Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

I Szombat, 1970. február 7. E&ZAK-MAGYARORSZAG 5 Örvendetes megmozdulások, tervek a Zsóríert L.evél a MÁV igazgatóságától Fiirdőwáros lesz-e Mezőkövesd? Hozzákezdtek az üdülőtelkek kialakításához Két hete, hogy lapunkban feltettük a kérdéseket: van-e igazi jövője a Zsóri fürdő­nek, megtérülnek-e valaha a vízbe „dobott” milliók, ki­használják-e a gyógyvízben rejtőző, szunnyadó lehetősé­geket? Azon is elmereng­tünk: vajon szívügyünknek tekintjük-e mi, borsodiak szűkebb hazánk e természeti kincsének kiaknázását, a für­dőhely fejlesztésének ügyét? Beépítik Amint arról ugyancsak hírt adtunk: időközben a községi tanács végrehajtó bizottsága ts napirendre tűzte a kérdés­komplexum megvizsgálását. Azon a végrehajtó bizottsági ülésen az üzemeltető válla­lat igazgatóján és a helybeli vezetőkön kívül valamennyi érdekelt szerv képviseltette magát. Ki-ki elmondotta vé­leményét, érveit és javasla­tát — s végeredményben gyü­mölcsöző volt az n megbe­szélés. A már korábban elkészült rendezési terv szellemében a községi tanács hozzákezdett a területrendezéshez, az üdü­lőtelkek kialakításához, a parcellák értékesítéséhez. A majdani üdülőnegyed 150 —• egyenként 60 négyszögöles telkét mérték már ki. Válla­latok számára is jelöltek ki üdülők létesítésére alkalmas területeket, ám egyelőre ezek iránt még mérsékelt az ér­deklődés — legalábbis Bor­sodban. A magántelkeket, a tervek szerint két év alatt beépítik Tavasszal már megkezdődik a terület fásítása, és a rende­zéssel egyidejűleg az útépí­tés, a szennyvízderítő kiépíté­se is szükségszerűvé válik. Mindehhez a megyei vagy országos támogatás is szük­séges lesz, hiszen az 1968-ban gyógyvízzé nyilvánított Zsóri fejlesztésére támogatást még egy fillérnyit sem kapott sem a Borsodi Vízmű, sem Mező­kövesd. Szálloda A közeljövőben megvaló­suló tervek . közül a Vo­lán Tröszt konkrét elképze­lése a legnagyobb horderejű, az idegenforgalom szempont­jából a legfontosabb. Már ké­szülnek a tervei annak a 80 ágyas, korszerű szállónu,;. amelyet a Budapest—Miskolc közötti, 3-as számú műút mentén kíván felépíteni a tröszt. A mintegy 10—12 mil­liós beruházás még az idén elkezdődik. Azt is elmondot­ta a Volán képviselője: ősz­szel és télen a vállalat dol­gozóit üdültetik majd a szál- ! íodában. Bárcsak minél több. rne- , gyénkbeli vállalat is tenne hasonló intézkedést, dolgozói érdekében! Éppúgy, mint a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, mely 3 év alatt akar, két ütemben felépíteni égi" gyógyüdülőt. Több borsodi üzem és vál­lalat ígéretet tett: amint a fürdőt téliesítik, a kövesd! üdülőjüket alkalmassá teszik a használatra egész éven át. A Diósgyőri Papírgyár már megtette, s a napokban a MÁV Miskolci Igazgatóságá­tól kaptunk cikkünkre rea­gáló levelet. Az illetékes ér­tesített arról, hogy az eddig 52 férőhelyes nyári szállást központifűtéses, hideg-meleg vízzel ellátott, 104 férőhelyes üdülővé alakítják át. A szer- , ződés szerint 1970 végéig az építők be is fejezik a korsze­rűsítési és bővítési munkála­tokat. Mivel a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár eddig még nem váltot­ta be korábban tett Ígéretét, a vb Kövesden úgy határo­zott, ho»v rövid időn belül e vállalatok vezetőit is megke­resik, s tárgyalnak velük. A középtávú tervkoncepciók el­készítéséhez ugyanis ismerni kell a két gyár szándékait is. Piackutatás A fürdő közönségét' a hely­beli ÁFÉSZ látja el étellel és itallal. A vendéglátás ottani formája ma már sajnos, el­avult. A fürdőzők létszámá­nak megsokszorozódásával arányosan semmiféle bőví­tést, fejlesztést nem valósí­tott meg a szövetkezet. Amint azt az említett ta­nácskozáson elmondották, a közeli években sem áll mód­jában a szövetkezetnek új vendéglátói létesítményt fel­építeni. Azt ugyan ígérték, hogy piackutatás után igye­keznek minőségileg még job­ban kielégíteni az igényeket —■ ám úgy hisszük, a fürdő és környékének fejlődése egy modern, új étterem létesítését követeli. A mostanit, megíté­lésünk szerint már régen ki­nőtte a Zsóri. Más vállalatok részéről is volt érdeklődés vendéglátás­sal kapcsolatos fejlesztések, beruházások ügyében. Meg­fontolandó, figyelemre méltó a konkurrencia jelentkezései Megkezdődött tehát a ter­vek valóra váltása Mezőkö­vesden. A község vezetői a másfelől érkező érdeklődés­sel példálózva Igyekeznek a helybeli, a borsodi és az or­szágos szerveket is megnyer­ni a fürdőváros ügyének. An­nál is inkább, hiszen a Mi­nisztertanács határozata sze­rint, a negyedik ötéves terv­ben a fürdőkultúrák fejlesz­tését. az Európában egyedül­álló gyógyhatású forrásaink hasznosítását kiemelten kell kezelni. Gyárfás Katalin Termelékenység, fejlesztés a diósgyőri csokoládégyárban Az emeleten levő egyik iro­da ablakából jól látható a nagy teremben működő két szalag. Innen egyetlen pillantás­sal is fel lehet mérni a válto­zást. Korábban a nagy csar­nokban egymás hegyén-há- tán voltak az asztalok, dobo­zok, ládák s eléggé kínos kö­rülmények között dolgoztak itt a nők. A gyárvezetés — a dolgo­zók segítségével — egy sor intézkedést tett a termelé­kenység növelésére. Erre rá is van kényszerítve. 1963. ele­jén áttértek a csökkentett, a 44 órás munkahétre és ezt a kiesést a termelékenység nö­velésével kellett pótolniuk. Ez sikerült is. 1968-ban 10, s tavaly újabb 8 százalékkal nőtt a termelékenység. Többek között fejlesztették a csomagolást. Korábban az üreges csokoládéfigurákat festették, most előnyomott fóliákba csomagolják a figu­rákat és ez rendkívül meg­könnyíti, meggyorsítja a munkát. A nagy munkacsar­nokban levő két szalagot a múlt év elején szervezték meg. S ez eddig mind a gyár, mind a dolgozók szempont­jából igen jól bevált. A hazai és az egyre növek­vő külföldi igények kielégíté­se érdekében már kidolgoz­ták az ez évre, valamint a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó fejlesztési elkép­firedménycs év után, küldői (közgyűlés előd Miskolcon és U kizségta kereskednek A Miskolc és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet a megye­székhelyen és a miskolci já­rás 22 községében kereske­dik, közülük 18-ban kizáró­lagosan 3969-ben kiskereske­delmi összforgalmuk megkö­zelítette a 200 millió forintot, vendéglátóipari egységeik pe­dig több mint 51 milliós for­galommal zártak. 101 kiske­reskedelmi boltjukban 34,9 százalékos, 57 vendéglátóipa- ri egységükben 19,5 százalé­kos volt az 1968-hoz viszonyí­tott forgalomemelkedés. í fogyasztók érdekében Az áruk rendkívül széles skálájával foglalkoznak, hű­tőgéptől baromfiig, ruházat: cikkektől szénáig, televfzió- tól burgonyáig. A szövetkezet Köziiletek, intézmények FIGYELEM! Kertészüvegei, belföldi és import síküvegei uuzalbetétes, színes, öntött üveget, demizsont, savballont, virágcserepet SOKON KÍVÜL KISZOLGÁLUNK! Fogyasztói árból engedményt adunk.' AMFÓRA Övért Mesenyői u. >1 • 35-160 16. "6-nr, vezetői és — egy év alatt mintegy 200 fővel gyarapo­dott — 600-at meghaladó lét­számú dolgozói különleges helyzetben vannak. Természetesen, a vásárló­kat nem ezek az adatok ér­deklik, hanem az, mivel és hogyan szolgálják jobb ellá­tását, fogyasztói érdekeit. A kép e téren is kedvező. 1369- ben megnyitották a város­szerte hamar népszerűvé vált Szentpéteri-kapui ABC-áru- házat, mellette a Péteri bo­rozót. Alsózsolcán ABC-áru­házát, Felsőzsolcán és Ongán vegyesbolt -f- büfé-falatozó összeállítású üzletházat adtak át. Felsőzsolcán kisáruházat is nyitottak, és korszerűsítet­tek egy italboltot. Kölcsönzőboltjaik 350 ezer forintos készlettel állnak a lakosság rendelkezésére. Szol­gáltató tevékenységüket pél­dázza négy falusi szesziőz- déjük, három darálójuk és hat szikvízüzemtik munkája is. Három saját árubeszerző­jük az egész ország területén tevékenykedik, s különösen a termelőszövetkezetek vállá­ról vesz le gondokat Miskolci kelengyeboltjuk 36 négyzetméteres alapterüle­tű kis helyiségben van, még­is egymilliót forgalmazott a múlt év decemberében. Oka: az üzlet vonzó „fogással” élt. Nem emelték a szabad­áras cikkek árát seni. Uj módszerekkel Az idén Ismét továbblép­nek. A textilnagykereskedel­mi vállalattal együtt a na­pokban nyitották meg a mis­kolci Béke téren ruházati cikk és méteráru szaküzletü­ket, ahol az átlagosnál ala­csonyabb árszinten vásárol­hatunk; legfeljebb 8 százalé­kos árréssel dolgoznak. Még e hó végén, ugyancsak a Bé­ke téren, a KONTEN mellett megnyílik a Budapesti Cső- és Szerelvényértékesítő Nagy­kereskedelmi Vállalattal Kö­zösen létesített szerelvény­szaküzletük. Itt vízvezeték-, fürdőszoba- és fűtésszerelési cikkeket árusítanak majd, nagy választékban. Több alkalommal haszta­lan kerestek kivitelezőt, ezért saját építőbrigádot hoztak létre, amely már az idei hálózatfejlesztésen dol­gozik. Átadják ez év tava­szán a Szirmán épült üzlet­házat, s épül a miskolci Hoff­mann Ottó utcai új ABC Ls. Elkezdődik a Győri-kapui la­kótelepen, az úttörőház mel­lett is egy ABC-áruház építé­se. Íigyüíi a tanáesokkal Egyre jobban szélesedik a helyi tanácsokkal való koor­dinációs tevékenység, s a fe­hér foltok eltüntetésének leg­jobb módszerévé válik, öt községben biztosított telket a helyi tanács, hálózatbővítési munkáikhoz. Különösen jó volt az együttműködés Szir- mabesenyőn. ahol a telek biz­tosításán túl, a tanács az épitkezést is segítette, sőt, kivitelezőt is „szerzett”. Je­lenleg az arnóti tsz-szel tár­gyalnak az ÁFÉSZ vezetői Vegyesbolt és presszó készül az idén Arnóton: az építke­zést a tsz csaknem 100 ezer forint értékben segíti. A Mis­kolci járási Tanáccsal létre­jött az elvi megegyezés a há­lózatfejlesztési kérdések kö­zös megoldására, s Miskolc város Tanácsa is rendszere­sen támogatja anyagilag tö­rekvéseiket. Legutóbb példá­ul n László Jenő utcai bolt létrehozását segítette 150 000 forinttal. A fogyasztási szövetkezet természetesen nem egysze­rűen kereskedelmi vállalko­zás. hanem ennél több. A szövetkezeti tagság igényeit mindjobban kielégítő társa­dalmi vállalkozás. Az ilyen iránvú kérdéseket a Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ tagsága néhány nap múlva kezdődő évi küldöttközgyűlésén tár­gyalja majd meg. T. L, keléseket Az ostyagyártás mennyiségi növelése és mi­nősége érdekében új, kétszin­tes épület készítését még eb­ben az évben megkezdik. A négy sütőgép helyett nyolcat állítanak üzembe, s a jelen­legi villamos fűtésről gázfű­tésre térnek át. Ennek ered­ményeképpen a jelenlegi 325 vagon helyett évente 5—660 vagon ostyát tudnak készí­teni. A diósgyőri telep a magyar édesiparnak csak egyik üze­me, mégis itt készítik az üre­ges csokoládék 95 százalé­kát. Miután ebben is nő az igény, termelését a IV. öt­éves terv során 50 százalék­kal szándékoznak növelni, s így várhatóan évente 150 va­gon üreges csokoládé készül a hazai kereskedelem és & világpiac számára. Közismert, hogy a csoko­ládéfigurák iránti kereslet időszakonként, s akkor nagy tömegben jelentkezik. A ter­melést viszont nem lehet en­nek megfelelően beállítani. A munkában az egyenletességre törekszenek. Többek között ez azt jelenti, hogy a jelenle­gi íélezres törzslétszámot mintegy százzal növelik. Az egyenletes termelés feltéte­leinek megteremtése érdeké­ben légkondicionált raktárt építenek, amely mintegy 40 vagon üreges csokoládéfigura befogadására alkalmas. Ez lehetővé teszi a hazai és a külkereskedelem lökésszerű­en jelentkező igényeinek gyors kielégítését. Eser sej családi hát Toka j-Hegy a Iján A tekaj-hegyaljai borvi­dékhez 26 község tartozik a szerencsi és a sátoraljaújhe­lyi járások területén. E köz­ségek lakói a szőlők művelé­sében sokat dolgoznak, de jói is élnek. Jövedelmük általá­ban magasabb, mint a szoió- vel nem rendelkező községek jövedelme. Tokaj-Hegyal ján nő legnagyobb ütemben a ta­karékbetétek összege is. A szőlőművelő családok többsége új ház építésére ta­karékoskodik. A Szerencsi és a Sátoraljaújhelyi járási Ta­nácsok nemrég felmérést vé­geztek a borvidékhez tartozó 28 községben, és megállapí­tották, hogy Tokaj-Hegyal­ján 1969-ben ezer új családi ház épült fel. A felmérés — korábbi évekhez viszonyítva — azt is megállapította, hogy a 28 szőlőtermelő községben a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulása jelentősen hozzájárult a jövedelmek emelkedéséhez, de nem utol­sósorban a szakszerű, gon­dos művelés, az elmúlt évek gazdag termései, valamint a kedvező állami értékesítési lehetőség is növelték az épít­kezések, családi beruházások és takarékbetétek anyagi bá­zisát. Az elmúlt esztendőben fel­épült családi házak többsége kétszoba-összkomfortos, vagy még nagyobb épület. Több községben — Tarcalon, To­kajban, Mádon — valóságos kis „villanegyedek” keletkez­tek, annyira szépek és kor­szerűek a családi házak. Es egyetlen olyan község sincs, ahol ne épült volna ki leg­alább két új utca, vagy két új utcányi ház. Foglalkozott a felmérés a további házépítési tervekkel, igényekkel is. Az eddig be­adott építési engedély kérel­mek, elkészült tervek és az igényelt építőanyag mennyi­sége alapján megállapítható, hogy a tolvaj-hegyaljai közsé­gek az idén is tovább bővül­nek és szépülnek. Az előzetes becslések szerint, a 28 köz­ségben 1976-ben ismét ezer űj családi ház fog felépülni. Munkaidő-csökkentés A nagyipar példáját követ­ve, a szövetkezeti iparban is fokozatosan áttérnem a csök­kentett, a 44 órás munkahét­re. Ez a folyamat a múlt év elején kezdődött, igy már ta­valy csökkentett munkaidő­ben dolgoztak többek között az Ózdi, valamint a Sárospa­taki Építő, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji Vasipari, a Sze­rencsi Bútor, az Ózdi Aszta­los, a BoArogkeresztúri Ke­rámia, a Kazincbarcikai Ve­gyesipari Szövetkezet dolgo­zói. Valamennyi között leg­jobban szervezte meg a 44 órás munkahétre való átté­rést a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet. Itt a feltételeket gépesítéssel, mű­szaki fejlesztéssel biztosítot­ták. A NEB-vizsgálat, a Bor­sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is jó példaként ál­lította a mezőkövesdieket a többi szövetkezet elé. Ebben az évben, január el ­sejével kezdődően, csökken­tett munkahétre tértek át a Miskolci Méretes Ruházati, a Cipész, a Textilkonfekció és a Bóröndös Szövetkezetben. így most már a Borsod me­gyei KISZÖV-höz tartozó szö­vetkezetek dolgozóinak mint­egy a fele csökkentett mun- caidőben végzi feladatát. Az elmúlt évi eredmények azt tükrözik, hogy ea különösebb zökkenőt nem okozott a tér melésben. A hajdúhndházi tsz-ek önálló erdőgazdasági társulási hoz­tak létre. 1620 hektáron tudnak gazdálkodni. Saját kiter­melésükből látják cl a fafeldolgozó telepet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom