Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

ÜSZAK-MäGYäRGRSZÄG 2 r.m Panter. '<978. februcír 13» omh Altatok ii iiiiiiliif Amikor II. József rendele­tére Hazánkban sor került az első igazi népszámlálásra, egy álló esztendeig tartott csu­pán - a kérdőivek kitöltése, most pedig a szélsebesen viliódzó elektronikus számí­tógépek a január közepén vé­get ért adatgyűjtésről immár február első hetében országos adatokat is készíthettek! A népességszám egyetlen nyolcjegyű adatban fejezi ki nzt, amit sok részletadatból tudtunk már: Igen alacsony a népesség szaporodása. A je­lentés külön rámutat: az át­lagos évi szaporodás mind­össze 0,35 százalék volt a hat­vanas években. A társadalom mozgásának, az életiorma gyors átalakulá­sának izgalmas tudósítása­ként olvashatjuk a városiaso­dás adatait. Budapest népes­ségi részesedése csupán 1 százalékkal — 18-ról 19 szá­zalékra — nőtt a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz esztendőben. De ha nem az országban el­foglalt népességi részarányt, hanem a növekedés ütemét nézzük, a főváros 7,5 százalé­kos gyarapodása figyelemre méltó. Gyorsan nő u városok von­zása A megyei jogú városok­ban 21 százalékkal, a járási jogú városokban pedig 14 százalékkal nőtt tíz év alatt a népesség. Anélkül, hogy a népszámlálás teljes adat­anyagából levonható követ­keztetéseket megelőzni akar­nék, bizonyos társadalmi-fej­lesztési konzekvenciák már \ az előzetes számokból is meg­állapíthatók. A megyei jogú városok népességének gyors szaporodása a tények tükré­ben erősíti meg azt a koráb­ban kialakított településter­vezési koncepciót, amely Bu­dapest egészségtelenül túlzott magnetikus vonzását elsősor­ban nem korlátozó intézkedé­sekkel, hanem a fővárosi életforma „megosztásával”, tehát új nagyvárosi centru­mok kialakításával akarta el­lensúlyozni. Ismeretes, hogy ilyen természetes centrumok: a megyei jogú városok. Mind­ez természetesen korántsem jelentheti a többi váfos elha­nyagolását. S hogy nem csu­pán feltevésről, hanem el­kezdett és nagy ütemben folytatott munkáról, átgon­dolt koncepció megvalósítá­sáról van szó, arra utal az is, hogy a Minisztertanács ép­pen a közelmúltban hagyta jóvá Szeged, majd Miskolc komplex fejlesztési tervét. A Központi Statisztikai Hi­vatal előzetes adatai beszá­molnak a lakáshelyzet válto­zásairól is. Jó olvasni arról, hogy a lakások száma csak­nem egyharmaddal haladja meg a háború előtti mennyi­séget, miközben a népesség 11 százalékkal nőtt —. ám ez a közlés azzal válik valóban kedvezővé, ha hozzátesszük, hogy a negyedik ötéves terv­ben előreláthatóan jelentősen gyorsul a lakásépítés üteme. A gyors városiasodás ter­mészetesen egész sor egyéb leckét is ad a tervezők szá­mára; a kulturális és szociá­lis intézményhálózat tervezé­sétől a közlekedés, az utas- áramlás vizsgálatáig és kü­lönösen a mezőgazdaság, a falusi települések viszonyai­nak felméréséig. Aligha kell bizonyítani, milyen roppant Mogyoróvá»} iötóiOflomónya ]97ß jonvóí í-én 315? ÜÖÖ illetve, ahol kell: kulturális, életformabeli vonzás tartsa vissza a vándorolni készülő­ket. «CJ5'Ä giÄij; WkdHSciP B?-: 1960 19/0 A laitásállamáiy éA átlagos növekedése Ülést tartott a Minisztertanács V-/ lokésóüomány gyoropodőoo 1960 és 1970 kövsőtf ti C - hérom-s'ttgy több s?ob& ) Wi-AWj-^S«^ Oongród © Fejér A n ^Utitob6; ^ Cyűt - Sopron © Hajdú - Bihar Hevei p Komárom © Négród @ Pest @ Somogy ’f) Seaisofcs- Srotmór@ Szolnok© Tolna & Vas 0 Veszprém @ ' Zato fe,'/'' S \'/ v \ h C ..’L " i xf<ffyt 'S&vf-.:. Krt&fy /»: > i-M'-W ■ .......x., ■ ■■ „ . áaxsL-a ,« d_l UlgiailillJlJÍ ilMHÜ ■ . í » í - ' * J r ” : .......­...Á_....-,JLi : u j elentőségű társadalmi fel- A népszámlálás adattára adat olyan műszaki-technikai persze nem válaszol ezekre színvonalat teremteni falun, a kérdésekre. De segítségével hogy a gépek és a vegyszerek lehet jól válaszolni! pótolhassák az elvándorlókat, Tábori András A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Je­nő beszámolt arról a baráti látogatásról, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, valamint a kormány elnöke a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívásá­ra, január 28. és 30. között a Német Demokratikus Köztár­saságban tett. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antal­nak, a Minisztertanács elnök- helyettesének beszámolóját Josif Banckal, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyette­sével, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbfejlesztéséről február 3. és 5. között, Nagyváradon folytatott eszmecseréjéről. A kormány ezután meg­hallgatta dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének beszámolóját a Magyar Tudományos Akadé­mia február 3. és 5. között tartott 130. közgyűléséről, az Akadémia reformjáról, szere­pének bővítéséről és az elfo­gadott. új alapszabályokról. A Minisztertanács nregtár- gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek közös előterjesztését a nép­gazdaság energiahelyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. A munkaügyi és a művelő­désügyi miniszter előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács 1970. március 1-i ha­tállyal felemelte a felsőokta­tási Intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak munkabérét. A kormány ha­tározata értelmében, az okta­tók átlag mintegy 17 száza­lékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos béremelést kap­nak. A határozat alapján a béremelést differenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bérrendszert kell bevezetni, amely meghatározott idősza­konként biztosítja a dolgozók automatikus béremelkedésé­nek lehetőségét. A Miniszter- tanács határozata előírja az óra- és vizsgadíjak összegé­nek differenciált, átlagban mintegy kétszeresére történő felemelését is. A munkaügyi és az egész­ségügyi miniszter előterjesz­tésére a kormány ez év már­cius 1-ével felemelte a meg­szakítás nélkül működő egészségügyi és szociális in­tézetekben közvetlen ápolási és gondozási feladatokat vég­ző szakképzett és szakkép­zetlen ápolónők, gondozónők, segédápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munka­körig pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék össze­ge szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzet- len ápolónőknél 150—250 fo­rint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állomány“ csoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlagosan. T00 forint béremelésben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére a kor­mány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 1970. március 1-ével fel kell emel­ni. Erre a célra éves kiha­tásában 150 millió forint használható fel. A Miniszter- tanács tudomásul vette, hogy a vasút saját eszközeiből évente további 75 millió fo­rintot biztosít a dolgozók bérszínvonalának emelésére. A kormány felhívta a köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztert. gondoskodjék a vasutas dolgozók munkaide­jének fokozatos csökkentésé­ről úgy, hogy 1970-ben a ta­valyinál legalább 3 százalék­kal — mintegy nyolc órával — alacsonyabb legyen a munkaidejűit. Felszabadulási pályázatunk eredményei Befejeződött a Hetvenegy nap a háborúból című, a nemzetközi, országos és bor­sodi hadieseményekkel fog­lalkozó, a kortársak és az ér­deklőik nagy figyelmétől kísért sorozatunk. Lezárult lapunk és a megyei tanács művelődésügyi osztályának ezzel párhuzamosan meghir­detett pályázata is. A ja­nuár 15-i határidőig sok pá­lyamunka érkezett szerkesz­tőségünkbe ''Miskolcról, vi­dékről egyaránt. Köszönet mindazoknak, akik papírra vetették élményeiket, érdek­lődtek, kutattak, 25 évvel Fegyver a folyóban GYILKOSSÁG a Monongahela- völgyben Stoph javaslata Bonnban csütörtökön nyil­vánosságra hozták Stoph Brandthoz intézett levelét. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség szerint az NDK mi­niszterelnöke ebben közvet­len tárgyalásokat, javasolt a nyugatnémet kancellárnak. A javaslat szerint a tárgyalá­sokra február 19-én. vagy 26- 1 an kerülne sor Berlinben, az j NDK fővárosában. A hírügy- j nökség szerint Stoph javasla- ! tát a nyugatnémet kancellár ! .január 22-j levelére intézett ] válaszában tette. Stoph javaslatának elfoga- i dósáról a kormány jövő heti j ülésén döntenek. Claude E. Vealey, a Yab- lonski-gyilkosság egyik gya­núsítottja, előzetes letartóz­tatásban. W. A. Boyle-nak, az Egye­sült Bányamunkások (UMW) elnökének minden oka meg-, volt arra, hogy ne a mun­kások, hanem a tulajdono­sok érdekeivel törődjék. Minden jel arra mutat, hogy az évi 50 ezer dolláros mam- mutfizetést élvező szakszer­vezeti vezető — maga is bá­nyatulajdonos! Néhány esz­tendeje ugyanis Montana ál­lamban bányát vásárolt egy Jack Boyle nevű úr. Néhá- nyan — köztük Yablonski — könnyen megállapították, hogy az új tulajdonos „Tony” bátyja, aki soha nem állt úgy anyagilag, hogy ilyen vásárlásba bocsátkoz­hatott volna. További bizonyíték, ami ez­után történt. Az UMW funk­cionáriusai Montana többi bányáiban elviselheletlen fel­tételeket teremtettek a kon- kurreneia számára, ugyan­akkor — micsoda véletlen! — a családi vállalkozásnál , hosszú esztendőkön át egyet­len sztrájkra sem került sor. Sőt: a szakszervezet segí­tett a tulajdonosnak. vagyis saját vezetőjének, hogy ide­jében megszabaduljon az elé­gedetlenkedőktől. A többiek hamar megértették a leckét és csendben maradtak. Mire kell a pénz? Amilyen ritka — még Amerikában is — az olyan szakszervezeti vezető, aki egyben munkáltató is, olyan egyedülálló az UMW esete egy másik vonatkozásban is. Az USA-ban sok szakszerve­zet viseli szívén a monopó­liumok érdekeit»- de az UMW az ország viharos történeté­ben az egyetlen szakszerve­zet, amely ellen jogerős íté­letet hoztak — a trösztelle­nes törvény megsértéséért.’ Az UMW ugyanis nemcsak jelentős politikai apparátusá­val. hanem komoly összegek­kel is segítséget nvújtott a Kentuczky Coal Company- nak, hogy monopolizálja Tennessee Valley térségében az egész szén-buslnesst és ki­szorítsa a kisebb vállalatokat. Ezek után nem csoda, ha nemcsak Boyle mnpánvagvo- na, hanem az UMW kasszája is szüntelenül nőtt. A penn­sylvaniai Washington város (nem azonos a fővárossal) tőkéjének kétharmad 1 részét a szakszervezet ellenőrzi és csak ez a summa mintegy 67 millió dollár. Ezenkívül még ott van a rengeteg ellenőriz­hetetlen. a Boyle-fanaíia ina- gánérdekeltségeivel néha a felismerhetetlenségig össze­fonódott. befektetés és pénz­ügyi tranzakció. A vezetőség­nek egyszerűen eszébe sem jut, hogy ennek a pénznek legalább egy töredékét arra fordítsa, amire való: a tagság érdekképviseletére. Hiszen annyi jövedelmező vállalko­zás van, amibe be lehet fek­tetni az így felszabadult pénzt.. Egyautó felrobban Egyetlen kivétel volt a szabály alól, hogy a szak- szervezet húsosfazekából csak a szűkebb vezetőségnek jutott. Néhány évvel ezelőtt függetlenített körzet-megbí­zottnak felvettek egy fiatal jogásznőt. Bár abban a — 27-es számú — körzetben mindössze 870 bányász volt, az Ifjú hölgv fantasztikus fi­zetést. évi 43 500 dollárt ka­pott. A neve Antoinette.. Bovle. Tgen, „Tonv” lánya. Joseph Yablonski mindezt tudta és az Igazsághoz tar­tozik, hoffv hosszú esztendő­kön át tűrte is. Egészen ta­valy decemberig, a szakszer­vezeti elnökválasztásokig. Kortes-körútjai során olyan megjegyzéseket tett. ame­lyekből a szakszervezet ügy­vitelének néhány kulisszatit­ka is kiderült. Ekkor felrobbant a kocsi­ja. Véletlen, hogy azon az estén egy kollégája vitte ha­za. Yablonski rendőri védel­met kért, de — Boyle keze messzire nyúlik —, vissza­utasítottak. A választási csa­tát természetesen, hiszen az ű kezében van az UMW sok milliós kasszája, „Tony” nyerte, de „Jock” 45 872 vok- sot szerzett és ez Boyle szá­mára idegesítően soknak tűnt. Ráadásul Yablonski szabályosan megóvta a vá­lasztásokat, vizsgálatot kért és 87 pontba szedett vádira­tában világosan megmondta, hogy a bíróság előtt beszámol Boyle viselt dolgairól, fgy érkezett el az az éj­szaka, amikor hivatlan ven­dégek érkeztek a clarksvil- lei kőház elé. Elvágták a te­lefonvezetékeket. leeresztet­ték a család mindkét kocsi­jának gumijait, azután má­sodpercek alatt végeztek al­vó áldozataikkal. „Vérbeli profi munka volt” — nyilat­kozta az FBI-nvomozó, aki a . helyszíni szemlét vezette. .Január közepén a gyilkos­ság alapos gyanújával őri­zetbe vették a 36 éves Paul E. Gillyt, a 26 éves Claude E. Vealeyt és a 23 éves Aub- ran W. Martint. Január 25- én a rendőrség búvárai ki­halászták a Monongahela fo­lyóból azt a 30 kallberes, M—1 típusú fegyvert, amely- lyel az egyik gvilkos lőtt. Január 28-án őrizetbe vettek egy negyedik embert, akit nem nevezték meg és akit „a saját biztonsága érdekében” tartanak fogva. Hitelesnek tűnő értesülések szerint az ismeretlen az UMW és a bérgvilkosságokat végrehajtó maffia kapcsolatairól tájé­koztatta az FBI-t. Harmat Emire ezelőtti eseményeket, epizó­dokat elevenítettek fel, hogy mind gazdagabb legyen az a paletta, amellyel n felszaba­dulást, az utána következő időket igyekszünk megfeste­ni. Pályázatunk 5 tagú zsűri­je valamennyi írást, vissza­emlékezést gondosan tanul­mányozott. Határozata alap­ján a díjakat a következők kapják. ................ . it- Felnőttek: _ , 2000 Ft-os első díjat nyert Kalas Zoltánná pedagógus (Sátoraljaújhely, Esze Ta­más Ált. Isk.) Hol vagy Via- gyimir bácsi? című írása. 2000 Ft-os első díjat nyert Németh Gyula (Özd) doku­mentatív erejű cikksorozatá­val, amelyben . a gvárvárois 1944 decemberi, 1945 januá­ri-februári eseményeit mu­tatja be. 1500 Ft-os második díjat nvert Groszmann Sarolta (Miskolc, T„ Pozsonyi u. 39.) Vörös csillagos pénzem cí­mű írásával. 1000 Ft-os harmadik díjai nyert Csnbod Árpád (Ózd, II., Szabolcs köz 2/a) Az utolsó lövések című pálya­munkájával. 1000 Ft-os harmadik díjat nyert Kosárik Nándor peda­gógus (M'skolc, III., Rozao- nyi Piroska u. 2.) Megvénk és városunk felszabadulásá­nak krónikája című össze­foglaló munkájával. II. Üt török, középiskolá­sok. Ipari tanulók: 1500 Ft-os első dfiat nyert . a miskolci 17. sz. Általános Iskola napközis csoportja. , 1000 Ft-os második díiat nyert Sziráczki Ilona (Saio- kazai Alt. Tslc. VIU/A oszt.) Sa jóknza fel szabadni ásánalc 25. évfordulójára című írá­sával. 1000 Ft-os második díjat nvert: Kojvek Tamás, Lovas Sándor, Siklós József és Zemlényi Gábor, a Sátoral­jaújhelyi Kertészeti Techni­kum tanulói. 700 Ft-os harmadik díja. nyert Az ellenállási mozga­lom története című munká­jával a miskolci 4. sz. Álta­lános iskola úttörőcsapata. 700 Ft-os harmadik dílaí nyertek a Mocsolvási Általá­nos Iskola alsó tagozatos pá lyázól. A dijakat 19-én, csütörtö­kön délelőtt 10 órakor, ün­nepélyesen adjuk üt a nyer­teseknek a sajtóház íBajcsv- Zsllinszky u. 15.) TT. emeleti könvvtarszohálában. A nver- tPS„kot illetve kónviselőlkct szeretettel meghívjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom