Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Vasárnap, 1970. február 1. eSZAK-MAGYARORSZÁG 11 Energetikai művezetői állás betöltésére villamos-, vagy gép­ipari technikumi végzettséggel é3 szakmai gyakorlattal rendelkező munkaerőt alkalmazunk. Jelent­kezni lehet: 15.-A.-Z. megyei Allalforgalmi és Húsipari Válla­lat, Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz­álait. Az l!>70—71-es tanévre 3 évi ta­nulóidővel húsipari szakmunkás­tanulókat szerződtet a B.-A.-Z. megyei Állatforgalini és Húsipari Vállalat. Részletes tájékozta ást a vállalat személyzeti és okta­tási vezetője ad. Miskolc, Vágó­híd u. 1G. sz. alatti vállalati központban. A TIGAz miskolci gázmű üzemegység felvételre keres munkaügyi csoportvezetői be­osztásba férfi munkavállalót. Fi­zetés megegyezés szerint. Gáz­kedvezményt biztosítunk. Je­lentkezni lehet Miskolc, József Attila u. 20. sz. alatt, az üzem­gazdasági osztályvezetőnél. Március hónapban megnyitásra kerülő \ í; vezetek-szerelési szak­üzletünkbe szakképzettséggel rendelkező bolti eladókat, vala­mint segédmunkásokat felve­szünk. Jelentkezni lehet: Mis­kolc és Vidéke ÁFÉSZ keres­kedelmi osztályán, Besenyői út 1. sz. alatt. Azonnali belépéssel felveszünk általános és vízépítő mérnököket és vízmüépítö technikusokat bu­dapesti és változó munkahelyekre, magas fizetéssel. 44 órás mun­kahét, minden héten szabad szombat. Jelentkezés személye­sen — önéletrajzzal: Vízügyi - Építő Vállalat, Budapest, I., Már­vány u. 1/c. Személyzeti osztály. Építészmérnököt, vagy felső­fokú technikust azonnali belé­pésre felvesz a Szerencsi Állami Gazdaság. Jelentkezés a köz­pontban, Szerencs, Rákóczi út DG. Miskolci lakás nem akadály. A 3. sz. AKÖV azonnali belé­péssel felvételre keres autóka­rosszéria-, vagy hegesztő-lakato­sokat külső szolgálatra, jó kere­seti lehetőséggel. Továbbá forgó­rakodó dömperkezelőket, „D” vizsgával rendelkező gépkocsi- vezetőket, autószerelőket, betaní­tott szerelőket, karosszérialaka­tosokat, miskolci telephellyel. Gépírót alkalmaz azonnal a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Jelentkezés munkaidő­ben. az intézet igazgatójánál. Gyakorlott munkaerők jelentke­zését várjuk. Kazincbarcika, Épí­tők útja 15—17. A Mályi Téglagyár felvesz erőátviteli szerelésben és kar­bantartásban gyakorlattal, ren­delkező 2 iö villanyszerelőt. 44 órás munkahét, üzemi étkezte­tést, munkásszállást, térítés el­lenében biztosítunk. A Duna-tiszaközi Talajjavító és Talajvédelmi V. sajószentpéteri irodája felvételre keres autóvil­lamossági szerelőket. Fizetés megegyezés szerint. Mezőgazda- sági gépek szerelésében járta­sak Sajószentpétcr, Kossuth u. 135. sz. alatt jelentkezzenek! Cipész szakmunkásokat felvesz a Sajószentpéteri Cipész Ktsz. A Cement- és Mészművek he- jőcsabai gyáia felvételre keres lakatos, hegesztő, vegy pari szakmunkásokat, férfi gépkeze­lőket és segédmunkásokat és ko­csirendezőt. Munkarend: 44 ór^s munkahét. Jelentkezni lehet: munkaügyi osztályunkon. Közgazdasági technikumi vég­zettségű adminisztratív dolgozót keres az Állami Biztosító ka­zincbarcikai kirendeltsége. (Le­hetőleg kazincbarcikai lakost.) Jelentkezés: Kazincbarcika, AB kirendeltségén, február 3-án. Érettségivel rendelkező bizto­sítási szervezőt keres külső munkára az Állami Biztosító óz­di járási fiókja. Jelentkezés: Ózd, Munkás u. A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács V. B. Gazdasági Osztálya állást hirdet megürese­dett kapusi állások betö tésére. Díjazás: a 116/1960, MŰM sz. ren­delet szerint. Jelentkezés: írás­ban, vagy személyesen, a me­gyei tanács vb. gazdasági osz­tályvezetőjénél, Miskolc, Tanács­ház tér 1. sz. alatt. Autódarura gk.-vezetőt azon­nali hatállyal alkalmazunk, bé­rezés kollektív szerződés szerint. Minden szombat szabad. l?m. Tanácsi Építőipari Vállalat. Je­lentkezni lehet a gépészeten, Miskolc, Üteg u. 3. Jogosítvánnyal rendelkező von­tatóvezetőt, ki rakodást is vé­gez, valamint vas-edény eladói szakképzettséggel rendelkező dolgozókat felvesz a Borsod— Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykor. Vállalat miskolci tele­pe, Miskolc, Vágóhíd u. 6. Je­lentkezés : telcpigazgatónál. Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező dolgozót — ki az ak­kumulátoros és Diesel-targoncák cgyenirányü villamos és motori­kus berendezéseiben nagy gya­korlattal rendelkezik —, felve­szünk. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés:- Borsod—Heves megyei Vas- és Műszaki Nagy­kor. Vállalat, Miskolc, Vágóhíd u. 6 Telepigazgatónál. Hálózati és autóvillamossági szerelőt keresünk. OFKFV északmagyarországi üzemvezető­sége, Miskolc, József A. u. 59. sz. Jelentkezés a gépészeti szak­osztályon. A miskolci Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet traktorosokat és számadó juhászt keres felvé­telre. Fizetés megegyezés sze­rint. Cím: Miskolc, Major u. 4. szám. A Csepeli Kerékpár- és Varró­gépgyár 44, ill. 42 órás munka­hétre, jó kereseti lehetőség mel­lett felvételre keres női, férfi segédmunkásokat, női, férfi gép­munkásokat, esztergályos, ma­rós, lakatos, fúrós, köszörűs, edző szakmunkásokat. Vidékiek­nek térítéses hazautazást, ked­vezményes étkeztetést biztosí­tunk. Munkásszállás van. Jelent­kezés: Csepel Vasmű II. sz. fel­vételi kapu. Réti elvtárs. Posta­cím: Bp., XXI., Csepeli Kerék­pár- és Varrógépgyár, munkaerő- gazdálkodás. Segédmunkást azonnali belé­péssel alkalmazunk. Fizetés meg­egyezés szerint. Tüzeléstechnikai Kutatóintézet. Miskolc-Egyeicni- város. Gépírni tutié, nyugdíjas admi­nisztrátort azonnal felvesz a miskolci Kilián Gimnázium. KANN FRICI MISKOLCON Labdarúgó, úszó, birkózó, játékvezető, edző... Sportember. Ez a kifejezés illik Kann Ferencre, az egy­kori területi és miskolci úszó­bajnokra, aki nemcsak úszott és vízilabdázott, hanem foci­zott és birkózott (területi baj­nokságot is nyert könnyű­súlyban), aztán labdarúgó edző és FIFA minősítésű já­tékvezető lett. 30 évi aktív játékvezetői tevékenységének jubileumára kitüntette a JT, ezenkívül a „testnevelés és sport kiváló dolgozója” lett. Eleiének egyik legnagyobb si­kere volt, hogy részt vett a párizsi olimpián. Igaz, csak a partról figyelte, társai ho­gyan győzik le az akkori nagy vízipólócsapatot, Ang­liát. négyszeri hosszabbítás után 7:6-ra. Váratlanul ért, amikor üsz- szefutottunk a Széchenyi ut­cán. Kiderült, hogy Ongán járt, de kihasználva az al­kalmat, végigsétált a főut­cán. Hiába no, innen indult Kann Ferenc — akit Miskol­con „Friciként” ismertek. A Vörös Rákban kezdett spor­tolni, focizott és úszott. Az­tán egyetemre került, Buda­pestre, azóta is a MAFC tag­ja — 57 éve. Itt nyerte első versenyeit, útja innen ívelt Párizsig. Az első versenyt 1909. augusztus 20-án nyerte, mint ifjúsági. Még arra is emlékezett Kann Ferenc, hogy Petőfi összes költemé­nyeit kapta tiszteletdíjként. „Már akkor nagy értékekért úsztunk” — mondta tréfásan. De megemlíti az újság a stafétában is. és a verseny utáni vízipóló-mérkőzés ka­pushőseként is. * Mi is az úszásnál marad­tunk. Bizony, alaposan el­porladt Miskolc úszósportja. Ahogy Kann Ferenc mesélte, az 1910-es évek elején mis­Kann Ferenc: — „F.nnck a fényképnek csak egy baja van, hogy nem ma készült." kolci úszók mutatták be a sportszerű úszást Egerben. A két várost ma már össze sem lehet hasonlítani; — Igen élénk volt annak idején Miskolc úszósportja. Női úszóink is kiválóak vol­tak. Az Erzsébet uszodában edzettünk, innen indultunk és a vidék legjobbjainak (Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Debrecen, Rákosliget) ellen­felei lettünk. Két-három év­vel ezelőtt láttam a Margit­szigeten miskolci vízilabda- csapatot. Meglepően jó ké­pességű pólósok voltak. Én a vezetés, a felkészítés hibáid- j nak tudom be, hogy nem tar­tanak előbbre. * Kevés olyan sokoldalú sportember van az ország­ban, mint Kann Ferenc. Le­het. hogy a fiatalok már nem is tudják a nevét. A sport­csillagok fénye is leáldozik. j Azok emlékezetében él, akik ! látták úszni, védeni, focizni, ; birkózni, akiket edzett, akik­nek mérkőzéseit vezette. A j Labdarúgás legutóbbi száma mint labdarúgót és játékve-1 zetőt mutatta be. Az Er und : Sie címú svájci lap nemrég | kért tőle fényképet, néhány sokoldalú sportolót kérdeztek meg (még nem jelent meg), mutatnak be ismét. — És mit csinál Ön mast? címmel. Az Észak-Magyarországnak egy mondatban válaszolt erre: „A MAFC szövetségi ügyeit in- J tézem és a labdarúeó-csapat, szaktanácsadója vagyok.” i Kann Frici tehát nem sza­kadt el a sporttól, Miskolctól sem, valószínű, hogy még eb- | ben az évben élménybeszá­molót tart Miskolcon. Nyitray Péter Megegyezett az FTC és a DVTK A DVTK előtt álló fontos feladatok miatt szükségessé vált Baumann Gáspár függet­lenített elnökhelyettes mellé, egy elnökhelyettes. A DVTK elnöksége, Papp Gazsi Imré­nek. az MTS Borsod megyei Tanács elnökének javaslatára Hörich Józsefet választotta meg társadalmi elnökhelyet­tesnek. * Véglegessé vált. hogy a Fe­rencváros barátságos mérkő­zést játszik a DVTK-val. feb­ruár 22-én, vasárnap 14 óra­kor Diósgyőrött. Az FTC hu­szas keretével érkezik majd Miskolcra. * Februárban totot bocsát ki a DVTK, amelyben többek között az első bajnoki meccsre pályára lépő diósgyőri 11 ösz- szeállítását kell eltalálni. A legtöbb találatot elértek kö­zötti jutalom például bérlet, a DVTK mérkőzéseire. B7elvétel A Miskolci Sportiskola ti— 9 éves gyermekek részére fel­vételt hirdet. 4 hónapos gyer­mek torna-tanfolyamára. Je­lentkezés február 3-án és 5- én, 18 órakor Robinson Gyu­la testnevelő tanárnál (Pa- lóczy utca 3.). DVTK pirosak-fehérek 4:2 (2:2) Bizony, alaposan megsár­gult az az 1913-as Miskolci Napló, amelynek sportrova­tában a következőket olvas­hatjuk: „a legszebb verseny volt a klasszikus 50 méteres gyorsxlszás, amelyben a már sok dicsőséget szerző miskol­ci úszó: Kann Ferenc, kifá­radva ugyan a stafétától, s egy előfutamtól még­is jó idő mellett győzel­met aratott. Ez a verseny tetszett a közönségnek leg­jobban, mert igazi küzdelmet látott. Bár az első hosszban félméter előnye volt úszónk­nak, a fordulóban elcsúszott, így csak remek finische hoz­ta meg a jól megérdemelt győzelmet. Valóságos extá­zisba. hozta a közönséget a finisch, úszónk derekasan küzdött, s tenyér szélesség­gel győzött.” A DVTK második edző- inérkőzésére több mint fél­ezer ember sereglett ki a Vörös Csillag pályára. A két csapat összeállítása. Pirosak: Serfőző — Kol- láth, Salamon, Sáfrány, Ma- thesz, Hajas, Udvarev, Fe­hér, Gsuhány, Földesi, Koj- sza. Fehérek: Benczé— Kovács, Herr, Török, Gál, Oláh, Vas.% Druzsin, Haffner. Sikora, Gass. Horváth, Fekete, Hajdú és Nemes lázasak, így nem ke­rült sor játékukra, A fehé­reik lőtték az első gólt, Haff­ner Vasshoz pörgetett, aki jobb szélről a kapu túlolda­lába fejelte a labdát, 0:1. Néhány perc múlva Csuhány —Fehér ossz játék után Fehér szép gólt lőtt, mintegy 12 méterről, 1:1. Aztán ismét a fehérek szereztek vezetést. Sikora szép labdát kapott középről, villámgyorsan be­adta, s a bevetődé, nagyot eső Haffner közelről a há­lóba vágta, 1:2. Egy kapu előtti kavargásnál mindenki elvétette a labdát, és Kojsza szorongatott helyzetből, kö­zelről a hálóba lőtt, 2:2. Szünetben több csere tör­tént. Szóhoz jutott Szabó és Kovácsik kapus, valamint Galló, Tatár, Szabó és Ga­lambvári. A második fél­időben egy kapusról kipat­tant labdát Kojsza lőtte a kapuba, 3:2. Egy perc múlva pedig szép támadásból újabb gólt értek el a pirosak. Koj­sza adta félpályáról középre a labdát. Földesi átengedte Udvarevnak, aki a kapus mellett is elhúzva a labdát, lőtt gólt, 4:2. Fagyos, rendkívül csúszós pályán játszott a Diósgyőr. A közönségnek különösen Udvarev játéka tűnt fel. Tát­rai edző Kolláthtal, Sáfrány­nyal, Hajassal, Udvarewd, Csuhánnyal, Vassal és Gas- sal volt elégedett. Kereskedelmi vállalat árufor* galmi előadó munkakörbe férfi dolgozót felvesz. Feltétel: köz- gazdasági technikum, vagy ettől magasabb végzettség, vas-szak- bolt. cikkeiben legalább 5 éves kereskedelmi gyakorlat. Jelent­kezéseket rövid önéletrajzzal „Vasas” jeligére a Magyar Hir­detőbe (Miskolc, Széchenyi u. 83.) kérjük leadni. Csak mis­kolciak jelentkezését kérjük. Felvétel esetén erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Az Edelényi járási Népi El­lenőrzési Bizottság gépírónöt ke­res, azonnali belépéssel. Gyakorlattal rendelkező gyors­ős gépírónöt felvesz a Vas- és MűszaKi Nagykor. Vállalat köz­pontja. Miskolc, Vágóhíd u. G. sz. Gyors- és gépírónőt keresünk felvételre. Jelentkezés: ÉMASZ, Miskolc, Patak u. 7—i). Személy­zeti osztály. Felvételre keresünk éjjeliőrt. Jelentkezés: Közlekedési Építő Vállalat, Miskolc, József A. u. 45. sz. Tervezői gyakorlattal rendel­kező statisztikusokat, építész­mérnököket, építész-szerkesztő­ket kiemelt fizetéssel felvesz a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Miskolc, Széchenyi u. 35. sz. A Miskolci TÜZEP Vállalat te­lepeire felvesz érettségizett és 8 általános iskolát végzett fiatal, vagy fiatalkorú dolgozókat gya­kornoki, kisegítő, illetve raktári segédmunkási munkakörbe. Fel­vételre jelentkezni a telepvezető­nél lehet, ahol megfelelő tájé­koztatást adnak az alkalmazással kapcsolatban. Ipari üzem felvételre keres kezdő közgazdászt, építész-, vagy általános mérnököt. . Pályázatot „Telepített ipar” jeligére a Lap­kiadóhoz kérjük leadni. Életszükséglet — sport A sisport, mely a sífu­tást, a síugrást és a lesik­lást foglalja magában, egy­re kedveltebb, de az időjá­rás és terepviszonyok mi­att mostohábban kezelt sportág. Pedig hatása télen felmérhetetlen a szórako­zást kereső tömegek szá­mára. SZIKRÁZÖAN fehér hó ta­karói» burkolt hegyek, cso­dálatos formákat öltött kucs­mák, zúzmarás fenyves — olyan látvány ez, amely ön­magában véve is szívet de­rítő, szemet gyönyörködtető. A sebes száguldás, az ugró­sánc alatti „röptilés” a szép panorámát gazdagítja. A (éli sportok, a sízés, a korcsolyá­zás, a bobverseny mégis ne­hezen nyert polgárjogot a dí­jazott, az érmekkel is jutal­mazott, egyszóval a nemzet­közi szinten is „jegyzett” sportágak között. * Hol kezdődött? — A szak­irodalmak szerint sok ezer évvel ezelőtt Ázsiában ván­dorló nomád vadászok hótal­pat kötöttek lábukra, hogy ne süllyedjenek mélyre. Az­tán a hótalp mind hosszabb lett, és később felhajlítot­ták az elejét. Ekkor már nemcsak lépkedtek vele, ha­nem csúszkáltak is. A közhiedelemben másfaj­ta elképzelés van a sízés ős­korát illetően, hiszen sokan ma is úgy vélik, hogy a hó­talpas csúszkálás, a korcso­lyázás és a ródlizás az északi népek hazájában született. Az ő nemzeti sportjuk a gazdag természeti lehetősé­gek, a sportágak nagyon is megfelelő éghajlat és jelleg­zetes adottságok révén. Kétségtelen, a sízésben szinte új korszak kezdődött az 1890-as évek végén, ami­kor az északi országokban megalakultak az első csopor­tosulások, ha úgy tetszik, egyesületek. S itt már ver­senyszerűen síztek. Ügy tud­juk, hogy az első félhivata­los összecsapás 1879-ben, Cristiania közelében volt. Ezt már siversenynek tekint­hetik. Jóllehet, akkor még futó- éti ugrószámok, az úgy­nevezett északi számok ke­rültek előtérbe. Aztán ké­sőbb, amint sorra alakultak az újabb és újabb síegyesü­letek az alpesi országokban, kialakult a sízésnek egy újabb formája, a lesiklás. És ennek egy továbbfejlesztett alakja lett a műlesiklás és az óriás lesiklás. Így azután az északi és alpesi számokból létrejött a „szakosított” sí­zés. Ahhoz azonban, hogy a vi­lágszerte jobban terjedő szép téli sportág bevonuljon a versenysportok közé, nemzet­közi kapcsolatokat teremtsen, szervezett formára volt szük­ség. Így alakult meg — a nemzetközi sikongresszus összehívása után — 1924-ben a nemzetközi síszövetség a FIS (Fódération Interna­tionale de Ski). E három betűt azóta világ­szerte ismerik. Napjainkban a Magas-Tatra lejtőin nagy transzparenseken, villogó ne- unreklámakan olvashatjuk mindenfelé. A FIS gondolata tért hódított és győzedelme­sen terjeszkedik az egész vi­lágon. A téli sportok bevo­nultak az egyetemes sport- történelembe, a fehér olim­piák, a sí- és a korcsolya- világbajnokságok rangos ese­ményekké váltak. Persze, mindez nem ment könnyen. Pierre de Couber- tinnek, a nyári olimpiák megteremtőjének gondolata hosszú éveken át foglalkoz­tatta a téli sport kedvelőit. Sokat küzdöttek, hogy a nyári olimpiákon kívül a té­li játékokat is megrendez­hessék. Fáradozásaik azon­ban ellenállásokba ütköztek Az északiaknál, a norvégek­nél, a svédeknél és a finnek­nél, egyszóval a versenyhi- sport bölcsőjében ekkor már hagyományos, évtizedes múlttal rendelkező háziver­senyek voltak. amelyet legalább annyira védtek, mint az angolok a labdarú­gást. Talán úgy gondolták, hogy Holmenkollen elveszti jelentőségét, ha egyszer téli olimpiát, vágj’ sívilágbajnok­ságot rendeznek, s ez a sí­sportnak legalább annyira szent helye volt, mint a te­nisznek Wimbledon. S csak 1922-ben, a lausannei NOB kongresszuson sikerült meg­győzni az északiakat. De ek­kor már olyan tények álltak a meggj’őzés mellett, mint az antwerpeni, nem hivatalos és nem kívánatos téli olim­pia. Érdemes megemlíteni, hogy az 1920-ban megrendezett antwerfieiH „mostoha Qlim­pián” az angolok már népes mezőnnyel képviseltették magúkat. Igaz, a csaknem 500 sportolójuk között fut­ball- és lacrosse-csapatók versenyzői is szerepeltek. S talán ez inspirálta a belgá­kat a téli olimpia megren­dezésére, hiszen ők tűzték műsorra a lacrosse-t és a jég­korongot. Ekkor már Ant­werpenben megvolt a Palais de Glace. A svédek hegemóniája 12 év alatt megkétszereződött műkorcsolyázásban. Gillis Grafstrőne a Pálais de Gla­ce jegén három aranyérmet szerzett Méltó utóda lett honfitársának, Ulrich Sal- chow-nalt. A többi helyezést az új ellenfelek, a norvégek szerezték meg. Váratlan si­kereket értek el a finnek is Ludovika és Walter Jacob- son-test vérek szemétében, akik a páros műkorcsolyá­zásban — megelőzve a nor­végeket is —, aranyérmet szereztek. Érdemes megemlí­teni, hogy a jégkorongozás történetében ekkor járt elő­ször Európában Kanada és Amerika válogatottja, bemu­tatva az öreg kontinensnek az igazi korongozást. VALAHOGY ígj’ kezdő­dött a téli sportok hivatalos része. így lett az északi né­pek mondáiban, a Kalevalá­ban és a História Norvégiáé című műben említett élet­szükségletből sport. Méghoz­zá igen szép sport. Menyhért László Paulovits Ágoston (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom