Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 Vasárnap, 1970. február 1. 7 adomány — technika .......................................... M itévő tegyen immár az: ember? 1: ; Ih ázástól a térképészetig Különös és elég gyakori dolog a tudományban, hogy a tudó­sok az éppen elért eredménye­ket értékelve csak az igazság egyik felét mondjak el; ha például az űrhajózás kora előtt egy tudós térképészt megkérdeztek volna, hogy pontosan feltérképezték-e a Földet, a válaszban nem ké­telkedhetünk. Igen, a Földet jól ismerjük s akinek nincs Pénze utazásra, egy kis fan­tázia segítségével mégis nagy „utazásokat” tehet — a tér­képen. De a teljes igazság­hoz az is hozzá tartozik, hogy még a repülőgépek segítsé­gével, illetve légi felvételek alapján készített térképek is eléggé hiányosak és pontat­lanok az űrhajók felhaszná­lásával készült — centimé­terekre pontos térképekhez képest. Hogy mást ne mond­junk, a kontinensek körvo­nalai sem voltaic eléggé pon­tosak, ezt éppen az űrhajók­ról készített, óriási területe­ket átfogó felvételek bizonyít­hatják. De nem is csak a Pontosság a legfontosabb kö­vetelmény, hanem a kartog­ráfia legújabb szolgáltatásai. Olyan speciális térképek, amelyekét már nem is ne­vezhetünk a régi értelemben Vett „térképeknek”. A kar­tográfia ma már nemcsak tá­jékoztat a földrajzi helyzet­ről. hanem szorosan összefo­nódik az emberi világméretű kulturális gazdasági és hadá­szati tevékenységével, való­ságos és élő világkutatás esz­köze lett. I szintetikus térképezés Tíz évvel ezelőtt született meg a világ első, valóságos ■— űrhajóból készített — fel­vételek összeállításával kivi­rát, és fontos szerepe van a geológiai és geodéziai tudo­mányok elméletében és gya­korlatában is. fiz infravörös fekete-fehér és „fiamís”-színes fiimek Hogyan lehet például a le­vegőből, nagy magasságok­ban készített hőérzékeny fil­Elcktronikus térképészeti műrőműszer, amely önműkö­dően fejlcgyzi a mérés ered­ményeit. mekkel előre jelezni egy vul­kán várható kitörését? A ki­törést nyilván nagy hőmér­sékletnövekedés előzi meg a vulkán kráterében, bár még teljes a nyugalom. Ám az inf. ravörös sugarakra érzékeny film már a földfelszín fél Celsius fokú hőmérsékletkü­lönbségét is érzékelni tudja! Ily. módon a földfelszínről olyan színes képeket készíte­nek, amelyek pontosan meg­mutatják a felszíni hőeltéré­seket, de természetesen eltérő színeket mutatnak a földfel­szín valódi színeitől. Az inf­ravörös technikát legújab­ban pedig a nagyobb hul­lámhosszal működő speciális radarfelvételekkel egészítik ki, melynek előnye, hogy kis magasságokból is nagy tér­ségeket „fotografál” (ez az ún. ferde radarsugárzás mód­szere). Kozmikus háromszögelési pon'ok Mekkora a tudományt ki­elégítő pontosságú földát­mérő, illetve sugár? A Föld nem golyó alakú, hanem for­gási ellipszoid — mondta a tudomány válaszul egy két­ezer éves elképzelésre, majd ismét finomítva a Föld-mo- dellt, ma már biztosan tud­juk, milyen is bolygónk alak­ja. Eszerint a Föld olyan go­lyó alakú test, amely két pó­lusán kissé belapul. De mi­lyen mértékű ez az alakvál­tozás a tökéletes gömbalak­hoz képest? A Föld alakját geodéziai mérések hálózatá­val közelítik meg, „burkol­ják be” a geodéták, a föld­mérők. Magas kiszögelléseken helyezik el a háromszögelési pontok hálózatát. De egyikkel sem érhetik a geodéziai mes­terséges holdakat, amelyek a látóhatár fölé emelkednek. A méréseket sem egyszerű teo- dolitokkal, hanem elektroni­kus mérőeszközökkel végzik e kozmikus „háromszögelési” pontok óriási rendszerében. Ezt egy geodéta ígv fejezte ki: „Olyanok lettünk, mint a gyermek, aki nylon hálóban viszi a labdát. A geodéták hálójában maga a földgolyó szerénél labda helvett”. A Föld körül 1000 km ma­gasságiján elhelyezkedő jel­adó aktív, illetve automati­kusan a Földet fotografáló geodéziai műholdak százai keringenek. Ezek segítségével egy új tudomány jött létre, amelyet „háromdimenziós geodéziának” neveznek, s amely térbeli mérőegyene­seit lézersugarakkal „rajzolja” meg a Föld körüli térségben. A mérések eredményeként alkotják meg a Föld három- dimenziós térképét, szerkesz­tik meg a valóban élethű glóbuszt. Szluka Emil A repülőgép merőkamrája. telezett élethű világtérképe. De miért szintetikusak ezek a felvételek, illetve a segít­ségükkel készült térképek? Elsősorban azért, mert gaz­dag tájékoztatást, nagy infor­mációs készletet tartalmaz­nak. éspedig nemcsak szoro­san vett geográfiai szempont­ból, hanem más oldalakról is. Ezek alapján részletes tér­ségelemzéseket lehet elvégez­ni a legkülönbözőbb tudomá­nyos, illetve a földtani-olai- kutatások. a föld termelő­erejének legcélszerűbb ki­használása. a vegetáció éle­tének, gabonaföldek beérésé- nek stb. gyakorlati kérdései­nek megfelelően. Az „egysze­rű” légi fényképezés legfej­lettebb hasznosítását a foto­grammetria érte el. Ez olyan méréstechnika, amellyel nem­csak a síkban, de függőleges irányban is nontos méreteket lehet megállapítani a terep- íényképekről. sík és hegyvi­dékről egyaránt. A szinteti­kus kartográfia célia ennél több: segít felkutatni a Föld erőforrásait a földgolyót vé­kony rétegben borító bíoszfé­Két méter átmérőjű műanyag földgömbök. Körülbelül ilyen­nek látják a Földet az űrhajósok. I MELY MEGDÖBBENÉS | kerített hatalmába, amikor az első híreket hallottam ar­ról a borzalomról, miszerint feltehető, hogy az ember nem is a majomtól, hanem — uram bocsa’ — a medvétől származik. Ha ez az újdonsült, olasz honból származó elmé­let tért hódít, biztos vagyok benne, nagy zavarokat okoz. Mert ugyebár már olyan jól megbarátkoztunk a majom­mal. Sok-sok kísérlettel ki­mutatták, milyen hasonlósá­gok találhatók a majomnál, ami közeli rokonságunkat igazolja. Azt a kérdést, hogy az ember, jobban mondva az egyes ember mennyiben ha­sonlít a majomra, az egész emberiség naponta vizsgál- gatja, kutatja legszűkebb ba­ráti és munkatársi körökben. Az e téren eddig felszínre hozott eredményeket nem kí­vánom ismertetni. No, de mi lesz, ha a jövő­ben mindezt át kell hangol­nunk a medvére? Csupán egyetlen esetet tudok, ami­kor ez nem fog gondot okoz­ni. Nevezetesen a nagy laj- hárnak, szőrös gorillának be­cézett embertársaim elneve­zése változhat nyugodtan medvére. Az új elmélet szerint őse­ink soha nem éltek fán. Ezt még nem bánnám. Olyan mindegy, hogy már eleve barlangokban tanyáztunk, vagy csak a fáról való lemá- szás után. Ez nem bizonyít semmit. Sokkal nyomósabb érvnek szánja az olasz tudós a vere- kedési módszereket. Lám, csak, még ez is lehet perdön­tő! Tehát, azt állítják, hogy a majom harap, ha indulatba jön. Ezzel szemben az ember és a medve üt. Az első lábá­val, vagyis bocsánat, a kezé­vel. bizo­nyíték! A gyűjtögető életmód. A va­gyonszerzés eredete! Hitték volna, hogy mindez — amíg a szocialista közgondolkodás ki nem irtotta belőlünk — a medvétől származó csöke- vény volt? Azonban marad­junk csak tudományos síkon. Arról van szó, hogy a majom a gyümölcsöt, megeszi, ha nem kell neki eldobja. Nem raktároz élelmet Ezzel szem­ben a medve, gyűjtöget, el­rak, felhalmoz. Sőt, megfi­gyelték, hogy két medve együtt, egymást segítve ha­lászott, majd megosztoztak a zsákmányon. Tehát így állunk! A med- veős-pártiakat erőteljesen bí­rálják ugyan a majomős- pártiak. Küzdelem lángolt fel a tudományos életben. Mi, szegény halandók, akik már olyan jól éreztük magunkat majomközeiben, most izga­tottan figyelünk. Ki, milyen állatőst sorakoztat még fel? ma­gam is felbuzdultam, s kiütött raj­tam valami hipotézis láz. Azon töprengek, mi lenne, ha az egész dolgot a feje tetejére állítanánk? Nem lehet az, hogy minden állat az ember­től származik? Már csak az­ért is megfontolandó ez a té­tel, mert a népnyelvben szá­mos ilyen jellegű utalást ta­lálunk. Például: te részeg disznó, buta liba, ostoba te­hén, te nagy ló, jaj de birka vagy! Ö, te ökör! Kényes macska, te gyáva nyúl. Buta szamár, és így tovább. Ha si­kerülne eme bizonyítékaim­hoz híveket szerezni, akkor visszamenőleg is kimondhat­juk az ember egyeduralmát a földön. Ezt pedig nem ár­tana mielőbb lepecsételtetni, mert már nyakunkon vannak a gépek, s ki tudja nem lesz-e szükségünk ilyesféle igazol­ványra? Adamovics Ilona DE VAN MÉG MIT TAGADJAM, Modern mű — Nagyon érdekes... De mielőtt tovább nézem, nein kap­hatnék egy fájdalomcsillapit ót? Furcsaságok Egy New York-i kozmeti­kai szalon különös hirdetés­sel csábítja ügyfeleit: „Há­rom kezelés után úgy fest, mintha a saját leánya lenne, hat kezelés után, mint saját unokája. További kezelést csak saját felelősségére válla­lunk r * Mrs. Brundson londoni asz­szony nagyon ráunhatott ked­ves férjére, mert apróhirde­tést tett közzé egy napilap­ban: Férj eladó. Külseje kel­lemes, viselkedése kedves, ősz hajszála nincs”. Egy héten belül 28 érdek­lődő kereste fel Brundsonnét. Apró történetek, nagy mulatságok Segítség tudományos alapon Az üzem létszáma erősen fogyatkozik. Aki marad, ar­ra egyre nagyobb teher ne­hezedik. Először kilenc dol­gozik tiz helyett, aztán nyolc, aztán... A vezető kilincsel, kér, kö­nyörög, átkozódik, rimánko- dik. Hiába. — Nagy a fluktuáció. Az emberek inkább mennek, mint jönnek. Különösen tőle­tek, ahol meleg is van, s ne­héz is a munka — nyugtat­gatják kenetteljesen a bölcs központban. Egyszer aztán megérkezik a segítség. Két, díjbirkózó kinézetű, életerős, ambiciózus fiatalember sze­mélyében. Ezek különös dolgot mű­velnek. Széket kerítenek, letelep­szenek. kényelmesen kereszt­be rakják lábukat, s a legna­gyobb elmélyültséggel tanul­mányozzák a magukkal ho­zott képeslapot, amelynek címoldalán ragyogó sex-bom­bák mosolyognak igézőén. A munkások előbb hülc- deznek, aztán sorra eltüne­deznek, hogy naturális őszin­teséggel kifejezzék vélemé­nyüket az üzemvezető előtt. Az csodálkozik, nem érti, s nem hiszi, de a látvány be­lőle is kicsordítja a méx-get. — Önök, mit keresnek itt!? — kérdezi vészjóslóan a deli fiatalemberektől. — Ne zavarjon, munkanap­fényképezést végzünk — közli az egyik valahogy úgy, ahogy az angol lord leeresz­kedik a garden partyn az őt zavaró inashoz. Az üzemve­zető sarkon -fordul és már tárcsázza is a központot. — Ugyan — nyugtatja az illetékes osztály vezetője —, nem kell izgulni. Ez csak olyan formális dolog. — Úgy. formális? Miért nem gondoskodtak róla, hogy „formálisan” is kapjak fizi­kai dolgozókat? — Sajnos, arra nincs je­lentkező. Csak erre. Külön­ben is ez be van tervezve és a statisztika elkészítéséhez van szükség a vizsgálatra. Vuinúaíenye.tMii és nnkéf Egyik üzemünkben — épp­úgy, mint annyi másban — „megrendült” a munkafegye­lem. És miután nálunk szo­kásban van, hogy a „döntő” dolgokat értekezletesdin in­tézzük el, így valami „pró­fétai elem” javaslatára elő­adássorozatot iktattak be a munkafegyelem erősítése, és a termelékenység növelése végett. A több napos sorozaton testvérek között is jó félezer ember vett részt. Őszintén el kell ismerni, hogy- vala­mennyi a legteljesebb mér­tékben egyetértett az elhang­zottakkal. s mély értelműén elfogyasztotta a szendvicset ”s a hűtővizet. No. igen. Mindez munka­időben történt. S bár a rész­vevők között több közgaz­dász, vagy vélt közgazdász tudor is volt. senkinek eszé­be nem jutott k-^molni, hogy- a sikeres an In. ok ré­vén hány tízezer forint ér­tékű termelés, munka ma­radt el. Megbecsülés Az éjszakai műszakot ha­zafelé szállító munkásjáraton az alábbi párbeszéd hangzik. — No, hogy telt el az éj­szaka? — Hogy az isten ... Rosz- szul. Annyit dolgoztunk, hogy majd bele szakadtunk, mégis jó, ha az alapbér meglesz. — Üzemzavar? — Nem. Fizetés volt. __ ?i? — Van köztünk két ember. Ha megkapja a borítékot, két napig még a gyár kör­nyékén se látni. És ahová tíz ember kell, nyolc ott nem so­kat tehet. — Ma este bejönnek? — Be. de még rosszabb lesz. — Rosszabb? — Most jön a lelkifröccs. — Persze. Alánosán meg­mossák a fejüket. — Nem. A miénket. — Tiéteket? Miért” — Hát ugye nekik van lelkiviláguk is. annak -'ka van, hogv ittak, s egész h ten x munka helyett az ok elhá­rításán fogunk fáradozr- A jövő k-Hen minder rppd lesz. A7'án -ön a fizd-«- -»s hal’arth°tok -sx­vtd. — Te. miéi­— Családi poxx kérdezi meg, hogy dolgozni vagy szórakozni -• nn­be” (.sorba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom