Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Szombat, 1970. fobr. 21 ÉSZAK-MAGVARORSZAG 3 1 pzoasági vezető eberseoe Az elmúlt évtized igen ér­dekes változást húzott a mo­dern burzsoa közgazdaság­tanban. Képviselőinek egy része belátta, bogy a kapita­lizmus dicsőítése és a szocia­lizmus rágalmazása „primi­tív antikommunista módszer­nek” bizonyult. Az utóbbi években elterjedt, úgyneve­zett evolucionista elméletek alapgondolata a következő: a negyedszázaddal ezelőtt meg­hirdetett Dalles-íéle koncep­ció — a szocialista országok külső „felszabadításáról” — csődöt mondott. Helyette in­kább bizonyos belső folyama­tokat kell a szocialista or­szágokban segíteni, amelyek ezen országok belső rendsze­rének megváltozását idézik elő. Az ilyen szocialista or­szág majd hatni fog az „el- maradottabbakra”. Jóakaróink a szocialista vi­szonyok fellazítására, többek között a gazdasági fellazítás­ra. akarják felhasználni eze­ket az elméleteket. A gazda­sági fellazítási törekvések a hidegháború időszakának csődtömegéből akarják át­menteni mindazt, ami a mai körülmények között még cél­szerűnek látszik. Melyek ennek legfontosabb területei, módszerei, és mi ellene a védekezés? Piackutatás és fellazítás A fellazítás! politika egyik jellemző törekvése, hogy iparunk egyes ágait függő­ségbe hozza a fejlett tőkés országok iparától. Kihasznál­ja azt a törekvésünket, hogy iparunkat ' a legmodernebb technikával szereljük fel. Az. ilyen külkereskedelmi ügyle­tekben fokozott óvatossággal kell eljárni. Nem szabad en­gedni, hogy valamely fejlett tőkés ország szállítói túlsúly­ba jussanak. Jó védekezés­nek bizonyult gazdasági ve­zetőink gyakorlatában az importpiacok „széthúzásá­nak” taktikája. így a nagy- vállalat, vagy iparág nincs kiszolgáltatva az illető fej­lett. tőkés ország szállítási feltételeinek. Ezzel a mód­szerrel a jó gazdasági veze­tők fokozzák nemcsak salát vállalatuk, hanem az egész népgazdaság immunitását a fellazításra irányuló törekvé­sekkel szemben. A gazdasági vezetőnek különösen éber­nek kell lennie akkor, ami­kor a partnerek a külkeres­kedelmi ügyletekkel kapcso­latban információs igényt tá­masztanak. A piackutatáshoz és a fellazításhoz szükséges informálódás között éles ha­tárt kell vonni. A fejlett tő­kés országok ugyanis igen széles körű információs igényt támasztanak. Vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely nincs ösz- szefüggésben a szóban forgó külkereskedelmi szállítással, hanem népgazdaságunk ér­zékeny pontjainak kifürké- szésére irányul. Zavart okozni a tárgyalás előtt A fellazításra törekvő, fel­lett tőkés országbeli partne­rek igen jól ismerik a gaz­daságirányítási rendszernek a külkereskedelemre vonat­kozó szabályait. Csodálatra méltó szakértelemmel érvel­nek, amikor arról van szó. hogy e szabályok mit bizto­sítanak a termelő vállalatok­nak a nemzetközi munka- megosztásba való bekapcso­lódáshoz, illetőleg export­import ügyleteik lebonyolí­tásához. Buzgalmuk termé­szetesen oda. tendál, hogy a tárgyaláson a külkereskede­lem szakembere ne legyen •leien. Csak a külkereskedel­mi ügyletekben kevésbé jár­tas dolgozó, aki nem ismeri a Tellazitasi taktika módsze­reit. Ezért mindenkor meg­felelően felkészült személy közreműködését kell biztosí­tania. Óvakodni kell attól, hogy személyi kérdések a fejlett- tőkés országokból származó partnerek tudomására jussa­nak. Az így nyert informá­ciók is segítséget adhatnak számukra, hogy kitapogassák a vállalat, sót az egész iparág gyenge pontjait. A személyi ellentétekkel kapcsolatos in­formációk alapján nem lebe­csülendő pszichológiai felké­szültséggel szervezik akciói­kat. Ezek rendszerint közve­tett lélektani akciók, és az adott ügylet szempontjából, kulcsfontosságú személy el­len irányulnak. Cél: a dön­tő tárgyalások előtt vihart kavarni az Illető körül. A tárgyalás előtt kibillenteni lelki egyensúlyából, aminek leghatásosabb eszköze, ha fe­lettese a tárgyalást közvet­lenül megelőzően raporlra rendeli 'egészen más ügyben. A tárgyalás utón dekoncent- ráltságot idézni elő a