Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Csütörtök, 1970. febr. 26, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Alperes a vállalat Ibi 50 kHával „fegyelmezetlenhedett” NÄLUNK szigorú rendele­tek, előírások kötelezik a vál­lalatokat, üzemeket, hogy olyan munkakörülményeket teremtsenek, amelyen belül balesetveszély nélkül lehet dolgozni. Jelentős összegeket áldoznak balesetbiztonsági felszerelésekre. Veszélyes munkahelyeken a dolgozó megkapja a szükséges védő- felszerelést, amit köteles használni. Mindezen túl pe­dig arról is kötelesek a vál­lalatok gondoskodni, hogy az ott dolgozók megfelelő okta­tásban is részesüljenek. Valóban széles körű és a íegmesszobbmenően humánus a mi baleset-elhárítási rend­szerünk. A kisebb-nagyobb üzemi sérüléseket azonban, sajnos, nem lehet teljes egé­szében kiküszöbölni. Törvé­nyeink humanitása mellett azonban sokszor megdöbben­tő az a magatartás, amit né­hány üzem vezetőinél tapasz­talni, ha a balesetéri nem a dolgozó felelős. Itt kell meg­jegyezni mindjárt, hogy ke­vés az olyan eset, amikor egy baleset bekövetkezése utón ne kísérelné meg a vállalat kimenteni magát a felelős­ség alól, s az okot teljes egé­szében a dolgozóra hárítani. Miért van ez így? Ez a hátulütője annak a különben helyes elgondolás­nak, amelynek eredménye­ként egy vállalat anyagilag is súlyosan megérzi, ha nem tesz meg mindent a baleset- elhárítás érdekében. A Központi Bényagépjavi- tó Vállalat kazincbarcikai üzemében történt egy baleset 1967. januárjában. Pontosan három éve, s az ügyben még csak a közelmúltban szüle­tett meg a járásbírósági íté­let Ezekre is, mint minden munkaügyi vitára jellemző, hogy évekig elhúzódik, s itt is elsősorban vállalati ber­keken belül. De mi történt a bánya­gépjavítóban? M. M. esztergályos mun­kadarabot vitt. Közben meg- ' botlott egy - kábelakna-tető­ben, amely néhány millimé­terre kiállt a padozat szint­jéből. Jobb térde megsérült, hosszú ideig táppénzen volt. Munkabére és a táppénz köz­ti különbség 6170 forint. En­nek megtérítését kérte, mi­vel szerinte nem a saját hi­bájából szenvedett üzemi balesetek EZT KÖVETTE a hosszas vita. Az igazgató határozatá­ban a vállalat vétkességét 50 százalékban ismerte el. Az indokok közt szerepel, hogy 4 éve dolgozik azon a he­lyen az esztergályos, ismer­nie kellett volna a ..terepet". Tudta magáról azt, hogy ne­hezen jár, húzza az egyik lá­bát — korábbról egy koráb­bi üzemi baleset következté­ben —, ezért fokozottabban kellett volna figyelnie. „Ezt a fokozott figyelmességet mulasztotta el” — állapítja meg az igazgatói határozat. A dolgozó fellebbezésére munkaügyi döntőbizottság elé került az ügy. Ezen a tárgyaláson a vállalat biz­tonsági megbízottja így nyi­latkozott: azért minősítették figyelmetlenségnek a sérült magatartását, mert az ABEO 331. pontja a fegyelmezett magatartást írja elő a mun­kahelyen és figyelmetlenségé­vel ezt sértette meg. A vállalatnál készült hatá­rozatok, jegyzőkönyvek, nyi­latkozatok köa|£ sehol sem szerepelt, hogy milyen volt az a munkadarab, amit vitt az esztergályos. A munkaügyi döntőbizott­ság az igazgatói határozattal értett egyet, s csak ötven­százalékos felelősséget írt a vállalat terhére. EZUTÁN KERESTE to­vábbi igazát M. M. a bírósá­gon. A bírósági iratok közt már az is szerepel, hogy a munkadarab ötvenkilós volt, amit az amúgy is nehezen járó ember cipelt. A súlyos tengely hurcolása közben ta­núsított „fegyelmezetlen ma­gatartást”, s feledkezett meg arról, hogy a vállalat jóvoí- tából évek óta kiáll egy ak­natető, amit. ki kell kerülnie. A járásbíróság természete­sen megítélte a teljes kárté­rítést részére. Adatnnvics Ilona (Következik: Vita a kopo­gózás körül) Kiváló minősítés Nemrégiben tudósítottunk egy tanácskozásról, melyen a Borsod megyei MHSZ múlt évi munkájáról és az idei fel­adatokról esett szó. A tanácskozáson az MHSZ megyei ve­zetője többek között bejelentette azt is, hogy az országos vezetőség a megyei szervezet tavalyi munkáját kiválónak minősitette. TÖBBEK KÖZÖTT esett szó erről a nagyszerű ered­ményről, amilyennel az or­szágban Borsodon kívül csak Budapest és Baranya megye dicsekedhet még, és ha vala­ki most első alkalommal vett volna részt ilyen tanácskozá­son, bizonyára meg is lepő­dött volna azon, hogy a ki­váló minősítés bejelentésén túl igen kevés szó hangzik el erről a sikerről. Nincs ün­neplés, nincs ölelkezés. Csak néhány nagyon kikívánkozó köszöntő szó és néhány illen­dőség szabta gratuláció. De a tanácskozó testület tagjainak felszólalásaiból is érződik: szinte csak azért gratulálnak, hogy minél gyorsabban fog­hassanak hozzá az elmúlt év hibáinak elemzéséhez, ezek­ből megfelelő tanulságot szűrjenek le a következő, egyre nagyobb feladatok mi­nél tisztességesebb elvégzésé­hez, az eredmények fokozá­sához. Akinek volt alkalma gya­korta részt venni a megyei MHSZ különböző fórumai­nak tanácskozásán, az tudja: éppen ez az évek óta kiala­kult, egészséges, tiszta vita­szellem, a feladatok, célki­tűzések értéséből, a mind jobb, mind eredményesebb munkavégzés igényéből táp­lálkozik az a tenniakarás, amely már évek óta az el­sők között tartja a megyei MHSZ tevékenységét. Rangos, országra szóló eredmények sorjáznak ennek a tevékeny­ségnek mutatójául. Akár a már klasszikus ágakat, mű­repülést, ejtőernyőzést, vitor­lázást stb. nézzük, akár az Készül az ór iás generátor A Ganz Villamossági Mű­vek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszáza­dos évfordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 megawatt teljesít­ményű generátort. A gyárban az eddig készített legnagyobb generátor 150 megawattos volt. A 220 megawattos ge­nerátor saját konstrukció alapján készül, s minden re­mény megvan rá, hogy a ju­bileumra elkészül. Nyugdíjas építők találkozója zetősége és a szakszervezeti bizottság vacsorán látta ven­dégül a törzsgárda volt tag­jait. Már 'hagyomány a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál, hogy nyugdíja­saikat minden évben össze­hívják baráti b"sz4'<*eté'"'°. A legutóbbi találkozón név szerint is megenuee.ezieií azokról, akiit 1969-ben vál­tak ki a megszokott közös­ségből. Jó munkájukat a vál­lalat vezérigazgatója, Vincze Gáza azzal is elismerte, hogy ez alkalommal különjuta- lomban részesítette öltét. A szakszervezeti bizottság titkára. Dues György elisme­réssel méltatta azok rmmká- ját, akik nyugdíjba vonulá­suk óta is rendszeres kap­csolatot tartanak vállalatuk­kal, különböző módon segí­tik a fiatalok nevelését, vagy más módon kapcsolódnak be a társadalmi munkába. A találkozó részvevői ez alkalommal erősítették meg azokat a tisztségviselőket, akik a nyugdíjas szervezett dolgozók ügyeit intézik a szakszervezeti csoportban. Ezt követően a vállalat ve­A raktáros levele A BVK agrokémiai kísérleti telepét nemcsak a me­gyében, hanem az országban is mind több állami gaz­daság. termelőszövetkezet, kutatóintézet es egyeb in- tézmény ismeri. Rengeteg levél is érkezik Kiss A..San- dór elvtárs a kísérleti telep vezetője címere. Taná­csot útmutatást, eligazítást kérnek a levélírók, vagy megrendelésről közlik igényeiket. E sorok kozott sok derűs történet, epizód is akad. Nemrégiben az egyik termelőszövetkezet raktárosa fogott tollat, és íráshoz nem szokott kézzel levelet fo­galmazott Kiss elvtárs címére. Egyetlen kérése volt: írná meg Kiss elvtárs, hogy a műtrágya tárolásánál mennyi veszteséggel kell számolni. Azt is precízen, pontosan leírta, hogy náluk, a tsz-ben felig szabad, nyitott helyen történik a tárolás, ilyen esetben mire számíthat ő... Kiss elvtárs meg is adta a választ, mégpedig olyan eshetőséggel számolva, hogy a tárolóhelynek csak te­teje van, de oldalt nyitott szin, ami természetesen ma­gasabb fokú, mintegy 20 százalékos veszteséget is je­lent. S e veszteség kilóban számítandó. Nem sokkal később megjött a válasz is. A raktáros a következőket írta: , , _ Nagyon hálás vagyok a tájékoztatásért. Azt mate, h ogy a veszteség 20 százalék lehet. Nekem 18 százalé­kos veszteségem volt, így a leltárnál nem volt semmi hiha- (- th) A belső ellenőr: kevés Kétszázhatvan leltárból 100 hiányos, 160 töbhletes Valósággal átröntgenezte néhány szövetkezeti bolt ke­reskedelmi tevékenységét a közelmúltban a Szerencsi já­rási NEB munkabizottsága Tálián János elnök irányítá­sával. Vizsgálták forgalom és a készlet alakulását, s fő­képp a ruházati cikkekről megállapították, hogy egyes helyeken a készlclhalmozás az oka a forgalom csökkené­sének. Ugyanis sok a divatja­múlt áru, korlátozott az új áruk beszerzése, s ezzel ma­gyarázható a vásárlók érdek­telensége. Természetesen alaposan megvizsgálták a szövetkezeti kereskedelem másfajta tevé­kenységét, egész szerkezetét is. Különösen szem előtt tar­tották a lakosság érdekeit, az ellenőrzési munka hatékony­ságát, és sajnálattal kellett tapasztalniuk, hogy a járás fogyasztási szövetkezeteinél nem mindenütt szereznek ér­vényt a vagyonvédelmi cél­kitűzéseknek. Igen részletes vizsgálatot tartottak ebből a szempontból az abaújszán- tói, a bodrogkeresztúri, a megyaszói és a taktaharká- nyi boltokban Ezekben, és a körzetükhöz tartozó egysé­gekben összesen 260 leltárfel­vétel történt, s ebből 100 hiánnyal. 160 pedig többlet­tel zárult. Tízezer forinton felüli leltárhiány Abaújszán- tón 3, Bodrogkeresztúron 2, Taktaharkányban 1 volt A hiányok keletkezésének okait az esetek többségében megvizsgálták a szövetkezeti vezetők, de például Taktahar­kányban az 5000 forinton aluli hiányok okának utána sem néztek. Bodrogkeresz­túron találkoztak a legsúlyo­sabb visszaélésekkel a népi ellenőrök. Ezeket maguk a belső ellenőrök fedezték fel Azt azonban joggal kifogá­solta a járási NEB. hogy bár a bodrogkeresztúri boltveze­tőt bíróság elé állították, a boltot a felesége vezette to­vább, anélkül, hogy leltárt vettek volna fel. sőt, több olyan dolgozót is alkalmaz­tak, akiket a feltárt vissza­élések miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bí­róság. Taktaharkányban 20 ezer forinton felüli hiányt ta­láltak, aminek megtörténtét az ellenőrzés elégtelensége is segítette. Azt is feltűnőnek találták, hogy a többletek „keletkezésének” okát nem­igen igyekeztek felderíteni a szövetkezeti vezetők, sőt pél­dául Megyaszón egyáltalán meg se vizsgálták a többletes elszámolásokat, pedig minden bizonnyal érdekes lett volna fényt deríteni a többletre is. A szövetkezetek belső ellen­őr alkalmazásával oldották meg az ellenőrzést. Ez a vizsgálat azonban — a járási NEB megállapítása szerint — kevésnek bizonyult, nem ér­vényesült kellőképpen a fo­gyasztók érdekeinek védel­me, mert egyes esetekben maguk az ellenőrök sem jár­tak el megfelelő szigorúság­gal Éppen azért a belső el­lenőrzés hatékonyságának fo­kozásával egyidejűleg szük­ségesnek tartja a járási NEB munkabizottsága a külső el­lenőrök, különböző hatóságok által történő, minél gyako­ribb vizsgálatok tartását az egész szerencsi járásban. újabbakat, például a könnyű­búvárképzést, vagy másokat. DE AZ ÜJ FELADATOK között különösen szép ered­mények születtek a honvédel­mi nevelésben, a hazafias szellem erősítésében, hiszen ebből ugyancsak nagy részt vállal a Magyar Honvédelmi Szövetség. Az említett ta­nácskozáson és más fórumo­kon is sok szó esett már er­ről, és nyilvánvalóan nem utoljára. Magas rangú tisz­tek, oktatásügyi szakembe­rek, jogászok mondták el ez­zel kapcsolatos véleményüket és ezekben a véleményekben is nagyobb hel.yet foglalt ej a „hogyan, miként jobban?’’ Mert az első év tapasztala­tai után — amelyek ugyan biztatóak, dicséretesek — bő­ségesen látszanak a tenniva­lók. a hiányosságok is, és előbbre lépni csak úgy lehet ebben a rendkívül nagy fon­tosságú munkában, ha minél szélesebb körökben tesszük szóvá ezeket. És itt kell beszélnünk vala­miről, amelynek léte, vagy hiánya ugyancsak döntő ha­tással van a munkavégzés­re. „Minél szélesebb körö­ket” említettünk az imént Az MHSZ-ben egyszemélyi vezetés érvényesül, az átszer­vezés óta fokozottabban, mint eddig. Egyszemélyi ve­zetés, egyszemélyi felelősség. Ugyanakkor az MHSZ — cél­kitűzéseiből fakadóan — eredményeit, sikereit csak úgy érheti el, ha minél szé­lesebb tömegbázisra támasz­kodik, ha minél többen se­gítik tevékenységét. Az ak­tívahálózat továbbra is szük­séges. sőt, talán még jobban szükséges, mint eddig. Meg­nyerni a tömegeket, megér­tetni, megszerettetni minél több emberrel a szövetség célkitűzéseit. Ennek külön­böző formái, módjai ismer­tek, melyeket a megyei szö­vetség megfelelően ’ ki is használ. A tömegbázis megteremté­séért a megyei szövetség na­gyon sokat tett az elmúlt év­ben. Talán többet, mint bár­hol másutt az országban. A különböző versenyeken, be­mutatókon, kiállításokon, rendezvényeken ezrek, tízez­rek voltak jelen, vagy ver­senyzőkként, vagy mint ér­deklődők, nézők. ÉS OTT VANNAK terme szelesen azok is, akik a ta­pasztalatokat szűrik le, ötle­teket kapnak, mérlegelnek és mindezeket továbbítják, el­mondják, az elképzelésekről vitáznak a megfelelő alka­lommal. Mint azon az emlí­tett, legutóbbi tanácskozáson is, melyen a kiváló minősí­tést csak éppen bejelentet­ték, de a hurrázásnak nem jutott idő: mindenki a to­vábblépés mikéntjét taglal­ta. Nyilvánvaló, éppen ez az egészséges szellem a legfőbb biztosítéka a további sike­reknek. Briska Tibor Tiszaszederkény és környékének jobb áruellátásáért (Tudósítónktól) A Tiszaszederkényi Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet eredményes munkáról adhatott számot a közelmúltban megtartott év­záró küldöttgyűlésen. A szö­vetkezet elmúlt évű forgalma megközelítette a 36 millió fo­rintot. Eleget tettek felada­taiknak: gondoskodtak a la­kosság áruellátásáról, s felvá­sárolták területükön a tsz-ek és a háztáji gazdaságok áru­feleslegét. Jelentős beruházá­sokkal korszerűsítették a községek üzlethálózatát is. Tiszapalkonyán, Tiszaszeder- kényben és Sajószögeden az italboltokat szép bisztrókká alakították át, Sajószögeden pedig új önkiszolgáló élelmi­szerboltot nyitottak. A tisza-' szederkényi városi lakosság jobb húsellátására sertéshiz­laldát is létesített a fogyasz­tási szövetkezet. ' A küldöttgyűlésen elhatá­rozták, hogy az idén arra tö­rekszenek. még jobb legyen körzetükben az áruellátás. Növelik az iparcikkek vá­lasztékát. s több olcsó áru­féleségről gondoskodnak. Az új gazdasági évben a szövet­kezet még szolidabb árpoli­tikát kíván folytatni. Körösi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom