építkezés nem haladt a tervezett ütemben. A BVK KISZ-bi- zottsága által szervezett építőközösség és a kivitelezést végző kisipari szövetkezet azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy az új lakásokba a tervezett határidő körül — június végén, vagy júliusban — beköltözhessenek a tulajdonosok. A nvole l-s’-ás költsége csaknem kétmillió forint. Az ellátásról Az ünnepek előtt szokás szerint a kenyérellátás jelenti a legtöbb gondot. Az ország lakosságának napi fogyasztása 300 vagon, a kettős ünnepek előtt ennek kétszeresére van szükség, a maximális kapacitás viszont csak 400 vagon. Az ellátás csak úgy oldható meg. ha a nagy mennyiség egy harmadát már előző nap lesütik a pékségek. Zöldség, burgonya, alma, italáru ugyancsak bőségesen kerül az ünnepi piacra. Sörből országosan a szokásosnál 4 millió hektoliterrel több kerül az ünnepek előtt forgalomba, Befejeződött a tsz-vezeiők továbbképzése Most már „hivatalosan” is befejeződött a tél. Néhol elkezdődtek a tavaszi mező- gazdasági munkák is. A tér25 év eredményeiből Bemutatjuk a tudomány egyik fellegvárát, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. Foto: Szabados György. mészet azonban késik, máris sok a késés, az időcsúszás. Nem lesz most könnyű minden tavaszi munkát időben, gyorsan elvégezni, bár a tsz- ek vezetői mindenütt felkészültek rá. Megyénkben valamennyi területi szövetség továbbképzést szervezett az elmúlt hetekben, hónapokban a tsz- vezetők részére. Az ózdi járás termelőszövetkezeti vezetői — elnökei és agronómu- sai — tegnap tértek vissza üzemeikbe. Továbbképzésen vettek részt Aggteleken, a Cseppkő-szállóban. Jó volt ez a továbbképzés a tapasztalatok kicserélésére is. Az .aggteleki tanfolyam vezetője Csőbó Gyula, a járási tanács osztályvezetője volt. Érdekes, aktuális témákat vitattak meg, egyben számos kérdésre kaptak választ a tanfolyam részvevői. Az első előadáson Faragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője beszámolt a borsodi termelőszövetkezetek termelésének 1969 évi eredményeiről, a gazdálkodás tapasztalatairól, és részletesen ismertette az 1970. évi feladatokat. A továbbképzés szervezői különös figyelmet fordítottak az ózdi járás termelési körülményeire és lehetőségeire, elsősorban a juhtenyésztésre, hiszen a járásban ez a legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazat. Oravecz Béla, a TÁSZ1 igazgatóhelyettese a juhtenyésztés jeleniegi helyzetéről és aktuális problémáiról tartott előadást. Dr. Török György, a TÁSZI osztályvezetője a juhtenyésztést, mint ágazatot elemezte, és felvázolta a továbbfejlődés lehetőségeit. Előadása után konzultáció következett. Ezt Széli Gábor, a TESZÖV közgazdásza vezette. Egy elképzelés is született. A TESZÖV közreműködésével kostelepeket alakítanak ki a járásban. A kosokat eddig az állam adta, ezután a tsz-ek közösen üzemeltetik a telepet, és a szükséglet szerint 120—150 kost vásárolnak meg az államtól. Előadást tartott a továbbképzésen dr. Simka István, a TOT titkára. Hevesi Miklós, a területi tsz-szövetség titkára. Fodor Miklós, a járási pártbizottság mezőgazdasági csoportjának vezetője és Miké János, a járási pártbizottság propaganda és művelődésügyi csoportjának vezetője is. Fügedi Péter, az Ózdi járási Tanács vb-elnöke a termelőszövetkezeti vezetés elvi és gyakorlati kérdéseiről, módszereiről, tapasztalatairól tartott naeyon érdekes, ta- nulságos előadást. A továbbképzést Csobá Gyula, a tanfolyam vezetője zárta be. A tsz-vezet ők elmondták. hogy jövőre is igénylik a továbbképzést, mert sokat tanultak. Megyénkben a tsz-vezetők téli továbbképzése ezzel a tanfolyammal befejeződött. Most már a friss ismeretek és információk gyakorlati hasznosítása következik. (sz. j.)
