Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

eSZAK-MAGYÄRORSZÄG 2 *352« m Fentek, 1970. mare. 20. íárpíásek az flSZK-ban Az NSZIC-ban tartózkodó Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter (balról) tárgya­lásokat folytatott Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel. ,"''í . í • WTÍ ■ - . '0/ Wí í $0%&mm Mmmmmrmi, ;rrYrr : í t i ■ ■■',: : i-mm és legszebb A napokban átadták rendeltetésének az ország legújabb és egyik legszebb egészség- ügyi létesítményét, a 476 ágyas ceglédi városi kórházat. Miskolc 22-én szerepel Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Művelődés- ügyi Minisztérium, a Magyar Űttórők Szövetsége és a Gyer­mekrádió Haj, regö rejtem címmel a honismereti, hely- történeti szakkörök verse­nyét. A pályázatra beérkezett forgatókönyvek közül az elő- zsüri tizenkettőt választott ki. Ebből harmat-hármat március 8-án és 15-én már bemutattak A miskolci út­törők munkáját március 22- én délelőtt 10 órakor sugároz­zák a karcsaiak pedig 30-án kerülnek műsorra. • Er deli ékről — taggni lései! Érdekek és érdekeltség a szocialista társadalomban címmel elméleti és gyakor­lati problémákat vitatnak meg e havi taggyűléseiken a miskolci pártalapszerveze- tek. A vitaindító előadáshoz a Miskolci városi Pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztálya vázlatot készí­tett az alapszervezeteknek. k isiséi feltétele N éhány nap híján egy esztendeje, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány együt­tes ülésen hozott határozatot az állaniáiét és a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A határozat fontos célkitűzés­ként jelölte meg, hogy to­vább kell növelni a helyi, főleg a községi és a városi tanácsok önállóságát. A korszerűbb gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése megkövetelte a tanácsok gaz­dasági önállóságának növelé­sét Is. A tanácsok most már maguk készítik el és hagy­ják jóvá gazdálkodási, fej­lesztési terveiket. Ezeknek jobb megvalósítását segíti, hogy újabban már nemcsak az adott esztendőre, hanem több évre előre megállapít­ják és közük, milyen össze­gű központi támogatásra, hozzájárulásra számíthatnak. Ezek örvendetes változások, annak a helyes elvnek foko­zottabb érvényesülését jelzik, hogy az ügyeket helyben, vagyis ott intézzék, ahol a legjobban ismerik mindrn apró részletét, s csapán azok az ügyek kerüljenek feljrbb, amelyek nem helyi érdekű­éit. Kormány vezetők. Illeté­kes fórumok megnyilatkozá­sai és elvi döntései alapján tudjuk, hogy mindezek a vál­tozások csak részintézkedé­sek, előkészítői egy nagyobb, a tanácsok egész tevékeny­ségét átfogó rendezésnek, amely a most készülő új ta­nácstörvényben ölt majd vég­leges formát. A Társadalmi Szemle, s más folyóiratok hasábjain hónapok óta élénk eszmecse­re folyik a rendezés lehetsé­ges módozatairól. Sokfele vé­lemény és javaslat lát nap­világot ezekben a vitaírások­ban. Abban azonban közös a vítázók állásfoglalása, hogy a tanácsok önállóságának fo­kozása, társadalmi, politikai szerepének növelése nem va­lósítható meg a tanácsi gaz­daság fejlesztése, a saját gazdasági alap erősítése, a saját pénzügyi források bő­vítése nélkül. Azért van er­re szükség, bogy alkalmas eszköz legyen a tanácsok ke­zében a választóik kívánságá­val egyező, szükségleteiknek megfelelő határozatok végre­hajtásához, stabil anyagi ga­rancia önállóságuk megvaló­sulásához. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy kiala­kuljon, s később életképesen működjön a tanácsok helyi önkormányzata, amely a de­mokratizmus szélesebb körű gyakorlására és érvényesíté­sére ad lehetőséget. A tanácsok alapvető gaz­dasági munkája jelenleg a te­rületfejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Mind többen foglalnak azonban állást a tanácsok jövőjéről most folyó vitában amellett, hogy indokolt ezt a tevékeny­séget kiterjeszteni ipari és egyéb szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására Is, mert így lehetőség nyílna azoknak a reális feltételek­nek a megteremtésére, ame­lyeknek alapján a tanácsok ténylegesen gazdáivá válhat­nának területüknek, megva­lósíthatják a helyi igények alapján kialakítóit célkitű­zéseiket. Ehhez — mondják az államigazgatási és a köz- gazdasági szakemberek — lehetőséget kell teremteni rá, hogy a tanácsok közgaz­dasági módszerekkel hatéko­nyan befolyásolhassák azok­nak a nem tanácsi vállala­toknak tevékenységet is, amelyek a lakosságot közvet­lenül érintő munkát végez­nek. vígy tűnik, valóban SJ megérett a helyzet a tanácsok gazdasági te­vékenységének ilyen bőví­tésére, Ez azonban megint csak olyan feladat, amelyet megfelelő anyagi eszközök nélkül nem lehet ellátni. Honnan vegyen minderre pénzt a tanács? A vitában erre is többféle javaslat han­got kapott. A szakemberek szerint például célszerű len­ne átengedni a tanácsok szá­mára a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek forgalmi adóját, és valamennyi vál­lalat lUetményadóját, s a minisztériumi vállalatok esz- közickötési járulékának, va­lamint a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek nyereség­adójának egy része is a ta­nács kasszájába kerülhetne. Mások szükségesnek vélik, hogy a tanácsok jogot kap­janak különféle helyi illeté­kek és díjak kivetésére is. Több vitacikk és áífogó ta­nulmány szerzője véli úgy, hogy most már a tsz-ekre is ki kel! terjeszteni a kommu­nális adót. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy a jelen­leg központi kasszába kerü­lő borforgalmi adó szintén helyi bevételi forrás legyen a jövőben. A z útkeresés, a hatéko­nyabb, önállóbb taná­csi munka kialakításá­nak gondolatai ezek. A vál­tozás, amelyet a kibontako­zó vita sokoldalúsága, s az új tanácstörvény előkészítése ígér. alaposan megemeli majd a helyj parlamentek szerepét, felelősségét, s vele együtt minden bizonnyal a közéleti munka tekintélyét is. Yárcffiiagös eszmecsere Erfurtban (Folytatás az 1. oldalról.) közölte, hogy kész elfogadni Brandt kancellár meghívását egy további találkozóra, amelynek színhelye a két né­met állam határához közeli helységben, a Német Szövet­ségi Köztársaság területén lesz. A ETA szerint megfi­gyelők lehetségesnek tartják, hogy az újabb Brandt—Sloph találkozóra már május elején sor kerül Brandt kancellár csütörtö­kön délután Otto Winzer, az NDK külügyminisztere kísé­retében megkoszorúzta Bu­chen waldban a fasizmus ál­dozatainak emlékművét. Az egykori náci koncentrációs izraeli támadás Csütörtökre virradó éjjel izraeli csapatok átlépték a li­banoni határt, és megrohan­ták Blida községet. Tel Aviv-i hivatalos közlés szerint a támadók felrobban­tottak két lakóházat, majd visszavonultak. táborban koszorút helyezett Ernst Thälmann kommunista és Rudolf Breitscheid szoci­áldemokrata mártírok em­léktábláira. Csütörtökön este Erfurt­ban befejeződtek a tárgyalá­sok Willi Stoph miniszterel­nök és Willy Brandt nyugat­német kancellár között. A kiadott rövid hivatalos közlemény szerint Willi Stoph miniszterelnök elfo­gadta Brandt kancellár meg­hívását és a tárgyalásokat május 21-én a nyugat-német­országi Kasselben folytatják. Ahlers, a nyugatnémet kor­mány szóvivője rögtönzött sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy elérték az összejöve­tel célját: felszínre hozni a nézeteltéréseket és kiküszö­bölésük érdekében folytatni a tárgyalásokat. Mindkét fél hasznosnak minősítette a találkozót — mondotta Ahlers és hozzá­fűzte, hogy a megbeszélések légköre oldott, de lényegé­ben józan és tárgyilagos volt. Willy Brandt kancellár és kísérete a késő esti órákban elutazott Erfurtból. Kádár János fogadta Günter Mittagot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta dr. Günter Mittagot, a Német Szocialista Egyscgpárt Politi­kai Bizottságának tagját, a KB titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására érkezett hazánkba, és gazdasági kérdésekről folytat konzultációt. A meg­beszélésen részt vett Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Jelen volt dr Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete. Hidas Antal szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Hidas Antal Kossuth-díjas költőt, a szépirodalom terén szerzett érdemeiért, 70. születésnapja alkalmából a Tisztelet Jele érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe csütörtökön a nagy­T követségen nyújtotta át Hidas Antalnak. Az érdemrend át­adásakor hangsúlyozta, hogy Hidas Antal alkotó tevékeny­ségét, gazdag életútját jól is­merik a szovjet emberek is. Hidas Antal meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Az Oktatási Tanács ülése Ilku Pál művelődésügyi miniszter elnökletével csü­törtökön ülést tartott az Or­szágos Oktatási Tanács. A Művelődésügyi Minisztérium előterjesztése alapján jóvá­hagyólag tudomásul vette, hogy az 1970—71-es tanév­től a Kandó Kálmán Villa­mosipari és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán megkezdik a műszaki taná­rok képzését. A képzés idő­tartama a nappali tagozaton négy év. Szervezetileg és tar­talmilag tovább fejlesztik a Budapesti Műszaki Egyete­men a műszaki pedagóguskép­zést. Ugyancsak az 1970—71­es tanévben kezdik ín eg a Budapesti Műszaki Egyete­men, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és több főiskolán a műszaki oktatók képzését is. A képzési idő — esti és levelező tagozaton — három félév. A tanács állást foglalt amellett, hogy vezessék be a kétszintes (üzemmérnök, il­letve okleveles mérnök) fa­ipari mérnökképzést a sopro­ni Erdészeti és Faipari Egye­temen illetve képezzenek ag­rárkémiai szakos mérnököket a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Termelési tanácskozás a Katowice étteremben Tegnap, március 19-én tar­tották termelési tanácskozá­sukat a Katowice étteremben a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dolgozói. Makai Ti­bor. a vállalat Igazgatója az 1969-es év eredményeiről, gondjairól beszélt részletes beszámolójában. Szólt a vál­lalat életében bekövetkezen­dő strukturális változásokról: Tizenheten mondtak véleményt Tapasztalatcsere a véradómozga Napjainkban egyre több embert vonz, szólít nemes célú társadalmi cselekedetre az önkéntes véradómozgá- lom. Az emberi segítség- nyújtás e szép formáját feje­zi ki megyénkben is évente sok ezer ember áldozatvál­lalása. Különösen a nagyobb üzemeknél és vállalatoknál születnek szép eredmények. A közelmúltban éppen ezért a Lenin Kohászati Művek vezetői és vöröskeresztes ak­tivistái igyekeztek átadni hasznos gyakorlati tapaszta­lataikat a véradás szervezé­séről és lebonyolításáról. A megbeszélésen részt vettek a MÁV miskolci Igazgatóságá­hoz tartozó vontatási főnök­ség képviselői is. Az ott hallott javaslatok és ötletek alapján született az elhatározás: „beszélges­sünk mi, vasutasok is a moz­galomról, mondjuk el az ez­zel kapcsolatos véleményün­ket és sajátos tapasztalatain­kat". A házigazda szerepét azért vállalta magára éppen a vontatási üzemrész, mert évről évre az ottani dolgo­zók tettek ki leginkább ma­gukért egy-egy véradás al­kalmával. Észrevételeiket szerették volna elmondani az igazgatóság többi üzemét képviselő embereknek. És ez sikerült is — leszűr­ve a rendezvényen kialakult tartalmas vita tapasztalatait —, bátran elmondhatjuk. Kecskés László, a főnökség gazdasági vezetője elmondot­ta: nem kampányfeladat ként foglalkoznak a véradás­sal, hanem egész éven át ki­tartó, elmélyült és érvelő szervező munka alapján si­került elérniük, hogy most már évente több, mint száz­zal növekszik a véradók lét­száma, Egyedülállónak mondható az az eredményük is, hogy a főnökségen a mű­szaki és adminisztratív dol­gozók is részt vesznek a mozgalomban. Legutóbb pél­dául a véradók 43 százaléka volt nem fizikai dolgozó. Sok hozzászólj elmondot­ta: további ambíciót ad szá­mukra, hogy a párt-, a gaz­dasági és a szakszervezeti vezetők előtt fórumot kap­tak, s ígéretet a mozgalom »további szervezéséhez és tá­mogatásához. Ennek alapján született azután egy olyan határozat ezen a tapasztalat- cserén. hogy a MÁV miskol­ci Igazgatóságának területén, az egyes üzemrészekben munkaértekezleteken beszé­lik meg a dolgozókkal a vér­adómozgalom eddigi tapasz­talatait, s a további felada­tokat. Gy. K. a szanálásra váró éttermek­ről, eszpresszókról, valamint az új létesítményekről, ame­lyek a városrendezés követ­keztében válnak szükségessé. Az igazgató a továbbiakban az idei év célkitűzéseiről be­szélt. Molnár Bertalanná, a szak­szervezeti bizottság titkára a vállalati munkaversenyt érté­kelte, majd ismertette a szo­cialista brigádok idén ér­vénybe lépő kitüntetési rend­szerét A beszámolókat számos hozzászólás követte, majd a kitüntetések, jutalmak át­adása következett * * 1870-ben még csak építették a diósgyőri Lenin J.UÍf Kohászati Művek ^ első üzemépüle­B-i jh'E/ teit, amikor meg­Mj v született Fabó •s, József, aki ké­%/|/ sőbb 35 éven át. JÉJ V“ 1895-től 1930-ig, mint lakatos dol- $ gozott az akkori „vas- és acélmű- vek”-ben. TFTT A diósgyőri * KJ M k Lenin Kohászati __________ Művek nem fe­ledkezett meg a gyár egykori dolgozójáról, és most, száza­dik születésnapja alkalmá­ból kedves ajándékkal kö­szöntötte egyik „legidősebb dolgozóját”. A füzérradványi szanatórium lakója teljes szellemi frisseségben fogadta a Lenin Kohászati Művektől érkezett küldöttséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom