Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

fcbírtK-MrtO Y Ai<GiiS2AC> 4 KHBGB Kedd, 1970. januar 6, A szinte maratoni méretű szilveszteri műsor után bé­késebb napok, kiegyensúlyo­zottabb, kevesebb izgalmat adó műsorok következtek. Az út esztendő első napján — már szinte hagyományként — Petőfi, A helység kalapácsa című komikus eposzának tv_ változatával találkoztunk. Az él tékes adaptációt sokan most látták először, de akik már ismétlésként találkoztak ve- ie, azok is szívesen fogadhat­ták. Érdemes kiemelni az el­sejei műsorból a Danié vilá­ga című olasz tv-filmet, amely igen érzékletesen vil­lantotta fel Dante korát, éle­tét, s adott ízelítőt halhatat­lan művéből, s meg kell em­lékeznünk a Gilbert Bécaud- showról, amely zenei össze­állítás igen hangulatosan, szép muzsika és a képernyő engedte plasztikus látvány erejével zárta le 1970. első műsorát. MESS* Család és társadalom cím­mel kezdődött pénteken újabb, nagy társadalmi ér­deklődésre számot tartó so­rozat. Az első Kétmillió cím­mel a dolgozó nők egyenjo­gúságának érvényesülését, il­letve az érvényesülés gátjait feszegette, sok apró riport- mozaikjával. A háromne­gyedórás riport sajnos, ke­vés új motívummal szolgált, diagnózisai már a képernyő­ről is többszörösen ismertek. Kár lenne azonban egy so­rozatnak már az első, beve­zetőnek felfogható adása alapján elmarasztaló véle­ményt formálnunk. Ugyan­csak pénteken láttuk az an­gol Folytassa sorozat újabb darabját. A Folytassa, cow­boy! ha művészi erényeiben nem is emelkedett a sorozat korábbi darabjai fölé, leg­alább a western-tömegfil- mek élvezetes pcrsziflázsával szolgált. Boldizsár Iván új útinaplója megvigasztalt: az idén sem leszünk hiányában Boldizsár utazásainak. A szombat sokrétű, színes műsorral jeleskedett. A ké­sőbbi műsorszerkesztéseknél érdemes lenne ezt a szomba­tot mintának tekinteni. Leg­alábbis szerkezetét. Öröm­mel láttuk viszont a képer­nyőn a Rideg Sándor elbe­szélései nyomán készült, Kristóf, a magánzó című tv- játékot. a Nézőink kedvére! címmel indított sorozat első darabját. A játék most is friss, eleven, ellenállhatatlan volt. Krupp és Krause cím­mel ötrészes NDK tv-film kezdődött. Az első, nyolcvan­perces részt szombaton dél­után láttuk. Már ebből a részből kitűnik, hogy a nagy­hírű tőkés család és egy munkáscsalád párhuzamos és mindig össze-összetalálkozó életútját követhetjük majd nyomon, s a háttérben a né­met munkásmozgalom törté­netének egy fontos szakasza rajzolódik fel. Az első rész elvileg 1923-ban, valóságban azonban korábban, az első világháború alatt játszódik, visszatekintésben elevenedik meg. A film érdekesnek tű­nik, bár tagadhatatlanul erősen érződik rajta a didak­tikus szándék, s más, főleg bűnügyi játékokból ismert szereplői ismét megszokott típus,figuráikat sejtetik, örül­nénk, ha a későbbi folytatá­sok rácáfolnának aggodal­munkra. Húsz nagyon szép percet adott este a Költészet sorozatnak Az élet csodái cí­mű összeállítása. Jó, kellemesen szórakozta­tó esztrádműsort jelentett a Vízszintes-függőleges rejt­vényműsor különkiadása. A különböző szórakoztató mű­sorokból ismert számok ügyesen szerkesztett csokra hangulatos másfél órát bizto­sított. Ilyen fajta összeállí­tást szombat estékre máskor is készíthetne a televízió — rejtvénykeret nélkül is. A múzsák neveletlen gyermeké­nek harmadszori jelentkezése sem volt érdekesebb a koráb­bi daraboknál. Az egyes be­tétszámok változó színvona­lon elszórakoztattak, a keret­játék azonban mindinkább feleslegessé, hellyel-közzcl ér­telmetlenné válik. SPSS'S Választékos, színes volt a vasárnap is. A Röpülj, páva! értékes nyolcvan perce, az érdekes ismereteket adó Delta tudományos híradó és az irodalom barátainak ér­deklődését bizonyára lekötő, Illés Endre munkáiról foly­tatott vita után a bűnügyi történetek kedvelőinek igé­nyeit elégítette ki a műsor: a Maigret felügyelő-sorozatban láthattuk A betörő felesége című izgalmas történetet, amely egy harminckilenc részből álló sorozat első da­rabja. Ha havonta egyszer találkozunk vele, így is há­rom évnél hosszabb időre biz­tosított az izgalom. Faragó András operaénekes értékes műsora szép lezárása volt a hétnek. Egyetlen megjegyzést még: vasárnap a külpolitikai mű­sor egyik kommentátora — : mint sokan mások — tévesen, j évtizedet búcsúztatott. Érde­mes megjegyezni, hogy az év­tized csak 1970. december 31- én, 24 órakor ér véget, mert 1961. január 1-én kezdő­dött. A hatvanas évek néven emlegetett tizedből még, a most kezdett, 1970-es év hát­ra van. Reméljük, békesség­ben 'megérjük a hetvenes éveket is. Benedek Miklós j i1 uui r.-.■■•F.avnpgt'n.-'sm»-muraat* Ünnepi esemény színhelye volt tegnap, január 5-én dél­után Hejőkeresztúr. A II. Ilejő menti művelődési na­pok megnyitásával egyidőben adták át a község lakosainak az új művelődési otthont. Már az elmúlt esztendőben is a Hejő menti községek nyitották meg a művelődési napok sorát, a téli napok több szabad idejét kihasznál, va gazdag programot kínál­tak az itteni községek lako­sainak. Idén is — alig né­hány nappal az újév után — ők indították a népművelési napok rendezvényeit. A prog­ram ezúttal is sokrétű, és bi. zunk benne, hogy igényes­ségben is megfelel a várako­zásnak. Bínü-sbaw iészl a lelevfztto Antonius és Gugyerák címmel televíziós film készül Bárdi Györgyről, a kedvelt, sokoldalú művészről. A filmet Palás- thy György írta és rendezi. A készülő film egyik jelenete. B 210. év­for­dulója megyénkben és egj- kori munkahelyén, Kassán is alkalmat adott ezen az őszön arra, hogy Kazinczy Feren­cet, a felvilágosodás és a polgárosodás eszméinek ter­jesztőjét újabb és újabb ol­daláról megismerhessük. Mint költőt, írót, literátort, aki égy negyedszázadon át a zempléni kis faluból, az ál­tala Széphalomnak elneve­zett Banyácskáról irányította a múlt század eleji magyal irodalmat, nagyra értékeli az irodalomtörténet; a fiatal Kazinczyt azonban, aki pá­lyája kezdetén a kassai ke­rületben mint tanügyi ins­pektor a kultúra terjesztésé­nek fáklyavivőjeként szolgál­ta a falvak felemelkedésénei: ügyét, már kevésbé szoktuk figyelemmel kísérni. A sárospataki vártemplom mostani restaurálása során az egykori jezsuita rendház le­véltárában előkerült egy Kazinczy-levél, amelyet 17119. december 24-én küldött a Sá­toraljaújhely közelében fek­vő Regmecről a kassai ca- meralis praefecíushoz Buday András újhelyi „oskolames- íer” panasza, mai szóval él­ve „besorolási” sérelme ügyében. Ennek megírásával hivatal1 kötelességét teljesí­tette r inczy, hiszen har­madé ve volt már ekkor ann"' rogy II. József kine­vezi- ;r. Török Lajos kas­sai tankerületi főigazgató mellé tanügyi inspektornak. Nagy reményekkel eltelve fogott a 27 éves ifjú munká­hoz. Boldog volt, hogy a szellemi sötétségben hagyott nép kulturális felemelkedé­séért dolgozhat. Fáradhatat­lanul járta a falvakat, har­colt a papokkal, hogy rendet teremtsen a népoktatás terén, s előbbre vigye a nemzeti művelődés ügyét. Üj népis­kolákat szervezett, s egyik legkedvesebb feladatának te­kintette „közös oskolák” fel­állítását. „az oskolák eggyii- vé kaptsolását”, vagyis hogy egy fedél alatt egyesítse a katolikus és a protestáns is­kolákat. „Minden vallásbeli honfiak nevelésére hatni, a oly kiterjedésű megyében, mint amely reám várt: ez a kinevezés oly kedves. oly csalogató vala, hogy ennél én kedvezőbbet álmodni nem tudtam” —• írja a kincvezé- sével kapcsolatban. INSPEKTORI j mŰAh^'ff Torna, Gömör megyéken kí­vül természetesen Zemplénre és Borsodra is kiterjedt. Eb­ben a minőségében különösen sok levelet váltott az egri püspökkel az abaúji „Hejczei Cátholica és Reíormata osko­láknak öszvekaptsolása’ ügyében. „Az öszvekaptsolási először azon kell kezdenem hogy mind a két felekezete! tegyem biztosokká a felöl, hogy az illyes öszvekaptsolás mellett a religio mind eggy mind más részről ugyanazzal a szabadsággal tanittuihaiik, mint a különös oskolákban taníttatott, a világi tudomá­nyok pedig kálvinista gyer­mekeknek catholikus tanító által s catholikus gyermekek­nek kálvinista tanítók által minden vallásbeli megsértő- dés nélkül taníttathatik.” Ebből a levélrészből, de a következő rövid idézetből is a nemes, felvilágosult gon­dolkodó áll előttünk: „Gon­doskodnom kell a felől, hogy valakit Directorrá tegyek, de az öszvekaptsólt oskolákban ne papok, hanem világiak vi­seljék a directorságol”. A Pályám emlékezete cí­mű művében is bőven talá­lunk utalásokat „bizodalmas inspectori” működésére, töb­bek között miskolci vonatko­zásút is ilyenképpen: „Sze­rencsés valók a miskolci re­formátusokat rábírni. hogy igen régi iskolájokat a catho- licus iskolával egyesítsék, s az igyekezetét maga a su- perinlendens (református püspök) is segéllette... A közös oskolában az olvasást s grammaticát kár és vesze­delem nélkül tanítható a professor a. gyermeknek, hu ö és ez egy vallás tagjai nem voltak is.’’ A katolikus egyházi veze­tők azonban rnegsoka!lottói-, a felvilágosult Kazinczy tan ügyi inspektorságát. „Ez a plan igen sok ellenkezést ta­lált, s Leopold ostromol látott, születésének: hogy szüntesse meg” — írja a Pályám emlékezetében. „Engede a kérésnek. Ennek következtében a helytartóta­nács egy ápril 1-én költ ren­delése által felső parancsra elhirdette, hogy szolgálatom­ból el vagyok eresztve.’’ Egy másik helyen ugyanerről még világosabban így ír: „A helytartótanács engemet azért, hogy a római pápa he­lyett Kálvin prófétát tartom Jézus Krisztíis leghívebb, legkedvesebb igemagyarázó­jának, benigne elmozdított a hivatalomból”. Mondanunk sem kell, távozása után ka­tolikus nyomásra azonnal megszüntetik a „közös osko­lákat”, s visszaállítják a fele­kezetek szerinti elkülönülést. Ezzel a keserű emlékkel fejeződött be a fiatal Ka­zinczy négy és fél éves tan­ügyi működése. S a most ta­lált, eddig ismeretlen sáros­pataki levél azt bizonyítja, hogy a „bizodalmas inspec­tor úr” a „nationalis osko­lák” szervezése mellett lelki, ismeretesen törődött az „os­kolamesterek” anyagi ügyei­vel is, amint ez Kazinczy- nak „az Újhelyi Nationalis Oskola egyik Tanítója, Bu­day András Uram” feljebb sorolása ügyében tett intéz­kedéséből kitűnik. | ÍGY EZ A LEVÉL — u:o- * i ______________ dalmi jelentőségén túlmenően — akár a mi időnkben hasonV bérezési kérdésekkel foglal­kozó pedagógus-szakszervezet történetének kezdetéhez is szolgáltathat valam-O'-os ada­i • >) Hegyi József A XI. Hejo menti művelő­dési napok jelentőségét eme­li, hogy egy új, korszerű mű­velődési intézménnyel gazda, godnak. Mintegy ÜOO ezer fo­rintot költöttek a hejőke- resztúri művelődési otthon­ra, amelyben klubhelyiség, játékterem, egy nagyterem és a könyvtár kapott otthont. Szükség volt már erre a mű­velődési otthonra, Hejőke­resztúr lakossága is nagyon várta azt a napot, amikor birtokukba vehetik az új lé­tesítményt. Ezt bizonyítja az is, hogy több mint 50 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az építéséhez. Az új művelődési ottho»- ban több érdekes rendes- vényre kerül sor, hiszen a IL Hejő menti művelődési na­pok kapcsán itt tartják meg — többek között — a mező- gazdasági könyvhónap járási megnyitóját, a járási műve­lődési központ rendezésé­ben pedig a bemutató gyer- m eg foglal kozást. A II. Hejő menti művelő­dési napok megnyitóján Gu­lyás István, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak népművelési csoportve­zetője tartotta az ünnepi be­szédet. Este pedig Hazám címmel a Miskolci Nemzeti Színház művészei adtak iro­dalmi műsort. Táskák — Mezőkövesdről Fennállása óta még soha nem bonyolított le olyan nagy tételű exportot a Me­zőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet, mint az idén: többek között százezer hím­zett blúz és gyermekruha szállítására kapott külföldi megrendelést. Az első ex­portszállítmányt — ötezer ké­zi hímzésű matyó mintákkal díszített divatblúzt és gyer­mekruhát — hétfőn indítot­ták útba. A szövetkezet tag­jai megkezdték a különösen Japánban, Franciaországban és Kanadában kelendő filc- és bőr alapanyagú divattás­kák hímzését is. Az egykori hímzett matyó tarisznyákra emlékeztető divattáskákból az idén mintegy tízezer darabot készítenek, többségében ugyancsak külföldi megren­delésre. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai Ézsau vallomása — Őfelsége szárnysegéde Az öregkor csendes szava — A homok emberei — Anyám Az élő magyar irodalom je­les alkotóinak új kincseit tár­ja az olvasó elé a kiadó. Len­gyel József új kötetében tíz rövidebb írását találhatjuk, Ézsau mondja... címmel. Az olvasónak mindig újat, meg­lepőt adó író most is hű ma­rad önmagához: a kötetbe foglalt tíz írás, tíz világ. Ri­degen nyers, melengetőén puha, értetlen és értő, ke­gyetlen és óvó világ övezi hő­seit. A címadó elbeszélés, va­lamint az Obsitosok szöké­sekről mesélnek című ragyog legfényesebben a kötetbe fű­zött tíz írás közül. Vas Zoltán hatszázoldalas könyvének „hőse”: őfelsége szárnysegéde, Horthy Miklós, miként n cím tudatja. A fe­lületes ítélkező könnyen haj­lik arra: mi újat lehet még Horthyról elmondani? Vas Zoltán könyve bizonyítja: rengeteget! Az a kor, amely Horthy nevéhez kapcsolódva került be a magyar történe­lembe, nemcsak az akkori valóságot, hanem a múltat is meghamisította. A hat feje­zetre bomló kötet fellebbenti a fátylat a hamis legendák­ról, az ál-főúr Horthyról, karrierje átkozmetikázott ál­lomásairól. Születésétől a fe­hérterror kezdetéig követhet­jük nyomon „őfőméltósága” sorsát. A dal. hu szép / Űrökké szép marad, / s mint boros­tyán kő / egyre szebbé érik.. — ezekkel a sorokkal vezeti be kötetbe gyűjtött újabb verseit Várnai Zseni. A köl­tőnő Borostyán címmel most megjelent műve zömmel ed­dig nem publikált költemé­nyeket ölel fel, közöttük szép számmal olyanokat, amelyek megkapó őszinteséggel valla­nak az öregség fájdalmas szépségéről, csöndes örömei­ről. Nemcsak az emberben hanem fában, virágban, fel hőben, vízben is látja, s ki­bontja a való világot. A mos­tani világot, a semmi mássai fel nem cserélhetőt. S ez, a mindenben jelenidejűség va­rázsolja frissé az iejős költő­nő szavait, s az az olthatat- lan érdeklődés, amellyel a közéleti témákat megközelí­ti. A majd’ nyolcvan verset s egy hosszabb elbeszélő köl­teményt összefogó kötet leg­szebb darabjait a Zúzmara ciklusban találhatjuk. Önéletírását leszámítva, hal esztendeje nem publikált új regényt a magyar falu iro­dalmi szószólója, Szabó Pál. Most megjelent regénye, a Szépülő szegénység, a homok embereinek világába, a Duna —Tisza-közére repíti az olva­sót. Egy soha nem volt, még­is mindenütt megtalálható faluba, ahol látszatra csak Bíró Miska és Szokoly Gizi hol mosolygó, hol drámává sűrűsödő szerelme szövődik, veszik el, s támad föl, ám, ahol valójában múlt és jelen csap össze. Az író mesélt; kedve a régi: fordulatos cse­lekmény során rajzolja meg a változó falu arcát, s azo­kat az embereket, akik min­den esendőségük. botlásuk közepette is új vilá-’of ierem- tettek a homokon. A nagy irodalmi felfedezé­sek idején sem sűrű pilla­nat a remekmű születése. S’ ilyen pillanat tanúi, élvezői azok. akik végigolvasva le­teszik Juhász Ferenc új el­beszélő költeményét, az Anyámat. Az Anya: örök alakja a művészetnek, s mert az. már talán mindent elmondtak róla. Mindent ta­lán, de amit Juhász Ferenc tud elmondani, azt biztosan néni. Anya és fia v”'"áriak iii dimenziói tárulna ' 1 az olvasó előtt lenyűgöz, köz­vetlenséggel, s mégis fiúi szemérmességgel. Az öl . 'Sz- "e oszló hatalmas el - . 410 ójlteménv a szó szoros értel­mében irodalmi esemény: re­mekmű született, a költő, az anyának, s ezzel minden anyának áHítotl lehonthalat. lan emléket. A képernyő előtt Az első Művelődési otthoni avattak Hejokeresztúron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom