Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Szombat, 1970. márc. 21. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 i.:irr .T3Rraci Évfordulón A magyar munkásosztály a történelem fejlődés­törvényének paran­csát. történelmi hivatását tel­jesítette 1919. március 21-én, amikor pártja vezetésével, a dolgozó tömegek támogatásá­val, a diadalmas orosz prole­tariátus példáját követve, győzelemre vitte a szocialis­ta forradalmat, megteremtet­te az első magyar proletár- diktatúrát. A Tanácsköztársaság rend­kívül nehéz helyzetben, rö­vid idő alatt felbecsülhetet­len értékű munkát végzett a társadalom átalakítása, a szocialista társadalmi rend megteremtése, a kulturális felemelkedés és a szociális ellátás terén. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának híre gyorsan el­jutott megyénk legkisebb fal­vaiba is. Mindenütt a taná­csok vették kezükbe a hatal­mat. Bizonyítja ez a proleta­riátus. a dolgozó tömegek lel­kesedését, forradalmi elszánt­ságát és készségét. A taná­csok létrejöttük első napjá­tól a proletárdiktatúra szer­vei voltak; a diktatúra funk­ciói érvényre jutottak, ha né­hol annak gyengéi is jelent­keztek. A történelmi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a proletárdikta­túra viszonyai között a veze­tő szerep a munkásosztályé és annak élcsapatáé. A párt eszméinek gyors térhódítását megyénkben is kétségkívül a meglevő objektív forradalmi helyzet segítette elő. Emellett az oroszországi szocialista forradalom hatása, melynek híre eljutott megyénkbe is. Ha csak arra gondolunk, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulóján megyénkben is 73 ki­tüntetettje volt azoknak a harcoknak, amelyeket az NOSZF győzelme, a fiatal szovjet állam fennmaradása érdekében vívtak az inter­venció és a fehérek ellen, bi­zonyosak lehetünk abban, hogy ők elhozták magukkal a forradalmi gyakorlat ta­pasztalatait. Ugyan mi mást bizonyítana az a lény, hogy onnan hazajőve, itthon min­denütt ott voltak az élvonal­ban, a helyi direktóriumok­ban, s a fegyveres harcokban is. Az elmúlt évek személyi kultuszából fakadó szektáns, dogmatikus beütések éreztet­ték hatásukat az 1919-es ese­mények, vezetők megítélésé­ben. Amellett, hogy valami­féle egyértelmű, reformista, áruló túlsúlyt véltek felfe­dezni a megyei vezetésben, úgy állították be. mintha egyes személyek szerepe lett volna a meghatározó, nem pedig a forradalmi néptöme­geké. Helytelen lenne, ha a ma követelményét, társadal­mi elvárását vetítenénk visz- sza és számon kérnénk érté­kelésükben. A tapasztalat viszont azt is mutatja, mi­lyen súlyos károkat okozhat a kapituláns, ingadozó ele­mek tevékenysége, ami me­gyénkben is jelentkezett bur- zsoá, kispolgári befolyásként, s egyes országos jobboldali és centrista vezetők hatása­ként. A munkásság súlyát, sze­repét, jelentőségét emelte ki a Forradalmi Kormányzótanács megyei biztosa is. amikor Di- ósgyőrvasgyárban a községi munkástanács megalakulásá­nál hangsúlyozta, hogy „a vármenye közbiztonsága, nyu­galma és rendje a megye eme b’nfontosabb községének fe­gyelmezett, öntudatos ipari proletariátusán épül fel”. A megye munkássága nem­csak voksaival szavazott bi­zalmat, a haza védelmének legsúlyosabb terhét is magá­ra vállalta a fegyveres har­cot Ez még akkor is ioaz, na átmenetileg úgy döntöttek — reálisan felmérve az összes tényezőket —. hogy Miskolc város fesvveres védelmét. °1- lonóUását nem szervezik meg a túlerőben '»vő in-mn’-'nlistr c'lókat maga el'”1 tűző cseh burzsoázia hadseregével szemben, de nem mondtak le #ó1a. A lélegzetvétel után. mi­után megszervezték a fórra dalmi harci alakulatokat, s a Forradalmi Kormányzóta­nács is ide koncentrálhatott, néhány hét múlva Miskolc város visszafoglalásával, a di­csőséges északi hadjáratban való részvétellel örökre beír­ták nevüket a történelembe. E: zekbői a harcokból ki­vette részét a dolgozó parasztság jelentős ré­sze, különösen azok a föld­munkások. akik már ekkor szervezettek voltak. 169 köz­ségben működött igen erős földmunkás szervezet, nagy­részt baloldali vezetés alatt állottak, bennük erőteljesen érvényesült a nagyipari pro­letariátus hatása. A proletariátus sikerrel gyakorolta szervein keresz­tül a proletárdiktatúra el­nyomó funkcióját is. Élen járt ebben a Landler-hadtest forradalmi törvényszéke. Tá­madás is érte őket Bőhm Vil­mos és Julier Ferenc részé­ről. A vádbizlos ezen alka­lomból így nyilvánult meg: „ha valaki azzal vádolja az én működésemet és a forra­dalmi törvényszék működé­sét. hogy szigorú volt a bur- ecrr-iár i; szemben; ez nem vád, hanem dicséret”. Hatá­rozott intézkedéseket fogana­tosítottak a Vörös Őrség pa­rancsnokai, valamint a direk­tóriumok is. A Tanácsköztársaságot, a magyar munkások, dolgozók első szocialista hatalmát megdöntötték. Megdöntésének alapvető oka az imperialista intervenció túlereje volt. Hozzájárultak ehhez az elkö­vetett hibák, a nehézségek, a belső ellentétek. A kényszerítő körülmények hatására a Forradalmi Kor­mányzótanács 1919 augusz­tus 1-én lemondott. Megkez­dődött a negyedszázados sö­tét ellenforradalmi korszak, mélynek minden gyalázkodá- sával dacolva, a proletárdik­tatúra emléke elevenen élt, erősítette a vágyat, hogy a munkásosztály ismét kivívja hatalmát. A Magyar Tanácsköztár­saság tapasztalatai — pozitív és negatív egyaránt — előre­vitték a magyar és az egész nemzetközi kommunista moz­galom fejlődését. A második magyar proletárdiktatúra va­lóban bekövetkezett. A ma­gyar munkásosztály és forra­dalmi pártja merített a Ta­nácsköztársaság tanulságai­ból. Történelmi jelentőségű időszakot hagytunk magunk mögött, történelmi feladatok sikeres teljesítésével. Hazánkban ma, a fél szá­zados megtett út után szilár­dak a szocializmus hadállá­sai. Elmondhatjuk, hogy pár­tunk egységes, politikája he­lyes marxista—leninista poli­tika, a párt és a tömegek kapcsolata bensőségesebb mint valaha is volt. Ma sem kisebb viszont a nemzetközi reakció veszélye. A nemzet­közi erőviszonyok azonban a szocializmus és a béke javára változtak meg. A fél évszá­zad óta 14 országban diadal­maskodott a szocialista rend. Független önálló szocialista államunkat az eltéphetetlen szövetség és a megingathatat­lan barátság szilárd szálai fűzik a világ élen járó szo­cialista nagyhatalmához, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz. M aradandóan úgy ünne­pelhetünk, ha a vissza­emlékezésekkel együtt időszerű feladatainkat ered­ményesen megoldjuk. Hagyo­mányainknak megfelelően megyénk dolgozói most arra készülnek, hogy újabb szo­cialista munkaverseny kezde­ményezésével. felszabadulá­sunkhoz és 25 éves forradal­mi munkához illő újabb alko­tások gazdagságával állítsa­nak emléket nagy nemzeti ünnepünknek. S növeli az évforduló je­lentőségét, hogy a moszkvai felhívás szellemében pártunk és népünk méltóan készül Lenin születése százéves év­fordulójának megünneplésé­re. Az újabb sikerek kivívása, a gyorsabb előrehaladás raj­tunk múlik. A mi nemzedé­künk dicsőséges feladata, hogy élve a kedvező lehető­ségekkel, teljes győzelemre vigyük azt az ügyet, amelyért népünk legjobbjai 1919-ben harcoltak, melyről egyik köl­tőnk így ír: ,Jdőben tőle egyre távolabb Lélekben egyre hozzá közelebb, Emléke bennünk nemcsak megmarad, De nőve nő..." Megemlékezésünk a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 51. évfordulójáról kötelezett­ségvállalás is a harc további folytatására. Ma is időszerű­ek Leninnek a magyar mun­kásosztályhoz intézett figyel­meztető szavai: „... legyetek szilárdak, s a győzelem a tié­tek lesz!” Uray Miklós ti agyait lett listaveseta « eaáti járás? Mikit síi! síi (tersei a fast Az Országos Tervhivatal tervgazdasági intézete beha­tó elemző munkával felmérte az ország különböző teríi lé­téinek ipari és mezőgazdasá­gi fejlettségét. Az erről ké­szített érdekes tanulmány sokoldalúan szemlélteti az egyes közigazgatási területek helyzetét, s több — első lá­tásra meglepő — következte­tést is levon. Itt van például Budapesl. Hazánk fővárosa sok szempontból az első vá­ros az országban és ez meg­felél a köztudatban elfog­lalt helyének is. Meglepe­tésként hat azonban — legalábbis a laikusoknak —. hogy az egyik legfontosabb mutató, az iparban és a mező­gazdaságban együttesen termelt jövedelem sze­rint a járásokkal össze­hasonlítva a főváros csak a 26. helyet foglalja el. A statisztikusok egyébként a számításoknál a fejlettség különféle mutatóit vették fi­gyelembe, ennek megfelelően változik a megyék, járások rangsora is. A legátfogóbb képet az a számítás adja, ahol — ezer lakosra viszo­nyítva, az adott tciüleien megtermelt nemzeti jövedel­met, a foglalkoztatottságot, az orvosi és kommunális el­látást, a lakásviszonyokat egyaránt figyelembe veszik. Ebből a szempontból viszont Budapest ei'ősen vezet Bara­nya, Komái'om, Borsod, Veszprém és Csongrád me­gye előtt A sort Bács-Kis- kun. Szabol cs-Szatmár és Pest megye zárja. Ha csupán az iparban és a mezőgazdaságban termelt — ezer főre jutó — nemzeti jövedelmet vesszük figyelem­be, akkor a lakosság számá­hoz viszonyítva fejlett ipar­ral és mezőgazdasággal ren­delkező Komárom megyéé az elsőség, s a nagy létszámú Budapest a második. Ha e számításnál a termelőeszkö­zök értékét is figyelembe vesszük, továbbra is Komárom az első, fővárosunk pedig a hatodik helyre csúszik. E tekinteiben Borsod me­gye is megelőzi. Az iparban és a mezőgaz­daságban együttesen termelt nemzeti jövedelem szem­pontjából az ország járásai közül hat erősen fejlett, tíz fejlett, 39 közpesen fejlett, 54 elmaradott, • 11 pedig erősen elmaradott. A járásokkal ösz- szchasonlítva, Budapest kö­zepesen fejlettnek számít, s a x-angsorban a 26. helyet foglalja el. A lista élére többek kö­zött az erősen iparosodó, illetve már viszonylag fejlett iparral rendelkező mezőcsáti, dunaújvárosi, Ictenyci, cdelényi, tatai járások kerültek. A sort a nyírbátori, a kis- várdai, a kiskőrösi, a dabasi, a monorí és végül a nagykál- lói járás zárja be. A mező­csáti járásban Tiszaszeder- kény, a dunaújvárosiban a hatalmas ipari kombinát, a devecseriben Ajka nagyará­nyú fejlődése biztosit jelen­tős kereseti lehetőséget a lakosságnak, s egyben fontos ipari centrumai az ország iparosodásának. Az ország különböző te­rületein jelentősen eltér az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem is. Amíg a mátészalkai és fehér­gyarmati járásban az egy ipari és mezőgazdasági fog­lalkoztatottra jutó évi nem­zeti jövedelem alig haladja túl a 22 ezer forintot, addig a mezőcsáti járásban több mint 70 ezer forint új érté­kel hoz létre évente egy-egy dolgozó. Az elemzések képet adnak az ipari struktúra átalakulá­sától, a vidék iparosodásá­tól, :s feltárják a mezőgaz­dasági termelés szerkezetét is. A többi között például felhívják a figyelmet rá, hogy több országrészben — például Borsod megye egyes részein is — a természeti adottságoknak nem felél meg a. termelés összetétele. Olyan helyeken is gabonát termel­nek, ahol sokkal hasznosabb volna erdő, vagy gyepgazdál­kodást bevezetni, s a terme­lőeszközöket olyan helyekre átcsoportosítani, áltól azokat gazdaságosabban fel lehet használni. Emeletes KESZ-Eakásek A Borsodi Vegyikombinát KISZ-fiataljai számára két korszerű, jól felszerelt lakó­ház épül Kazincbarcika ha­tárában. A két épületben összesen nyolc család talál majd otthonra. Érdekes — bár nálunk még kissé szo­katlan — a lakások belső elrendezése. Valamennyi la­kás háromszobás, a szobák és a többi helyiségek két szinten helyezkednek el. A földszinten van például a konyha és az ebédlő, a má­sik két szoba és a fürdő­szoba pedig az emeleten kap helyet. A téli hónapokban a hi­deg nagymértékben hátrál­tatta a munkát, az építkezés nem haladt a tervezett ütemben. A BVK KISZ-bi- zottsága által szervezett épí­tőközösség és a kivitelezést végző kisipari szövetkezet azonban mindent elkövet an­nak érdekében, hogy az új lakásokba a tervezett határ­idő körül — június végén, vagy júliusban — beköltöz­hessenek a tulajdonosok. A nvole l-s’-ás költsége csaknem kétmillió forint. Az ellátásról Az ünnepek előtt szokás szerint a kenyérellátás jelen­ti a legtöbb gondot. Az or­szág lakosságának napi fo­gyasztása 300 vagon, a ket­tős ünnepek előtt ennek két­szeresére van szükség, a maximális kapacitás viszont csak 400 vagon. Az ellátás csak úgy oldható meg. ha a nagy mennyiség egy harmadát már előző nap lesütik a pék­ségek. Zöldség, burgonya, alma, italáru ugyancsak bőségesen kerül az ünnepi piacra. Sör­ből országosan a szokásosnál 4 millió hektoliterrel több kerül az ünnepek előtt for­galomba, Befejeződött a tsz-vezeiők továbbképzése Most már „hivatalosan” is befejeződött a tél. Néhol el­kezdődtek a tavaszi mező- gazdasági munkák is. A tér­25 év eredményeiből Bemutatjuk a tudomány egyik fellegvárát, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. Foto: Szabados György. mészet azonban késik, máris sok a késés, az időcsúszás. Nem lesz most könnyű min­den tavaszi munkát időben, gyorsan elvégezni, bár a tsz- ek vezetői mindenütt felké­szültek rá. Megyénkben valamennyi területi szövetség továbbkép­zést szervezett az elmúlt he­tekben, hónapokban a tsz- vezetők részére. Az ózdi já­rás termelőszövetkezeti veze­tői — elnökei és agronómu- sai — tegnap tértek vissza üzemeikbe. Továbbképzésen vettek részt Aggteleken, a Cseppkő-szállóban. Jó volt ez a továbbképzés a tapasztala­tok kicserélésére is. Az .agg­teleki tanfolyam vezetője Csőbó Gyula, a járási tanács osztályvezetője volt. Érdekes, aktuális témákat vitattak meg, egyben számos kérdésre kaptak választ a tanfolyam részvevői. Az első előadáson Faragó Károly, a megyei tanács osztályvezető­je beszámolt a borsodi terme­lőszövetkezetek termelésének 1969 évi eredményeiről, a gazdálkodás tapasztalatairól, és részletesen ismertette az 1970. évi feladatokat. A továbbképzés szervezői különös figyelmet fordítottak az ózdi járás termelési körül­ményeire és lehetőségeire, el­sősorban a juhtenyésztésre, hiszen a járásban ez a leg­jövedelmezőbb állattenyész­tési ágazat. Oravecz Béla, a TÁSZ1 igazgatóhelyettese a juhtenyésztés jeleniegi hely­zetéről és aktuális problémái­ról tartott előadást. Dr. Tö­rök György, a TÁSZI osztály­vezetője a juhtenyésztést, mint ágazatot elemezte, és felvázolta a továbbfejlődés lehetőségeit. Előadása után konzultáció következett. Ezt Széli Gábor, a TESZÖV köz­gazdásza vezette. Egy elkép­zelés is született. A TESZÖV közreműködésével kostelepe­ket alakítanak ki a járásban. A kosokat eddig az állam ad­ta, ezután a tsz-ek közösen üzemeltetik a telepet, és a szükséglet szerint 120—150 kost vásárolnak meg az ál­lamtól. Előadást tartott a tovább­képzésen dr. Simka István, a TOT titkára. Hevesi Miklós, a területi tsz-szövetség tit­kára. Fodor Miklós, a járási pártbizottság mezőgazdasági csoportjának vezetője és Mi­ké János, a járási pártbizott­ság propaganda és művelő­désügyi csoportjának vezető­je is. Fügedi Péter, az Ózdi já­rási Tanács vb-elnöke a ter­melőszövetkezeti vezetés elvi és gyakorlati kérdéseiről, módszereiről, tapasztalatairól tartott naeyon érdekes, ta- nulságos előadást. A továbbképzést Csobá Gyula, a tanfolyam vezetője zárta be. A tsz-vezet ők el­mondták. hogy jövőre is igénylik a továbbképzést, mert sokat tanultak. Megyénkben a tsz-vezetők téli továbbképzése ezzel a tanfolyammal befejeződött. Most már a friss ismeretek és információk gyakorlati hasz­nosítása következik. (sz. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom