Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Szombat, 19/0. íebr. 21 KW ÉSZAK-M AGY AROR5ZAG 5 A népi rendőrség megalakulása A Borsod megyei kapitányság 12. A miskolci, a diósgyő­ri kapi­tányságok megalakulásándk, munkásságának isme. i.eupse után nézzük most tovább a 25 évvel ezelőtti megyei ál­lapotokat. A népőrségek, polgárőrsé­gek tehát ezekben az idők­ben már mindhárom várme­gyében munkálkodtak, tevé­kenykedtek. A népőrségek becsülettel igyekeztek min­denütt eleget tenni rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött feladataiknak, fegyver nélkül is volt erejük fékez­ni a különböző bűncselek­ményeket, intézkedtek, fel­léptek, gyakran harcba is keveredtek a bűnöző bandák­kal és mindenképpen sokat tettek a közrend megszilár­dításáért. Munkájuk azonban nem volt — nem is lehetett — hibamentes. Lelkesedésük, felelősségérzetük nem páro­sult szakmai tudással. Egyi- küknek-másikuknak az ide­ge is felmondta a szolgálatot. Bódvaszilason például jogta­lan fegyverhasználat is tör­tént. A legfőbb hiba azon­ban az volt, hogy hiányzott a. központi irányító szerv, a centrális vezetés. A népőr­ség, a polgárőrség eléggé ma­gára hagyva, elszigetelten fejtette ki tevékenységét az ellenőrzése alatt tartott te­rületen. Többen a szolgála­tot sem vállalták már, bele­fáradtak a munkába, felmen­tésüket kérték. Mindinkább szükség ^voit az egységes, átfogó, pontos utasításokat adó szervre, és az ezeket az utasításokat fe­gyelmezetten, értően végre­hajtó állományra. Minden­nek megszületéséhez már az idő is megérett. 1045. február 19-én a me­gyei alispán felterjesztésben fordult a belügyminiszterhez a vármegyei rendőrség felál­lításának érdekében. Időköz­ben kormányintézkedés is történt, így április. 1-én ülést tartott a vármegyei törvény­hatósági bizottság, és ezen az ülésen megválasztották a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, tisztikarát. Ezen a napon tehát hivatalosan megszűntek a népőrségek, a polgárőrségek, hogy átadják helyüket a szervezettebb for­mának, a most megszülető megyei rendőrségnek. Az ülésen Czövek Istvánt nevez­ték ki megyei főkapitány­nak, kinevezték az osztályve­zetőket, valamint a nyolc já­rási rendőrkapitányt. (Megyei levéltár.) Ezt követően néhány nap múlva ténylegesen is meg­alakult a megyei kapitány­ság, Miskolcon, a Széchenyi utca 15. szám alatt, a Weid- lich-palotában. Innen 1945. május 3-án költözött át a Zsolcai-kapu 38-ba, a régi rendőrségi épület felső eme­letére. Megalakult személyzeti, a gazdasági, a politikai, a bűnügyi, a kihá- gási és a közigazgatási osz­tály. A járási kapitányságo­kon lényegében ugyanezeket az osztályokat szervezték meg. A megyei főkapitány­ságon összesen 47, a megyé­ben pedig 76 detektív és 568 gyalogos rendőr teljesített szolgálatot. A rendőrség már fegyver­rel is rendelkezett, egyéb felszerelés tekintetében azon­ban rendkívül gyengén állt. Soknak közülük például nem volt cipője, megfelelő ruhá­ja. Technikai felszerelésről szó sem volt. Feladat azonban annál több volt. Rendkívül fontos, politikai tennivaló volt a földosztás segítése. Ennek lebonyolítá­sához több helyen — például Szentistvánon, Bőcsön, Alsó- zsolcán — a karhatalom se­gítségét is igénybe kellett venni. A gazdasági helyzet rossz volt, mindenütt virágzott a feketepiac, az üzérkedés. Az ellenséges, reakciós elemek minden alkalmat megragad­tak a zavarkeltésre, az új rend elleni hangulat megte­remtésére. Jellemző például, hogy a Magyar Kommunis­ta Párt jelszavát „Miénk az ország, magunknak építjük!”, a reakció a maga értelme­zése szerint próbálta átültet­ni a tömegekre, valahogy ebben az értelemben: nem kell dolgozni, mindenki sza­badon viheti az üzemek fel­szerelését. Az ellenséges pro­paganda nem volt hatásta­lan, hiszen az ország talpra állításának óriási erőfeszíté­sei közepette, a sok nehéz­ség, gond idején könnyű volt zavart kelteni. Csak mint érdekesség áll­jon itt: később, a forint meg­jelenése után Miskolcon, a Karácsony utcában a Magya- ri-féle kerékgyártó műhely­ben pénzhamisítókat is le­leplezett a rendőrség. Ebben a műhelyben 40 ezer darab 2 forintos érmét készítettek el a hamisítók. A íiHMrVf'i főkapitányság HlCyCl megalakulá­sát követő első időkben kü­lönösen sok gondot okoztak a lopások, az élet elleni bűn- cselekmények, a rablások. A rendőrség ezek ellen is fel­vette a harcot. A harcot, mely itt gyakran szó szerint értendő. Olvasóink is hozzászólnak A Zsóri ügyének visszhangja Éttermei és vendégházat épít a mezőkövesdi Itúzakaíász Tsz Az elmúlt hetekben két alkalommal is foglalkoztunk az Észak-Magyarország ha­sábjain megyénk egyik für­dőkultúrájának, a mezőkö­vesdi Zsóri gyógyvizének hasznosításával, a környék rendezése során felmerült problémákkal — egyszóval: a fürdőváros jövőjével. Most ismét örömmel tudó­síthatjuk olvasóinkat, hogy újabb reagálások érkeztek cikkeinkre. A. nyári szezonra felépül A helybeli Búza Válasz Termelőszövetkezet elképze­lése mindenképpen hasznos. Számos észrevétel hangzott Ultra-Sol, Super Automata, Tomi-Automat T ermékbemutató az SZMT-székházban A Miskolci ‘ városi Nöta- nács kezdeményezésére, vá­sárlással egybekötött árube­mutató nyílt tegnap, pénte­ken Miskolcon az SZMT- székház kiállítótermében. A Hajdúsági Iparművek a jól bevált régebbi és legújabb termékeit mutatta be a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat, a Vas-műszaki és a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat közreműködésével. A bemu­tatót Tóth Mária, a városi nőtanács titkára nyitotta meg. A nyitásra meghívott ven­dégek tetszését elsősorban a 8600 forintos Super Automa­ta univerzális mosógép nyer­te meg. A tetszetős külsejű, beépített centrifugával ren­delkező mosógép — a jugo­szláv „OBOD” és a Hajdú­sági Iparművek kooperációs terméke — mindenfajta ru­hanemű mosására alkalmas. Automatikusan adagolja a speciális, habmentes Tomi- Automat mosóport, automa­tikusan öblít. Tetszést ara­tott az ügyes padlóápoló gép is, amely először felsúrolja Állatorvosok tanácskoztak Rókák okazzák a veszettséget A BORSOD MEGYÉBEN dolgozó állatorvosok és fő­állatorvosok idei első tanács­kozására Lillafüreden került sor. Az 1909-ben végzett munkáról, a megye állat­egészségügyi szolgálatának tevékenységéről dr. Fehér József, a Megyei Állategész­ségügyi Állomás igazgatója számolt be. Elmondotta — többek kö­zött —. hogy az" intézmény műszaki-technikai felszerelt­sége 1969-ben végre elérte a megfelelő szintet, Új gépeket, az állatgyógyítást segítő, • gyorsító és korszerűsítő mű­szaki felszerelést 1969-ben hárommillió forint értékben kapott, illetve vásárolt az ál­lomás. Részletesen ismertette az igazgató az állatorvosi tevé­kenységet . és annak haté­konyságát járásonként is. elemezte az állatmegbetege­dések és a járványok okait. Elmondotta, hogy azjállat­megbetegedések, majd a kényszervágások, leölések és elhullások nagyrészt környe­zeti okokra — tartási, gon­dozási viszonyokra — vezet­hetők vissza, mert az állat­egészségügyi követelmények betartása még mindig elég­telen. AZ TOKI FELADATOKAT Ismertetve, dr. Fehér József Igazgató elmondotta, hogy az állategészségügyi szolgálat­nak is alkalmazkodnia kell a gazdasági helyzethez, a gazdaságszervezés és irányí­tás követelményeihez, első­sorban az üzemi és termelé­si koncentrációs folyamatok­hoz. Egyre több mezőgazda- sági üzem alkalmaz saját ál­latorvost, mert érdekei és ál­lattenyésztési feladatai meg­követelik. A folyamat elkez­dődött. bár nem kampány jellegű, de fokozatosan ki­bontakozik és az állatorvo­soknak jogukban áll meg­egyezni a nagyüzemekkel, ha az állami alkalmazásból üze­mi alkalmazásba kívánnak átmenni. Borsod megyében jelenleg 17 mezőgazdesági nagyüzem alkalmaz saját ál­latorvost. Elkészült a gümőkór leküz­désének ütemterve. Négy év alatt 17 500 tehenet kell ki- cserélni, hogy a megye szarvasmarha-állománya mentes legyen ettől a beteg­ségtől. Az 1970. évi feladat 4500 tehén kicserélése. _ To­vábbra is fontos a járványos megbetegedések megelőzése, az esetleges járványok gyors lokalizálása és leküzdése. Fontos lenne a vágóhidak, vágóhelyek, vásárterek, de még az állatátvevőhelyek korszerűsítése Is. Az igazgató beszámolója után az állategészségügyi szolgálat szakvezetői referál­tak az 1969-ben végzett mun­káról és a további feladatok­ról. Dr. Mészáros István igazgatóhelyettes a járványok alakulásáról és a járványok megelőzésének feltételeiről számolt be. 1969-ben 65 eset­ben fordult elő veszettség- megbetegedés. A veszettséget rókák hordozzák és terjesz­tik. Ezért két ízben végeztek a megyében rókairtást. Dr. Csíki Vidor megyei szakállatorvos a sertéste­nyésztés. dr. Takács Ti­bor megyei szakállatorvos a baromfitenyésztés egész­ségügyi vonatkozásairól, dr. Mátlié Ellák az állattenyész­tés higiéniai összefüggéseiről refrált. RÉSZT VETT’ az állator­vosok tanácskozásán Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, és dr. Pusztai Béla. a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Vaskó Mihály elvtárs üdvözölte a tanácsko­zás részvevőit és a megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács nevében meg­köszönte az elmúlt évben végzett eredményes, dicsére­tes munkájukat. a padlót, parkettet, majd lakkozza és fényesíti. A sző­nyegek nedves tisztítását is elvégzi. Új terméke a Haj­dúsági Iparműveknek a 960 forintos villamos olajradiá­vényolajipari és Mosószer- gyártó Országos Vállalat, va­lamint a Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat új, nagy hatású mosószereit is bemutatták. Újdonságnak Az első látogatók ismerkednek a modern háztartási gépekkel. tor. Szép kivitelben jelent meg a bemutatón a 3 és fél kilogramm ruha mosására al­kalmas, beépített fűtésű, len. gőlapátos mosógép. A gépek mellett a Tisza- menti Vegyiművek, a Nö­szárnít a Tomi-család leg­újabb tagja, a Tomi-Auto­mat és az Ultra-Sol folyó- i kony. fertőtlenítő kézlemosó. Az Unimók is bővültek az általános szövet- és kárpit-1 tisztítóval. el, hogy hosszabb időre nem lehet Mezőkövesdre menni, mert a fizető-vendégszolgá- lat néhány szobáján kívül nincs szállás. Ezen szeretne változtatni — mégpedig a lehető leg­frissebben — a közös gazua- ság A tsz vezetői felvetették ugyanis: amennyiben erre al­kalmas területet kapnak, ét­termet építenek a vendéglá­tás színvonalának javítására és az egyre növekvő igények kielégítésére. Ugyanakkor a tervezett kétszintes épület­ben hatvanszemélyes szálló­részt is építenének. Mindezt hamar tető alá tudja hozni a tsz, hiszen saját építői kapa­citással rendelkezik. Langyos víz folyik a zuhanyból Levélben és személyesen is több olvasónk vetette fel ész­revételeit, javaslatait a fürdő üzemeltetésével és a, ma még ■gyerekcipőben járó szolgálta­tásokkal kapcsolatban. Cs Tóth István né, tarcali lakos például azt kifogásolta, hogy korábbi két látogatása alkal­mával csak hideg vízben le­hetett zuhanyozni, holott egy mozgásszervi betegségben szenvedő embernek ez bi­zony kellemetlen és káros. A vízmű igazgatója, Jekkel Béla elmondotta: megszüntet­ték ezt az áldatlan állapotot, tehát olvasónkat nem éri majd hideg zuhany... Másik észrevétel — melyet több miskolci fürd ízó nevé­ben tolmácsolt Lengyel Já­nos: a jelenlegi feltételes megállóban, melynél a Zsóri- ba igyekvő utasok leszáll nak a vonatról, mostohák a körül­mények. Nincs semmiféle fe­dett hely. Így aztán néha áz- nak-fáznak a vonatra vára­kozó utasok. Erre vonatkozólag azt a fel­világosítást kaptuk a MÁV Miskolci Igazgatóságán, hogy sajnos, a közeljövőben nem szerepel a tervek között fe­dett váró létesítése. Helyileg is megvalósítható Voltak, ^akik azt panaszol­ták, hogy a fürdő előtti busz megállóban nincs peron, s a beteg embernek szinte nyak­törő mutatványt kell végez­nie, míg leugrik a járműről. Úgy gondoljuk, ezt az aránylag apró, ám mégis sok ember számára lényeges problémát a helyi erők lat- havet ésével is fel lehetne számolni. (Gyárfás) Újdonság! Import Előny os ár! í* rr r/ • iozovaj 1 kg 36.—forint Kapható Miskolc területén a Miskolci Élelmiszer Kisker. V. nagyobb B.-4-.Z. mesve területén Borsodi Élelmiszer Kisker. T. altjaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom