Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
Péntek, 1970. február 27* GSZAK-MAGYARQRSZÄG 3 Műszaki-nazdasám konferencia Őzdon Mindéit üzent tol telj esi tett e tervét Élüzem az ŐKÜ négy termelő gyárrészlege így látják a vezetők «5. A tnunhaerő-vándorlásróí Szerdán, február 25-én műszaki-gazdasági konferencián értékelték az Ózdi Kohászati Üzemek múlt évi munkáját, st meghatározták az idei legfontosabb feladatokat. A tartalmas beszámoló első, s egyik leglényegesebb megállapítása volt. hogy a vállalat — az évközi váratlan, s sajnos gyakori nehézségek ellenére is —, minden tekintetben túlteljesítette tervét Az -eredményes, jó munkát legjobban a vállalati nyereség alakulása bizonyítja. A tervezett 235 millió forint helyett 289,8 millió forint nyereséggel zárta az évet az ÖKÜ. A nyereség ilyen tömegének elérését sokrétű, s gondosan szervezett munka tette lehetővé. Meg kell azonban jegyezni, hogy a többletnyereség jelentős részét a tőkés export kedvező áralakulása eredményezte. Hasonlóan kedvezően éreztette hatását a nyereségben a vállalat mennyiségi tervének túlteljesítése. Nyersvasból 9006, martinacélból 3736, extern hengereit áruból pedig 3736 tonnával termelt többet az üzens az előirányzott tervénél. A túlteljesítés termelési érteke 36 millió forint. Nagyon előnyös volt a vállalát szempontjából az expor t tervek nagyarányú túlteljesítése A tervezett 105 ezer tonna helyett 156 ezer tonnát exportáltak. Az elmtilt évben 2,3 százalékkal növekedett a vállalat termelékenysége, s így a többlettermelésnek mintegy 70 százalékát a termelékenység növekedése eredményezte. Nagy szerepe volt ebben az ÓKÜ egész szervezetét átfogó munka- verseny-mozgalomnak, a brigádok mind nagyobb versenyszellemének, melynek eredményeként számos termelési rekordot, szép, dicséretes munkasikereket produkáltak. Az eredmények ismertetésén túl a műszaki-gazdasági konferencián szó esett a vállalat nehézségeiről, gondjairól is. A vállalati reklamáció kedvezően csökkent a múlt évben, s sus idei legfontosabb feladatok között jelöltek meg a selejt csökkentését, valamint a munka- és a technológiai fegyelem javítását. Hasonlóan fontos a munkásvédetem helyzetének, a balesetek statisztikájának javítása. A konferencián nagy részletességgel fogla 1 koztak az idei feladatokkal. Minden gyárrészlegnek, főosztálynak külön feladattervben határozták meg a legfontosabb tennivalókat. Csépányi Sándor, az ÓKÜ vezérigazgatója ismertette a gyárrészlegek, üzemek közötti munkaverseny eredményeit. Eredményes munkájuk jutalmául él-üzem címet a nagyolvasztó, az acélmű, a finom- és a durvahengermű kollektívái nyerték el. Kiváló főosztály lett: a személyzeti, a terv és statisztikai, a termelési, a beruházási, a műszaki-fejlesztési, a köz- gazdasági, az értékesítési, és a bér- és munkaügyi főosztály, valamint a főenergetikus szervezet. Ezt követően Csépányi Sándor ismertette a’ kiváló dolgozó kitüntetéseket. Jó munkájuk elismeréseként 54-cn részesültek az üzemek gazdasági, társadalmi, s politikai vezetői közül kiváló dolgozó kitüntetésben, s jutalmazásra több mint százezer forintot osztottak fel. Az idei feladatok nagyobbak az elmúlt évinél — mondotta befejezésül az ÓKÜ vezérigazgatója. majd hozzáfűzte: a mólt évi munka a biztosítéka, hogy a vállalat 11)70- ben is teljesíteni fogja célkitűzéseit. T. L dóan úton egy elhagyott és egy választott munkahely között. Kovács Sándor; a megyei pártbizottság osztályvezetője jogosan tette fel a kérdést: mi az oka a tömegméretű vándorlásnak? Napjainkban valóságos népvándorlási hullámnak, áramlásnak lehetünk tanúi. A munkahely-változtatások száma mértéktelenül megnőtt Néhány jellemző adat: 19G8-ban a szocialista szektorban 1,5 millió, 1969-ben 1,6 millió volt a munkahely- változások száma. Ennyi esetben szűnt meg, illetve keletkezett új munkaviszony. (Természetesen összegezett adatról van szó, amelybe az is beleértendő, hogy sokan többször változtatták munkahelyüket.) Figyelemre méltó az is. hogy tavaly 100 ezerrel nőtt a szocialista szektorokban foglalkoztatottak száma, de e többlet alkalmazására 1,5 ’ millió munkahelycsere közepette került sor. Ha arra gondolunk, hogy a ki- és belépés között eltelik némi idő, nem túlzás feltételezni, hogy egy Lenin Kohászati Művek nagyságú üzem dolgozó létszáma van allanAr vízvédelem és televízió A vízügyi ágazat távközlésének fejlesztése jelentős állomáshoz érkezett. 1969-ben kezdte meg a Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástechnikai tanszéke olyan komplex távközlő rendszer tervezéséi, amely egységes hálózattal, a vízgazdálkodás teljes információátviteli igényét kielégíti. A munka során kísérleteket folytatnak ipari televízióval is, amely az árvízvédelmi figyelőszolgálat részére könnyíti meg a 'munkát. Február 24-én. a jéglevonulás miatt veszélyeztetett szeghalmi hidak térségéből adtak kísérleti televíziós adást a védelemvezetés debreceni és budapesti központi ügyeletére, amelyet Dégen Imre államtitkár és az Országos Vízügyi Hivatal árvíz- és belvízvédekezést irányító szakemberei is megtekintettek. Szekeres Béla, a műszaki egyetem mikrohullámú híradástechnikai tanszékének adjunktusa UltH-adővevő készüléken beszél a szeghalmi térséggel. Rekordltrmelés bodrogkereszlíri falazóblokkból Nyolcezer vagunos export — Kielégítik a lakosság igényeit A könnyűbúvárok segítsége Amikor 11 esztendővel ezelőtt felépült, szenzációnak számított a Beton- és Vas betonipari Művel: bodrogke- .resztúri gyára. Igen nagy reményeket fűztek az olcsó, jó minőségű és korlátlan roeny- nyteégben rendelkezésre álló helyi alapanyaghoz, a tufa- törmelékhez. Az elkövetkező esztendőkben azonban úgj tűnt, hogy az új létesítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az építőipar és a magánépitke- zők is eléggé bizalmatlanul fogadtál: az itt gyártott épületelemeket. Egyesek máv- vnár azt hajtogatták, hogy ablakon kidobott pénz volt a bodroglreresz* ' ■ gyárra költött sok tízmi li > forint. A gyár kis létszámú kollektíváin jó néhány nehéz esztendőt küzdött végig. Lehetőséget kértek és kaptak is rá. hogy bebizonyítsák a gyár létjogosultságát, Roháj József, a gyúr vezetője az 1969-es „rekordév” után, most már nyugodtan állíthatja, hogy ez a bizonyítás a vártnál te jobban sikerült. A bodrogkeresztüri termofor elemei: és falazóblokkok ma már belföldömé« külföldön egyaránt építőanyagiparunk legkeresettebb termékei közé tartoznak. A korszerűsített, a helyiek sok okos elgondolását, újítását megvalósító gyár, ma már szemefénye az országos, nagyvállalatnak m 1068-ban sikerült elérniük a 40 millió förintOK termelési értéket. Az elmúlt, esztendőre már az 50 millió fül- szárnyalását tűzték lei célul. Még ez a bátor tervezés sem volt eléggé merész. Az évet ugyanis 61 milliós rekord- termeléssel zárták. Nyolcezer vagon falazóblokkot exportáltak Csehszlovákiába, - ha figyelembe vesszük az ex portfelárat is. akkor az előző évhez viszonyítva, 84 százalékkal növelték a termelési értélcet. Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyivel kellett ehhez növelni a munkáslétszámot? A büszke válasz: 11 fős létszámcsökkenéssel érték el a nagyszerű eredményt! A gyár 120 fizikai dolgozója megérdemelten vette fel a mintegy 300 ezer forintos célprémiumot, s nem lesz kevés a nyereségrészesedésül: sem. Az új gazdasági év is nagyon biztatóan kezdődött. Az első alkalom, hogy elmaradt a téli kényszerpihenő. A gő- zöléses technológia bevezetésével sikerült a gyárat „té- liesíteni”. Az előző „rekordévben” az első negyedév termelése csak 4 millió forint volt, most már 9 millió a ’ három télinek számító hónap előirányzata. Az exportot csökkentik, hogy sokkal jobban elégíthessék ki a lakosság igényeit. Már eddig kétmillió falazóblokkot gyártottak hazai megrendelésre. Naponta 50—60 tehergépkocsi szállítja innen az építőanyagot. közvetlenül az építkezésekhez, s mintegy 15 vagon árut irányítanák a TÜZEP- lelepekre. Az elmúlt napokban egy váratlan „baleset” majdnem súlyos gondokat okozott az 1970-ben te nagyszerűen kezdő gyárnak. Tönkrement a Bodrogra telepített ipari vízkivételi művük összekötő vezetéke. Ahhoz, hogy kijavíthassák a hibát, a jeges Bodrog felszíne alatt, négyméternyi mélységben kellett eltömíteni a bevezető csövet. Már-már reménytelennek tűnt az ügy, amikor segítséget kaptak a miskolci MHSZ könnyűbúváraitól. Kétfokos. dermesztő vízben dolgozva végrehajtották ezt a valóságos búvár-bravúrt, s biztosították a.gyár zökkenőmentes termelését <P. s.) Átgondoltabb munkaügyi politikai Nem könnyű válaszolni rá, mert az okok szövevényesek A szakmai és a szélesebb közvéleményben is elterjedt az az egyszerűsíthető feltételezés, hogy kizárólag az úgynevezett átlagbér-ellenőrzés tavalyig érvényes rendszere vezeteti a nagymérvű munkaerő-vándorláshoz. Kétségtelen.- hogy ez sem hagyható ki a tényezők sorából, ámbár, ha kissé közelebbről szem ügyre vesszük az átlagbér ellenőrző hatásait, csakhamar kitűnik, mennyire rövidlátó volt az a vállalati munkaerő-politika, amely erre a tényezőre alapozta a foglalkoztatás stratégiáját. Ismeretes, hogy a vállalatok ezért is vadásztak az alacsonyabb bérű dolgozókra, hogy ily módon az átlagbér növelése nélkül emeThessék régebbi dolgozóik bérét, fizetését. Aligha szorul bizonyításra, hogy az, aki ma alacsony bérre! érkezik, holnap béremelést, kér. és tovább folytatódik a bűvös kör, a vállalat vagy bért emel. vagy kezdődik az egész folyamat elölről, újabb alacsony bé~ • rűek felvételével. Világos, hogy ez a cirkuláció távol áll mindenfajta átgondolt vállalati munkaügyi politikától. Szerkesztőségi ankétünkön a megjelent vezetők hangsúlyozták. hogy az okok nem. szűkíthetők erre az egyetlen tényezőre. Meső Béla, a Bor- sodnádasdi Lemezgyár termelési főosztályának vezetője elmondotta, hogy évekkel ezelőtt, amikor a tsz-ek szervezése kezdődött, áramlás volt az ipar felé Most fordított a helyzet. Az ivarból egyesek a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek felé őrien tá lódnalt, ér>pen a jobb bérezés miatt, Marczis László, a Borsodi Ércelőkészítőmű Rt ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy náluk szintén jellemző volt az elmúlt évben a fluktuáció. Ennek több oka volt, Például a beruházásoknál nagyon sok olyan ember gyűlik össze, akik az építkezésnél szükséges tevékenységét úgy-ahogy el tudják, látni, de amikor már termelési feladatok vannak, igyekeznek továbbéltei. Keresnek egy másik, majd egy harmadik vállalatot, ahol kimondottan csak beruházási tevékenységet kell ellátniuk. Szilárdítani a munkafegyelmet Ebbe természetesen nem nyugodnak bele és törekednek a törzsgárda kialakítására. Ezért erősen differenciált bérezést szeretnének végrehajtani. Utalt rá a felszólaló, hogy a fluktuáció ikertestvér re a nem kielégítő munkafegyelem. Sajnos, időközönként bizonyos vállalatok olyan helyzetben vannak, hogy „könnyűhámos” dolgozókat is fel kell venniük. A munkaerőhiány ugyanis ha valahol, akkor a BÉM-nél jelentkezik. A BÉM-nél ugyanis nem olyan rendezettek a munka- feltételek, mint például a vegyiparban. Ennek következménye, hogy a munkaerő- hiány különösen élesen jelentkezik. A munkafegyelem, megszilárdítása végett több dolgozót, leszámoltattak. Ez nem volt. könnyű, mert e dolgozók — igazukat keresve — végigjárják a legkülönbözőbb fórumokat. Olyannal is találkozni már, hogy akit elbocsátottak, visszajönnének, mert nem tudnak elhelyezkedni. A felszólaló hangsúlyozta: azon a véleményen van, hogy a munkafegyelmet minden eszközzel meg kell szilárdítani, ha másképp nem, adminisztrációs eszközökkel. Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigazgatója elmondotta javaslatát a tömegméretű munkaerő-vándorl ásókkal kapcsolatban: elképzelhető például, hogy március elsejével a vállalat 0.5 százalékos létszámarányában felmond azoknak, akik hiányoznak a munkahelyről, fizetés után több napig igazolatlanul távol maradnak; akik csak azért vállalnak munkát, hogy az alapbért megkapják. Ha felmondanánk ilyen dolgozóknak. talán javulás következne be a munkafegyelemben. Ehhez azonban az kellene. hogy ilyen jellegű elhatározásra több vállalat, egyszerre szánja rá magát, Sokba kerülnek a szakmunkások Elképzelhető. hogy akik egy éven belül három munkahelyen is dolgoztak, az új munkahelyen egy évig ne kapjanak bérfejlesztést. Ezzel az intézkedéssel minden bizonnyal csökkenteni lehetne a vándorlást. Problémát: okoz — hangsúlyozta Gács. elvtárs hogy rengeteg pénzt fordítunk a szakmunkásképzésre. s amikor már zsebükben van a segédlevél, elmennek egy másik üzembe dolgozni, ott több fizetést kapnak. Hasonló a helyzet a mérnököknél is. Helyes lenne gondolkozni egy olyan rendszer bevezetésén, amely szerint. fiatal szakmunkást 2 évig más vállalat nem vehét fel. az illető köteles az anyavállalatnál dolgozni, ahol megszerezte a szakmát, A nagymérvű munkaerővándorlás tehát nagy gond vállalatainknál. Ha csak a kiesett munkaidőt, az álállás költségeit vizsgáljuk, hozzávetőleg mintegy 6 ezer forintra tehető az a kár. ami egy- egy munkahelycseréből átlagosan következik. Ha ezt megszorozzuk a nagyvállalatok fluktuációiéval, milliós végösszegeket kapunk. Ezt a negatív jelenséget tehát célszerűbb lenne minél előbb megszüntetni. S mint ez szerkesztőségi ankétünkön el - hangzott, javaslatok bizonyítják: lehet olyan megoldási, találni, amely gondolkodóbe ejti a vándormadarakat. Fodor László külföldi újságírók Miskolcon A KISZ Központi Bizottsága meghívására hét szocia- lista ország 18 tagú újságíró- küldöttsége tartózkodik hazánkban. Kollégáink tegnav Miskolcra látogattak: megtekintették a Lenin Kohászat: Műveket és a Diósgyőri Gép gyárat. Délelőtt az LKM-ber. találkoztak a 200 éves kohá szat gazdasági és politikai vezetőivel. Szaniszló Imre, áz LKM termelési főmérnöke a gyár történetéről és az elmúlt negyedszázad kiemelkedő eredményeitől tájékoztatta as újságírókat. Rábai István. nagyüzemi KISZ-bizoíts: titkára pedig a kohászatba dolgozó 2500 KISZ-tag éle és munkakörülményeire adott felvilágosítást. A sajti tájékoztató után a küldöttsé megtekintette-a durvaheng® műt, az acélműt és az i elektroacélműt. Az újságfa küldöttség — melyet tegna Németh Tibor, a Miskolci v<- rosi KISZ-bizottság titkár kísért — délután a Diósgyá Gépgyár életével ismerkedő meg.
