Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 30. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1970. február 5. Kei fontos esemény a külpolitika középpontjában Kekszei Koszigin közel-Keieti izéiét® Ma lengyel—ny uguínémet tárgy adások kezdődnek Varsóban, Megnyílt as FKP kongresszusa A Szovjetunió kedden el­juttatta Egyiptomhoz annak az üzenetnek a másolatát, amelyet Koszigin szovjet mi­niszterelnök Nixon amerikai és Pompidou francia elnök­höz, valamint Wilson brit miniszterelnökhöz intézett. A kairói A1 Ahram a szovjet üzenetet a „közel-keleti konf­liktusban 1967 óta tanúsított szovjet magatartás legfonto­sabb fejleményének” nevez­te. Kedden délután Nasszer elnök fogadta Vinogradovot., a Szovjetunió kairói nagykö­vetét, aki átnyújtotta Nasz- szernak a Koszigin-üzenet másolatát. A Nasszer—Vinogrndov-ta- lálkozóról a kairói A1 Ahram szerdai száma ad hírt. A lap nem tér ki a két partner eszmecseréjének részleteire, és nem ismerteti a Koszigin- üzenet tartalmát sem. Nixon elnök és Rogers külügyminiszter kedd este arról tanácskozott, hogy az Egyesült Államok milyen választ adjon Koszigin szov­jet miniszterelnök üzenetére. Mint ismeretes, Koszigin üzenetét a múlt szombaton adtait át Nixonnalt. Szerdán, a kora délutáni órákban Varsóba érkezett a Német Szövetségi Köztársa­ság hattagú kormányküldött­sége, Georg Ferdinand Duck­witz külügyi államtitkár ve­zetésével. A nyugatnémet küldöttséget a varsói repülő­téren Jozef Winiewitz mi­niszterelnök-helyettessel, a megbeszéléseken részt vevő lengyel delegáció vezetőjével az élükön, a lengyel külügy­minisztérium képviselői fo­gadták. A varsói tárgyalások meg­kezdését a két ország között diplomáciai érintkezések és jegyzékváltások előzték meg. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára tavaly május 17-i beszédében nagy jelentőségű kezdeményezést tett. Hangoztatta: „a való­ságban arról van szó, hogy az NSZK ismerje el Lengyel- ország nyugati határait... Csupán ez támaszthatja alá az NSZK kormányának azo­kat az állításait, hogy ki akar békülni Lengyelország­gal és a többi szocialista ál­lammal. A bonni kormány tavaly november 24-i jegyzékében kifejezésre juttatta készségét a Lengyelországgal folytatan­dó politikai tárgyalásokra. A lengyel kormány december 22-i válaszában közölte, hogy „Lengyelország hajlandó po­litikai véleménycserét kezde­ni az NSZK-val”. A varrói noWik&i „véle-, ményeaere napirendjéről ed­dig nem hoztak nyilvánosság­ra hivatalos közleményt Két­ségtelen azonban, hogy a len­gyel tárgyaló fél számára a legfőbb kérdés az Odera— Neisse-határ elismerésének ügye. Megfigyelők egyetérte­nek abban, hogy a csütörtö­kön kezdődő véleménycsere nehéznek ígérkezik. Tegnap, február 4-én „nagyüzem” volt a Borsod— Miskolc Budapesten rendez­vénysorozat kapcsán. Dél­előtt sajtótájékoztatón ismer­tette a rendezvénysorozat programját az újságírókkal Varga Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese és Tok Miklós, a Miskolci váro­si Tanács vb-elnökhelyette­se. Délután pedig ülést tar­tott. a rendezvénysorozatot előkészítő operatív bizottság. Budapest utcáin rövidesen megjelennek a szűkebb ha­zánk, Borsod és Miskolc be­mutatkozását hirdető plaká­tok. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk: van mit felvin- nünk tarsolyunkban a nagy­szabású budapesti bemutat­kozásra. Február 20-tól már- cius_ 5-ig képviselteti magát a fővárosban művészeti éle­tünk valamennyi ága, s ter­mészetesen ipari és mező- gazdasági tevékenységünk is. A művészeti programból kiemelkedőnek ígérkezik az Iparművészeti Múzeumban rendezendő kiállítás, Borsod néprajzáról, helytörténetéről és régészeti leleteiről. Érde­kes élmény lehet a reformá­tus egyházművészeti kiállí­tás, amelyet a Rádai utcá­ban tartanak meg. A kiállí­tások közül a matyó népmű­vészet és a borsodi, illetve Mai ss imánkból imiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiiitiiii Százezer brigád versenye «3. oldal) ♦ ♦♦ Furcsa anyagbeszerzés (4. oldal) ♦ ♦♦ Nem kell a segítségük (5. oldalt ♦ ♦♦ Idegesítő • fi rr* r r időjárás 1969, január 1-vel kezdett gazdálkodni a putnoki Egyet­értés Termelőszövetkezet, amely négy község — Hét, Serényfalva, Putnok, Dubi- csány — határát egyesítette, összesen , 3611 katasztrális holdon. Az ózdi járásban va­lóságos kísérlet volt ez az egyesülés, bátor próbája an­nak, hogy az északi vidéken is lehet-c szövetkezeteket koncentrálni, az erőket egye­síteni, természetesen a tsz- tagok akarata, szavazata, a törvényesség alapján. Az elmúlt esztendő a Kez­deményező bátorságot iga­miskolci grafikusok díszítő­művészeti szakkörök mun­káit bemutatókat kell meg­említenünk. Zenei életünket rangosán képviseli a február 22-én sor­ra kerülő kamarazenekari hangverseny a Zeneakadé­mia kistermében. A Miskolci Nemzeti Színház a Thália- stúdióban mutatja be Krisz- tof Choinski: Riadó című drámáját február 23-án és 24-én. Irodalmi életünket a Napjaink estje reprezentálja majd február 27-én. Népi táncegyütteseink közül az Avas- és a Matyó-együttes vendégszerepei a fővárosban, műsorukról a televízió 60 perces adást készít Jellegének megfelelően rangos helyet kapott a buda­pesti bemutatkozáson Borsod és Miskolc ipara is. A mű­szaki és tudományos rendez­vénysorozatokat Cseterki Lajos, az MSZMP KB tag­ja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc országgyűlési képvi­selője nyitja meg a Techni­ka Házában február 23-án. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács vb-elnöke a me­gye 25 éves ipari és társadal­mi átalakulásáról, a közel­jövő iparfejlesztési feladatai­ról ad tájékoztatót az érdek­lődőknek. Dr. Fekete László. Miskolc város Tanácsának Nanterre-ben, Párizs egyik munkáskülvárosában szer­dán megnyílt a Francia Kom­munista Párt XIX. kongresz- szusa. A kongresszus napirendje: 1. Georges Marchais, az FKP Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára beszámol a monopó­liumok elleni harcról, vala­mint a munkások és a de­mokratikus erők együttes fel­lépéséről a valódi demokrá­ciáért és szocializmusért. 2. Etienne Fajon, az FKP Politikai Bizottságának tag­zol ta. A négy falu határában gazdálkodó putnoki Egyetér­tés Termelőszövetkezet az el­múlt három nap tartotta zárszámadó részközgyűléseit. Farkas Pál elnök — aki a körzet országgyűlési képvi­selője is —, beszámolt az egyesülés és az 1969-es esz­tendő gazdálkodásának ered­ményeiről, mondhatjuk most már úgy is, hogy a sikereiről, mert az egyesülés is, a gaz­dálkodás is jól sikerült. A harmadik zárszámadási részközgyűlésre tegnap, feb­ruár 4-én, szerdán este ke­rült sor Putnokon, a műve­lődési otthonban. A vezető­éves műszála és társadalmi fejlődését, célkitűzéseit is­merteti. Ugyanakkor „A hol­nap Miskolca” címmel kiál­lítás is nyílik. Tudományos egyesületeink és ipari nagyüzemeink is gazdag, érdekes programmal készülnek Budapestre. Emlí­tést érdemel a február 24-én nyíló vegyi termékeket be­mutató kiállítás, amelyet dr. Szántó István, a Borsodi Vegyikombinát igazgatója nyit meg. Nagyüzemeink kö­zül a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek te­vékenységével ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület miskolci csoportja rendezésében pedig a Tüzeléstechnikai Kutatóin­tézet tevékenységét ismerte­tik az érdeklődő szakembe­reknek. A Borsod—Miskolc- Buda­pesten című rendezvénysoro­zat kapcsán baráti találko­zókra is sor kerül. A rendez- ! vénysorozatot megelőzően február 12-én a MÜOSZ- székházban sajtótájékoztatón ismertetik a seregszemle cél­kitűzéseit és főbb eseményeit a fővárosi és a megyei lapok munkatársaival. ja beszámol a párt kongrasz- szusi téziseiről. 3. Megválasztják a pgrt ve­zető szerveit. Jacques Duclos, a Politikai Bizottság tagja rövid beve­zetőjében üdvözölte a kong­resszuson részt vevő mintegy ezer küldöttet, a meghívotta­kat, a 65 testvérpártnak a kongresszusra érkezett IciM- dötteit, közöttük elsőnek a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország képviselőit. A kongresszus első napi­rendi pontjáról Georges Marchais, a KB titkár-' a Politikai Bizottság tagja tar­tott beszámolót. ­ség beszámolóját Farkas Pál elnök ismertette. Elmondot­ta többek közt, hogy az egy munkanapra iutó átTagos ke­reset 1969-ben 91 forint 88 fillér volt és ez magasabb az egyesülés előttinél. A ter­melőszövetkezet bruttó jöve­delme 1969-ben 6 726 000 fo­rint volt, s' ebből a szövet­kezeti tiszta nyereség 1 516 000 forint. A tagoknak és alkalmazottaknak össze­sen 5 394 000 forint jövedel­met fizetett ki a tsz. A szö­vetkezet közös vagyona je­lenleg közel 22 millió forint, s ennek a fele tiszta vagyon. Az 1969. évi halmozott ter­melési értek közel 20 millió forint volt. Az egyesülés nemcsak a gazdálkodás fejlesztését és szakosítását tette lehetővé, hanem nagy beruházások, űj kezdeményezések m egvalósir­tását is. Többek közt: a fel- sőzsolcai Mezőgazdasági Gép­javító Vállalattól megvásárol­ta a termelőszövetkezet a volt putnoki gépállomást összes épületével és telies felszerelésével, 8 847 839 fo­rintért. E vásárláshoz állam5 hitelt is igényeltek. A volt gépállomáson alakítják ki és szervezik meg a tsz központ­ját, és itt fog működni a melléküzemági bázis több irányú termelési tevékeny­séggel. Természetesen: itt .szervezik meg a gépek javí­tását és karbantartását is. Az egyesülés utáni első zárszámadás tehát azt bizo­nyítja, hogv az ózdi járás­ban is helyes és célszerű ki­alakítani a koncentrált me­zőgazdasági nagyüzemeket. A putnoki egyesülés bevált. Van azonban egy alapvető problé­ma is: a tagok öregedése. Farkas Pál elnök elmondotta, hogy a tsz-fagok átlagos élet­kora 60 év. Ez nagyon ked­vezőtlen átlagos életkor. Ép­pen ezért — hangsúlyozta az elnök — nem elég egyesülni, nem elég gépesíteni és kor­szerűsíteni. most már a fia­talításról is haladéktalanul gondoskodni kell A gazdál­kodás korszerűsítésével pár­huzamban ez a termelőszö­vetkezet egyik legfontosabb feladata a következő évek­ben. Egy esztendő számai A számok világosan be­déinek, A népgazdaság Í.9U9. évi fejlődéséről szóló statisztikai adatok kérlel- ;< hetetlen őszinteséggel mu­ll tátják meg a valót, tárgyi- :> lagosan rögzítik, mi sike­rült, s hol’ akadtak még nehézségek gazdasági éle­tünkben. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből kitű­nik, hogy áj gazdaságirá­nyítási rendszerünk az élet legtöbb területén 1969- ben is beváltotta a hozzá ■fűzött reményeket. A ter­melés a népgazdaság vala­mennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fo­gyasztása és a felhalmozás, kedvezőbbé vált az ország külkereskedelmi helyzete. A reform sikeréről mind- 5 ennél ékesszólóbban be­szél az a tény, hogy nem­zeti jövedelmünk a terve­zettnél gyorsabban növe­kedett, hogy az ipar terme­lése az elmúlt esztendőben 25 százalékkal volt na- \ gyobb, mint 1965-ben, s hogy az életszínvonal öt } esztendőre tervezett emel- i kedése a harmadik ötéves terv negyedik esztendejá- ' nek végére valóra vált. A í reform két év alatt elérte azt, amire hosszú éveken át 1 törekedtünk: . 1969 végére ;; külkereskedelmi mérlegünk : — még a tőkés országokkal I szemben is — aktívvá vált. Számos nagy beruházás befejezését hozta meg az I elmúlt esztendő. De ne be­széljünk most az országos eredményekről, utaljunk H csak arra, amivel Borsod f megye gazdagodott. Gon- 2 dőljünk a Kazincbarcikán I átadott korszerű kórházra, vagy a Lenin Kohászati í. Művekben üzembe helye- zett elektron cél m ű re. S le- het-e elfeledni az új, min- j den igényt kielégítő laká- ! sokat? Hogy — bár a szük- i ségletekhez mérten ez sem ’ eiég _ 1969-ben a megyé- l ben kereken kétszer annyi I lakás épült, mint egy évvel korábban. A statisztika az ipar es építőipar mellett a mező- gazdaság fejlődéséről is be­* I számol. Különösen a nö­vénytermesztés eredményei érdememen figyelmet. Szól­ni kell a jövedelmek ala­kulásáról Is: a KSH jelen­tése tanúsítja, hogy 1969- ben az egy főre jutó reál­jövedelem 6—7 százalékkal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. És 1969-ben a reálbérek 14 százalékkal, a reáljövedelmek körülbe­lül 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965-ben, Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy gazdasági életünkben nem kívánt hatások is érvénye­sültek. Elgondolkoztatóak például a termelékenység alakulásáról szóló statiszti­kai adatok. A munka haté­konysága nem érte el a ter­vezett szintet, a vállalatok létszáma a tervezettnél na- gyobb mértékben növeke­dett. Nem örülhetünk an­nak sem, hogy 1969-ben, túlságosan gyakori volt a munkahely-változtatás, nagy volt a fluktuáció. Sok prob­lémát okozott, hogy az épí­tőipar nem volt képes ki­elégíteni az igényeket, s hogy az építőipari árak az 1968. évi 13 százalék után az elmúlt esztendőben újabb 5 százalékkal emel­kedtek. A KSH jelentése arról is beszámol, hogy a mezőgazdaság általánosan kedvező fejlődésén belül sok gondot okozott a szarvasmarha- és a sertés- állomány csökkenése. Az elmúlt esztendő gaz­dasági fejlődéséről csak az eredmények és a fogyaté­kosságok együttes ismere­tében alkothatunk fogal­mat. A „mérleg” feltétlenül kedvező. De éppen a siker­telenségek számai mutat­nak rá legfontosabb fel­adatainkra. Arra, hogy 1970-ben fokozottan kell ügyelnünk a szilárdabb munkafegyelemre, a terme­lés hatékonyságának növe­lésére, s mindazokra a ten­nivalókra, amelyek nép­gazdaságunk kiegyensúlyo­zottabb, egyenletesebb fej­lődését szolgálják. Flanek Tibor Borsod—Miskolc Budapesten A nagy seregszemle előtt vb-elnöke pedig a város 25 (S. oldal) Ifc ' ' -w. * ' l-vil a ' - >- 5 " i ■' V. V:”... :-.v- -í&j''■ 1™..V<,'Ü 1 i V Képünkön a párt népszerű v eteránja. Jacques Duclos be­szél. Az egyesülés bevált Zársxamadó közgyűlés Putnokon Egy esztendővel ezelőtt. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom