Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

iSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Vasärnap, 1970. Január 18. I Az ember és végzete Eugene O’Neill drámájának miskolci bemutatója elé Luigi Pirande'lo mellett Eugene Gladstone O’Neillnek köszönheti a drá­ma színpada XX. századi forradalmát, megújulását. Tizenhat éve halt meg, s bár életének sikerekben, elisme­résben bővelkedő korszakai voltak, művészetének. élet­művének jelentősége az utób­bi két évtizedben vált igazán nyilvánvalóvá a világ szak­mai közvéleménye, s színház- szerető nagyközönsége előtt. Hatvanöt éves volt, amikor meghalt, s megváltás volt számára a halál a hosszú és gyötrelmes betegség csaknem két évtizede után. Tragikus életút tragikus befejezése. Ügy élt, mintha saját drámái hőse lett volna; ember, aki magában hordta végzetét. Szülei Írországból vándo­roltak ki Amerikába. Apja tehetséges színész volt. s vándorló társulatával szép sikereket ért el, jelentékeny vagyont gyűjtött össze. De az állandó túlfűtöttség, lobogás, izgalom hamar kiégette, s alkoholizmusa elzüllesztet- te. Anyja buzgó katolikus, az írek miszticizmusra és fanatizmusra egyaránt hajla­mos vérmérsékletével. Az ál­landó vándorlás, a családi élet zaklatottsága, kiegyensú­lyozatlansága, a sok és sok­féle tapasztalat korán r' 'gér­lelte, s egyben befelé fordu­ló, gondolkodó, érzékeny if­júvá nevelte gyermeküket. Huszonegy éves volt. ami­kor megnősült. Hogy egzisz­tenciát teremtsen, kalandos vállalkozásokba fogott. Volt aranyásó Hondurasban, mat­róz Argentínában, színész édesapja társulatában, s 24 évesen publikálta első írása­it, verseket, cikkeket. ^—7elf hrU az írásokból L_Zel\UUI is kitűnik már, hogy kezdettől fogva a a színházhoz, a színpadhoz vonzódik. Ez érthető, hiszen származása, gyermekévei­nek első élményei nyilván erre predesztinálták, korán fölkeltve figyelmét, formálva bontakozó tehetségét. 1912- ben tüdőbaja miatt szanató­riumba kerül. Az ott töltött hónapokat az olvasásnak szenteli. Drámákat, színpadi műveket olvas az antik drá­mától, Szophoklészt.ől és Euri­pidésztől a középkori com- media dell’arte vásári játé­kain át kora legfrissebb új­donságaiig. S olvasmányai hatására írni kezd; tucatnyi egyfelvonásost és két hosz- szabb színpadi művet ír. fel­dolgozva bennük korábbi él­ményeit. A Holdfény a Karib- tengeren és a Túl a láthatá­ron című művekből, e zsen­ge ciklus legjobb darabjaiból érzékelhető az is, hogy az olvasmányok közül legerő­sebben. legmaradandóbban az antik drámák világa, at­moszférája hatott rá, korán kialakítva tragikus sorsszem- léletét. Az első ciklust az exnresszionista korszak kö­vette két zajos fogadtatású művel, a Jones császár és A szőrös majom című drámák­kal. maid 19°7-ben elkészült az Amerikai Elektra közvet­len elődieként lélektani drá­mája. a freudi eszmék hatá­sát tükröző Különös közjá­ték. 1931-ben lépett a nyilvá­nosság elé, s emelkedett egy- ‘ szerre az amerikai irodalom élvonalába, az Amerikai Elektra háromrészes ciklusá­val. Ezra Mannon tábornok és családja széthullásának, pusztulásának története nem travesztáció, nem Euripidész művének amerikai környe­zetbe való átültetése, bár lé­nyegében alakjai és cselek­ménye párhuzamos az antik előd cselekményével, alak­jaival. Utal a címen túl e tudatos kapcsolódásra, vállalt örökségre a drámai trilógia szerkezete, különösképp pe­cBg a kórusok beiktatása. De e formai hasonlóságon kívül O’Neill talán ebben a drá­mában fejti ki legteljeseb­ben, legvilágosabban a vég­zetnek az antik tragédiáké­val rokon értelmezését; hi­szen Ezra Mannon és család­jának tagjai kezdetben hom­lokukon hordják az eleve el­rendelt pusztulás végzetsze­rű bizonyosságát. Hőseinek küzdelme, s tra­gikus elbukása azonban más mégis, mint például Aiszkhü- losz, Szophoklész, Euripidész hőseinek elbukása. Gyötref- mesebb és emberibb ez a küzdelem és ez a bukás, mert a végzet itt nem em­berfölötti erők akarata, ha­nem a küzdőben magában élő és fájó, belső s ezért leküzd­hetetlen akarat. O’Neill kilá­tástalannak látja ezt a küz­delmet, pesszimista az em­ber fejlődését, megváltozni tudását illetően. De érzé­kenysége, amely betegsége hatására még fokozottabb, s szenvedélyes érdeklődése a lelki élet minden megnyil­vánulása iránt oly szuggesz- tivitású, félelmetes erejű drámai hősök megformálását eredményezi, amelyekhez foghatókkal csak Doszto­jevszkij műveiben találkoz­hatunk. Az Amerikai Elektra azon­ban nemcsak lélektani drá­ma, hanem izzó szenvedélyű leszámolás egyben a század eleji Amerika illúziójával, a puritán Űj-Anglia képmutató eszményével. A Mannon-ház bukásában megtestesül en­nek az illúziónak a bukása is. Nem volt, s nem is lehe­tett soha ilyen puritán, tiszta erkölcsű, nemes életű Ame­rika. A nagy társadalomhoz vezető utat sok-sok szenny, vér és gazság mocskolta be, s besározódtak bizony jócs­kán ezen az úton az esz­ménynek azok a képviselői is, akiknek később szobrot állított a hálás utókor. O’Neill későbbi műveiben (Eljő a jeges, Utazás az éj­szakába, Éjszakai portás) újra és újra leleplezi ezt az amerikai illúziót, hol keserű haraggal, hol szelídebb, bár nem kevésbé éles iróniával. E drámák érettebbek, mes­terségbeli szempontból kifor­rottabbak talán, mint az Amerikai Elektra ma már teljes terjedelmében elő sem adható hármas ciklusa, mégis ez a mű forrott össze leginkább O’Neill nevével. S színházunk™^: sú vállalkozása, amely egy­ben a prózai társulat számá­ra a legnagyobb erőpróba ebben az évadban, ezért is tiszteletet és elismerést ér­demel. Papp Lajos ELKÉSZÜLT és jó kiállí­tású, könnyen áttekinthető füzetben megjelent Borsod megye 1970. évi kulturális programja. A 300"-nál jóval több lakott területtel rendel­kező megye teljes •programját természetesen nem lehet egyetlen füzetbe sűríteni, vas­kos kötetet igényelne, ha nem köteteket. A megyei tanács gondozásában kiadott és Ud­varát Lakos Endre szerkesz­tette füzet — nagyon helye­sen — témakörönkénti cso­portosításban a leg fontosabb, nagyobb tájegységre vagy az egész megyére kiható rendez­vényekre hívja fel a figyel­met. Figyelmet fordítva arra is, hogy Miskolc kulturális élete nem választható el a megyétől, ami Miskolcon ese­mény, annak a. megye terüle­tén is van vonzása. Az igen sok képpel, a me­gye és Miskolc életét jól ér­zékeltető fotósorozattal il­lusztrált és részben törté­nelmi eseményekre, részben idegenforgalmi érdekességek­re utaló széljegyzetekkel is gazdag kiadvány elsőként a diszünnepségeket, baráti to­ri liefel egy elteiieményie A Magyar Televízió szilveszteri műsora sokféle véle­ményt váltott ki, és itt-ott indulatokat is kavart. Nincs szándékunkban a műsor bírálatára, vagy bár­minemű taglalására ismételten visszatérni, mert szükségte­lennek tartjuk. Nagyon sok olvasónk értett egyet korábbi megállapításainkkal, s volt, akinek más a véleménye. Csom­bor Istvánná mezőkövesdi olvasónk nagyon indulatosan ref­lektált levelében lapunk kritikájára, nekünk azonban nincs szándékunkban vele sem vitázni a műsor megítélését illető­en, hiszen állampolgári joga, milyen műsor tessék, vagy ne tessék neki, és hogy kinek a produkciója jelentse számára a szórakozást. Egy gondolatával azonban vitáznunk kell, de a szilvesztertől teljesen függetlenül. Olvasónk ugyanis azzal vádol minket, hogy Kovács József énekest azért illettük két-három szónyi bíráló megjegyzéssel, mert zavar minket „egy munkásfiatal sikeres érvényesülé­se”. Levélíró olvasónk tulajdonképpen semmi újat nem fe­dezett fel ezzel a képtelen állítással, mert éppen ugyanen­nek az énekesnek táncdalfesztiváli szereplései és az azokkal kapcsolatos bíráló megjegyzések során az elmúlt években többször is megszületett a dalnok védelmezői körében az „ideológia”, mely szerint nevezett fiatalember ellen azért merülnek fel kifogások, mert ö munkás. Aligha szükséges külön bizonygatni, hogy a népi Magyar- országon senkit nem érhet, és nem is ér semmilyen elmarasz­talás amiatt, hogy munkás, hogy szerelőként vagy lakatos­ként keresi meg kenyerét. Más dolog azonban a korábbi ke­resőfoglalkozás és más a művészeti vagy közéleti szereplés. Nem ez az énekes fiatal az egyetlen, aki a munkásság sorai­ból jött művészi pályára. Ha csak a táncdalénekeseket te­kintjük, például Vámosi János éppen 20 évvel előzte meg, és lehetne sorolni nagyon hosszan, kik, milyen ipari vagy egyéb munkás pályát hagytak ott, hogy művészek legyenek. Művé­szi tevékenységüket azonban csak mint művészi tevékenysé­get lehet elbírálni, és semmiképpen sem lehet hivatkozni rá, hogy a művész korábban lakatos, vagy esztergályos volt. Magyarországon tízezrek váltották fel a gépeket, a szer­számokat, hogy művészi, értelmiségi pályákon dolgozzanak. Közéleti emberek, híres művészek, állami és társadalmi ve­zetők, magas rangú egyetemi tanárok, újságírók, egyebek ke­rültek ki azok közül, akik korábban lakatosok, esztergályo­sok, földművelők voltak. Mai munkájukért munkakörüknek megfelelően felelnek, ahhoz képest tartoznak kötelességük­nek eleget tenni. A művész produkcióját a művész mércéjé­vel, és nem a lakatoséval kell mérni. Hogy valaki az első táncdalfesztiváli szereplés előtt vasmunkás volt Csepelen, nem lehet évek múlva enyhítő körülmény egy olyan szerep­lésnél, ahol hivatásos énekesként lép fel. A munkás műkedvelő mozgalmak lelkes tagjai számá­ra lehet mentség munkás voltuk. Tevékenységük el­bírálásánál mindig figyelembe kell vennünk műked­velő voltukat. A levélírónk által védelembe vett énekes azonban nem műkedvelő, hanem hivatásos, s vele szemben a hivatásos művészt mérő kritikai igénnyel kell mindenkor fellépnünk. Ha ellene kritikai kifogás merül fel, az nem munkásfiatal voltából hanem a hivatásos énekes tevékeny­ségéből adódik. Benedek Miklós Népművelők fóruma Ozdon Az Ózdi Népművelési In­tézmények igazgatósága a vá­rosban dolgozó népművelők továbbképzése, rendszeres tá­jékoztatása végett megszer­vezte a Népművelők fóru­mát. A havonta egy alkalom­mal tartandó foglalkozáson konzultációszerűen vitatnak meg időszerű közművelődési kérdéseket. Az első, januári foglalkozáson Maróti László, a SZOT munkatársa egy ko­rábbi, országos felmérés alap­ján a művelődési intézmé­nyek rendezvényeinek tapasz­talatairól vezetett vitát. Feb­ruárban Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális bizottságá­nak vezetője lesz a vendég, s 25 év tükrében elemzi a szakszervezeti kulturális mun­kát. Demo László, a megyei pártbizottság titkára a már­ciusi meghívott, aki az ideo­lógiai, világnézeti nevelő­munka feladatairól beszélget a népművelőkkel. Az áprilisi programban a sajtó és a nép­művelés kapcsolata szerepel. Erre a tanácskozásra három vendéget várnak: Ács Fe­rencnél, a Népművelés fő- szerkesztőjét, a Munka című szakszervezeti folyóirat egyik szerkesztő lét és Benedek Mik­lóst, az Észak-Magyarország kulturális rovatának vezető­jét. A további foglalkozások előadóiként a népművelési élet több országos vezetőjé­nek meghívását tervezik. PAPP LAJOS: Honiba hároméves lesz Virágaimból való-lett virág s ki termő tűzből lobbant fényvilág Ki vágyamból nőtt láng-arany vetés csengő kalász és patak-nevetés Szememre hullott kis élet-pehety te decemberi hóvirág-kehely döcögő mackóm! kis emberfalat i\lár nyíló hit és pontos akarat Három év ... Utak s tapasztalatok Homlokod mögött épült ablakok s vágy ho£y az érzetek utcaiban továbbmenj: megtudj mindent ami van iVfár kérdezgetsz a mindent-kérdező ámulatával Miként érkező vendég kérdez ha óceánt szel ái s idegen a szó Más a föld a fák Lassan értelmet nyernek a falak Nevet kap minden tárgy és pillanat Elkülönül a múlt és a jelen az élőtől is az élettelen S tudod már: ami repül az madár Égi-pipi a repülő ha száll Tudod hogy ami kutya az ugat és számontartod a kocsit lovat Megszámoltad a kocsi kerekét S a csillagok ha kígyóinak az ég feketeségén — kerekek azok A hold húzza az égi fogatot Alkonyaikor meg ha eltűnt a fény a Nap álomra csukódott szemén te a felhőkről tudod biztosan íiogy velük takarták be gondosan másnap reggelig az alvó eget Hogy meg ne fázzon mikor hidegebb a levegő és sírni kezd a szél ki kormos mert a kéményekben él Van mar világod Kicsiny de egész Zsibong polcain tarka-gyülevész és mégis ember-arcú bábsereg Valódi és képzelt játékszerek Akad még köztük nem egy torzszülött Válogatni — mikor melléd ülök — segítek én is Látod ez a jó Ez az igaz a védeni való Így játszunk velük ha beszélgetünk Hány meg hány titkunk van már minekünk S milyen jó játék titkot rejteni meg egymás titkát titkon sejteni Kislányom! tovább élő életem barka-virágú ünnep vagy nekem Fehér kenyerem s bfborló borom S majd a törvény hogy elhagysz egykoron „Gyorsabb az utazás, ha olvas” l Kölcsönzés szerdán és pénteken A MÁV Járműjavítóban egy szűk kis szobában ka­pott otthont a könyvtár. Tu­lajdonképpen a Vörösmarty Művelődési Otthon könyvtá­rának letéti könyvtára. Az azonban, amit itt csinálnak, égy kicsit már több, mint ami a letéti könyvtár fogal­mába belefér. Hártya helyet! könyvet Szerdán és pénteken van kölcsönzési nap. Ilyenkor hozzák és viszik a könyve­ket, egy-egy kölcsönzés al­kalmával 100—120 könyv is gazdára talál. Idősek és fia­talok, fizikai munkások és szellemi dolgozók egyaránt olvasói. — Amikor 1967-ben mű­ködni kezdett az üzemi klub könyvtára, mindössze 350 kö­tetünk volt — mondotta Pál István, a MÁV Járműjavító szakszervezeti kultúrfelelőse. Most már 1200 kötetünk van. Szükség is van arra, hogy gyarapodjék a könyvtár kö­teteinek száma. A Járműja­vítóban ugyanis a különbö­ző brigádmozgalmak, verse­nyek feltételei között szinte mindig ott szerepel valami­lyen módon az olvasás. — Az elmúlt évben indí­tottuk be a „Gyorsabb az utazás, ha olvas” mozgalmat. Dolgozóink zöme vidékről jár be. Ha csak kisebb részük is a könyvet veszi kezébe a kártya helyett, akkor már szép eredményt értünk el. Persze nem megy minden könnyen. A letéti könyvtár­nak csak a központi könyv­tár ad könyvet, saját beszer­zésre nincs lehetőség. így viszont hamar elavul a könyvállomány, viszonylag nmu kevés új könyv között válo­gathatnak az olvasók. Vetélkedő brigádok Általában nem magától jön meg az emberek olvasási kedve. Hamarább fognak kezükbe könyvet, ha valami okuk van rá. Itt, a Jármű­javítóban szellemi vetélkedők serkentik olvasásra az embe­reket. A múlt évben az 50 éves évforduló tiszteletére, idén pedig a felszabadulás és a Lenin-centenárium je­gyében kerül sor 36 szocia­lista brigád vetélkedőjére. A válaszokhoz olvasni kell. Olyan könyveket, amelvek összefüggnek az események­kel. — Vásároltunk könyveket, amelyeket külön őrzünk Külön helyen is tartjuk őket. A brigádtagok pedig bejön­nek. elkérik, elolvassák. Ter­mészetesen előre kijelölt könyvekről van szó. A ve­télkedő hét fordulóból áll. tulajdonképpen szellemi to­tó. Csak akkor tudják meg válaszolni a kérdéseket, h1* elolvassák az irodalmat. demes elolvasniuk, hisze. ■ ,a verseny győzteseit jeleni1/*8 anyagi jutalomban részesít­jük. flki mindent elolvasott Az Olvasó népért! mozp*^om is visszhangra talált a l^ÁV Járműjavítóban. Huszc'n5’ten neveztek be rá. s töbF^éfiük a kijelölt 13 könyvbe1* több mint hatot elolvasod- ü'.va­ll ok is akadtak, mii1* példá­ul Szabó László t-f-gonra\’e- zető, aki valamer-'y* kijelölt könyvet elolvasta £'s megvá­laszolta a feitet’ kérdéseket. Ügy néz ki, “°S.V február 15-ig, amíg a jbozgalom tart, szép s/ámmal lesznek olya­nok, akik legalább 12 köny­vet elolvasta!-­— Ügy gondoltuk — mon­dotta Púi ’ '-stv;\n —, hogy ezt is yetf Ihedoy o] kötjük össze. Azol részére, akik a legtöbb k(’n/vct «'lolvasták, ki*, vetélkedőt rendezünk. Az első hárcÁ1 helyezett pénz­jutalmat sáp. így megtudjuk azt. is, -1 ’—1 valóban elolvas— Iák-e ’1 könyveket. Csitíor&s Annamária 1 megye kulturális programja lálkozókat és avató ünnepsé­geket ismerteti. Mivel Borsod megye felszabadulása novem­ber elején kezdődött, így az emlékünnepségek és egyebek ismertetésében is 1969 no­vemberéig megy vissza a fü­zet, és felsorolja a legfonto­sabb díszünnepségeket, baráti találkozókat, a várható tudo­mányos emléküléseket, ün­nepi üléseket, így természe­tesen az 1970-ben megrendez­ni tervezett baráti találkozó­kat, avató ünnepségeket. A második nagyobb fejezet a kulturális napok, hetek, kü­lönféle művelődési rendez­vénysorozatok ismertetésével foglalkozik. A forradalmi if­júsági napok, a VI. borsodi nyári egyetem, a Borsod— Miskolc Budapesten, a külön­féle jubileumi filmsorozat, valamint a miskolci filmfesz­tivál éppúgy helyet kap eb­ben az ismertetésben, mint a sokfelé megrendezendő mű­szaki hetek, a tokaji nyár, vagy az olvasómozgalommal kapcsolatos rendezvények. Borsod igen gazdag volt az elmúlt években a tájegységi művelődési hetek rendezésé ben. Az 1970-es hasonló ren­dezvényekről gazdag tájékoz­tatást kapunk. A Miskolci Nemzeti Színház, a Déryné Színház, a különféle zenei rendezvények, hangverseny­sorozatok Miskolcon és a me­gyében, irodalmi és művé­szeti műsorok, tanácskozások, konferenciák, s a legkülönbö­zőbb jellegű kiállítások na­gyon részletes ismertetése, többféle pályázat, vetélkedő felsorolása, a jubileumi sport­versenyek naptára található még az éves kulturális prog­ramot ismertető kiadványban. Mint már mondottuk, az igen nagy községszámű me­gye programját teljes részle­tességgel ismertetni nem le­het. Egy kiadványtól ez nem is kérhető számon, hiszen még a legfontosabbakat válo­gatva is csaknem a puszta felsorolásra, legfeljebb egy­két soros ismertetőkre kény­telen szorítkozni. EZ A KIADVÁNY csak utal a tervezett rendezvény- sorozatokra, de az utalások is igen sokirányú kulturális munka imponálóan nagy ösz- .*)zességét sejtetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom