Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
SSZAÍC-í4AG¥AR0RSZá© 6 •an» Vasárnap, 1970. fonuär 11. mmtam v 3 j i 37p mim-HsainkpcI© la Rövid lörimst a Szirtien i utca 15-17. szlmú Síázráf A FEUDÁLIS KORSZAK okmányai között először 13ö0-ban találunk olyan oklevelet, amely Miskolcot a „villa maior” minőségében említi. A Szécsy-család ügyességi ikmányában szerepel így Miskolc, s még az is kitűnik belőle, hogy a föl- jaföldesúrnak nemcsak rezidenciája, hanem nagy kiterjedésű szőlőültetvénye is volt Szent György hegyén, azaz az Avason. Szőlőhegy- vámja pedig igen jelentős összeget mutatott. Ezek az adatok, valamint az, hogy megelőzően 13 évvel azelőtt a földesúr pallosjogot kapott a királytól Miskolc földjére, és a büntetésre szolgáló „p atibulum, tormentura'’ — a kínzóeszközök és az akasztófa hirdették ezt a hatalmat, olyan változásra mutat a „vüla maior Myskouch” fejlődésében, ami egyenes úton vezetett a várossá alakulás kibontakozásához 1365. és 1375. évek között. Mindennek pedig legfőbb gazdasági alapja az egyre nagyobb forgalmat bonyolító piac- és vásártartás privilégiuma volt. Egy új korszak kezdődött . amikor Nagy Lajos — lengyel orientációjú politikájának kialakulásával — Miskolc földrajzi fekvése külön hangsúlyt kapott. A király ugyanis a Szécsy-családnak nem kevesebb mint 73 zalai falut ad Miskolcért. Várad, Besenyő, Uraj, Valk, Törd, Bala, Maly, és a „közepes falvakért”: Csaba. Bős, s Visnyóért cserébe. Ez a csere 1364. karácsonyán jött létre. Miskolc megszabadult a magánföl- tíesúrtól és a diósgvőri vár fényében ugrásszerű fejlődésnek indult. A kevés oklevélből, ami megmaradt, először 137G-ból ismerjük a várossá lett Miskolc elöljáróságát, saját városi pecsétjével kiadott okmányát egy szőlővásárlásról. Innen Ismerjük 1 a bíró: Arnoldus iudex és az Öváros esküd tjeként Miklóst, a szabót, az Újvárosból pedig Lukácsfia Tamást és Egidiust, a kovácsot. Működik tehát a városi igazgatás. Nem sokkal később, egy másik oklevélből kitűnik az újabb elöljáróság: Bakos István iudex, es- küdtje pedig Szabó Péter és Sach Simon. De róluk az oklevél még többet árul el: az esküdtek már a „civesek és hospesek egyetemes megbízottai’’. Azt is tuljuk, hogy a hospesek — az ideköltö- zöttek — a város képét is megváltoztatják befolyásukkal, gyarapodó vagyonukkal. Az Uj-Miskolc a Derékpiactól észaKra épül meg, külön kiváltságokkal azokon a kereken 350 ölnyi nagyságú jobbágyportákon, amelyek a Szécsy-család idejében, 1320—1300 között alakultak ki. Az új kalmárréteg, az értékessé vált telkeket összevásárolja, és kiépíti Miskolc kalmár-házsorát. Ilyen volt ekkor a fő utca 15, és 17. számú telek is, a 14. században megépült gótikus jellegű két házával. Az első ház kalmárházként 1504-ben a „Boldogságos Szűz Alapítvány’’ háza, a második pedig ugyanekkor Barla Márton kézműves és kalmár háza néven szerepel. Mindkettő „kőház”, stabil építéssel. A telkek mérete és a korabeli építészet adataiból könnyen rekonstruálhatók, földszintjükön a kalmárbolt, mögötte raktárak, a fa-konstrukciós (fach Werkes) emeletükön pedig lakások. KÉSŐBB, 1702-BEN az első Nagy Ferenc, a másik Zabari János nevén szerepel. 1755-től a diósgyőri uradalom birtokában, mint fornix mercantilisok, bérbeadva Demcsa Naumnak, Pesz- kár Jánosnak, majd Rózsa György görög kereskedőknek, a szomszédos ház szintén a görög bérlőké. 1817- ben pedig Svartner Sámuelé. Hosszú lenne a folyamatot követni: a jobbágy telekből kalmárház, majd egyházi jövedelmet biztosító kalmárház, majd városi, majd uradalmi birtokrész. A jelleg megmaradt: a kereskedelmet szolgálta.. Utoljára 1930-ban a budapesti banktőke teszi rá kezét. Mindkét házat megveszi, felmond Appel Emánuel rövidáru-kereskedőnek és a Meinl-cég- nek, az épületet lebontja, és leányvállalatának, a Borsod —Miskolci Hitelbanknak az ötemeletes székházát építi fel. A neoklasszicista, megyecímerrel dekorált timpa- nonos nagy bérház földszintjén ma az OTP, a kávé—tea ~csemege szaküzlet és a Lapkiadó Vállalat működik. ÉS EZ A RÖVID FELSOROLÁS is megmutatja a várostörténet hat évszázadának változásain keresztül a társadalom- a gazdasági fejlődés történelmi fejezeteit. A kövek beszélnek, csak egy kissé hallgatni kell őket. Komáromy József Ki i:f lüli a le szaliatíü ásrói? A II. Hejő menti művelődési napos. Kapcsán öt községben vetélkedőt rendeznek Ki mit tud a Jelszaoadiuás- rúl? címmel. Hejöszalontán január 12-én, Hejőbábán 17- én Hejőkürtön 26-án, Nemes- bikken 27-én, Szakáidon pedig január 31-én kerül sor az „erőpróbára” az, ifjúsági klubfoglalkozásökon. Az érintett községek fiataljai bebizonyíthatják a vetélkedőkön: jól ismerik szőkébb pátriájuk és hazánk felszabadulásának krónikáját. A vetélkedőket a mezőesáti járási művelődési központ segítségével rendezik • meg. Nemcsak az érintett községek fiataljai vesznek részt rajta, hanem a környéken levő klubvezetők is szolgálnak az ifjúsági klubok hasonló rendezvényei számára. Mazsarofl Miklós munkája Tízenölszüröse íei'áefrse a mának. Uneven doktor előadása k azincbcircikcm A II. vegyipari szabadegyetem előadásai iránt mind nagyobb az érdeklődés Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban. Korábban főként csak vegyipari jellegű témakörökben és problémákról esett szó egy-egy ilyen rendezvény alkalmával. Ebben az esztendőben az érdeklődők igényeinek megfelelően más jellegű kérdésekről is hallgathatnak előadást az érdeklődők. Ennek megfelelően került sor legutóbb a BVK Radnóti Művelődési Házban az év első előadására, amit dr. Buga László érdemes orvos, a Magyar Rádió népszerű munkatársa tartott meg. A művelődési ház színháztermét zsúfolásig megtöltő érdeklődők nagy figyelemmel ki sértés az előadást, amelyet Buga doktor érzékletes példákkal illusztrált A II. vegyipari szabadegyetem legközelebbi rendezvényére február 12-én délután fél háromkor kerül sor. Vállalati beruházások és hitel- politika címmel dr. Kádár László, a Beruházási Bank megyei igazgatója tart előadást. Tóth Ferenc idegenforgalom szőkébb taxánkban .197#® m várakozás Kis ország vagyunk, de vendégül látni külhoniakat és hazánk fiait mindig szerettük — és talán nem túlzás azt mondani: valamelyest értünk is hozzá. Az utóbbi évékben egyre több igyekezettel, ügyes fortéllyal, újabb lehetőségek feltárásával igyekszünk túllicitálni korábbi eredményeinket. 1 Mindezt egy cél érdekében tesszük: az idegenforgalom növeléséért. Mert arra már rég rájöttünk: jól kamatozik, sokat hoz a konyhára, s nem utolsósor- ben jó hírünkel-nevünket is növeli szerte a nagyvilágban, ha sok turistának mutogatjuk megyénk természeti szépségeit, népművészeti hagyományait, történelmi nevezetességeit, szép várófUVü hcí ívműsorából Elsőként négy televízió- játékra szeretnénk felhívni olvasómk figyelmét. Régen láttunk olyan hetet, amelyen négy ilyen műsor is adódik. Karinthy Frigyes kevéssé ismert drámájának, a Holnap reggel nek tv-válto- zatát láthatjuk szombaton este. E játék hőse egv félévszázad előtti repülőkonstruktőr. A további három tv-játék ismétlés. Az eeviket már nagyon régen láttuk, írója Palotai Boris, címe: Öröklakás. Megtekintése végett érdemes szombaton délután a képernyő elé ülni A szerda ismét két tv-játékot kínál. Míg este Balzac Gob- seekjének mintegy fél évvel ezelőtt látott tv-adaptációkát nézhetjük meg újra. délelőtt a néhány hittel ezelőtt bemutatott Örkény István- színmű, á Voronye?s kerül ismét képernyőre. Örülünk, hogy a televízió dóle1őtti és délutáni adásokban egvaránt felújítja a nagy sikerű tv-já- tékokat. A színházi közvetítések kedvelőinek kedden este a kecskeméti színház előadását ajánljuk. Raffai Sarolta Diplomások című kétrészes drámáját közvetítik. A film- műsor viszonylag vérszegény a héten. A folytatásos sorozatokon kívül 18-án, vasárnap este a Bolondos vakáció című magyar—román film szerepel a programban, de a mozibeli tapasztalatok alapján tú] sokat nem szabad várni tőle. Ugyancsak vasárnap jelentkezik a MézgaCSŐ7”'* A zenei program színes, választékos. Bernstein sorozatának tizedik darabja Sosztakovics művészetével foglalkozik Ezt csütörtök este láthatjuk. Pénteken este Jósé lturbi zongoraművészt szombaton este pedig Székely Mihály rövid műsorát élvezhetjük. A sanzonok kedvelői pénteken este Zsolnay Hédit. Kiss Manyit, Pálos Zsuzsát, Rdthonyi Róbertét, Kézsmárki Marikát és Somhegyi Györgyöt hallgathatják. Szombaton este a Tege- ződjünk című show-műsor zárja a napot, vasárnap pedig a népda'kedvelők örömére ismét jelentkezik a Röpülj páva-sorozat. A Könyv- nyűzenét Kedvelők Klubja szerdán este ül össze. Üj szórakoztató sorozat első darabjával találkoztunk szerdán este a képernyőn. Mit tenne Ön? kérdezi a műsor címe és Abody Béla, Kállai István, Komlós János, valamint Révész György próbál tréfás keretek között válaszolni a nézők problémáira. Pénteken este ismét vetélkednek a budapesti kerületek, vasárnap pedig Komlós János műsora zárja a napot. Végül három vitaműsort ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kedden este Besteller, vagy ponyva? címmel lesz vita a könnyűműfaj jelentkezéséről az irodalomban, szerdán megvitatják: Érdemes-e szakmunkásnak lenni?, pénteken pedig a népszerű Demokratizmus a hétközna- pokon-sorozat legújabb darabja látható, Magányosan címmel, ______________ n agymama Pttispöky István munkájú sail, vadregényes hegyvidékeit és egyre fejlődő fürdő- kultúráját. Babaion és Budapest íiláo. Pest-Buda ezernyi vonzó látványossága, a „magyar tenger” szépsége, utánozhatatlan varázsa hívogatja hazánkba a legtöbb idegent. Az itthoni turisták, utazgatok is elsősorban e két területet keresik fel a legtöbbször. Utána következik — sok más, hazai tájjal egyvonal- ban — Borsod. Az országos adatok összehasonlításakor kiderül, hogy a magyarországi idegenforgalomnak csupán 3 5 százalékát teszi ki megyénk megismerése, látogatása. Szerény adat ez. És tegyük hozzá mindjárt, a téma helyi szakemberei és szerelmesei azt vallják: sok még a szunnyadó lehetőség. Az érdeklődésre számot tartható tájak, települések „felfedezése” és fejlesztése ugrásszerűen növelhetné a forgalmat. Számítások készültek például az egész ország területén, s megállapíttatott, ha a szabad hétvégét töltő dolgozók is egyre intenzívebben kapcsolódnak be az idegenforgalomba, ha az eddiginél sokkal hatékonyabb propagandát fejtünk ki külföldön, néhány éven belül ötszörösére emelkedhet az úgynevezett vendégnapok száma Ha ennek csak tizedrészét vetítjük megyénkre, akkor is tizenötödszörösére emelkedhet a jelenlegi forgalom Borsodban! Ehhez természetesen valami szükséges: szálloda, szálloda, szálloda... Mit lát ná link a turista? Színes programfüzetekkel, képes kalauzokkal, térkénekkel, plakátokkal, és még ezernyi propaganda-eszközzel invitálja erre a vidékre az ország-világjárókat a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal. Miskolc és környékének sokféle látnivalója, az aggteleki barlangvidék és Tokaj-Hegyalja a legközismertebb. a legtöbb látogatót ide csalogató. Jönnek is a túristák. Évente 250 ezren. Ki módosabb, ki szerényebb pénztárcájú. Aztán egy-két nap után eve továbbáll megyénkből, vis», szafordul Pest felé. Nem ízlik Tokaj bora? Nem szép Patak és nem jő Tapolca vize? Vagy talán nem nyújtunk elegendő nyári programot az ezt igénylő turistáknak? Dehogynem. De szállodai szoba, turistaszálló nincs elegendő. Sátra pedig nem mindenkinek van, vagy nem szeret campingezni. A közelmúltban épült fel Tapolcán a Lidó. Már épül a miskolci Sportszálló, valamint a Junó is. Mindez örvendetes, hiszen a megye útjai sugárszerűen Miskolcról futnak szerteszét. A. fizetővendég-szolgálat is egyre jobban szélesedik. De ma még mindez kevés. Hiszen a két épülőfélben levő szálló az idei szezonban még nem jelent plusz szobákat. Ebből a szempontból, mondhatjuk úgy is: 1970. a várakozás éve... A helyzet enyhítésére az Idegenforgalmi Hivatal az Egyetemváros modern diákszállóját. és más, hasonló épületeket kíván a nyári szezonra „bevetni’. Különösen az új lakótelepeken ösztönzik a fizetővendég-szolgálat bővítését. 1000 kép Borsodról További közérdekű tervei közül is említsünk néhányat a hivatalnak. Szorgalmazzák, például a fehérkőlápai drótkötélvasút megépítését. Megrendelik és elkészíttetik Aggtelek—Jósvafö részletes idegenforgalmi kiviteli terveit. továbbá mint már hírí; adtunk róla. belső fejlesztésekkel, újdonságokkal is meglepik majd a barlnnnlá- togatókat. Részt vesznek a. szerencsi Rákóczi-vár rekonstrukciójában. valamint; a nyári kulturális programok szervezésében. lebonyolításában. És már a következő időszak fejlesztési terveit, elképzeléseit dédelgetik, gyűjtögetik. Ehhez kapcsolódva érdemes megemlíteni: nem kevesebb, mint ezer színes fotón örökítik meg megyénk legszebb tájait, kuriózumait, E szép képarchívum nemcsak a propagandát segíti, hanem további ötleteket is adhat — úgy érezzük — az újabb idegenforgalmi lehetőségek feltárásához. .Gyárfás Katalin'
