Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Péntek, 1970. február 20. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A vasút szállítási gondjairól Beszélgetés Bodnár Józseffel, a miskolci vasúit igazgatóság forgalmi osztályának vezetőjével Kiállítás, vitakör, pinceklub jól dolgozó alapszervezet a TVK-ban A tr’iveit napjainkban át- vaum- alakulóban, fejlődésben van. A vasúi tech­nikailag is korszerűbb, gyor­sabb, biztonságosabb lesz. Sajnos, ma még problémán- kai, nehézségekkel küzd. Egyik legsúlyosabb gondjuk most a szállíttató vállalatok .kocsiigényeinek kielégítése, éjem mindig tudják biztosíta­ni a vállalatok részére a szükséges kocsimennyiséget, ezért néha femnakadások van­nak a folyamatos szállítás­ban. — Miért kevés a kocsi? — kérdeztük Bodnár Józsefet, a miskolci vasútigazgatóság .forgalmi osztályának vezető­jét. — A kocsihiány — az el­múlt évhez hasonlóan — nemcsak megyénk területén erezhető. Átmeneti nehézsé­get. okoz minden nagyobb ra­kodó vállalatnak. A miskolci vasútigazgatóság az or„/ág egyik legerősebben iparosított területén fekszik. Az itt fel­adott áruk állandó jellegű, magas színvonalú szállítást igényelnek. — Területünkön a megra­kott kocsik száma jóval több, ínint az érkező, a kirakandó kocsiké. Egyes üzemek, pél­dául a Tiszai Vegyikombinát, a Lenin Kohászati Művek, a Sajószentpéteri Üveggyár, a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű termelése viszont növeke­dett Ezért igazgatóságunk kocsikiegészítésre szorult. Au elmúlt évben kaptunk ugyan kocsikat a szomszédos igaz­gatóságtól, de sajnos, ez is kevésnek bizonyult. Igazgatóságunk a kocsiellá­tásban nem önellátó. A ra­kodáshoz szükséges üres ko­csik egy részét más vasút- igazgatóságok területéről kapjuk, azonban nem érkezik olyan mennyiség, hogy a vál­lalatok megrendeléseit teljes mértékben fedezni tudjuk. A másik: a vasúti kocsigazdál­kodás centrális. A kocsik el­osztása központosán, a vasúti főosztály 8. B. osztálya révén történik. A vasúti főosztály és a tárcaközi operatív bizott­ság dönt a rendelkezésre álló kocsik elosztásában. A mindenkori a a sa~ gi és szállítási igények fi­gyelembevételével határoz­zák meg a szükséges kocsi- mennyiséget, és azok „kiállí­tását”. Nekünk elsősorban ezeknek a követelményeknek kell eleget tenni, mert az osz­tályozott (kiemelt) áruk so­ron kívüli elszállításához fon­tos népgazdasági érdek fűző­dik. — Miért több a késve ki­rakott kocsik száma? Gazdaságirányítási rend­szerünk megváltoztatta kül­kereskedelmünk politikáját is. Ez kezdvezően befolyásol­ta a vállalatok exportszállí­tását. Ez a tény új erőpróba elé állította a vasutat. Egyre több fedett kocsi került kül­földre, melyeknek visszatéré­se elhúzódott, és arra az idő­re kiestek a hazai forgalom­ból. A jelenlegi szállítási fel­adatokat növelte még az el­múlt évi gazdag mezőgazda- sági termés is. Például a ga­bona szállítása nem fejező­dött be év végére — mint az előző években —, hanem je­lenleg is tart. Ráadásul a tél is fokozza a gondokat. A kedvezőtlen útviszonyok mi­att a közúti közlekedés lelas­sul, sokszor napokra megbé­nul. Ezért erre az időre a vasútra hárul olyan egyéb áruk elszállítása is, amelye­ket rendes körülmények kö­zött a közúti fuvarozás bo­nyolít. le. — Egy Igen fontos ténye­ző még, ami sürgős megol­dásra vár — mondja Bodnár József —, a kocsikirakások gyorsítása. Ma már az ország egész területén általánossá vált. az ötnapos munkahét. Ennek következtében a szom­bat-vasárnapi rakodás szinte minimálisra csökkent Ki­használatlanul, üresen állnak a vagonok. De a rakotton ér­kezett kocsik is az állomáso­kon vesztegelnek, mert nincs rakodómunkás. Ennek követ­kezménye, hogy az elmúlt év­ben nőtt a késve kirakott ko­csik száma. Ez a tényező or­szágosan is lassítja a2 elegy- mozgast. — Lehet-e segíteni a szállí­tási gondokon? Az elkövetke­ző negyedévben várható-e javulás ? ____ A vezetősége / I VclSUl már foglal. kozik ezekkel a problémák­kal. Igazgatóságunk a lehe­tőségekhez mérten, mindent elkövet a szállíttató vállala­tok kocsiigényeinek kielégí­tésére. Hogy csak egy példát említsek: a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészmű részére a miskolci rakodási főnökség ad embereket a négytengelyes vasúti kocsik megrakásához. Más vonatkozásban is igyek­szünk segíteni. A helyzet ja­vulása azonban a szállíttató vállalatoktól is függ. Közösen kell új megoldásokat és le­hetőségeket keresni. A Tiszai Vegyikombinát karbamid üzemének KISZ- alapszervezete nagyban hoz­zájárult, hogy az üzem túl­teljesítette termelési tervéi. A fiatalok az új évben to­vább akarják fokozni az el­ért eredményt. Ez csak a KISZ-esek és nem KISZ-es fiatalok közötti jó kapcsolat, kollektív szellem kialakítá­sával lehetséges. A jó kap­csolat már megvan. Mi bi­zonyíthatná jobban, mint az, hogy a brigádok, amelyek­ben az üzem fiatal szakmun­kásai dolgoznak, az elmúlt években háromszor, sőt, négyszer nyerték el a szo­cialista címet. Tavaly pedig 1260 óra társadalmi munkát végeztek közösen. Dús program A KISZ-szervezet, amely helyes irányításával hozzájá­rult az eddigi eredmények­hez, erre az évre is dús prog­ramot dolgozott ki. Elsőren­dű íeladatnak tartja a fiata­lok politikai oktatását. Ezért marxista vitakört szerveztek, ahol napjaink politikai hely­zetéről tájékoztatják az ér­deklődőket és az ezzel kap­csolatos kérdésekről vitáz­nak. Készülnek hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lója és a Lenin-centenárium méltó megünneplésére is. A kél nagy évforduló alkalmá­ból gazdag kiállítást rendez­nek, ünnepélyes taggyűlést tartanak ötletes műsorral összekötve. Felkeresik a kö­zeli falvakban élő veteráno­kat, hogy erre az alkalomra magnószalagra gyűjtsék az idős emberek visszaemléke­zéseit. Elvállalták a Súgván Endre úttörőszervezet patro- nálását, s ennek különös gonddal tesznek eleget. Dédelgetett vágyak A kikapcsolódásról, szóra­kozásiéi is gondoskodnak. Közös kirándulásokon, mozi­látogatásokon es táncrendem- vényeken kívül a tavasszal, nagyarányú sportmozgalmat indítanak. Dédelgetett vá­gyuk egy pinceklub létrehe- zása. Szeretnék életüket még mozgalmasabbá tenni. így született meg az az ötlet, hogy a városban egy pince­klubot létesítenek. Az enge­délyt már meg is kapták, a helyiséget az egészségház pincéjében jelölték ki. A gaz­dasági vezetők anyagi támo­gatásukról biztosították az alapszervezetet. Mint mond ták, ezt a klubot nemcsak táncrendezvényekre használ­ják majd, hanem érdekes té­májú TIT-előadásokat is sze­retnének rendezni. Már most tárgyalnak róla a TIT veze­tőivel. Németh József csúcstitkár véleménye szerint a TVK te­rületén dolgozó hat alapszer­vezet közül itt található a legtöbb aktív fiatal, akik mindig valami újjal, ötletes dologgal igyekeznek gazdagí­tani a programot. Albert Judit Minlakészftő napok Megkezdődtek a Lenin Kohászati Művek alapítása 200. évfordulójának ün­nepségsorozatba beilleszke­dő III. diósgyőri mintakészí­tő napok. Az ország valamennyi je­lentős öntödei és acélgyártó vállalata képviselteti magát. A 200 éves diósgyőri kohá­szat vas- és acélöntésének megindításáról Zoltán Endre, a dokumentációs osztály ve­zetője tartott nagy sikerű előadást. Ezután került sor a hivatalos programra. A mintaszámozás szükségessé­ge az öntödékben címmel, majd A nagyméretű acélönt­vény mintáinak kiviteli kö­vetelményeiről hangzott el előadás. Az előadásokat hosszan tartó vita követte. A második napi program­ban szerepel a nagyméretű öntvények mintáinak, készí­tési technológiájának bemu­tatása a Lenin Kohászati Művek mintakészítő üzemé­ben. Ezután a vendégek megte­kintik a kohászati múzeumot és az őskohót. javulnak vételi lehetősének A Dunántúlon Is javulnak a televíziós vételi lehetőségek. Képűnkön: a soproni új tv-íorony a Károly-begycn. Vádolnak a szőlőtőkék Segítséget várnak a kerttulajdonosok SS / Megyénkben mind több család mondhat magáénak kisebb-nagyobb földterüle­tet. A sok tízezer házikert­nek, kertszövetkezeti parcel­lának, a víkendház körüli kis parcellának szinte mindenütt néhány sornyi szőlőtőke, vagy 'legalább egy kis szőlőlugas a legnagyobb kincse. Tahin nincs is annál nagyobb öröm, mint a vendéget néhány fürt saját termésű csemegeszőlő­vel, vagy egy pohárka saját szüretelésű, szépen gyön­gyöző borral megkínálni. Garancia nélkül A házikertek szőlőtőkéi azonban nem minden büszke tulajdonos számára jelente­nek zavartalan örömet, és gondban vannak azok is, akik még csak mast készül­nek néhány tőkényi szőlő telepítéséhez. Us*vanis hosz- szú esztendők óta nincs megnyugtatóim megoldva e parányi telepítések szaporító­anyag-ellátása. Az elmúlt esztendőkben a házikertek- ben elültetett sok-sok szőlő­oltvány jelentős része meg­bízhatatlan forrásból szár­mazott. Az eladók nem tud­ták garantálni a fajtát, a minőséget. Azaz, sok esetben a „garancia” mit sem ért. A nagy keresletet kihasználó maszekok, akik sok esetben dugva árusították minőségi­leg ellenőrizetlen oltványai­kat, egy zsákból kielégítették a vevők minden igényét. Csak termőre forduláskor derült ki, hogy a csemege- szőlőnek vélt tőkén apró sze­mű furmint terem, s az eset­leg furmintként vásárolt sza­porítóanyag közönséges di­rektionná. Sok ilyen lugas, vagy tökesor vádolja a lelki- ismeretlen, zsákos „kereske­dőket”. Kielégítetlen igények Az általános szövetkezetek megpróbáltak minél több sza­porítóanyagot biztosítani, de minden igényt nem tudtak kielégíteni. De sok esetben ezen, a rendes úton is kevés­bé értékes oltványok kerül­tek a házikertekbe. Hiszen az oltványtelepek jó minősé­gű szaporítóanyagára szüksé­gük volt a nagyüzemi telepí­téseknek, ez ment exportra is, az újsütetű „szőlősgazdák­nak” pedig maradt a silánya. JavuS-e az ellátás? Még a télben járunk, de a tavaszra, a telepítések köze­ledő Idejére gondolva, már több felől jelezték, hogy az idén is sok kertben szeretné­nek szőlőt ültetni, foghíjas sorokat pótolni. Es e jelzé­sekkel együtt elhangzik az a kérdés is, vajon javul-e az idén a szaporítóanyag-ellá­tás?! Szeretnénk ezt a kér dóst továbbítani az Ültet­vénytervező Vállalathoz. Az idén talán már remélhetnek tőlük segítséget a kerttulaj­donosok. Az oltványtermelés 2öme e vállalat kezében van A nagyüzemi szőlőtelepítések üteme némileg csökkent megyénkben, így talán lehe­tőséget teremthetnének rá hogy fajta és minőségi ga­ranciával ellátott szaporító­anyagot juttassanak mos már a kerttulajdonosoknak is (P. s.) Segítség egy nagy családnak Hosszabb cikkben számol­tunk be a közelmúltban arról a szomorúságról, amely Gön­cön a Serke családra szakadt az édesapa elhunytéval. Ti­zenkét gyermekkel maradt özvegyen Serke Sándorné, közülük még csak kettő nagy­korú, így tíznek az eltartásá­ról, felneveléséről az édes­anyának kell gondoskodnia. A legnagyobb meghatott­sággal térünk vissza újra a gönci nagy család ügyére, mert cikkünk nyomán a sze­retetnek és a segítőkészség­nek olyan nagyszerű meg­nyilvánulásaival találkozha­tott Serke Sándomé, ami­lyenre szocialista társadal­munk már Borsodban is sok szép példát mutatott. Cik­künk megjelenése után ugyanis egymást követően jelentkeztek levélben, vág)’ személyesen egyes üzemelt vállalatok, intézmények, tes­tületek képviselői, és pénzzel, tcrmészctbenickkel siettek c család segítségére. Göncről a MÉK vezetősé­ge, majd Miskolcról a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Borsodi Szénbá­nyák igazgatósága és szak- szervezeti bizottsága, a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a Borsodi Állatfor- galmi és Húsipari Vállalat Vöröskereszt szervezete jut­tatta el értékes ajándékait a családnak. Igen kedves a BM Karhatalom KISZ-bizott.ságá- nak vállalkozása. Küldöttsé­gük megjelent a helyszíneli, felmérte a lakóházzal kapcsa- latos tennivalókat, és meg­ígérte: amint az időjárás en­gedi. kívül-belül teljesen rendbehozzák a gönci, házat Az özvegy és gyermekei kérésének teszünk eleget, amikor, ezúton tolmácsoljuk az őket támogató üzemek, vállalatok, testületek iránt megnyilvánuló hálájukat, s engedjék meg. hogy ehhez a magunk köszönetét is hozzá­tegyük. Mezőgazdaság, kereskedelem, építőipar Sokirányú ellenőrzés az újhelyi járásban A sátoraljaújhelyi járási és városi NEB 1969. évi mun­káját elemezte a közelmúlt­ban a járási tanács. Megál­lapították. hogy a bizottság a mezőgazdaság, a kereskede­lem és az építőipari főbb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását ellenőrizte rendszeresen, figyelemmel kí­sérte a lakosság életkörül­ményeinek alakulását, és minden alkalommal megvizs­gálta a bejelentéseket, pana­szokat. " A Népi Ellenőrzési Bizott­ság, az elmúlt évben elemez­te a tsz-ek szociális és kul­turális alapjainak felhaszná­lását Megállapították, hogy az alap lényegesen nőtt az elmúlt évihez képest, de nem használják fel elég ha­tékonyan. Ezen alap nagyobb lehetőséget ad a beteg és munkaképtelen tagok segíté­sére, támogatására. Ezzel a pénzügyi fedezettel fokozni kell az aktív keresők to­vábbképzését is, mert az a mezőgazdasági nagyüzem gyarapodását segíti. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a középiskolai diá­kok externátusi elhelyezése nem megfelelő. A szállásadók nem tesznek eleget vállalt .kötelezettségeiknek, az ese­tek többségében meg a mini­mális higiéniai és kulturális feltételeket sem biztosítják, Több esetben előfordult, hogy 8—10 diákot zsúfoltak össze egy üres szobában, és ezért ezer forintot kértek. * A Népi Ellenőrzési Bizott­ság megvizsgálta az elmúlt év során a járásban levő óvodák és napközi otthonolt tevékenységét is. Dicséretes, hogy a gazdálkodó szervek jelentős anyagi támogatást nyújtanak a területükön mű­ködő óvodáknak. Kiemelke­dik a páeini tsz és az olasz- liszkai hegyközség és tsz 40 ezer forintos, illetve 30 ezer forintos támogatása. Vannak olyan mezőgazdasági nagy­üzemek, amelyek alkalmazot­tat is biztosítanak az óvo­dáknak. Ennek ellenére nem mindegyik óvoda telel meg a követelményeknek, és sok esetben előfordul, hogy ke­vesebb az óvodai férőhely, mint az igény. Ez vonatko­zik a napközi otthonokra is. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság megállapításait az elmúlt év során az illetéke­sek figyelembe vették, és a lehetőségekhez képest in­tézkedtek. Takács Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom