Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Kedd, 1970. január 13, Pártnapok a megyében Jelentkezzenek a népszámlálásból kimaradtak A népszámlálás országos központja felhívja azokat, akik az összeírásból bármi­lyen okból, kimaradtak — te­hát személyi adataikról a számlálóbiztosok nem töltői­tek ki kérdőívet — vidéken a tanácsoknál, Budapesten a kerületi népszámlálási iro­dákban jelentkezzenek. A népszámlálási irodák címét a házfelügyelőnél, illetve a ke­rületi tanácsnál lehet megér­deklődni. A hét borsodi eseményeiből (Folytatás az 1. oldalról) politikai osztálya és a lipcsei vásáriroda tájékoztatót ten a MTESZ miskolci szék házá­ban január 14-én, szerdán délután. A tájékoztatón a következő, lipcsei vásárral kapcsolatos elképzeléseket ismertetik a borsodi szakemberekkel. Orom az fil’FU-ná! Két jelentős esemény zaj­lik le e héten — a négy me­gye területén működő — Épí­tőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegységében. — Az elmúlt héten jelölték ki a területet, s e héten tű­Lengyel filmest Miskolcon zik ki új központunk épüle­teinek alapjait — mondta Botya Péter, a vállalat fő­mérnöke. Az új ÉPFU-köz- pont a repülőtér közelében. 10 hektárnyi területen épül lel. mintegy 100 milliós költ­séggel. Az Északmagyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat az ígéret szerint a ki­tűzés után rögtön meg is kezdi a munkát. A terv sze­rint ebben az évben 25 mil­liós munkát végeznek el. s ez .jelenti az első lépcsőt, igen örvendetesen, először a szo­ciális létesítményeket készí­tik el. illetve lebetonozzák a területet és egy műhelycsar­nokot húznak fel. A vállalat új forgalmi és műszaki telepet építtetett Nyíregyházán. A hat és fél milliós költséggel épült léte­sítményt e héten helyezik üzembe. A dróímíí vekből Január 14-én Ózdi Kohászati Üzemek Igazgatósága: 15 óra, Dojcsák János, a megyei pb titkára. Farkaslyuk, bánya: 14.30 óra, Deme László, a megyei pb titkára, Taktaközi Állami Gazdaság, Szerencs: 13 óra, Fejes László, a megyei pb osztályvezetője, Taktabáj: 18 óra, Majoros László, az mb munkatársa. Csobaj: 18 óra, Bene Vince, az mb munka­társa, Tiszaladány, 18 óra, Busa Imre. az mb munka­társa. Január 15-én Miskolc, MÁV művelődési otthon, 14 óra, dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci igazga­tója, Encsi Gimnázium: 17 óra, Cservák Ferenc, a járási pb első titkára, Alsózsolca, Épületelemgyár: 14 óra, Jó- zsa László, az mb munkatár­sa. Január 16-án Borsodi Hőerőmű: 14 ura, Dojcsák János, a megyei pb titkára. Ároktő község: 18 óra. Hegyi Imre, a HNF me­gyei titkára, Tiszabábolna: 18 óra, Bartha László, az fllSZBT megyei titkára, Ti- szadorogma: 18 óra, Bíró Dé­nes, a HNF megyei munka­társa. Január 19-én Olaszliszka község: 18 óra, Vaskó Mihály, a megyei pb titkára, Sárospatak község: 18 óra. Kovács Mihály, a me­gyei pb osztályvezetője. Encs, járási tanács: 15 óra. Szűcs István, a NEB megyei elnö­ke, Encs, Nemzeti Bank­fiók: 14 óra. dr. Kádár Lász­ló, a Beruh. Bank igazgatója, Eines, fmsz: 14 óra. Gál Imre, a TIT megyei titkára. Felső- nyárád, Feketevölgy-akna. 14 óra. Havasi Béla. a KISZ mb titkára, Kazincbarcika, kór­ház: 15 óra. Csikós Istvánná dr., a megyei tanács szem. oszt.-vez., Kazincbarcika Könnyűbetongyár: 14.30 óra, Gácsi Ferenc, az mb osztály- vezotő-h., Kazincbarcika, ÉMÁSZ-igazgatóság: 15.30 óra. Szűcs Ferenc, az mb munkatársa Sátoraljaújhely, közlekedési pártszervezet: 14 óra, dr. Pásztor Pál. a MÁV miskolci Igazgatóságának igazgatója, Sajókaza község: 18 óra, Csege Géza a MÉSZÖV elnöke, Zádorfalva község: 18 óra, Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese. Január 30-án Edelény, BM-szervek: 14 óra, dr. Koleszár István me­gyei rendőrkapitány, Miskolc. 3. sz. AKÖV: 14 óra, Mada­rász György, a megyei pb osztályvezetője. Január 21-cn Edelény község: 18 óra. Kovács Mihály, a megyei pb osztályvezetője, ÉÁÉV-köz- pont: 1G óra. Dudla József, a KISZ mb első titkára, Me­zőkövesd. gimnázium: 14 óra, Madarász György, a megyei pb osztályvezetője, Felsözsol- ca, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: 14 óra, dr. Pusztai Béla. a megyei tanács vb el­nökhelyettese. Onga. Csavar­árugyár: 14 óra, dr. Balogh András, az SZMT titkára, Sá­toraljaújhely város: 16 óra, Kiss Ferenc, a KGM-minisz- terhelyettes titkárságának ve. zetője, Borsodnádasd, Lemez, gyár: 14.30 óra, Kiss Ferenc a KGM-miniszterhclyettes titkárságának vezetője, Sajó- bábony, ÉMV: 15.30 óra. Bár- czi Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Mezőkövesd. BM-szervek: 14 óra, Mrva József, a BM pb titkára. Me­zőkövesd, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: 14 óra, Faragó Károly, az MT osz­tályvezetője. Január 22-én Borsodi Vegyikombinát: 14.30 óra, Gerencsér Jenő, az MSZMP KB munkatársa, Lenin Kohászati Művek: 14.30 óra. Kovács Sándor, a miniszterelnöki titkárság ve­zetője, Miskolc, Drótművek: 14 óra. Nagy Zoltán, az mb osztályvezető-helyettese. Óz­di Kohászati Üzemek, acél ­mű gyárrészleg: 14.30 óra, Csépányi Sándor, az OKÜ ve­zérigazgatója, Miskolci MÁV Járműjavító: 15 óra, dr. Ha­vasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, Putnok község: 18 óra, dr. Ladányi József, a megyei ta­nács vb-elnöke. Január 23-án Ernőd község: 18 óra, Fo­dor László, az Eszak-Magyar- ország főszerkesztője. Január 36-án Szikszó, kórház: 14 óra. Ju­hász György, az mb munka­társa. Január 27-én Alberttelep, bánya: 13.30 óra, dr. Lévárdj Ferenc ne­hézipari miniszter, Tiszasze- derkény, TVK: 14.15 óra, Vincze Géza, a BÁÉV vezér- igazgatója, Tiszaszederkény, Hőerőmű: 14 óra, Juhász György, az mb munkatársa, Tiszaszederkény város: 14 óra, Balázs Zoltán, az mb munkatársa. Január 28-án Rudabánya: 15 óra, dr. Bodnár Ferenc, a megyei pb első titkára, Tolcsva község: 18 óra. Veres Sándor, a me­gyei pb osztályvezetője, Or­mosbánya, G-os akna: 13.30 óra, Papp Károly, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vez., Edelény. bánya, 4-es ak­na: 13.30 óra, Németh Antal, a KISZ mb titkára, Ózdi Ko­hászati Üzemek, finomhen­germű: 14.30 óra, dr. Ho- ránszky Árpád, az mb mun­katársa, Ózdi Kohászati Üze­mek. közlekedés: 14.30 óra, Zimmerman Ferenc, az mb munkatársa .1 Január 29-én ÉÁÉV LKM építésvezető­ség: 16 óra. Nagy Tibor, a KISZ mb titkára. Január 30-án Rudolftelep község: 18 óra, Csikó3 Istvánná dr., az MT személyzeti oszt.-vez^ Ai- berttelep község: 18 óra. Ba­lázs Zoltán, sz mb munka­társa. Február S-én ÉAÉV, ózdi építésvezető­ség: 16 óra. Kállai László, a munkásőrség megyei parancs, móka. A miskolci Kossuth mozi mellett működő Hevesy Iván Filmklub — a népek közötti barátság elmélyítése, egymás művészetének jobb megisme­rése érdekében — rendszere­sen bemutatja a baráti népek filmjeit, s különféle csopor­tosításokban oly módon nyújtja azt a közönségnek, hogy érdeklődést keltsen az érdekelt nép más filmjei, egyéb alkotásai és élete iránt. Január 12-én este lengyel filmest volt a klubban. El­jött az estre dr. Stanislaw A. Sochacki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója, aki rövid bevezetőben adott áttekintést a lengyel film­művészei helyzetéről. El­mondta. hogy a lengyel film­gyártás általában évi húsz játékfilmet produkál, majd arról beszélt, hogy 1968-ban a filmek színvonalában bizo­nyos fokú visszaesést tapasz­taltak. Példák hosszú sorá­val elemezte, milyen fogya­tékosságok voltak például a társadalmi témákat megköze­lítő filmeknél, a lélektani műveknél, és a szórakoztató alkotásoknál. 1969-ben az elő­ző évhez képest fellendülés észlelhető. A lengyel filmal­kotók ebben az időszakban. gyakran nyúltak témáért a második világháború parti- zántörténeteihez, megkeres­ték azokat a témákat, ame­lyek megmutatják, miként segítettek a lengyel hazafiak a fasizmus szétzúzásában, s milyen nehézségek álltak az új, felszabadult élet kezdeti lépéseinek útjában. Részlete, sen elemezte az 1969-ben ké­szült, különböző műfajú fil­mek erényeit és hibáit. A bevezető előadás után kilenc lengyel rövidfilmet vetítettek. Volt köztük több animációs, volt dokumen­tum és másféle. Ügy válo­gatták össze őket. hogy meg­közelítőleg érzékeltessék azt a széles skálát, amelyen a lengyel kisfilm-alkptók mű­ködnek. dolgoznak. A legmeg­rázóbb Az éj című film volt. az animációsok közül az Őr­ségváltás tűnt legérdekesebb­nek. A vetítés utáni baráti be­szélgetésben felvetődött an­nak gondolata, hogy a Heve­st* Iván Filmklub --a Len­gyel Kultúra segítségévei — a jövőben egy-eqy kiemelke­dő lengyel filmrendező mun­káit sorozatokban mutassa be. <bm) jelentjük A miskolci December 4. Drótmüvekben az elmúlt hét. péntekén műszaki-gazdasági konferenciát tartottak. En­nek alapján az egyes üzem­részekben tartanak tanácsko­zásokat. Az elmúlt évi mun­kát értékelik, és az idei ten­nivalókat beszélik meg. Mind a konferencián, mind a ta­nácskozásokon két témával foglalkoztak, illetve foglal­koznak sokat. Egyik: értéke­lik, hogyan, mennyiben tettek eleget felszabadulásunk ne­gyedszázados. valamint Lenin születésének 100. évfordulójá­ra tett ígéretüknek, s a célki­tűzésekéi hogyan lehetne leg­jobban megvalósítani. A má­sik kiemelt téma a termelé­kenység növelése. A gyár ve­zető szervei meg vannak róla győződve, hogy a dolgozók most is sok hasznos javaslat­tal, s jó munkával igyekez­nek a célkitűzéseket megva­lósítani. m A Fekete Szalon Grisa hazament Verhoíur- jeből, és bejelentette család- iának, hogy őt most jó ideig nem látják, mert sztrannyik lesz. A sztrannyik vándorló sztarec, vagyis szent ember, afféle zarándok volt. Évszá­zadokon át rongyokba bur­kolt sztrannyikok tömege járta Oroszország útjait. Prédiáltak. Néha azt. amit az egyház tanított, néha egészen mást. Sokszor bör­tönbe vetették őket, eretnek­pereket zúdítottak a nyakuk­ba. Ilyen vándor lett Grigorij Jefimovics Raszputyin, és életének ebben a viszonylag rövid szakaszában komolyan is vette, amit fogadott. Apja, Jefim. ugyan fűnek-fának hajtogatta, hogy Grisa „a lustaság zarándoka”, hogy azért hagyta el a szülői há­zat, mert „mindig is jobban szeretett csavarogni, mint dolgozni” —, de bizonyíté­kok vannak rá. hogy az öreg ezúttal igazságtalan volt fiá­hoz. Több mint háromezer ki­lométert általában nem lus­taságból gyalogol az ember. Ügy még kevésbé, hogy köz­ben rendszertelenül és keve­set eszik, húst soha, még ha elvétve kínálják is vele; do­hos odúkban húzza meg ma­gát éjszakára, hogy hajnal­iban. a kutyák koncertje kö­zepette magányosan indul­jon tovább. A „külső úton”, hogy egyszer — talán évek, talán évtizedek múltán — megtalálja a „belső utat”. A Látnok Nagyjából ugyanebben az időben, de egészen más cél jegyében egy másik fiatalem­ber is járta Oroszországot. 1893-ban, egy esztendővel Miklós cár trónralépése előtt, apja viseltes felöltőjé­ben és kalapjában Pétervárra érkezett a huszonhárom éves Vlagyimir Iljics Uljanov, hogy megpróbálja megvál­toztatni & világot, amelyet gonosznak és igazságtalannak talált. Tudta, hogy nemcsak a testőrség, a híres Preobra- zsenszkij-ezred áll szemben vele. hanem a földkerekség legnagyobb fegyveres ereje. Tudta, hogy egyetlen áradat seperheti el a Minden Oro­szok Cárjának hadseregét — a Minden Oroszok Cárjának népe. Jót nevetett volna a sok próféta és jövendőmon­dó — csak úgy nyüzsgőit tő­lük Szent Oroszhon —, ha va­laki a kopott, korán kopaszo­dó jogászra mutat, és azt mondja: ez a fiatalember felforgatja majd először a vi­lág egyhatodát, aztán a vilá­got. A sok jövőbe tekintő közül Kronstadt! János volt a leg­híresebb. Látnoknak nevezte magát ez a pélervári pap. akinek szónoklatait hatalmas tömegek hallgatták. Szagga­tott mondatok, időnként szinte teljesen érthetetlen eksztatikus kiáltások — ez volt a látnok stílusa. Ha ne­héz döntés előtt állt, vagy beteg volt valaki a famíliá­ban, maga III. Sándor Is el­hivatta a Kronstadtit. Ezt a férfiút akarta Rasz­putyin, az immár messze földön Ismert sztarec és sztrannyik megismerni, ami­kor 1903-ban — pontosan tíz évvel Vologya Uljonav után — Pétervárra. érkezett. S amikor a pokrovszkojei pa­rasztnak sikerült elérnie, hogy Oroszhon leghíresebb egyházi személyisége a cár gyóntatója fogadja őt, az Oroszországi Szociáldemokra­ta Munkáspárt II kongresz- szusán Vologya Uljanov — most már Vlagyimir Iljics Lenip — vezetésével megszü­letett az első forradalmi marxista párt, a bolsevikoké. Táncoló asztalok Részlet az Ideiglenes Kor­mány vizsgáló bizottságának jelentéséből: „Azok a válsá­gos idők, amelyekben Rasz­putyin megjelent a színen, a lehető legjobban kedveztek „a próféta" nagyszerű karri­erjének. Az elvesztett (orosz —japán) háború, a forradal­mi fellendülés hullámát kö­vető csalódottság, a reakció előretörése fokozta az ideg- feszültséget és — főleg arisz. tokra ta körökben — az érzé­ki életet. A vallásosságnak meg az érzékiségnek egy furcsa keveréke jelentkezett... Raszputyin kész talajra ta­lált,.." „hosszabb időre” visszatér. A szibériai muzsik csalhatatlan ösztönnel megérezte, hogy 6 is képes olyan karrierre, mint a Kronstadt! — és hogy egy ilyen karrier közege csak Pétervár lehet. Mert a főváros nemcsak Csajkovszluj 'és Pavlov vilá­ga volt. hanem a sötétség haszonélvezőié, a legkülönbö­zőbb sarlatánoké Is Tudjuk, hogyan élt a felső tízezer De egyik bál legalábbis hasonlít a másikra, a kalandot és a kaviárt sem találja élvezetes­Mikor — 1903-ban — elő­ször álltíott be a sztarec a fővárosba, hogy megismer­kedjék Kronstadti János ta­nításaival és (szerintem ez érdekelte sokkal Jobban a pokrovszkojeit) módszereivel, mindössze öt hónapig ma­radt Pétervárott. De távozá­sakor már úgy búcsúzott új ismerőseitől, hogy hamarosan nek az, aki eltelt vele, A tétlenség talaján klvirult az unalom Trojkavágták és tán­cos éjszakák. vagyonokat emésztő kártyacsaták és va­dászatok között mind divato­sabbá vált egy újfajta időtöl­tés: a szellemidéző szeánsz - Az elsötétített szobák mé­lyén táncoló asztalokról és a végtelenből érkező hangok­ról álmodoztak nagyherce­gek és nagyhercegnök: unat­kozó urak és hölgyek keres­tek kapcsolatot egy másik, talán még számukra is új él­ményeket (gérő világgal. Mindenki, aki Így vagy úgy segithetett a természetfeletti tájakra való utazásban, aki szokatlannak, rendkívülinek bizonyult, a gyors siker re­ményében léphetett ezekbe a körökbe. A szakállas szibé­riait az isten is ezeknek a szalonoknak teremtette Pél­dául az Ignatyev-szalonnak. Az „igazi oroszok“ Ez a gyülekezet nemcsak okkultizmussal, hanem poli­tikával is foglalkozott Tag­jai ultrakonzervatív főpa­pok és főnemesek voltaic, akik még az udvari vonalve­zetést is ..liberálisnak” talál­ták. Alekszandr, Pavlovié« Ignatyev gróf, Ili. Sándor diplomatája és főhivatalnoka támogatott minden hódító tö­rekvést minden nemzetiségi és fajüldözést Két okkultista szeánsz között a Fekete Sza­lon — így hívta Pétervár a E'ekete Gróf körét — tagjai politikáról beszélgettek. Az ultrareakciósok széle­sebb szervezete az Igaz Oro­szok Szövetsége volt A szö­vetség pétervár! tehát orszá­gosan is legfontosabb hang­adói az Ignntyev-szalonban gyülekeztek Itt kellett tehát felbukkannia annak a pa­rasztnak. akit a testület ve­zetői sajátos politikai misz- szióra szemeltek ki. (Következik: Paraszt a pa­lotában.) A RASZPUTYIN — HARMATH V* » # I ENDRE: " ff & & J

Next

/
Oldalképek
Tartalom