Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
Szombat, 1970. január 31 ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ní&gfy&hb hatásfoört? Johl» .személyi és anyagi feltételeket a községi tanácsokon Milyen legyen a belső mechanizmus? figyelemre méltó javaslat a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban a KÜLPOLITIKÁI életünk egyik izgalmas, nagy érdeklődést kiváltó folyamata az a belső változás, átalakulás, amely a közigazgatás mechanizmusában zajlik. Lényege: javítani, gyorsítani a feladatok végrehajtását, oldani a túlzott centralizáción, területi és emberközelbe juttatni az ügyek első fokit elbírálásának jogát. Mennyire központi 'figyelmei. kiváltó ez a törekvés, bizonyítja a napokban lezajlott sajtókonferencia, amelyet a Magyar Rádió rendezett Budapesten. A téma a tanácsi munka volt, s ezen belül igen sok szó esett a hatáskörök leadásáról. Sokan úgy vélték, lassú ez a folyamat, még olyasmit is sejtettek, hogy talán a járási tanácsok valamilyen presztizs- iéltésből gátolnák, hogy bizonyos hatáskörök a községi vezetők elbírálásába kerüljenek Megyénkben szerzett tapasztalatokból kiindulva, joggal mondhatjuk, hogy nem árt mértékletesen, megfontoltan bánni a hatáslcörlcadá- sokkal. Előbb meg kell teremteni a személyi és tárgvi feltételeket. Mit értünk ez alatt? Egyéves tapasztalatunk van, a szabálysértési ügyek községi tanácson való elbírálásáról. Nem vitás, a felsőbb szervek sok segítséget adtak a helyi szakigazgatási vezetőknek ahhoz, hogy a szabálysértési ügyeket a törvényesség szigorú betartásával tudják tárgyalni. A gyakorlati munkában azonban mégis türelmi időre volt, és helyenként van még ma is szükség. Az elmúlt év októberétől a községi tanácsokhoz kerültek a gyámügyek elbírálásai is. a VI-os rendelet értelme-, ben. A GYÁMÜGYI teendők azok közé a munkák közé tartoznak, amelyekhez emberségre, közvetlen, a helyszínen szerzett tapasztalatra, ■ a púin oki Az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat putnoki üzemét fejlesztik. Az alacsony hamu- és nedvességtartalmú szenet szolgáltató üzemben a fejlesztési terveknek megfelelően, megkezdték az új munkahelyek előkészítését. Az elő- vájásokon gépesítették a szállítást, s új robbantási technológiával havonta 100 méter új föld alatti járatot készítenek. EZ kétszerese a korábbi teljesítménynek. esetleg hosszabb időszak, tapasztalataira van szükség. Községi tanácsaink vezetői egységesen nagy megelégedéssel fogadták, hogy ezekben a kérdésekben helyben dönthetnek. Baj van azonban a végrehajtással. A járásoknál korábban nagy gya' . .u lenuelkéző. kizárólag az idevonatkozó rendeletek szellemében munkálkodó emberek intézték az ügyeket. Eligazodtak a rendeletek útvesztőiben, mert „bedolgozták magukat” ebbe a témakörbe. A községi szak- igazgatási szerv vezetőiének azonban nagyon sok mindenben jártasnak kell lennie. A gyámügyre vonatkozó rendelkezések azonban megle- lielósen terjengősek, számos utalással terheltek, tulajdonképpen keret jogszabályok. Az Encsi járási Tanács igazgatási csoportjának vezetője tette szóvá, hogy a Művelődésügyi Minisztérium megígérte, kézikönyvet ad ki. amelyben részletes tájékoztatást adnak a gyámügyi rendeletek végrehajtásával kav- csolatosan. Ezt a kézikönyvet azóta is hiába várják a tanácsok érintett dolgozói, pedig igen nagy szükség lenne rá. Még egy gondol teszünk szóvá a hatáskörök leadásával kapcsolatban. Az említett kérdésben például a hatáskör a községi tanácsnál van, a pénzzel azonban a járás rendelkezik. Nem szükséges részletezni, hogy ez esetenként nemhogy meggyorsítaná, sőt, éppen lassítja egy- egy ügy elintézéséi. Á közületek elhelyezésének dolga most már szintén a községi tanácsoké. Ez is nagyon indokolt, hiszen csakis a szakigazgatási szerv tudja elbírálni, hol van a legnagyobb szükség például egy új boltra, a község melyik területének gyöngébb az ellátása. Hasonlóan jó az is, ha az építkezni szándékozó állampolgárnak nem kell arra várnia, míg a járásnál elgép bányában Megérkezett a bányához a Várpalotán készített páncélpajzs, amelynek védelme alatt lengyel maróhengerrel fejtik majd le a szenet. Ez az első olyan gép az országban, amelynek vágóéleit hidraulikus berendezéssel, a széntelep vastagságának megfelelően állítani lehet, s így szükségtelenné válik a robbantás és a csákányozás. intézik az engedélyei. Csakhogy itt ismét megakadtunk. Az építési engedélyek kiadásához, bizony kell némi szakértelem, túl azon, amit ezzel kapcsolatban egy szakigazgatási szerv vezetője tudhat. Jelenleg még olyan nagyobb községi tanácsok sem vehették át ezt a hatáskört, amelyek csatolt községek gondjaival is foglalkoznak. MINDENKEPPEN jó tehát. ha az ügyintézést közvetlenebbé tesszük, és közelebb visszük az emberhez, aki. az akták másik oldalán áll. Felelőtlenség lenne azonban olyan mértékben sürgetni a hatáskör-leadást, hogy az erején, jelenlegi személyi feltételein túl terhelje meg a községek vezetőit. mert akkor célját tévesztené ez a különben nagyon j ésszerű és hasznos törekvés. Adantovics Hona Ha három dolgot kellene említeni arra a kérdésre, hogy mit vásárol egészen biztosan naponta a legtöbb háziasz- szony, a kenyér, a tej — s a szódavíz lenne a felelet. Még messze a nyár, a kánikula, a szikvtzfogyaszlás fő idénye. Ennek ellenére sokan panaszkodnak — különösen a peremkerületekben élők —, hogy ritkán és nehezen tudnak hozzájutni. 36 ezer hektoliter szikvíz A József Attila utca egyik mellékutcájának végén húzódik meg1 a Miskolci Ital- és Vegyicikk Gyár telepe. Ez a tanácsi vállalat látja el Nagy- Miskolc területét szikvízzel Evl 36 ezer hektolitert készítenek belőle, vagyis több mini 3 és fél millió üveggel. Ezenkívül 10 ezer hektó üdítőitalt gyártanak, s mintegy 1200 hektó tapolcai szénsavas ivóvizet is palackoznak. 1963-ben a szeszesital-profilt átvette tőlük a Magyar Likőripari Vállalat. Emiatt termelési értékük egy csapásra 30—32 millióról 4—4,5 millióra esett vissza. Tízmilliós állóeszköz érték mellett ez tarthatatlan állanot. Megszűnt az ötvenes évek állami dotációin, s volt olvnn év. hogy a szikvíz- és az üdítőitalgyártás másfél milliós veszteséget vállalat műszaki-gazdasági intézkedési terve fogalmazta meg a belső mechanizmus korszerűsítésének igényét. Egy ilyen méretű vállalat belső „átrendezése” természetesen óriási munkával és felelősséggel jár, sok-sok töprengésre, vitára és mérlegelésre van tehát még szükség, amíg a vállalat „új mechanizmusát” bevezetik. A vita kimenetelétől függetlenül is érdemes azonban felfigyelni arra a javaslatra, amelyet — a műszaki-gazdasági intézkedési tervben megfogalmazott igények alapján — a DIGEP közgazdasági osztályának vezetője. Tapasztó György terjesztett a vállalat vezető szervei elé. Tapasztó György — doktori „hozott”. A gyártás és a forgalmazás költségei emelkedtek: a ládák, üvegek, gépkocsik óra időközben többször változott. Emelkedett a töltősoron dolgozó nők órabére is, 6 forintra, a régebbi 4 helyett S a szódavíz ára? Az 20 éve állandó, 1,10 Ft. Négymillió üveg Hypó A vállalat’ léte függött attól, sikerül-e rövid időn belül nyereségessé tenni, vagy sem. Kicsit furcsa módon, de sikerült. Oj profilt kaptak, 1968 óta vegyicikk gyártással is foglalkoznak. Termelési értékük 1969-ben már újra elérte a 21 milliót. Évente 4 millió üveg Hypót, 5 millió csomag kúlyhnfényesítőt, 100 tonna borászati kénlapot, s nagy mennyiségű festékipari segédanyagot, terpentint, hígítókat gyártanak. De térjünk vissza a szikvízre. Nem kifizetődő , de szükséges Az utóbbi években 5-ról 9- re növelték szállító járműveik számát, de a 17 km hosszúságú Miskolcon ez is kevés. Még mindig vannak külterületi boltok, ahová csak hetenként egyszer jutnak el Nagy a gépkocsik rezsije. Előfordisszertációnak is beadott — tanulmányában részletesen elemzi a vállalat különféle szervezeti egységeinek feladatait, nagyobb önállóságuk megteremtésének feltételeit és javaslatot tesz az ehhez szorosan kapcsolódó ösztönzési rendszerre is. fejlesztő ..team^'-rh A tanulmány szerint a vállalat főbb működési funkciói — az Igazgatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés — közül az értékesítésnek a fejlesztés és a termelés szerves részévé kell lennie. Az értékesítés egyik oldalát — a piackutatást, propagandát — a fejlesztéshez, míg a másikat — a „bonyolítást” — a dúl, hogy 700 forintos gépkocsi-költség mindössze 200 forint hasznot hoz. Persze, a kereskedelem sem „bűntelen”. A boltvezetők általában nem szívesen foglalkoznak a szódavízzel, egyre kevesebbet rendelnek. Rendkívül göngyölegigényes, ugyanakkor igen tus értékű áru; így az új mechanizmus készletgazdálkodási viszonyai között, cseppet, sem kifizetődő. A vásárlók gyakran panaszkodnak az üvegek minőségére is. Folyik, illetve nem jön ki belőle a szódavíz, hiányos ... Az okok feltárása nem is olyan egyszerű. A termelő vállalat üvegjavító műhelyt tart fenn. ahol — az idényjel- legtöl függően — 6—9 fö évente négyszer-ötször átvizsgálja, javítja a 10—12 ezer' szódásüveget. ellenőrzi azok töllöké- pességét. Negyedévenként tízezer számra vásárolják a pót- alkatrészeket. mégis sok a rossz üveg. Ugyanis a városban hét „maszek” szik vizes is dolgozik: ők azok akik csengőszóval. szekérről kínálják árújukat. Szükség van rájuk, de javítóműhelyük nincs A bevezetőben már ieleztük: Ids értékű, de mindennapos alanveM közszüVs-Sodeti cikkről van szó. FJő-áiHtása j teriesztése — mint láttuk — problematikus. Keresni kellene a megoldás módját. T. L. termeléshez célszerű kapcsolni. Maga a fejlesztés akkor lehet igazán célszerű és gazdaságos, ha a piac valóságos Igényeiből indul ki. Es igen fontos az is, hogy a kifejlesztett új gyártmányok ne csupán „műszaki csodák" legyenek, hanem olyan termékek, amelyek — magas műszaki színvonaluk mellett — a vállalatnál gazdaságosan gyárthatók. Ezért, a tanulmány szerzője a fejlesztés szervezetére úgynevezett „team”-rendszert javasol. A fejlesztő „team”-ekben (az angol csoport szóból) a konstruktőrökön kívül helyet kapnának a piackutatók, a gazdasági szakemberek és a gyártástechnológusok is. Egy ilyen összetételű fejlesztő kollektíva már bizonyára képes a piac igényeinek megfelelő munkára, s olyan gyártmányokat tud — a hozzájuk tartozó gyártási eljárással együtt — adni a termelő részlegeknek, amelyek már különösebb nehézségek nélkül gyárthatók és értékesíthetők. l)ön Inon a gyáregység A javaslat szerint a termelő gyáregységeknek is nagyobb gazdálkodási önállóságot kell kapniuk. Önállóságukhoz tartozik az is, hogy joguk legyen eldönteni, átveszik-e a fejlesztők által felajánlott terméket Míg a fejlesztők az új termékekből származó gazdasági eredményekben, a termelő részlegek a saját maguk által kitermelt nyereségben érdekeltek: új termék gyártására tehát csak akkor vállalkozhatnak, ha az számukra valamelyik hagyományosnál nagyobb eredményt ígér. Az érdekeknek ez az „ütköztetése” biztosítja a választék rendszeres megújulását Az önálló termelő részlegek működésének feltétele, hogy el tudják végezni mind azokat a munkafolyamatokat, amelyek közvetlenül a gyártmányaikhoz kapcsolódnak. A javaslat szerint szervezetileg ide kell csatolni a fejlesztés „életben tartó” részét, vagyis az egyes gyáregységeknek maguknak kell elvégezniük régebbi, de még keresett gyártmányaikon ag időközben szükségessé váló módosításokat. I ersten } a nyereségért Ha sikerül biztosítani a vállalat különféle szervezeti egységeinek gazdálkodási önállóságát, a vállalat vezetőinek és kollektívájának joga. hogy a gazdálkodás eredményességét is számon kérje tőlük. Természetes tehát, hogy a vállalat nyereségéből olyan arányban részesüljenek, amilyen arányban annak a létrehozásához is hozzájárultak. Jelenleg a Dl- GÉP-ben a részesedési alapot a bértömeg alapján osztják el a vállalat különféle részei között. A javasolt új belső mechanizmus szerint figyelembe kell venni, melyik részleg, mennyivel járult hozzá az Össznyereséghez. s ehhez mennyi bért használt fel, milyen eszközök álltak rendelkezésére. Ilyen módon a vállalaton belül egészséges versengés indulna meg a nyereségben való részesedés s ezzel együtt természetesen a vállalati össznyereség növeléséért, A legjobb megoldást keresik. Olyan belső mechanizmust akarnak kialakítani, amely — mint Gácsi Miklós vezérigazgató a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén elmondotta — legalább közép- ‘ávon perspektívát biztosít a vállalatnak. Flanek Tibor Titkos-E a tHiszmenetrend? A szerencsi MAV-állomás elől naponta sok autóbusz indul. Részint távolsági járatok olyan községekbe, amelyekkel nincs vasúti összeköttetés, részint pedig helyi járatok. Ez utóbbiakra is szükség van, mert Szerencs igen hosszan elnyúló település, egyik végétől a másikig négy és fél kilométer a távolság. Indokolt és ésszerű, hogy a központtól messze eső állomással a buszok révén közvetlen a kapcsolat. A busz nyilvános közlekedési eszköz, bárki felszállhat rá. Miért kell mégis ezt a közismert tényt ismételni. Mert, ha nyilvános, akkor ugye bárkinek joga van azt is tudni, hogy mikor indulnak a különböző járatok. A szerencsi állomáson azonban ezt már eltitkolják az utasok elől. Hiába szeretne tájékozódni a vonattal érkező, aki autóbusszal menne tovább, mikor számíthat az indulásra. Az állomás előcsarnokában hetekkel ezelőtt leszedték a buszmenetrendet, azzal az indokolással, hogy fel kell rajta tüntetni a menetrendi módosításokat. S azóta üres a helye. Van ugyan egy másik hely Szerencsen, már jó távol az állomástól, a község szívében, ahol a posta ablakából olvasható u buszmenetrend, de mintha csak valami incselkedő manó Készítette Volna az utasok félrevezetésére, ezen meg csak a végállomási indulási és érkezési idők láthatók, azt nem lehet megtudni belőle, hogy épp oda. a posta elé mikor érkezik a bus Az Irodalomban, n színházban világszerte divatos a formabontó stílus. Ügy latszik, Szerencsen már n buszmenetrend •szerkesztésének műfajában is kísérleteznek vele. Vajon ki ennek az utasok idegeire menő játéknak a rendezője? (— ez) Gye rm e k ú póló nő-k ép zés Nemrég kezdte meg működését a Jáhn Ferenc Gyermek ápolónő-képző Iskola 1. sz. Gyermekklinikára kihelyezett osztálya. A tanulók a gyakorlati és az elméleti oktatást is a klinikán kapják. Füle Líiszlóné, az ápolástan oklatója, a helyes gyermekfogásra tanítja a növendékeket. Szódavíz meg a terpentin