szak­embereknél, nehogy friss be­nyomásai alapján vonhassa le a fontos külkereskedelmi tárgyalás tanulságait. (Igen hatásos eszköz erre a tárgy­hév; szombat délutánjára idő­zített egészen más témájú értekezlet.) A fellazítók mindent közvetett módsze­rekkel, láthatatlanul, a szo­cializmus hű embereivel hajtatják végre — és mód­juk is adódik rá, ha a sze­mélyi kérdéseket ismerik. A jó gazdasági vezető nem ül fel az ilyen mesterkedések­nek, és óvja az üzemi klímát ' a felesleges „viharoktól”. Kidolgozott stratégia Ezeken kívül számos lehe­tősége van még a gazdasági fellazításnak. A GATT sza­bályaival való manőverezés­től addig, hogy nyugati part­nereink a határköltségekkel kapcsolatos számításokra számszakilag egyébként használható módszerekkel „segítik” szakembereinket. Közben azonban agitációt folytatnak arról, hogy a marxi munkaérték-elmélelet a határhaszon-elmélettel vol­na célszerű helyettesíteni. E rengeteg veszély köze­pette nagy szükség van te­hát a gazdasági vezető éber­ségére, de semmi esetre sem törekedhet arra, hogy a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal való kapcsolatokat szűkítse, fékezze, mégha ezek a kapcsolatok magukban rej­tik a gazdasági fellazítás tö­rekvéseit is. Ezzel szemben kidolgozott stratégiájának és taktikájának kell lennie! (E sorok írója az importpiacok széthúzásának klasszikus pél­dáját látta megyénkben, a BVK importpolitikájában.) A szocialista gazdasági veze­tőt olykor nem könnyű hely­zetében lelkesítsék Lenin szavai: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármely el­lenséges kormány vagy osz­tály óhaja, akarata és elha­tározása — az általános vi­lággazdasági viszonyok, ame­lyek kényszerítik őket, hogy a. velünk való kapcsolatok­nak erre az útjára lépjenek.” Or. Nagy István A Eredményes esztendő volt Közgyűlés S*útitokon A Putnok és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet a napokban tartotta meg az 1969. évi zárszámadó közgyűlését. A küldöttek előtt Horváth László elnök különösen ered­ményes, sok munkával teli, de annál több sikerrel járó esztendőről adhatott számot. 10 milliós vagyon Csak néhányat a legjellem­zőbb számok közül: a szövet­kezet részjegyalapja az esz­tendő végén mintegy 350 ezer forint volt, a kiskereskedel­mi forgalom pedig a terve­zett 29 és fél millióval szem­ben 31 és fél millió forint volt, míg a vendéglátó egy­ség a 9 és fél milliós tervet több mint tízmillióra teljesí­tette. Ipari termelési tervük 3 millió 300 ezer forint volt, s ezt csaknem négymillióra teljesítették. A jó gazdálko­dás eredményeként a szövet­kezet vagyona az év végén meghaladta a 10 millió forin­tot. Éj uzlelliázak A fent felsorolt számok is — melyekről Juhász Imre putuoki levelezőnk számolt be szerkesztőségünknek — bizonyítják, hogy a szövet­kezet élt azokkal a lehetősé­gekkel, melyeket a gazda­ságirányítás rendszere nyújt. Igyekeztek a lakossági igé­nyeket a legmesszebbmenőb­ben kielégíteni. De koránt­sem volna teljes a kép, ha csak a gazdálkodás ered­ményeit sorolnánk fel. A szövetkezet vezetősége gon­dolt a körzethez tartozó köz­ségek boltegységeinele fel­újítására, korszerűsítésére is. A múlt évben Dubicsányban egy szép, minden igényt ki­elégítő üzletházat építettek Sajónémetiben egy vegyes­boltot tettek tető alá. Put.no- kon meg): ózdi ék az új ABC- áruház építését és egy új sü­tőüzem létrehozását. A tata­rozásokra több mint egy mil­liót költöttek. Eredményes numkaverseiiy A múlt évi munka során gyakran tapasztalhattuk azt a lendítő erőt. amelyet a ha­zánk felszabadulása tisztele­tére és a Lenin-centenárium alkalmával indított munka­verseny adott. Versenyeztek egymással a különböző egy­ségek dolgozói is, és eredmé­nyeik, munkájuk elismerése a közgyűlési beszámolóban is hangot kapott. Az ünnepé­lyes közgyűlés során is több új javaslat hangzott el a szövetkezet munkájának to­vábbfejlesztésére. világpiaci ár egy adott időpontban a nemzetközi ke­reskedelemben eladott, vagy vett áruért általánosság­ban fizetett ár. Ezt szűkebb, vagy tágabb értelemben is érthetjük. Szűkebb értelemben a világpiaci ár a nagy tö­megben előírt szabványoknak megfelelően, központosított piacokon — tőzsdéken — egy adott időpontban eladott áruk­nak az átlagára. Ezek az áruk különféle fémek, mezőgazdasá­gi termékek, fűszeráruk és élvezeti cikkek lehetnek. Áruk a tőzsdéken, tehát olyan központi „piacon” alakul ki, ahol eze­ket adják és veszik. Az ár alakulásában a keresletnek és a kínálatnak van meghatározó szerepe. Tágabb értelemben a. világpiaci árak általában a külkeres­kedelmi árak. Tehát nemcsak nagy tömegben és a központo­sított piacokon adás-vétel tárgyát képező terméknek alakul ki a világpiaci ára. hanem minden külföldi eladásra szárít terméknek. így a gépeknek, járműveknek, műszereknek, ru házati cikkeknek, kész élelmiszereknek és így tovább. Itt nem a tőzsde játssza a központi szerepet, hanem az eladó és a vevő. Az eladó igyekszik magas árat elérni, a vevő viszont más adásvételi ügyletekre hivatkozva, igyekszik az árat csökkenteni. A szocialista országok egymás közötti kereskedelmükben figyelembe veszik a tőkés világpiaci árakat, de nem biztosíta­ná gazdaságuk egyenletes és megtervezett fejlődését, ha min­dig ehhez igazodnának és állandóan követnék a tőkés világ­piaci árak mozgását. Ezért kiszűrik, leszámítják a: ármozgá­sokat és hosszabb időre változatlan árakat alkalmaznak. E z a módszer lényegében átmenetinek tekinthető. A tő­kés világpiaci árakban ugyanis sokféle tényező játszik közre, és elsősorban a tőkés országok közötti viszonyo­kat, erővonulatokat mutatja. A szocialista országok között mások a termelési erőviszonyok, más értékviszony alakult ki. s ezért a közöttük létrejött áruforgalomban ennek kell tük­röződnie. Ez azonban nem egyszerű. Hiszen a tőkések kö­zött a kereslet és a kinálat szabad játékának nagy szercne. van, s végső soron a piacon alakul ki az ár. A szocialista őré szagok között a terveknek van nagy szerepe és a kereslet-kí­nálat. megfelelő állami eszközökkel szabályozott. Ezen túl­menően a szocialista országokban fel kell mérni, hogy tény­legesen mennyibe kerülnek nemcsak egy-egv országban ter­melt cikkeit, hanem a többi szocialista országban termelt valamennyi azonos cikk is, s ezek alapján kell a mag felelő árakat képezni. Az ÉT EX felajánlása 3milliós árengedmény Csökkennek a bélésanyagok és egyes importtermékek árai Borsodban — elsősorban a KPVDSZ megyei Bizottságá­nak kezdeményezésére —■ újszerű elgondolások tapasz­talhatók: Lényege: nagyobb áruválasztékot, olcsóbb árut biztosítani elsősorban a kis keresetű dolgozók részére. A kezdeményezés nyomán most ismét örvendetes eseményről adhatunk hírt. Boros György, az fiszakmagyaror- szági Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója ezt közölte mun­katársunkkal : — A vállalat párt- és szak- szervezeti bizottságával és dolgozóival elhatároztuk, hogy ebben az évben mirlt- egy 20 millió forint értékű ruházati cikk árát csökkent­Javul az építőgép-ellátás A Gazdasági Bizottság foglalkozott az építőipar gyors ütemű fejlesztésével összefüggő fontos gépesítési feladattal, a gép- és alkat­részbeszerzés fejlesztésével. Határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az építés­ügyi ágazat vállalatainak, kisipari szövetkezeteinek és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek építőipari közös vállalkozásainak koordinált ellátására gondoskodjon egy építőipari gép- és alkatrész­kereskedelmi szervezet fel­állításáról. Mint; a minisztériumban elmondták, az ágazati gép­es alkatrész-kereskedelmi szervezetet az Építőipari Gé­pesítő Vállalatnál állítják fel. Ellátják megfelelő anyagi alappal is, hogy ne csak a gépek, eszközök beszerzésé­ről és forgalmazásáról, ha­nem a készletezésről is gon­doskodjon és vállalhassa az ezzel járó kockázatot. A kül­földi gépele beszerzésének szakmai problémáit is ren­dezik. A minisztérium ugyan­is kötelezővé teszi, hogy az importgéprendelések a szak­IVyi&siíor Gyöpgy-díj A Tanácsköztársaság föld­művelésügyi földbiztosáról. Nyisztor Györgyről nevez­ték el azt a díjat, amelyet a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter most ala­pított a felügyelete alatt álló felsőoktatási intézmények számára, A tízezer forintos dijat évente osztják ki azok­ban az intézményekben, ahol a legeredményesebben tevé­kenykednek a hallgatók a tudományos diákköri munká­ban. A díjat első ízben az idén április 4-e alkalmából adják majd át. mailag legjobban tájékozott ágazati gépkereskedelmi szervezeten át jussanak el a külkereskedelmi vállalatok­hoz. Ezzel a megoldással az építőipari vállalatok részle­tesebb, megbízhatóbb műsza­ki értesüléseket kaphatnak a külföldi gépekről, ugyan­akkor jobban érvényesülhet­nek a géptípusok csökkenté­sét, a szocialista gépimport növelését és az alkatrészel­látás megkönnyítését célzó törekvések. A Gazdasági Bizottság ha­tározatára máris megkezdő­dött a piackutatás a vállala­tok 1971—72. évi gépbeszer­zési igényeinek felmérésére, összehangolására. Sürgős a munka, mert az igénylést hamarosan át keil adni a külkereskedelemnek, hogy előkészíthessék a nemzetközi gépbeszerzések államközi megállapodásainak szerződé­seit, jük tartósan, és leszállítjuk egyes cikkek ágait így 3 millió forint nyereségről mondunk la Ezek a cikkek elsősor­ban a kis keresető dolgo­zókat érintik. Az árleszállítást, árcsökke­nést pamutárunál, konfek­ciókban, egyes méteráruk­ban eszközöljük. A kedvez­mények márciustól éreztetik hatásukat. Ez nem jelenti minden ter­mék árának csökkentését. Némely termelőüzem ma is monopolhelyzetben van és ez kihat az árak alakulására. Számolni lehet egyes termé­kek anyagárának növekedé­sére is. Az igazgató elmondotta hogy a jövő héten a textil-; nagykereskedelmi vállalatok országos értekezletet tarta­nak, s megvitatják, mely ter­mékeknél lehet 1970-ben tartós árleszállítást vég­rehajtani. Kívánatos lenne, ha a kezde­ményezéshez — sok borsodi tanácsi vállalathoz, szövet­kezethez hasonlóan — a mo­nopolhelyzctben levő üze­mek is csatlakoznának. Gon­dolunk itt például a hazat pamutszövő gyárra, a Május 1. Ruhagyárra, és a Debre­ceni Ruhagyárra. Tájékoztatást kaptunk ró­la, hogy a pénzügyminiszter rendeleté alapján műselyem­nél, ruházati kellékszövetek­nél csökkent az adókulcs. Ennek kihatásaként a bé­lésanyagok ára átlagosan 25 százalékkal csökkent. A bélésselycm 106 forintos árát 65 forintra, az újjabélés méterenkénti árát 53-ról 33,50-re csökkentették. Je­lentős árváltozás van az im­portcikkeknél is. Az 565 fo­rinton forgalomba hozott an­gol szövet árát 510 forintra csökken telték. Az I960 forin­tos áron forgalomba hozott NDK Prímát szőnyeg árát 300 forinttal, az 1340 forint­ért árusított Saphir boucló árát 230 forinttal, a 103 fo­rintos fésűs műszál női szö­vet árát 18 forinttal csökken­tették. A Budapest ágy-, és asztalterítő garnitúránál 97 forint, a Macedónnál 118 fo­rint a garnitúránként]' ár- csökkentés. (cs. b.) «• Ünnepélyesen kezdődik a nagy beruházás Ozdon A közelmúltban hírt ad­tunk róla, hogy a Gazdasági Bizottság jóváhagyta az Ózdi Kohászati Üzemek 2 milliárd forintos beruházási javasla­tát A nagy összegből — ha­zánkban elsőként — kis mé­retű buga gyártására alkal­mas folyamatos acélöntőmű­vel, valamint új drót- és rúdhengersorokat építenek. A nagy beruházás még ebben az évben megkez­dődik, s a tervek szerint hat év alatt befejeződik. A gazdasági jelentőségét ér­zékelteti, hogy további hat év alatt a 2 milliárd forintos befektetés a vállalat nyere­ségéből megtérül. Még alig telt el egy hónap a Gazdasági Bizottság dönté­sé óta, az Ózdi Kohászati Üzemekben máris számos bel- és külföldi vállalattal tárgyaltak a beruházás meg­valósítása, illetve kivitelezé­se érdekében. Február 27-én délelőtt II órakor Ózdon a Pártok- tatók Haza tükörtermé­ben kerül sor a fejlesz­tési kölcsönszerződés megkötésére. Ízen részt vesznek a tesl- vérvállalatok, bel- és külföldi kivitelező vállalatok képvi­selői is. A fejlesztési köl­csönszerződés ünnepélyes megkötése tulajdonképpen a nagy beruházás, a munka megkezdését jelképezi. Griaságpoliiai kislexikon A világpiaci ár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom