Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Kedd, 1970. február X memmmmm föUj&MASXA&ORSZAG 5 Kereskedelem a Széchenyi mScűií Konkurrencia? Bemutató terem i Mintából; ok? Fehér (altok A kereskedelem minden­napos téma. Miskolcon külö­nösen az. Szakemberek és laikusok nap mint nap vitat­koznak a hiánycikkekről és a korszerűsítésről, hiszen e két terület az, amelynek fonák­ságaival alkalomról alkalom­ra találkozik a vevő is, az el­adó is. Eredeti célunk sze­rint a boltok személyzeté­nek, vezetőinek véleményét szerettük volna megismerni minderről. Ám. mert kényes ’.érdesnek találták, legtöbb­jük nem nyilatkozott, vagy csak magánvéleményt adott kérdéseinkre. Így, csak saját tapasztalatainkra és egyetlen üzlet vezetőjének válaszaira támaszkodhatunk. ■msemm-m Azt, hogy Miskolc keres­kedelmi hálózata korszerűt­len, úgy véljük, mindenki el­ismeri. Sőt, talán azt snm vi­tatná senki: rengeteg problé­mához vezet, hogy a keres­kedelmi forgalom egyetlen területre, a Széchenyi utcára koncentrálódik. A boltok zsú­foltak, túlterheltek, s csak igen nagy erőfeszítés árán képesek megbirkózni felada­taikkal. Jóllehet a korábbi évekhez képest némiképp ja­vított a helyzeten, hogy a ke­reskedelmi vállalatok szako­sították egységeiket, s egy­némely esetben korszerűsí­tették is. Mindez a közeli években fokozódik, hiszen Túlterhelt*, hors&erűtlen nemsokára jelentkezik majd a nagy versenytárs, az új Centrum Áruház. A fokozott korszerűsítés — pl. az ön­kiszolgáló rendszer minél nagyobb méretű és sokolda­lú szélesítése — azonban csak a vevőforgalom gyorsítását teszi lehetővé. Az árukínálat bővítésében nem feltétlenül hoz pozitív eredményt. Elég például arra gondolnunk:, mind a kiskereskedelmi vál­lalatok, mind maguk a bol­tok mily kevéssé élnek a le­hetőséggel, hogy közvetlenül az ipartól rendeljenek. így azután természetes, hogy a vevő ugyanazokkal az áru­cikkekkel találkozik a külön­böző, de hasonló profilú üz­letekben. S nem csoda az sem, ha — például a színes gvermek-harisnyanadrág, a ceruzaelem, a férfisapka stb. — az egész városban hiány­cikk. zett mintaboltokat hozzanak létre. Az elmondottakon kívül a kereskedelemnek fokozottab­ban kellene figyelnie az új lakótelepek, s az úgynevezett fehér foltok, peremkerületek ellátására. Igaz, a kereskedők legtöbbje úgy véli, hogy eze­ken a területeken csak élel- miszerjellegű boltok „élhet­nek” meg. Ez a felfogás té­ves. A megszokást, a rossz hagyományokat kell legyőz­ni, s akkor nem jár az egész város a Széchenyi utcára vá­sárolni. Mert ki tiltakozna az ellen, hogy korszerű, szép, bő választékú üzletekben figyel­mes és kedves kiszolgálókkal találkozva, lakhelyéhez közéi kapjon meg mindent? Ügy véljük, senki. Ellenkezően. A legtöbben talán éppen erre várnak. Bíró Péter foszlésahb jeher kernel ér A jelenlegi minőségben forgalomba kerülő finom fe­hér kenyér viszonylag hamar szárad, ezért sokan fanyalog­nak már a másnapra eltett kenyér fogyasztásától is. A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat szakemberei most olyan újszerű eljárás kidol­gozásával kísérleteznek, amely biztosítja, hogy a más­napos fehér kenyér is friss, foszlós maradjon. Megfelelő arányban speciális lisztfélét — úgynevezett, rozslángot — kevernek a kenyértésztába. Az eddigi próbasütések ta­pasztalatai kedvezőek, az új eljárással készült fehér kenyér a szokásos minőségűhöz ké­pest kevésbé „öregszik”, to­vább őrzi foszlósságát és igen kellemes ízű. Mezőgazdasági sznSosi wnliáskép B—BBH— A hiánycikkekkel kapcso­latban szinte magától vető­dik fel a konkurrencia hiá­nya. Mert ma még egy-egy területet a Centrum Áruház és a különböző kiskereske­delmi vállalatok „uralnak". Nincs harmadik és nincs ne­gyedik vetélytárs, aki ver­senyre ösztökélne. Éppen ezért talán érdemes lenne foglalkozni a gondolattal, hogy a különböző ipari vál­lalatok, ktez-ek és háziipari! szövetkezetek kapjanak a városban egy árubemutató termet, ahol közvetlenül ta­lálkozhatnak a vásárlókkal és a kiskereskedelem szak­embereivel. Sőt, a kiskeres­kedelmi vállalatok fontolóra vehetnék azt a lehetőséget is, hogy az egy-egy árufélé­ből legjobbat adó gyárakkal, ktsz-ekkel közösen úgyneve­A hivatásosoknak is kötelező VIZSGÁZNAK A HALÁSZOK Február 2-án, hétfőn meg­kezdődik a megye halászai­nak szokásos, évi vizsgája. Az idén azonban a vizsgát már a hivatásosak, a halászati termel őszövetkézet dolgozói részére is kötelezővé tették. A halászattal összefüggő, kü­lönböző rendeletek, tudniva­lók ismeretét tőlük is szá­mon kérik, egyáltalán, a vizs­gát az eddiginél jobban meg­szigorítják. Szükségessé tet­ték ezt a korábbi tapasztala­tok. Gyakran előfordult ugyanis, hogy több halászt meg kellett bírságolni külön­böző szabálytalanságok elkö­vetése miatt, melyek során az Is kiderült: sokan nem is­merik a halászati rendelete­ket. A megye kétszáznál több halásza hétfőn kezdi meg a vizsgát és a befejezésig mindig a hétfő lesz a vizsga- nap. A miskolciaktól dél­utánonként a városi taná­cson, a megye más városai­ban, községeiben élőktől pe­dig délelőttönként a megyei tanácson kérik számon a tudnivalókat. Több aktira, több megbecsülés Közel tíz éve, hogy az ózdi városi-járási kórházban meg­alakult a véradóállomás. Az első években az itt levett vér mennyisége nem fedezte a kórház szükségletének egyne­gyed részét sem. 1963-tól a véradóállomás dolgozói lakó­helyükön, illetve munka­helyükön keresik fel a vér- adókat. A kiszállásos véradás bevezetése egyik évről a másikra megduplázta a vér­adók számát, azonban komo­lyabb eredményt csak 1966- től tudnak elérni, mióta a véradás a szó igazi értelmé­ben mozgalommá fejlődött. Azóta évente több mint 1900 liter vért adnak a város és a járás lakosai, dolgozói. A járási Vöröskereszt kez­deményezésére a napokban Ózd on — a múlt évi eredmé­nyek összegezése mellett — arról tanácskoztak, miként szélesíthetnék ki a véradó­mozgalmat, hogyan nyerhet­nek meg a régi véradók megtartása mellett újabba­kat e nemes mozgalomnak. A tanácskozáson, amelyet egyöntetűen hasznosnak ér­tékelteli, részt vettek a járás politikai, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői, körzeti orvosok, tanácsok és üzemek képviselői. Csak össze fogással lehet Az ózdi véradóállomás ve­zetője, dr. Haris Antalné be­számolójában elmondotta., hogy a véradóállomás, s ezen belül a járási Vöröske­reszt a múlt évben túlteljesí­tette véradói programját. Ebben az évben még na­gyobb feladat vár a Vörös- keresztre, társadalmi szer­vekre, aktívákra, mert az idén a járás terve 600 liter, tehát mintegy száz literrel több a tavalyinál. Példaként említette meg az Ózd vidéki Szénbányákhoz tartozó üze­meket, ahol egész évben élen jártak a véradásban. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy az ÓSZ igazgatósága lelkesen támogatta a mozgal­mat, s élen járt a kezdemé­nyezésben. Jól sikerült a vér­adás a Borsodnádasdí Le­mezgyárban, Borsodbótán, Nagyüzemi „ gazdaságaink mind több szakmunkást igé­nyein ele. Ezt a gondot eny­híti a hajdúszoboszlói Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola A hároméves, bent­lakásos iskolán az idén 261 fiatal tanul, zöldségtérmésZ- tési és hajtató, valamint nö­vénytermesztő gépesítési szakmát. Szivattyújavítás, amelyet a III. évesek végez­nek. A képen, előtérben: Sznllai Béla és Papp József 32 középiskola vetélkedett i KRESZ már tudomány — Mondjon egy számat egytől ötvenötig — mutat rá a játékvezető a zsűri egyik tagjára, majd kiválasztja a jelzett kérdést, s felolvassa az öt mezőkövesdi verseny­zőnek. A mezőkövesdi gimnázium csapata sorrendben hatodik­ként következett a miskolci Molnár Béla Ottorőhaz „yizs- gaszobájában”, hogy számot adjon róla, mennyire járatos •a közlekedésrendészeti sza­bályokban. Csak egyetlen lánytagja van a kövesdiek csapatának, de tudásban fel­Lekötött kapacitás Húszmillió értékű munka a tsz-eknek A forrói Vegyesipari Ktsz főkönyvelőjét éppen zárszám­adást előkészítő, nagy mun­kájúban zavartuk meg. Ezút­tal azonban nem az elmúlt év után. hanem az idei tervekről érdeklődtünk. A főkönyvelőt nem kellett sokáig feltartanunk, mert a ktsz 1970-es tervét egy mon­datban összegezni lehet: — segítséget nyújtanak a tsz- beruházások megvalósításá­hoz. A ktsz több mint 20 millió forint értékű munkára kötött szerződőst két termelőszövet­kezettel, a halmajival és a hidasnémetivel. Mindkét he­lyen hatalmas tehenészeti te­lepet építenek. Marad-e ezen túl erő. más munkára is? Nem sok. Elsősorban azért nem, mert a szövetkezet is nagy munkaerőhiánnyal küzd A tsz-eknek végzendő mun kákon kívül még egy óvodát építenek Encsen, és felépítik a baktakéki iskolát ér a négy fiúval. A másodi­kos Gurisatti Katalin vála­szol legelőször mind a négy kérdésre, szinte meg sem várva, hogy teljesen elhan­gozzék. Szüleinek Trabantja van, s elhatározott szándéka, hagy amint lehet, ő is jogo­sítványt szerei Minden csapat „nagyon tud”. Az előzés, a kikerülés, a kötelező megállás, a fordu­lási tilalom, a rendőri kar­jelzések, a jobbkéz-szabály, s a gyalogos átkelés feltételei­nek ismertetése nem okoz gondot a Borsod megye és Miskolc város 32 középisko­lájából január 31-én versehy- re gyűlt 33 csapat 168 tagjá­nak. A megyei vetélkedőt az összes iskolában háziverse­nyek előzték meg. Érettségi jogosítvány Megyénk útviszonyai rosz- szak, gépjárműforgalmunk viszont erősen felülmúlja az országos átlagot. Ennek elle­nére 1969-ben a balesetek aránya jelentősen az orszá­gos átlag alatt maradt; s ez nem kis részben köszönhető annak a kitartó felvilágosí­tó munkának, amelyet a köz- lekedésrendészet, a KBT, s az iskolák együttesen végeztele Több középiskolában — ífiy például Szerencsen, Edé i eny­hén, a sátoraljaújhelyi Kos­suth Gimnáziumban — ta­nulnak gépjárművezetést a fiatalok, s sokan közülük — olykor korengedéllyel — jo­gosítványt is szereznek az érettségi bizonyítvány mellé. Miskolcon a Petőfi-kollégium diákjai tanulnak motorveze- tósfe, Döntő a Kisstadionban Halomnyi jutalomkönyvvel tért haza az első hat csapat. A megyeid: kategóriájában az encsi gimnázium fiai, a miskolciak közül pedig a Zrí­nyi Ilona Gimnázium lányai lettek az elsők. A zrínyisek eredménye figyelemre méltó, hisz az összmezőnynek csak 5 százaléka volt lány! A két győztes csapat ez év nyarán Budapesten, a Kis stadionban megrendezendi versenyen találkozik majd a; ország legjobb középiskolái' „KRESZ-tudósarval”. A Mű­velődésügyi Minisztérium, a KBT. s a közlekedésrendé­szet közös akciójának nyer­tese mindenképpen a magyar közlekedés lesz. Országszerte újabb tízezrek, a közeljövő gépjárművezetői ismerkednek meg a biztonságos közleke­dés szabályaival. Ta U i Járdánhazán. Mint elmondot­ta, voltak olyan községek, ahol egy-egy aktíva mindent megtett a sikeres szervezés és . lebonyolítás érdekében, de I az eredmény mégis elmaradt. I Ebből a tanulság: nem elég | egy ember akarata, a sike­res akcióhoz a társadalmi szervek összefogása, segítése is szükséges. Véradók megljccsü'cse A hozzászólásokban többen elmondották, hogy egy-egy kevésbé sikeres akció okát nem az emberek húzódozásá- ban, hozzáállásában, hanem inkább a szervezés hiányos­ságában kell keresni. Gyak­ran elsikkad a propaganda, arra is volt példa, hogy egy- egy „plénumon” csak beje­lentették. hogy mikor lesz véradás, s ezzel letudták a szervezést A Vöröskereszt mellett a KISZ-szervezeték­nek, a Hazafias Népfront­nak, sőt, a TIT-nek is töb­bet kell az elkövetkezendő időben segíteni a szervezés­ben. Szó esett a véradók megbecsül őséről is. Volt rá példa, hogy egyes üzemek­ben a véradás alkalmával a véradóknak a Munka Tör­vénykönyve által előirt 4 óra munkaidő-kedvezményt sem akarták biztosítani. Kö­vetendő példaként említették meg az Ózdi Kohászati Üze­meket, ahol a tízszeres, vagy ennél többszörös véradókat jutalomszabadságban részesí­tik. Keresni kellene ennek, vagy a megbecsülés más for­májának a lehetőségét más­hol is, hogy a dolgozók Ilyenformán is érezzék a véradás jelentőségét. T. I. Továbbképzés Szerencsen a járás gazda­sági vállalatainak vezető be­osztású munkatársai, s a szakigazgatási szerv dolgo­zói számára szabadegyetemi formában biztosítják a felső szintű továbbképzést. A já­rási pártbizottság és a TIT járási Szervezetének együttes irányításával kéthetente sor­ra kerülő foglalkozásokon megvitatják a vezetéselmélet időszerű kérdéseit. A vezetés szociológiájáról és pszicholó­giájáról már elhangzottak az előadások, februárban a ve­zetési döntések elmélete, módszerei, az egyéni és a kollektív döntések formái kerülnek napirendre, vala­mint a munkakörülmények és a munka termelékenysé­gének összefüggéseit világítja meg egy munkapszichológiai előadás. Sok vállalatot érzékenyen érintő problémával foglalko­zik a továbbiakban a mun­kahelyi stabilizálódás és a munkahelyi vándorlás okait elemző előadás. A vezetők megvitatják a gazdasági sza­bályozó-rendszer továbbfej­lesztésének feladatait a IV. ötéves terv időszakára. Fon­tos téma a jövedelemszabá­lyozás és nyereségérdekeltség hatása a vállalati és szemé­lyi jövedelmek alakulására is. A sorozat befejezéseként a párt gazdaságszervező és irányító munkájáról kapnak tájékoztatást a vállalatok vezetői. r Értéke mérhetetlen Szocialista életünk egyik törvényszerűsége: a társadalom figyelő szeme, gondoskodó keze állandóan vigyázza a rá»o- rulók lépteit, életének alakulását. Alkotmányunk paragrafu­st1. és az élet változásával együtt módosuló rendeletek, in­tézkedések egész sora gondoskodik az öregek, a munkakép­telenek, a többgyermekes családok helyzetének javításáról. A tanácsok minden esztendőben százezreket irányoznak elő a rászorulták segítésére, sorsuk szebbé tételére. Ma már mindennapos hír: az öregeket napközi otthonokban igyekez­nek megóvni a kínzó magány, a szereletre sóvárgó, nehéz élet problémáitól. Számos egyéb társadalmi juttatás is az ő I érdekükben történik. r Valamennyien szívügyünknek érezzük a nehéz anyagi helyzetben élők. az egyedül állók sorsát. Ez tűnt ki Miskolc Város Tanácsa legútóbbi ülésének légköréből is. Midőn ugyanis az idei költségvetés forintjainak sorsáról döntött a testület, számos szenvedélyes hangú észrevétel és javaslat hangzott el a szociális juttatásokra, a segélyezésre előirány­zott összeg további emelésére vonatkozóan. A nemegyszer ér­zelmekkel átfűtött hangú, ám mégis a reális lehetőségeket fi­gyelembe vevő tanácstagok végül is határozatba foglalták, ,, hogy az eredetileg tervezett 2,6 millió forinton kívül további ‘ 160 ezret juttatnak e nemes kötelesség, a segélyezés fedezé­sére. ísy- kj

Next

/
Oldalképek
Tartalom