Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Kedd, I97Ö. február 3. ESZAK-fViAGYARORSZÁG 3 Tudománypolitikán! u:=ilií irtás Erdey-Grúz Tibor A tudománypolitika rendkívül szétágazó tevékenység összefoglalója, az újat alkotó munka előmozdítója. A tudománypolitika egyaránt magában foglalja egyrészt a konkrét állami in tévedéseket, valamint elméleti és gyakorlati, továbbá egyéb tevékenységtípusok kapcsolataira vonatkozó elgondolásokat; másrészt közéleti magatartásra, tudományos-társadalmi viszonyokra, a tevékenységek tárgyainak és módijainak megítélésére vonatkozó elveket, és számos más lehetőséget, ami nem realizálható valamiféle állami intézkedéssel. A jelen és a jövő ku atása A tudománypolitikai jellegű állami intézkedések körébe tartozik például annak elhatározása, hogy a nemzeti jövedelemből mekkora hányad jusson kutatásra és műszaki fejlesztésre. Továbbmentjén el kell határozni, hogy az erre jutó anyagi keretek miként osztandók fel alapkutatásokra, alkalmazptt kutatásokra és a termelés közvetlen fejlesztése által igényelt alkotó tevékenységre. El kell dönteni azt is, milyen arányban jusson a kutatásra és fejlesztésre előirányzott eszközökből a különböző tudományágakra, illetve a különféle termelési ágakra. Ebbe a körbe tartozik annak elhatározása is, hogy a kutatás milyen arányban folyjék önálló kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken és üzemi laboratóriumokban; milyen módon történjék a kutatás terjedelmének, kapacitásának bővítése, eredményességének és hatékonyságának növelése. A tudománypolitika kormányintézkedésekkel megvalósítható részei közé tartozik a kutatás finanszírozásának egyszerűsítése, a kutatók anyagi érdekeltségének növelése, a kutatásirányítás korszerű, hatékony szervezetének kialakítása. Tudománypolitikai és ipar- politikai állami intézkedésekkel kerülhető el a tudományos autarkiára való törekvés. Az autarkia a tudománynak úgyszólván minden ágazatában olyan intenzív kutatómunkát l igényelne, amely messze meghaladná erőinket. A múltban ilyen irányú próbálkozások erőforrásaink szétforgácsolásához vezettek. Ezért körültekintő mérlegeléssel leéli eldönteni, milyen eredményeket vegyünk át külföldről, és milyen — erőforrásainkkal arányban álló — kutatásokat végezzünk el itthon. Utóbbiakra viszont megfelelő erőket kell összpontosítani. A tudománypolitikai irányelvek határozottan megállapítják. hogy a jövőben nagyobb arányban kell külföldi licenciákat vásárolni, mint eddig. Reform az Akadémián Állami intézkedéssel történt a tudománypolitika felső irányítására hivatott Tudománypolitikai Bizottság létrehozása, amelyben az illetékes miniszterelnök-helyettes vezetésével a kutatásban leginkább érdekelt, országos főhatóságok vezetői tevékenykednek. Tudományos testületek által előkészített, és a kormány, valamint az Elnöki Tanács által elhatározott intézkedés a Magvar Tudományos Akadémia reformja. A reform a tudomány megnövekedett társadalmi jelentőségének és az eddigi tapasztalatok figyelembevételével átalakítja az Akadémia belső szervezetét. Az új szervezet egyrészt az eddiginél jobban lehetővé teszi, hogy az Akadémia tudományos testületéinek állásfoglalásai, megítélései országszerte is kellően befolyásolják a kutatási tevékenységet.. Másrészt viszont az Akadémia saját kutatóintézeteinek igazgatása hatékonyabbá, korszerűbbé, egyben egyszerűbbé is válik anélkül, hogy az intézetek jól értelmezett önállósága csorbát szenvedne. Egyike a következő időszak legfontosabb tudomány- politikai teendőinek a mintegy 1985-ig terjedő másfél évtizedre vonatkozó országos távlati kutatási terv kidolgozása. Ez — a dolgok természete szerint — nem a régi értelemben vett, utasításszerű intézkedés lesz, hanem azon országos jelentőségű feladatok fő vonalainak kitűzése, amelyek sok intézmény együttműködését igénylik. A jövőt nem lehet biztosan előre látni, bizonyos valószínűséggel azonban következtetni lehet rá. A jelenlegi helyzet felmérése alapján, a fejlődés és az egyéb változások törvényeinek ismeretében bizonyos tudományos következtetéseket lehet tenni a jövőre. A tudományágak fejlődésére, valamint a gazdasági-műszaki viszonyok alakulására szintén kidolgozhatok prognózisok. Az ilyen prognózisok — a meteorológiaiakhoz hasonlóan — persze, nem abszolút megbízható leírásai a jövőnek, mégis jelentősen hozzájárulnak, hogy a haladást minél jobban szolgáló terveket dolgozzunk ki, tudomásul véve, hogy e tervek szerinti tevékenység bizonyos kockázatot is rejt magában. E körülményele egyben arra is figyelmeztetnek, hogy a prognózisokat és a távlati terveket szinte folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és az újabb tapasztalatok, valamint elméleti ismeretek tekintetébe vételével „karban kell tartani'’ őket. Amire nincs paragrafus A tudománypolitikai irányelveknek számos olyan vonatkozása is van, sok olyan kérdésben Is adnak tájékoztatást, értékelést, amelyek nem önthetők konkrét állami intézkedések alakjába. Nagyban segítenek azonban a nézetek és a cselekedetek megítélésében, Irányt mutatnak a haladást leginkább támogató magatartás és tevékenység kialakításában. Ilyenek a tudomány szabadságára, a tudományos élet de- inokratizmusának növelésére, a kutatási eredmények objektív értékelésének kidolgozására, a vitaszellem növelésére és a vita általi megbélyegzés elleni, valamint a tudományos monopóliumok elleni küzdelemre, a jóhiszemű tudományos tévedések megítélésére, a marxizmus egységére és a tudományos igazság megközelítésének különféle lehetőségeire, valamint módjaira, a társadalom- tudományok és a napi politika viszonyára, a kutatók szakmai és ideológiai fejlődésének segítésére, az alkotó szellem kibontakozásának, érvényesülésének előmozdítására, és még sok egyébre vonatkozó megállapításai. Ezek jelentőségét nem csökkenti, hogy nem mutatkozhatnak meg paragrafusokba rendezett határozatokként. Sőt, ellenkezőleg, hatókörüket növeli, hogy a tudományos élet úgyszólván minden területén befolyásolják gondolkodásunkat, szándékainkat, tevékenységünk alakulását, valamint a dolgok megítélését. Általános vagy építészmérnököt tervezői munkakörbe azonnal felveszünk , Lakást biztosítunk, tüzetes megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban az Ozdvidéki Szénbányák személyzeti osztályán. Putnok, telefon; 85. így látja a miniszt A bányász sem ad|a - bányásznak a fiát? A közelmúltban, amikor Borsod megyébe látogatott a nehézipari miniszter, egy kérdésre válaszolva, kissé aggasztónak ítélte országosan is a bányászutánpótlás helyzetét. Mindjárt hozzá is tette, hogy ez a kérdés Borsod megyében még élesebben vetődik fel, mint másütt. Megjegyezte mellesleg, hogy olyasmit hallott, miszerint egyetlen bányász adta váj áripari tanulónak a múlt év őszén a fiút ebben a, szénmedencében. Persze nem is ez a baj, hanem inkább az, hogy manapság nincs elég jelentkező erre az igen fontos és szép szakma elsajátítására. Ennek a jelenségnek száKépek a hőerőműből Három kéményből bodor füstöt eregetve, megállás nélkül pipál a Borsodi Hőerőmű, Naponta hat—hat és fél ezer tonna szenet fal fel 10 kazánjának örökké éhes gyomra. A hőerőmű nagy mennyiségű vizet „iszik”. Érthető, hiszen kell a „hőgyártáshoz”, a kazánok, gépek hűtéséhez, s a távfűtéshez. A vizet a Boldvából nyerik. Kaviccsal telt reaktorokon engedik át, állandóan vegyelemzik, s ennek alapján adagolják hozzá a mésztejet. (1. képünk.) Az első pillantásra rakétakilövő egység benyomását kelti. Pedig nem katonai objektumban vagyunk, hanem a hőerőmű sótalanító üzemében. (2. képünk.) Előre megkapott prog- Yamozás szerint automatikusan működnek a képen is látható pneumatikus tolózárak. Foto: Sz. Gy, mos karos következménye van. Hogy csak egyet említsünk ezek közül, olyan jól képzett, idős vájárokat kell például szállítási munkára alkalmazni, akiknek a szakértelmét másütt, a termelő munkahelyeken jobban lehetne gyümölcsöztetni. Ennek a szakmának az „elöregedése” azonban abszolút értelemben káros leginkább; már most, nehéz helyzetben vannak a bányák az utánpótlást illetően. A kedvezőtlen helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy az aknák koncentrációja, a gazdaságtalanul üzemelő bányák bezárása miatt nagyobb volumenű létszám- csökkentésre került, sor. Ezt a folyamatot a sajtó több esetben eltúlozva, olyan hangulatot teremtett, miszerint a bányászatnak, konkrétan a szénbányászatnak nincs jövője hazánkban, különösen, a viszonylag kisebb kalória- tartalmú barnaszénnel rendelkező Borsod megyében. V ilágos ma már, hogy ez nem igaz. A Borsodi Szénbányák eredményei, a tények tanúsítják, hogy a bányászatnak van perspektívája szűkebb hazánkban is. Ehhez azonban át kellett alakítani az egész termelés struktúráját, gazdaságossá kellett tenni a termelést. Ez maga után vonta és a jövőben még inkább kihangsúlyozza az egész bányászszakma megváltozását. A korszerű biztosítóberendezések, fejtögépek és szállító-, rakodóeszközök egyre képzettebb szakembereket követelnek. A vájár lassan elfelejti régi szerszámait, a fejszét, a csákányt, a lapátot. mivel munkája egyre inkább gépek kezeléséből áll. A koncentrált, gépesített nagyüzemi bányászkodás megszabadítja a vájárokat a nehéz fizikai munkától, a korszerű biztosítóberendezések pedig egyre jobb, veszélytelenebb munkakörülményeket teremtenek. Kiemelkedően jónak mondható a bányászokról való szociális gondoskodás; ma már mindenütt jól felszerelt, korszerű öltözők és fürdők, ebédlők, munkásszállások állnak a rendelkezésükre. A legfontosabbat az érvek végén említeném: a bányászok keresete, .anyagi és erkölcsi elismerése a munkásfizetés élvonalában van. , Ennek ellenére mégis igen kevés fiatal jelentkezik vájárnak. A perecesi 104. sz. Szakmunkásképző Intézetnek jelenleg 31 olyan harmadéves vájártanulója van, akik most fejezik be tanulmányaikat. A másodévesek száma már csak 22„ az elmúlt év őszén pedig alig-alig jelentkeztek erre a szakmára. Az elsőéves vájártanulók szánra 15 körül mozog. Ez a bizonytalan adat is jelzi, hogy kevesen maradnak meg közülük ebben a szakmában. Pedig a Borsodi Szénbányák évenként (>0, de később még több fiatal vájárt vár az intézettől. i zen a téren természetE: szerűen maguk a bányászok adhatnák a legtöbb segítséget. Ok tudják, mennyit változott a vájár munkája az elmúlt 5—10 esztendőben, mennyit változtak, javultak a munkakörülmények. Leginkább ők — akik visszanyerték biztonságérzetüket ebben a szakmában — tehetnének sokat a bányászutánpótlás helyzetének javításáén. A nehézipari miniszter azt is elmondotta, hogy aki élethivatásának tekinti a bányászatot, aki törzsgárda tag, aki valóban a bányából akar megélni, annak nincs oka aggodalomra a jövőt illetően. Az utánpótlásnál pedig meg kell találni azokat a legmegfelelőbb formákat — ösztöndíj, szerződéskötés stb. — amelyek útján ismét megfiatalodhat a bányászszakma. O. J. Magyarországon elsőként Elektroforetikus festéket gyárt a TVK Mint arról lapunkban beszámoltunk. tavaly nyáron a TVK vezetői, a CHEMOLIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat és az Intercooperation Rt. megbízottai fontos kereskedelmi tárgyalásokat folytattak. Az időközben létrejött megállapodás értelmében a Tiszai Vegyikombinát licencct vásárolt az elek- troforetiUus festékei; gyártására. A kombinát vezetői azért tartották célszerűnek megvásárlását, mert hazai előállítása hosszú és kiterjedt munkát követelt volna. Tehát a kész eljárást vették meg a Lesonal Werke nevű stuttgarti cégtől, melynek termékeit jelenleg Magyarországon használják. Ezt a festékféleséget elé szőr az amerikai autóiparban vezették be: autóalkatrészek, valamin i komplett gépkocsi karosszériák korrózióvédelmére. Európában néhány évvel ezelőtt jelent meg. — Az elektroforetikus festéket a járműiparon kívül a tömegcikkipar, a fotó- és villamossági cikkeket, háztartási gépeket gyártó cégek is használják — mondta érdek- lődésünlu-e Doktor Károly elvtárs, a lakkfesték- és műgyantagyár vezetője. — Rendkívül nagy előnye, hogy használatánál nincs szükség oldószerre és hígítóra, nem áll fenn tűzveszély sem és gépesíthető a íesiesi folyamat. Magyarországon a Dunai Vasműben és a Borsod- nádasdi Lemezgyárban alkalmaznak elektroforetikus festéket. Legutóbb a Jászberényi Hűtőgépgyár is bejelentette igényét. Ezt a terméket eddig a CHEMOLIMPEX Nyugat- Európából vásárolta. — Hol tart jelenleg a festékgyár az elektroforetikus festékek gyártásában? — kérdeztük a gyárvezetőt. — A nyugatnémet cégtől még a múlt évben megkaptuk a gyártási dokumentációt, majd ezt. követően a szakemberek a helyszínen tanulmányozták a festék gyártását és az alkalmazástechnikát. Megfelelő előkészületek után, január első felében — a Lesonal Werke cég szakembereinek jelenlétében — legyártottuk az első 5000 kilogramm eiektroforetikus festéket, amit a Dunai Vasműbe szállítottunk. A próba eredményesnek bizonyult, — S mivel fizet a TVK u licencevásárlúsért? — Az elektrofpretikus festékek hazai gyártásával lehetővé válik a devizakiadások csökkentése is. hiszen a külkereskedelem eddig az NSZK-ból vásárolta. A licenced! j kifizetése a TVK- ban termelt árukkal történik, azaz ellenértékként al- kyd-műgyantákat szállít a L*. sónál Werke cégnek.
