Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Szombat, 1970. január 31 ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ní&gfy&hb hatásfoört? Johl» .személyi és anyagi feltételeket a községi tanácsokon Milyen legyen a belső mechanizmus? figyelemre méltó javaslat a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban a KÜLPOLITIKÁI életünk egyik izgalmas, nagy érdek­lődést kiváltó folyamata az a belső változás, átalakulás, amely a közigazgatás mecha­nizmusában zajlik. Lényege: javítani, gyorsítani a felada­tok végrehajtását, oldani a túlzott centralizáción, területi és emberközelbe juttatni az ügyek első fokit elbírálásá­nak jogát. Mennyire központi 'figyel­mei. kiváltó ez a törekvés, bi­zonyítja a napokban lezaj­lott sajtókonferencia, ame­lyet a Magyar Rádió rende­zett Budapesten. A téma a tanácsi munka volt, s ezen belül igen sok szó esett a ha­táskörök leadásáról. Sokan úgy vélték, lassú ez a folya­mat, még olyasmit is sejtet­tek, hogy talán a járási ta­nácsok valamilyen presztizs- iéltésből gátolnák, hogy bi­zonyos hatáskörök a községi vezetők elbírálásába kerül­jenek Megyénkben szerzett ta­pasztalatokból kiindulva, jog­gal mondhatjuk, hogy nem árt mértékletesen, megfon­toltan bánni a hatáslcörlcadá- sokkal. Előbb meg kell te­remteni a személyi és tárgvi feltételeket. Mit értünk ez alatt? Egyéves tapasztalatunk van, a szabálysértési ügyek községi tanácson való elbí­rálásáról. Nem vitás, a fel­sőbb szervek sok segítséget adtak a helyi szakigazgatási vezetőknek ahhoz, hogy a szabálysértési ügyeket a tör­vényesség szigorú betartásá­val tudják tárgyalni. A gya­korlati munkában azonban mégis türelmi időre volt, és helyenként van még ma is szükség. Az elmúlt év októberétől a községi tanácsokhoz kerül­tek a gyámügyek elbírálásai is. a VI-os rendelet értelme-, ben. A GYÁMÜGYI teendők azok közé a munkák közé tartoznak, amelyekhez em­berségre, közvetlen, a hely­színen szerzett tapasztalatra, ■ a púin oki Az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat putnoki üzemét fej­lesztik. Az alacsony hamu- és nedvességtartalmú szenet szolgáltató üzemben a fej­lesztési terveknek megfelelő­en, megkezdték az új munka­helyek előkészítését. Az elő- vájásokon gépesítették a szál­lítást, s új robbantási techno­lógiával havonta 100 méter új föld alatti járatot készítenek. EZ kétszerese a korábbi telje­sítménynek. esetleg hosszabb időszak, ta­pasztalataira van szükség. Községi tanácsaink vezetői egységesen nagy megelége­déssel fogadták, hogy ezek­ben a kérdésekben helyben dönthetnek. Baj van azon­ban a végrehajtással. A já­rásoknál korábban nagy gya­' . .u lenuelkéző. kizáró­lag az idevonatkozó rendele­tek szellemében munkálko­dó emberek intézték az ügyeket. Eligazodtak a ren­deletek útvesztőiben, mert „bedolgozták magukat” ebbe a témakörbe. A községi szak- igazgatási szerv vezetőiének azonban nagyon sok minden­ben jártasnak kell lennie. A gyámügyre vonatkozó ren­delkezések azonban megle- lielósen terjengősek, számos utalással terheltek, tulajdon­képpen keret jogszabályok. Az Encsi járási Tanács igaz­gatási csoportjának vezetője tette szóvá, hogy a Művelő­désügyi Minisztérium meg­ígérte, kézikönyvet ad ki. amelyben részletes tájékozta­tást adnak a gyámügyi ren­deletek végrehajtásával kav- csolatosan. Ezt a kézikönyvet azóta is hiába várják a ta­nácsok érintett dolgozói, pe­dig igen nagy szükség lenne rá. Még egy gondol teszünk szóvá a hatáskörök leadásá­val kapcsolatban. Az emlí­tett kérdésben például a ha­táskör a községi tanácsnál van, a pénzzel azonban a já­rás rendelkezik. Nem szüksé­ges részletezni, hogy ez ese­tenként nemhogy meggyorsí­taná, sőt, éppen lassítja egy- egy ügy elintézéséi. Á közületek elhelyezésé­nek dolga most már szintén a községi tanácsoké. Ez is nagyon indokolt, hiszen csakis a szakigazgatási szerv tudja elbírálni, hol van a legnagyobb szükség például egy új boltra, a község me­lyik területének gyöngébb az ellátása. Hasonlóan jó az is, ha az építkezni szándékozó állampolgárnak nem kell ar­ra várnia, míg a járásnál el­gép bányában Megérkezett a bányához a Várpalotán készített páncél­pajzs, amelynek védelme alatt lengyel maróhengerrel fejtik majd le a szenet. Ez az első olyan gép az országban, amelynek vágóéleit hidrauli­kus berendezéssel, a széntelep vastagságának megfelelően állítani lehet, s így szükségte­lenné válik a robbantás és a csákányozás. intézik az engedélyei. Csak­hogy itt ismét megakadtunk. Az építési engedélyek kiadá­sához, bizony kell némi szak­értelem, túl azon, amit ezzel kapcsolatban egy szakigazga­tási szerv vezetője tudhat. Je­lenleg még olyan nagyobb községi tanácsok sem vehet­ték át ezt a hatáskört, ame­lyek csatolt községek gond­jaival is foglalkoznak. MINDENKEPPEN jó te­hát. ha az ügyintézést köz­vetlenebbé tesszük, és köze­lebb visszük az emberhez, aki. az akták másik oldalán áll. Felelőtlenség lenne azon­ban olyan mértékben sür­getni a hatáskör-leadást, hogy az erején, jelenlegi személyi feltételein túl ter­helje meg a községek vezető­it. mert akkor célját tévesz­tené ez a különben nagyon j ésszerű és hasznos törekvés. Adantovics Hona Ha három dolgot kellene említeni arra a kérdésre, hogy mit vásárol egészen biztosan naponta a legtöbb háziasz- szony, a kenyér, a tej — s a szódavíz lenne a felelet. Még messze a nyár, a kánikula, a szikvtzfogyaszlás fő idénye. Ennek ellenére sokan panasz­kodnak — különösen a pe­remkerületekben élők —, hogy ritkán és nehezen tud­nak hozzájutni. 36 ezer hektoliter szikvíz A József Attila utca egyik mellékutcájának végén húzó­dik meg1 a Miskolci Ital- és Vegyicikk Gyár telepe. Ez a tanácsi vállalat látja el Nagy- Miskolc területét szikvízzel Evl 36 ezer hektolitert készí­tenek belőle, vagyis több mini 3 és fél millió üveggel. Ezen­kívül 10 ezer hektó üdítőitalt gyártanak, s mintegy 1200 hektó tapolcai szénsavas ivó­vizet is palackoznak. 1963-ben a szeszesital-pro­filt átvette tőlük a Magyar Likőripari Vállalat. Emiatt termelési értékük egy csapás­ra 30—32 millióról 4—4,5 mil­lióra esett vissza. Tízmilliós állóeszköz érték mellett ez tarthatatlan állanot. Megszűnt az ötvenes évek állami dotá­cióin, s volt olvnn év. hogy a szikvíz- és az üdítőitalgyártás másfél milliós veszteséget vállalat műszaki-gazdasági intézkedési terve fogalmazta meg a belső mechanizmus korszerűsítésének igényét. Egy ilyen méretű vállalat bel­ső „átrendezése” természete­sen óriási munkával és fele­lősséggel jár, sok-sok töpren­gésre, vitára és mérlegelés­re van tehát még szükség, amíg a vállalat „új mecha­nizmusát” bevezetik. A vita kimenetelétől füg­getlenül is érdemes azonban felfigyelni arra a javaslatra, amelyet — a műszaki-gazda­sági intézkedési tervben megfogalmazott igények alapján — a DIGEP közgaz­dasági osztályának vezetője. Tapasztó György terjesztett a vállalat vezető szervei elé. Tapasztó György — doktori „hozott”. A gyártás és a for­galmazás költségei emelked­tek: a ládák, üvegek, gépko­csik óra időközben többször változott. Emelkedett a töltő­soron dolgozó nők órabére is, 6 forintra, a régebbi 4 helyett S a szódavíz ára? Az 20 éve állandó, 1,10 Ft. Négymillió üveg Hypó A vállalat’ léte függött at­tól, sikerül-e rövid időn be­lül nyereségessé tenni, vagy sem. Kicsit furcsa módon, de sikerült. Oj profilt kaptak, 1968 óta vegyicikk gyártással is foglalkoznak. Termelési ér­tékük 1969-ben már újra el­érte a 21 milliót. Évente 4 millió üveg Hypót, 5 millió csomag kúlyhnfényesítőt, 100 tonna borászati kénlapot, s nagy mennyiségű festékipari segédanyagot, terpentint, hí­gítókat gyártanak. De térjünk vissza a szik­vízre. Nem kifizetődő , de szükséges Az utóbbi években 5-ról 9- re növelték szállító járműveik számát, de a 17 km hosszú­ságú Miskolcon ez is kevés. Még mindig vannak külterü­leti boltok, ahová csak heten­ként egyszer jutnak el Nagy a gépkocsik rezsije. Előfor­disszertációnak is beadott — tanulmányában részletesen elemzi a vállalat különféle szervezeti egységeinek fel­adatait, nagyobb önállósá­guk megteremtésének felté­teleit és javaslatot tesz az ehhez szorosan kapcsolódó ösztönzési rendszerre is. fejlesztő ..team^'-rh A tanulmány szerint a vál­lalat főbb működési funkciói — az Igazgatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés — közül az értékesítésnek a fej­lesztés és a termelés szerves részévé kell lennie. Az érté­kesítés egyik oldalát — a piackutatást, propagandát — a fejlesztéshez, míg a mási­kat — a „bonyolítást” — a dúl, hogy 700 forintos gép­kocsi-költség mindössze 200 forint hasznot hoz. Persze, a kereskedelem sem „bűntelen”. A boltveze­tők általában nem szívesen foglalkoznak a szódavízzel, egyre kevesebbet rendelnek. Rendkívül göngyölegigényes, ugyanakkor igen tus értékű áru; így az új mechanizmus készletgazdálkodási viszonyai között, cseppet, sem kifizető­dő. A vásárlók gyakran panasz­kodnak az üvegek minőségére is. Folyik, illetve nem jön ki belőle a szódavíz, hiányos ... Az okok feltárása nem is olyan egyszerű. A termelő vállalat üvegjavító műhelyt tart fenn. ahol — az idényjel- legtöl függően — 6—9 fö éven­te négyszer-ötször átvizsgálja, javítja a 10—12 ezer' szódás­üveget. ellenőrzi azok töllöké- pességét. Negyedévenként tíz­ezer számra vásárolják a pót- alkatrészeket. mégis sok a rossz üveg. Ugyanis a város­ban hét „maszek” szik vizes is dolgozik: ők azok akik csen­gőszóval. szekérről kínálják árújukat. Szükség van rájuk, de javítóműhelyük nincs A bevezetőben már ielez­tük: Ids értékű, de mindenna­pos alanveM közszüVs-Sodeti cikkről van szó. FJő-áiHtása j teriesztése — mint láttuk — problematikus. Keresni kelle­ne a megoldás módját. T. L. termeléshez célszerű kap­csolni. Maga a fejlesztés akkor lehet igazán célszerű és gaz­daságos, ha a piac valóságos Igényeiből indul ki. Es igen fontos az is, hogy a kifej­lesztett új gyártmányok ne csupán „műszaki csodák" le­gyenek, hanem olyan ter­mékek, amelyek — magas műszaki színvonaluk mellett — a vállalatnál gazdaságosan gyárthatók. Ezért, a tanul­mány szerzője a fejlesztés szervezetére úgynevezett „team”-rendszert javasol. A fejlesztő „team”-ekben (az angol csoport szóból) a konst­ruktőrökön kívül helyet kap­nának a piackutatók, a gaz­dasági szakemberek és a gyártástechnológusok is. Egy ilyen összetételű fejlesztő kollektíva már bizonyára ké­pes a piac igényeinek meg­felelő munkára, s olyan gyártmányokat tud — a hoz­zájuk tartozó gyártási eljá­rással együtt — adni a ter­melő részlegeknek, amelyek már különösebb nehézségek nélkül gyárthatók és értéke­síthetők. l)ön Inon a gyáregység A javaslat szerint a terme­lő gyáregységeknek is na­gyobb gazdálkodási önálló­ságot kell kapniuk. Önálló­ságukhoz tartozik az is, hogy joguk legyen eldönteni, át­veszik-e a fejlesztők által felajánlott terméket Míg a fejlesztők az új termékekből származó gazdasági eredmé­nyekben, a termelő részlegek a saját maguk által kiter­melt nyereségben érdekel­tek: új termék gyártásá­ra tehát csak akkor vállal­kozhatnak, ha az számukra valamelyik hagyományosnál nagyobb eredményt ígér. Az érdekeknek ez az „ütközte­tése” biztosítja a választék rendszeres megújulását Az önálló termelő részle­gek működésének feltétele, hogy el tudják végezni mind ­azokat a munkafolyamatokat, amelyek közvetlenül a gyárt­mányaikhoz kapcsolódnak. A javaslat szerint szervezetileg ide kell csatolni a fejlesztés „életben tartó” részét, vagy­is az egyes gyáregységeknek maguknak kell elvégezniük régebbi, de még keresett gyártmányaikon ag időköz­ben szükségessé váló módo­sításokat. I ersten } a nyereségért Ha sikerül biztosítani a vállalat különféle szervezeti egységeinek gazdálkodási ön­állóságát, a vállalat vezetői­nek és kollektívájának joga. hogy a gazdálkodás eredmé­nyességét is számon kérje tőlük. Természetes tehát, hogy a vállalat nyereségéből olyan arányban részesülje­nek, amilyen arányban an­nak a létrehozásához is hoz­zájárultak. Jelenleg a Dl- GÉP-ben a részesedési ala­pot a bértömeg alapján oszt­ják el a vállalat különféle részei között. A javasolt új belső mechanizmus szerint figyelembe kell venni, melyik részleg, mennyivel járult hozzá az Össznyereséghez. s ehhez mennyi bért használt fel, milyen eszközök álltak rendelkezésére. Ilyen módon a vállalaton belül egészséges versengés indulna meg a nyereségben való részesedés s ezzel együtt természetesen a vállalati össznyereség nö­veléséért, A legjobb megoldást kere­sik. Olyan belső mechaniz­must akarnak kialakítani, amely — mint Gácsi Miklós vezérigazgató a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén el­mondotta — legalább közép- ‘ávon perspektívát biztosít a vállalatnak. Flanek Tibor Titkos-E a tHiszmenetrend? A szerencsi MAV-állomás elől naponta sok autóbusz in­dul. Részint távolsági járatok olyan községekbe, amelyekkel nincs vasúti összeköttetés, részint pedig helyi járatok. Ez utóbbiakra is szükség van, mert Szerencs igen hosszan el­nyúló település, egyik végétől a másikig négy és fél kilomé­ter a távolság. Indokolt és ésszerű, hogy a központtól messze eső állomással a buszok révén közvetlen a kapcsolat. A busz nyilvános közlekedési eszköz, bárki felszállhat rá. Miért kell mégis ezt a közismert tényt ismételni. Mert, ha nyilvános, akkor ugye bárkinek joga van azt is tudni, hogy mikor indulnak a különböző járatok. A szerencsi állomáson azonban ezt már eltitkolják az uta­sok elől. Hiába szeretne tájékozódni a vonattal érkező, aki autóbusszal menne tovább, mikor számíthat az indulásra. Az állomás előcsarnokában hetekkel ezelőtt leszedték a buszmenetrendet, azzal az indokolással, hogy fel kell rajta tüntetni a menetrendi módosításokat. S azóta üres a helye. Van ugyan egy másik hely Szerencsen, már jó távol az állo­mástól, a község szívében, ahol a posta ablakából olvasható u buszmenetrend, de mintha csak valami incselkedő manó Készítette Volna az utasok félrevezetésére, ezen meg csak a végállomási indulási és érkezési idők láthatók, azt nem lehet megtudni belőle, hogy épp oda. a posta elé mikor érkezik a bus Az Irodalomban, n színházban világszerte divatos a forma­bontó stílus. Ügy latszik, Szerencsen már n buszmenetrend •szerkesztésének műfajában is kísérleteznek vele. Vajon ki en­nek az utasok idegeire menő játéknak a rendezője? (— ez) Gye rm e k ú póló nő-k ép zés Nemrég kezdte meg működését a Jáhn Ferenc Gyermek ápolónő-képző Iskola 1. sz. Gyermekklinikára kihelyezett osztálya. A tanulók a gyakorlati és az elméleti oktatást is a klinikán kapják. Füle Líiszlóné, az ápolástan oklatója, a helyes gyermekfogásra tanítja a növendékeket. Szódavíz meg a terpentin

Next

/
Oldalképek
Tartalom