Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Westimag». SfV& tfetHftsöf? iS» ÉSZAK-MAÖVAItÖRSZAÖ 5> SÚLYOSABB ÍTÉLETEKET! garAzdaság.I Sajnála­_________________ tosan g yakran hallhatunk, olvasha. tünk ezzel a jogi megneve­zéssel jelölt bűncselekmé­nyekről. Felháborító, barbár, durva tettekről, amiknek in­dokait kutatva nem nagyon találunk, rájuk magyaráza­tot. Ostoba'vagánykodás, kö­tekedő szellem, ittasság, s aztán: leütni, megrugdosni, elő a bicskát! A társadalomnál: véde­keznie kell és védekezik is. Minden bűnös megkapja a büntetését, ehhez megfelelő törvényeink vannak. A bíró­ság kellő módon differen­ciál, mérlegel és eszerint ítél. Mégis! Eléggé elterjedt vélemény, hogy a renitenskedő, garáz­da elemek megfékezésére az eddiginél erélyesebb fellépés, szigorúbb ítélethozatal szük­séges. A közvéleménynek ez az igénye általánosnak mondható és — helyénvaló­nak. Ügyannyira, hogy nem­régiben (19(19. szeptember 26.) a Miskolci városi Ta­nács ülése is határozatot ho­zott bizonyos büntetőjogi szabályok módosítására vo­natkozó javaslat előterjesz­tésére. A javaslatot a városi tanács a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának küldte, onnan az Igazságügyi Minisztériumba került, majd a minisztériumból a közel­múltban megérkezett a vá­lasz. A Miskolci városi Ta­nács legutóbbi ülésén már újra szó volt a javaslatról. Idézünk az Elnöki Tanács­hoz, majd az Igazságügyi Minisztériumba juttatott ja­vaslatból: „A tanács igazgatási és jo­gi állandó bizottságának a helyi igazságügyi szervekkel együttesen kialakított állás­pontja szerint az Erőszakos jellegű bűncselekmények (garázdaság, erőszakos nemi közösülés, súlyos testi sértés stb.) további elszaporodásá­nak megelőzése érdekében szükségesnek mutatkozik olyan jogszabályi intézkedés, mely elősegítené a hatéko­nyabb társadalmi fellépést, az együttélési normákat semmibe vevő huligán, ga­rázda egyének ellen. Jelen­legi büntetőjogi rendelkezé­seink (Btk. 25. §) lehetősé­get adnak a közérdek, vagy a saját, illetőleg mások sze­mélye, vagy javai ellen in­tézett. vagy azokat közvetle­nül fenyegető jogtalan táma­dás elhárítására. Ennek vizs­gálata a konkrét esetekben olyan nehézségeket támaszt, hogy a becsületes, a közér­dekből fellépő állampolgáro­kat visszatartja a bátor kiál­lástól, a megtámadottak vé­delmétől. Indokolt, lenne ezért a Btk. 25. §-a rendel­kezéseinek további, egy (4.) bekezdéssel történő kiegészí­tése, mely szerint nem bün­tethető az sem, aki cselek­ményét a köznyugalom meg­óvása, vagy a közrend hely­reállítása érdekében huligán, garázda, rendbontó elemek elleni fellépés során követte el.” A JAVASLAT Az Igazságügyi Miniszté­riumban érdemben foglal­koztak a városi tanács javas­latával. A miniszterhelyettes leveléből: „... Egyetértek azzal, hogy a garázda cselekmények megelőzésére az eddiginél hathatósabb intézkedéseket kell tenni. Erre jórészt a ha­tályos büntetőjogi rendelke­zések is lehetőséget adnak. A Büntető Törvénykönyv módosítása során azonban valóban indokoltnak látszik annak megvizsgálása, nem szükséges-e a garázdaság büntetési tételének súlyosbí­tása, továbbá a jogos véde­lemről szóló rendelkezések módosítása, illetve kiegészí­tése. A jogtalan használat bün­tetési tételének súlyosbításá­ra vonatkozó javaslat egybe­vág a módosítás eddigi elő­készítése során kialakult egyöntetű véleménnyel, hogy e bűncselekményt a jövőben szigorúbb büntetéssel kell sújtani, A Büntető Törvénykönyv módosítása során ezért a vá­rosi tanács javaslatait, meg fogjuk vizsgálni és figyelem­be fogjuk venni.” ír™’ Elismerést kapott Borsod Valamennyi réteg fóruma A népfronünozgaloxn eredményei és további céliai MINDEHHEZ nem sok kommen­tár szükséges, csupán annak rögzítése: megnyugtató, hogy arra illetékes szerveink kel­lő módon foglalkoznak a szóban forgó üggyel és re­mény van az újabb lépések — erélyesebb lépések — megtételére. Igen, a társa­dalomnak védekeznie kell a garázda elemek, a vagányok, a mások testi épségét, sze­mélyi biztonságát, vagyonát veszélyeztető emberek el­len. Ha szükséges — már­pedig szükséges — úgy az eddiginél hathatósabban kell védekezni. Priska Tibor • Az elmúlt héten Budapes­ten tanácskoztak a Hazafias Népfront fővárosi és megyei titkárai. Mérlegelve az 1969- es esztendő munkáját, az or­szágos vezetőség megállapí­totta: tovább izmosodott és egyre szélesebb tömegeket vonz a mozgalom. A népfront és a tanácsok gyümölcsöző kapcsolatai, együttműködése nyomán élénk belpolitikai élet, hasznos eszmecserék és viták számára teremtődött lehetőség. Beszélgetés a reformról örvendetes az is. hogy ma mar a társadalom valameny- nyi rétege bekapcsolódik a mozgalom munkájába — érdeklődnek, tájékoztatást kérnek, nem egyszer érvel­nek és vitáznak egy-egy fon­tos kérdésben a népszerűvé vált népfront-esteken. A pesti tanácskozásról Hegyi Imre. a népfront Bor­V Népi ellenőrzés kitér a __________________gépkocsik j ogtalan használatának, köz­nyelven szólva a gépkocsi­lopásoknak ügyére is. „Indokoltan jelentkezik to­vábbá a Büntető Törvény­könyvnek a jogtalan hasz­nálatra vonatkozó 304. §-a büntetési tételének módosí­tása. Az utóbbi időben el­szaporodott ... a gépkocsik jogtalan használata, s az ilyen cselekményeket a tör­vény egy évig terjedhe­tő szabadságvesztéssel, vagy javító-nevelő munkával fe­szegeti csupán. A kellő visz- szatartás és az állampolgá­rok javainak fokozott védel­me 'ndokolttá teszi a kiszab­ható büntetés felső határá­nak emelését.” A postával sűrűn érkeznek ' levelek. A levélírók lelkiis­meretük parancsszavára hall­gatva hívják fel a különféle visszásságokra, hibákra, egy vagy sok embert ért sérel­mekre a figyelmet. És műkö­désbe lép a népi ellenőrzés. Panaszok* bejelentések Az elmúlt évben 853 be­advány érkezett a megyei és a járási NEB-hez. Ebből 670 volt közérdekű, amelyben a bejelentők 884 sérelmet, hi­bát. visszaélést tettek szóvá. Ezek nagyobb részben a ke­reskedelemre vonatkoznál:. A rossz minőségre, a súlycson­kításra, az árdrágításra, rossz számlázásra hívják fel a figyelmet. Az előző évekhez viszonyítva több jelzés érkezett a helyi­iparral kapcsolatosan, s a legtöbb esetben ez a garan­ciális javításokra vonatkozik. 110 bejelentés született a társadalmi tulajdon védel­mében, 25 esetben hívták fel a figyelmet korrupcióra, 101 esetben a beosztással való visszaélésre. Elég sok a ma­gánjellegű ügy is, olyanok, amely eltet az adott síterv. vállalat, intézmény, a népi ellenőrzés közreműködése nélkül is elintézhetett volna. A bejelentések nagy szá­mából arra a következtetésre juthatunk, hogy a lakosság bízik e népi szervben, fele­lősséget érez az egész társa­dalomért., amelynek ő is hasznos tagja, közreműködik az esetleges hibák megszün­tetésében. Wit vizsgálat A megyében levő népi el­lenőrzési szervek tavaly 188 esetben tartottak széles kö­rű, sok vállalatot érintő vizs­gálatot. Volt köztük jó né­hány olyan is — s ebben az évben is lesz—, amely orszá­gos vizsgálat szerves része, amelyet országos jellegű in­tézkedések követtek és követ­nek. A vizsgálatok egy része kifejezetten gazdasági jelle­gű, nagyobb része azonban olyan, amely közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban van a lakossággal. Ilyen volt töb­bek között a 44 órás, a csök­kentett munkahéttel, a ke­reskedelmi hálózatfejlesztés­sel, a lakásépítéssel, a lakos­ság ellátásával, életkörülmé­nyeivel kapcsolatos vizsgá­lat. Kiemelkedően foglalkoz­tak az áruellátással, az árak ellenőrzésével, a közlekedés­sel, amely elsősorban Mis­kolcra vonatkozik. A NEB-nek kis létszámú függetlenített apparátusa van. Ez önmagában vajmi keveset tudna tenni. A vizs­gálatok nagy részét népi el­lenőrök tartják, áltik talán szabadidejüket áldozzák fel. Szűcs István, a NEB Bor­sod megyei elnöke elisme­réssel beszélt róla, hogy csaknem 1800 népi ellenőr dolgozik a közösségért, közöt­tük mintegy 400 több mint 10 éve. A munkás és paraszt foglaikozásúakon kívül a munkában részvevők 46 szá­zaléka műszaki, agrár és köz­gazdász szakember. Az ösz- szetétel igen jó, mert nagy lehetőséget biztosít olyan szakemberek megbízására, akik a témában leginkább otthon vannak. A lakosság nagy rokon- szenvvel kíséri a néni ellen­őrök munkáját. Pedig amit tesznek, nem mindig nép­szerű. Speciális csoportok A bizottságok mellett spe­ciális csooortok is működnek. A megyei NEB mellett 5. a járásiaknál 29. összesen 34 szakcsoport működik 266 taggal. Eimk között különö­sen kiemelkedik a kereske­delmi, valamint az építési és közlekedési szákesnnnrt. Az utóbbi egvik feladataként például font-ofázott a vasu­tasok pon diaival őlMköWd-. mén.veivel, nee—áyos xozepálaf í'?7vf’T’V(?S Irít hOT’-'7ri■irSr'n’h"; pffv fjrvr Í£­len fős in tézkedés megszüle­tés &h °7. A községekben néni ellen­őrzési csonnntnk működnek. 115 van hőtől ov, ytzeic „ oe;r>. portok öptnvékenvpn fo<dal- kozttak a kö-zoéphon a 1 altos. SŐPot érmtő rvntrinkk-il nrob- TAnváhkol.. fShhok között 5,*on iél dolgozik az plhertteteni NEcg amely olyan gondon segített, nmdv hoszú éve va­júdott a telepen. 4r cttorrrrf^és hatása A írttól sorj-irs sok Twmos A í} Ina­tok. !?,^ÖVPtk‘s7PT-«k Tröcrrftnft­fpl foflpívYYák £<2 jDPtty te* vívM­T'Mpo+tv.s *n­V\7, rv.nrr„ is r\ rfxr VAlt: c illetve ennek kihatásaként a TÜZÉP pótszerződést kö­tött több ezer vagon szénre. Sajnálatosan bőven van példa arra is, hogy egyik-másik, vállalatnál figyelmen kívül hagyják a vizsgálatot, nem szándékoznak javítani a hi­bán, amely végül is bűnvádi, szabálysértési, pénzügyi eljá­ráshoz vezet A lakosság érdekében A megye népi ellenőrzési szervei Igen nagy figyelmet fordítanak a lakosság érdek­védelmére. A párt és a kor­mány életszínvonal-politiká­jának megfelelően ebben az évben az eddiginél is foko­zottabb figyelemmel kísérik az áruellátást, gyakran tarta­nak árellenőrzést, igyekez­nek meggátolni az indokolat­lan áremeléseket Ezenkívül természetesen foglalkoznak a lakosság bejelentéseinek vizs­gálatával is. Csorba Barnabás sód megyei titkára tájékoz­tatta lapunk munkatársát. El­mondotta, hogy különösen a reform, a településpolitika és a honismeret propagálásá­nak, széles körben való ter­jesztésének helyes módszerei kaptak különös hangsúlyt a munkaértekezleten. Újszerű kezdeményezések­ért, hasznos és követésre mél­tó módszerekért többek kö­zött a borsodi népfrontveze­tők és aktivisták is elismerést kaptak. Jónak értékelte például az elnökség azt a nagy beszél­getést, tájékozódást, melyet a sátoraljaújhelyi járásban folytattak le az elmúlt évben a népfront vezetői. Több csa­ládot felkerestek, s érdeklőd­tek: mi a véleményük, ész­revételük az új gazdasági mechanizmus eddigi eredmé­nyeiről? Reális kép bontako­zott ki a felmérés kapcsán, mi is a közvélemény állás­pontja, észrevétele a reform­ról. Differenciált településpolitrka Sokat tett a népfront az elmúlt évben azért, hogy se­gítse a tanácsolt munkáját. A tömegpolitikai propaganda hatásos eszközeinek bizonyult megyénkben a politikai es­ték. rétegtalálkozók, tájékoz­tatók és eszmecserék, anké­tok szervezése és lebonyolí­tása. Különösen a településpoli- tikai munka volt pezsgő a realitásokra gyorsan reagáló Borsodban. Idén is fontos feladatának tartja a társa­dalmi bizottság foglalkozni az urbanizálódó községek, a nagyközségek és a közös ta­nácsú települések székhelyei­nek problémáival. Sok érde­kes kérdést, tennivalót és problémát hozott felszínre egy-egy tapasztalatcsere, amelyet a városok népfront­vezetői számára rendeztek — minden alkalommal másutt. Borsodban is van jó né­hány tanyai település. Az ott élők problémáit már koráb­ban is felmérte a népfront, s közreműködésének köszön­hető: 0 kért községfejlesztési feladatokat szinte soron ki- . vül valósították meg ilyenkor a tanácsok. Borsodból pályáztak a legtöbben Több esztendős tervszerű és kitartó munka eredménye sikert hozott megyénknek, hisz sikernek mondható az az örvendetes tény: egyre több híve és követője van szűkebb hazánkban a hon­ismereti tevékenységnek. En­nek tudható be, hogy a HNF Országos Tanácsa és a Nép­művelési Tanács által kiírt országos pályázatra Borsod­ból érkezett be a legtöbb pá­lyamunka. Hatvankét ember dolgozta fel községe negyed- százados történetét a felsza­badulás jubileumi évfordu­lójánál: tiszteletére. Érdemes megjegyezni azt is. hogy jó néhány 16—17 éves diák is pályázott. Reméljük, díjnyertes pá­lyamunka is lesz majd jócs­kán a Borsodból érkezett írá sok között. Á művészeti ágak ápolása A mozgalom sokrétű teve kenységéhez tartozik a közíz­lés fejlesztéséért, a különféle művészeti ágak népszerűsíté­séért való munkálkodás, öt­letes módszerekkel ebben is szép eredményeit születtek megyénkben az elmúlt idő­szakban. A borsodi születésű és a ma itt élő írókat, költőket hívtál: gyakran találkozóra az olva­sókkal. Irodalmi vacsorákat és jó néhány más kulturális rendezvényt támogattak és szerveztek. Különösen az ol­vasómozgalom terjesztéséért, tettek mérhetetlenül sokat a népfront aktivistái. A budapesti tanácskozó? légköréből, az elhangzott vé­leményekből kiderült: a nép­front idei célkitűzései általá­ban azonosak az elmúlt évi­ekkel. Figyelembe véve az élet változásait, az eddiginél intenzívebben, még több em­ber számára szeretnének dol­gozni, s fórumot adni. Gyárfás Katalin A gondatlanság is bűn „Gyertek, Tímeát megölte az anyja...!” A HATÉVES SZŐKE kis­lány, Tímea nyáron kerüli vissza nevelőszüleitől Özdon élő édesanyjához, Hovrán Jánosáéhoz. Tímeát koráb­ban a gyámhatóság adta ál­lami gondozásba, mert anyja nem törődött a gyerekkel, s kétszer börtönben is ült. A gyerek jómódú, gyermekte­len családhoz került, ahol hamarosan úgy megszeret­ték, mintha sajátjuk lenne. Nyáron azonban Hovrán né váratlan kéréssel hozakodott elő: adják vissza neki a gye­reket, mert körülményei megváltoztak. A gyámhatóság úgy dön­tött; ha az anyja kéri, visz- sza kell adni. Ezt meg is tet­ték, de nem sokkal később Hovránné szomszédai kér­ték: vegyék vissza Tímeát, mert az anyja rosszul bánilt vele. Erre már nem kerül­hetett sor, mert a kislány meghalt. Haláláért anyja, Hovránné hibáztatható, aki gondatlanságból eredő em­berölés miatt került a vád­lottak padjára. — Megpofoztam Hovránnét egyszer — ismertette az előzményeket az egyik tanú. a vádlott szomszédasszonya. — A gyedek éktelen üvölté­sére szaladtam át. Az anyja ütötte, ahol érte. Nem tud­tam visszatartani a pofont Mondtam neki, felénk ilyen viselkedés nem szokás. Utána napokra eltűnt a gye­rekkel. NOVEMBER 14-ÉN tör­tént a tragédia. Hovránné bezárta a lakásba a gyere­ket, s elment terhes tanács­adásra. A kis Tímea fázott, tüzet akart gyújtani. Kéznél volt a gyufa és a petróleum. A petróleumot a kályhába öntötte. Amikor anyja haza­ért, nagy füstöt és alaposan összeégett gyereket talált. Tímea testének mintegy egy- harmadát borították égési se­bek. Hovránné nem azt tet­te, amit mindenki csinált volna helyében. A borzasztó égési sebek ellenére sem vitte a gyereket orvoshoz, csupán ágyba fektette. Való­színűleg attól félt, hogy fe­lelősségre vonják a történ­tekért Elmondása szerint csak az eset után két nappal vette észre, hogy a gyereken sú­lyos égési sebek vannak. De még akkor sem gondolt az orvosra. A ruhából kilátszó részeken lemosta a sebeket, és bekente klorocid kenőcs­esel. Gondosan ügyelt rá, hogy az égésről még a szom­szédai se szerezzenek tudo­mást A kis Tímea sebei el­fertőződtek, s a nyolcadik napon a gyerek meghalt. Amikor a szomszédasszony megtudta, kiabálni kezdett: „Gyertek, Tímeát megölte az anyja!...” A szó'igazi értel­mében természetesen nem, de gondatlanságával, felelőt­lenségével a gyerek halálát okozta. Az orvosi szakértő szerint megfelelő kezelés esetén a kislány meggyó­gyulhatott volna. — Miért nem vitte orvos­hoz? — Nem volt megfelelő, érvényes bcteglapom, úgyis visszaküldték volna... EZZEL VÉDEKEZETT a vádlott, természetesen elfo­gadhatatlan, naiv érv ez. Gyermeke halálát okozó gon­datlanságért Hovrán János­áét az Ózdi Járásbíróság há­rom év szabadságvesztéssel büntette. Enyhítő körül­ményként azt sem lehetett figyelembe venni, hogy a vádlottnak még két kiskorú gyermeke van. A védő és a vádlott enyhítésért fellebbe­zett. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom