Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
1 Péntek, 1970, január 30. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gazdatt úq l kérdésv le a. mentei párthizwttiág ülésén Az ipar és a mezőgazdaság mérlegelése után a megyei pártbizottsági ülés részletesen megtárgyalta Borsod beruházási tevékenységét, az átlagbérek alakulását, a fogyasztói árszínvonalat. A beruházásokat 1868-hoz képest némi megélénkülés, a teljesítések kiegyensúlyozottabbá válása és a reform által kiváltott új vonások további fokozatos, bár a kívánatosnál lassúbb ütemű kibontakozása jellemezte. Az állami és a vállalati beruházások évi pénzügyi teljesítése mintegy 5 milliárd forint, mely 14 százalékkal haladja meg az 1968. év korrigált teljesítését. A beruházások döntési kategóriák szerinti megoszlása 1968-hoz képest a vállalati beruházások felé tolódott el. Anyagi-műszaki megoszlás tekintetében elto-- lód ás jelentkezett az építési rovat felé. Megyénkben az országos szintet meghaladó mérvű volt az építőipari árak növekedése. G«md a kapacitásIlia nT A feszültség tovább tartott, főleg az építési és a technológiai szerelési munkákban. A különböző szerelési kapacitáshiányok elsősorban az egyedi nagyberuházások befejező munkáit, az építőipari kapacitáshiányok pedig inkább a kisebb, főként tanácsi beruházások megvalósítását gátolták. A beruházási tevékenység koncentráltságában nem következett be javulás. Nőtt. a folyamatban levő beruházások száma és értékállománya. A jelentősebb, 1969. évi befejezésre tervezett 73 beruházástól 37 készült el, és 36 húzódik át 1970-re. Az áthúzódások oka döntően kivitelezői kapacitáshiány. Az 1969. évi kezdésre tervezett S3 beruházásból 46 indítása megtörtént, 7 beruházás kezdése kapacitáshiány miatt 1970-re húzódik át. A feladatok megoldásához ezért idegen forrásokat vesznek igénybe. Ez viszont azt eredményezi, hogy a vállalatok hosszú időre lekötik fejlesztési alapjukat oly mértékben; hogy a későbbi években elvesztik alkalmazkodó képességüket. 1969-ben emelkedett a lakosság összjövedelme A megyei pártbizottsági ülés leszögezte, s ezt hangsúlyozta szóbeli kiegészítésében Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is: megyei szinten 1969-ben 2 százalékkal nőtt az átlagbér. A foglalkoztatottak 4 százalékos növekedése következtében a bérkifizetések összesen 6,9 százalékkal nőttek. A lakosság összjövedelme 1969-ben 8—9 százalékkal magasabb, mint 1968-ban volt. Ehhez természetesen hozzá kelj számolni a nyereségrészesedést is, amely 15— 20 százalékkal haladja meg és ezzel megközelíti, esetleg valamelyest meghaladja az 1968. évi szintet. A mező- gazdaságban dolgozók jövedelme jobban nőtt, mint a bérből és fizetésből élőké. Ez nagymértékben csökkentette a korábbi jelentős — de még ma is meglevő — jövedelem- különbségeket. A megnövekedett Vásárlóerő hatására a kiskereskedelem forgalma körülbelül 10 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére jelentős mennyiségi és minőségi választékhiány mutatkozott. Az alacsony készletek miatt az alapok forgási sebessége jelentősen felgyorsult. A fogyasztói ásrszí ii'vontai ala k áfásáról A fogyasztói árszínvonal 1969-ben kb. 2,5 százalékkal emelkedett. Valamennyi árucsoportban tapasztalható bizonyos áremelkedés, ruházati cikkeknél 3—4, vegyesipari cikkeknél 2—2,5 százalékos stb. A mezőgazdasági termés- eredmények és a növekvő piaci felhozatal nem alakított ki alacsonyabb piaci árszínvonalat. A MÉK és az fmsz árszínvonalának növekedési üteme az idényáras cikkeknél (burgonya, zöldség-gyümölcs), meghaladta még a szabadpiaci árnövekedés ütemét is. Megyénkben az országosnál kisebb átlagbérnövekedés és nagyobb mértékű fogyasztói árszínvonal-emelkedés kedvezőtlen visszhangot váltott Iá. Ha figyelembe vesszük még, hogy a béremelés a lakosság jelentős rétegeit (ipari dolgozók egy része, állam- igazgatásban dolgozók, nyugdíjasok, egészségügyi dolgozók stb.) nem érintette — ugyanakkor a fogyasztói árak igen —, akkor érthető az e rétegek körében jelentkező rossz hangulat. Miért emelik a fogyasztói cikkek árút? Szűcs István elvtárs, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke elmondotta; meggyőződése, hogy az üzemek, termelőegységek jelentős része kifejezetten jobb munkával érte el az elmúlt évi nyereséget. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai azonban kiderítették olyan eseteket is, amikor nem teljesen így volt. A termelők igen sok fogyasztói cikk árát növelték, és a kereskedelem kényszerült követni. A termelőüzemek jogosan tették-e azt? Több termék korábban kiegészítésben részesült, az elmúlt évben ezt megvonták, s ezt az összeget teljes egészében áthárították a fogyasztókra. Pedig az üzemek lürelmi időt kaptak, hogy vizsgálják felül munkájukat, és ha lehet, tegyenek intézkedéseket a termelési költségek csökkentésére. Kifogásolta még: az importtól beszerzett és a hazai termékele közötti árdifferencia túlságosan nagy, az importtermékek javára. A forgalmiadó-rendezés bizonyos fogyasztási cikkeknél az árakat lefelé is mérsékelte, mégis több olyan cikkel találkozni, amelynél ezt nem hajtották végre a kereskedelemben. Előfordul olyan is, hogy a kereskedelem technikailag korszerűbb kivitelű árut hozott forgalomba, az árat azonban nem módosította lefelé. Szabó József elvtárs. a Gabonatröszt megyei igazgatója felhívta a kommunisták figyelmét, hogy azt a bizonyos árszínvonal-emelést, a béremelést egyes, nem a szocializmusért dolgozni akaró erők a maguk hasznára igyekeznek felhasználni. Gácsi Miklós elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, mint követendő példát bejelentette: 1968 végén 15 millió forintos árengedményt eszközöltek, árnövekedés pedig egyáltalán nem fordult elő vállalatuknál. Vincze Géza elvtárs, a BÁÉV vezérigazgatója elmondotta: valóban úgy van, hogy 36 beruházás nem készült el. Ebből hattal az 5 vállalatuk maradt adós. Majd részletesen elemezte ennek okait (anyag- és munkaerőhiány stb.). A beruházási piac gondjaként említette meg, hogy a BAEV az elmúlt esztendőben 204 milliós beruházási igényt utasított el, ebből 93 millió Borsod megyei volt, a többi 111 milliós igény pedig szabolcsi. Fodor László (Folytatjuk) Mezőgazdaságunk rohamosan fejlődik (Folytatás az 1. oldalról.) oszthatatlan szövetkezeti alapok növekedése is. 1969-ben megkezdődött a szövetkezeti földhasználat és földtulajdon egységének kialakítása. bohttsni hell a hústermelést Gondjainkkal, problémáinkkal kapcsolatban elmondta dr. Bodnár Ferenc, hogy az állati termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. Ennek lő oka, hogy a nagyüzemen kívüli állattartás gazdaság- politikai céljainkkal ellentétben évről évre csökkent, amit a nagyüzemekben megvalósított növekedés nem pótol. A jelenleg érvényesülő közgazdasági ösztönzők érdekeltté teszik a gazdaságokat a sertéshústermelésben. Takarmány is van. A fejlett technológiai megoldások kialakulóban vannak. Ez azt jelenti. hogy 1970-ben az egyéni állattartók és a nagy gazdaságok is gyarapítani fogják a kocaállományt. így az év második felében már éi'zékelhe- tően növekedni fog a sertéshústermelés. Dicsérőleg szólott a Búzakalász Tsz ama törekvéséről, hogy, a maguk részéről mindjobban hozzájárulnak a hústermelés fokozásához. A tsz profilja helyesen alakul — mondotta —, elsősorban a szarvasmarha és a sertés tartására rendezkednek be, növénytermelésüket ennek megfelelően fejlesztik. 1972-ben várható a kétezer férőhelyes komplex tehenészeti telep teljes kiépítése, amely átlagosan hatezer darab szarvas- marha tartását teszi lehetővé. Számítunk M háztájira in Az országos előirányzat szerint a mezőgazdaság termelését 1970-ben egy százalékkal indokolt növelni — folytatta Bodnár Ferenc elvtárs. — Az óvatosságra az ad okot. hogy a múlt évi növénytermelés rekord színvonalú volt, és az állatlétszám az idén sem változik jelentősen. Olyan termeléspolitikát kell folytatni, amely biztosítja a háztáji gazdaságokban a szarvas- marha-, a sertés- és a baromfiállomány növekedését. Arra kell törekedni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok termelése a jelenleginél jobban emelkedjék. Ehhez az szükséges, hogy a tsz-vezetés mindenütt figyelembe vegye a háztáji gazdálkodás igényeit. biztosítsa azok kielégítését. teremtse meg a háztáji termelési kedv fokozásának a feltételeit. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs erről a helyről is köszöntötte a megye termelőszövetkezeti parasztságát, s a megyei párt- és állami vezetés nevében ígérte: mindent elkövetnek, hogy előmozdítsák, biztosítsák a jobb munka feltételeit, lehetőségeit. O. M. Erősödlek a közős gazdaságok Zárszámadások a sátoraljaújhelyi járásban (Tudósítónktól.) Gondos előkészületek előzték meg a sátoraljaújhelyi járásban a termelőszövetkezetek zárszámadási munkálatainak megkezdését. Még decemberben hatnapos tan- folyamot rendezett a Pénzügyminisztérium Aggteleken a főkönyvelők és számviteli szakemberek részére, s a To- kaj-hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a járási tanács is külön értekezleten tájékoztatta a tsz-ek vezetőit a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos tudnivalókról, A szövetkezeti gazdaságok idejében megkezdték a munkát, s azok kellő ütemben folynak. A járásban összesen 37 tsz-nck, 4 szakszövetkezetnek, I—1 mezőgazdasági és építőipari közös i vállalkozásnak kell számot adnia vagyoni helyA Tisza—1L hatása Ontősés 26 500 katas&tráíis holdon A Kiskörénél épülő IX. tí- szai vízlépcső, ha elkészül, erőteljes hatással lesz Borsod megye mezőgazdaságára. Még a Hernád-völgy északi részén is érezhetik majd hatását a gazdaságok, hiszen nemcsak a Tisza duzzad meg, hanem a Hcrnád, a Sajó és a Bodrog is. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság például úgy oldja meg szőlőterületeinek öntözését. hogy a megduzzadt Bodrog vizét használja fel öntözésre. Eredetileg a Borsod megyei Tanács 65 termelőszövetkezetet javasolt, hogy ezek 37 000 katasztrális holdnyi területtel vegyenek részt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében, ha kiépül a Tisza—II. vízlépcső. A Tiszavidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda azonban egy tucatnyi tudományos intézettel együtt megvizsgálta c termelőszövetkezetek természeti, közgazdasági és pénzügyi helyzetét.. A 65 tsz-ből végül csak 54 tsz-t értékeltek (11 tsz szóba se jöhetett), s a vizsgálatok után 37 tsz bizonyult alkalmasnak, hogv a Tisza—II. vízlépcső kiépülése után, öntözéses gazdaságát fejleszthesse. Az öntözéses gazdálkodás kifejlesztése három ütemben valósul meg. Az első ütemben már a göncruszkai és a Vilmán yi tsz-ek is öntözhetnek, amelyek fejlesztési tervüket el is készítették. Ugyancsak az első ütemban akarják fejleszteni öntözéses gazdálkodásukat a sajóvámosi és az amóti termelőszövetkezetek. Fejlesztési terveik készülnek. Borsodivánka központtal is készül egy 1200 katasztrális hold nagyságú öntözéses gazdaság terve. A Tisza—II. vízlépcső megépülése utáni első ütem 1973 —1975. A második ütem; 1976 •—1980. A harmadik ütem 1980 után. Az első ütemben 12 borsodi tsz és négy állami gazdaság fog öntözni a meg- duzzasztott folyókból. A második ütemben további 16 tsz és egy állami gazdaság ép Hí fel öntözőfürtjeit és öntöző- berendezéseit. A harmadik ütemben — az eddigi tervek szerint — nyolc tsz valósítja meg az öntözéses gazdálkodást. Eddig tehát összesen 37 termelőszövetkezet és öt állami gazdaság bizonyult alkalmasnak. hogy a Tisza—II. vízlépcső megérintése után, öntözéses gazdálkodást valósítson meg — összesen csaknem 26 500 katasztrális hold területtel. Tegnap, január 29-én, csütörtökön délelőtt a megyei tanács épületében újabb nyolc termelőszövetkezet vezetői értekeztek az öntözésfejlesztésről. a tervkészítésről és az érdekek, feladatok összehangolásáról. Ezek — egy kivételével — csak a harmadik ütemben fejlesztik ki öntözéses gazdálkodásukat, de a munkához már valamennyien hozzákezdtek. A tegnapi értekezleten Sándor Barna, a megyei tanács szakelőadója ismertette a Tisza—II. vízlépcső megépüléséből eredő öntözési lehetőségeket. Elmondotta. hogy Borsod megye termelőszövetkezetei elég nagy erővel kapcsolódnak be a munkákba. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, amelyek jelenleg még nem felelnek meg a követelményeknek. Később viszont, ha ezek a tsz-ek megteremtik a kedvező, közgazdasági és egyéb feltételeket — még bekapcsolódhatnak az öntözés- fejlesztési programba. és hasznosíthatlak a megduz- zasztott folyók vizét. Sár, J. zetéről, gazdálkodásának eredményeiről és általában mindazokról az eseményekről, amelyek az elmúlt esztendőben a szövetkezetek életében történtek. | Az előzetes adatokból is megállapítható, hogy az új gazdaságpolitikai intézkedések, a hitel és állami támogatás új rendszere, s tsz-ek nagyobb önállósága, a szervezettebb vezetés, nemkülönben az aránylag kedvező időjárás jó hatással volt az 1969. évi gazdálkodásra. Ezzel magyarázható, hogy a Járás közös gazdaságai tovább erősödtek, A bruttó termelési értékük ugyanis az előző évi 463,3 millióról 542 millió forintra nőtt, tehát 17 százalékkal gyarapodott. Ebből a különböző alapokra tetemes összeget fordítottak, például forgóalapra 137; állattenyésztésre 102, tartalékra az előző évi 49 millióval szemben 79, fejlesztési alapra 43 millió forintot fordítottak, míg a tagok részesedésére körülbelül ugyanannyit használnak fel, mint azelőtt: 144 millió forintot. Az elmúlt évben is igen nagy összegű állami támogatásban részesültek a járás termelőszövetkezetei. Mind szélesebb körben terjed a közös gazdaságok vezetőinél az a helyes nézet, hogy a tagok részesedésének növelését a saját termelési bevételeikből fedezik, az állami támogatásként kapott összeget pedig az utolsó forintig a tsz- ek megerősítésére, továbbfejlesztésére fordítják. Ugyancsak dicséretes törekvésük a tsz-vezetőknek, hogy évről évre növelik a biztonsági alapjukat, ami elengedhetetlen feltétele a nyugodt, kiegyensúlyozott gazdálkodásnak, Íriszen az elmúlt években néhány tsz vezetői, tagjai a saját bőrükön tapasztalhatták, milyen nehéz megfelelő készpénz-tartalék nélkül gazdálkodni. Nem lehet tehát csupán a tagok részesedésének növelését szem előtt tartani, mert megfelelő biztonsági alap hiányában egy váratlanul beköszöntő aszályos év, gyenge termés esetén nemcsak mérleghiányos lesz a gazdaság, hanem a tagok jövedelme is mélyen a bérszint alá zuhan. Az ipari üzemekhez hasonlóan, a mezőgazdasági üzemeknek is törekedniük kell a tőke-akkumulációra. A zárszámadási munkák mindenütt előrehaladott állapotban vannak, úgy, hogy a kitűzött határidőre, február 10-re a sátoraljaújhelyi járásnak mind a 37 termelő- szövetkezetében megtarthatják a zárszámadási közgyűléseket. Hegyi József (Tudósítónktól.) A Sátoraljaújhelyi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban sokoldalúan elemezte a mezőgazdasági szakoktatás helyzetét, A mezőgazdaság belterjes fejlesztése. a munka hatékonyságának fokozása megköveteli a szakmai műveltségnek növelését. A sátoraljaújhelyi járásban 23 általános iskolában van mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatás és 12 továbbképző iskola működik, ahol betanított munkás képzettséget lehet szerezni. Évről évre nő a szakmunkások száma, de az igényekhez képest csak 51 százalékos az ellátottsági színvonal. Különösen kedvezőtlen a szakmunkás ellátottság az állattenyésztésben és a kertészetben. Az állattenyésztésben jelentkező szakmunkáshiányt a felnőttek képzésével igyekeznek enyhíteni. A szövetkezeti tagok magas életkora miatt azonban csak a fiatalokkal lehet hosszú távon megoldani ezt a gondot is. A munkafeltételek megjavítása, modem istállók építése, a szakmunkáspótlék fizetése bizonyára vonzóvá teszi ezt a tevékenységet. A mezőgazdasági nagyüzemek szakmunkásai ismereteinek gyarapítása céljából üzemi szakköröket szerveztek és különböző szakelőadásokat tartottak. As elmxílt évben 220 szakmunkás vett részt a szakmai továbbképző tanfolyamokon. A termelőszövetkezetek továbbfejlesztése, a megfelelő anyagi érdekeltségi rendszer kialakítása, bizonyára döntő javulást eredményez a szaktudás gyarapításában is. Takács Értékelés feladatok Csak 51 százalék! Nagyobb szakmai műveltségre van szükség
