Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

aß?m £SZAK-MAGYAROJ?Si?ÄG 2 era Vasárnap, 1970. január 4. 'Gépsrahíék a fedélzetem Továbbrepii i I a Csira weile A limai Jorge Chavez re­pülőtéren várakozott az az utasszállító repülőgép, ame­lyet brazil fiatalok eltérítet­tek útirányától. A gépen, amely a tűző napon várta a hiba elhárítását, tizenhat utas és hétfőnyi személyzet tartózkodott. A rablók ak­kor kerítették hatalmukba a gépet, amikor az Monte- Videóból Rio de Janeiro felé csütörtökön este felszállt. Limában, az üzemanyag- felvétel után a motorok az akkumulátorok kimerülése miatt nem indultak be. A pisztollyal, kézigránátokkal i'elfegyverzett brazil „potya­utasok” nem engedték meg, hogy a gépet más parkoló­helyre vontassák, és abba sem egyeztek bele, hogy át­szállítsák őket egy másik gépre. Szombat hajnalban megér­kezett a sebtében rendelt al­katrész a Caravelle-hez: egy dinamó, amelyet Chiléből különrepülőgép szállított a limai repülőtérre. A dina­mó beszerelése négy órát vett igénybe és a műveletet húsz géppisztolyos rendőr fe­szülten figyelte. A gép haj­nali négy órakor — magyar idő szerint 10 órakor — emelkedett a magasba. Pa­nama felé indült, ahol tartá­lyait ismét fel kell tölteni. A hó nehezíti a népszámlálást Az illetékesek tájékozta­tása szerint a mintegy 41 000 számlálóbiztos és 14 000 fe­lülvizsgáló az előírásoknak megfelelően — általában za­vartalanul — végzi munká­ját. Csupán a hóvihar okozta közlekedési akadályok nehe­zítik néhol az összeírást, fő­ág a nagyobb területet el- nőrző felülvizsgálok mozgá­sát. A számlálóbiztosoknak — mindegyikükre nagyjából 100 lakos adatainak összeírá­sa jut — a számukra kijelölt körzetekben általában nincs ’.iyen problémájuk. Szolnok megyéből a népszámlálás or­szágos központjának azt je­lentették, hogy egy-egy külső körzetbe — ahol különben csak száznál valamivel több lakost kell fölkeresnie egy- egy számlálóbiztosnak —, egyelőre még szánkóval sem tudtak eljutni. A bekötő utak járhatatlansága miatt akadozik az ellenőrzés Veszprém megyében is. Mi­vel az időjárás bármikor zordabbra fordulhat, az ille­tékesek helyesnek tartanák, ha a számlálóbiztosok a va­sárnapot is felhasználnák az összeírásra. Az összeírással kapcsolat­ban felhívták a figyelmet néhány tudnivalóra. Mint ismeretes, összeírják a nem lakott családi ottho­nokat, továbbá a nyaralókat is. Az összeírás szempontjá­ból nyaraló az olyan állandó jellegű, szilárd alapozással készült és tartós anyaggal fedett, legalább 20 négyzet- méter alapterületű lakóépü­let, amely csak nyári lakás céljára épült és általában ar­ra is használják. Nem szá­mít nyaralónak és nem írják össze az ideiglenes jelleggel épített úgynevezett víkend- házakat, még ha nyaralásra használják is azokat. Ahoi nem volt ünnep Január 2-a a mezőgazda- sági üzemekben nem első munkanapja az esztendőnek, hanem a második. Mert igaz, hogy a földeket most vastag 1 »bunda takarja, s a mező­in legfeljebb vadászni le­I. a mezőgazdasági üzemek a is megszakítások nélkül t hoznak. I Az állattenyésztőig pól­ódul, lényegében ünnepelni se tudtak. Szilveszterkor be­sötétedett délutánban fe­lezték be a munkát: etetést, hatást, íejést, takarmány-elő­készítést, és január 1-én haj­nalban már ismét a telepe­ién voltak, ki-ki a maga he­lyén állt és dolgozott az is- •hllókban, mert az állatok om ismerik az ünnepet: szilveszterkor és újévkor is m-»éheznek. A munka nehezebb most azért is, mert sokszor hötor- laszolcat áttörve készítik elő a takarmányt, alomszalmát, és ahol nincs még önitatásos istálló — ott bizony az állat- tenyésztők kútból húzzák és vödrökben cipelik be a vizet, hogy eleget ihassanak a jó­szágok. Sokszor páncélos vi­tézhez hasonlít egy-egy állat- tenyésztő, hiszen a víz ki- löttyen a vödörből és ráfagy a ruhára. A mostani új év is úgy kezdődött, hogy nagyon ko­rán keltek az állattenyész­tők, s a havas hajnal szépsé­gében gyönyörködve, vagy éppen a hófúvások miatt bosszankodva mentek mun­kahelyükre: a telepekre, ma­jorokba, istállókba. De men­tek. És nekik január 2-a már az esztendő második munka­napja volt. Kép szöveg nélkül jól telelnek a vetések A 60—70 centiméter vastag hóbunda alatt kitűnően te­lelnek a vetések. A szakem­berek szerint a hó hőszige­telő hatására az elmúlt he­tekben különösen nagy szük­ség volt; a mínusz 15—18 fokos hideg ugyanis külön­ben súlyos károkat okozha­tott volna a gabonavetések­ben. A szokásosnál kiadő- sabb havazás jól jött azért is, mert pótolja a nyár végi, illetve az őszi csapadékhi­ányt. A mezőgazdászoknak csupán egyetlen aggodalma van: attól tartanak, hogy a vastag réteg lassú eljegese­dés közben olvad fel és a folyamat túlságosan sokáig tart majd. Ha a felső elkér- gesedett réteg elzárja a nö­vények elől a levegőt, köny- nyen felütheti fejét a hópe­nész, amely néhány évvel ez­előtt tetemes károkat oko­zott. Az üzenlek összesítései alapján pontosan felmérték, hogyan alakul az idei gabo­na-vetésterület. Megállapí­tották, hogy az utóbbi három évi jő termés a kenyérgabo­nát a jól jövedelmező növé­nyeik közé emelte. §ieii iisszefogtatórtk A z idén nem egyszerűen „őrségváltás” volt az óév és az új esztendő között, hanem szilveszterkor véget ért a hatvanas, és Új­évkor megkezdődött a hetve­nes évek időszaka. A kor- mányféríiak újévi nyilatkoza­tai is tükrözik ezt, amennyi­ben áttekintöbbek és ünne­pélyesebbek, mint egyébként a szokásos. A nyilatkozatok alaptónusa természetesen a bizakodás, hogy 1970 az újabb tárgyalások éve lesz, s hogy ami az idén történik, majd azzal is közelebb ke­rül a világ a tartós, békés egymás mellett éléshez. Az újévi fegyvemyugvás után azonban a B—52-es amerikai bombázók azonnal megkezd­ték újabb pusztító bombater- heik lezúdítását Dél-Viet- namban, s ezzel az amerikai kormányzat félreérthetetle­nül jelezte, hogy változatla­nul folytatni kívánja a viet­nami vérontást. Az arab—iz­raeli fegyverszüneti vonalak mentén is tűzpárbajqk zaj­lottak le. Folytatódott Nigé­riában is a véres polgárhá­ború. De érkeztek reménykel­tőbb hírek is, melyek a tár­gyalások folytatásának irá­nyába mutatnak. Pénteken visszaérkezett Kuznyecov, szovjet külügyminiszter-he­lyettes Pekingbe. Az év utol­só napjaiban kereste fel Smith — aki a helsinki tár­gyalásokon az amerikai kül­döttséget vezette —, Nixon elnököt, hogy a Fehér Ház­ban személyesen beszámoljon neki tapasztalatairól. Smith derűlátással beszélt a Szov­jetunióval folytatott tárgya­lásokról. Azt mondotta, hogy a megbeszélések most befe­jeződött helsinki szakasza „komoly előtanulmány volt”. Ä szovjet—amerikai tárgya­lások a hadászati fegyverek csökkentéséről az idén ta­vasszal folytatódnak Becs­ben. Nagy botrányt kavart fel Párizsban az úgynevezett ,,Cherbourg-i hajók” ügye éppen az ó- és új év „stafé- taváltásának” napjaiban. A kérdéses hajókat Izrael ren­delte a francia kormánytól, de leszállítani azokat már nem lehetett, mivel időköz­ben, még De Gaulle elnöksé­ge idején, tilalmat mondtak ki minden francia fegyver­es hadianyag Izraelbe való szállítására. Amikor Pompi­dou személyében új elnököt kapott Franciaország, a ti­lalmat fenntartották. Amikor híre ment, hogy karácsony éjszakáján öt, Cherbourgban Hegyek közt is lehet jól gazdálkodni Kockázat és korszerűség náu«- [ A harsányi Petőfi Terme­lőszövetkezet Miskolciéi nem túlságosan távol, hegyek közt, erős lejtőkön és egy hosszan elnyúló, keskeny völgyben összesen 4100 holdon gazdál­kodik. A szántó azonban csak 2670 hold. Az 1969-es eszten­dő eredményeit már összead­ták. bár nem fillérre ponto­sak még a számok. A szövet­kezet termelési értéke az; 1969-ben végzett munka és gazdálkodás eredménye alap­ján, várhatóan 23 millió fo­rint lesz: kettő, kettő és fél millió forinttal több a terve­zettnél. . — Mennyi volt ebből az áru, amit értékesítettek? — kérdeztem Choma Tibor el­nöktől, hiszen a termelési ér­téken belül, az értékesített áru mennyisége érzékenyen mutatja egy gazdaság terme­lési szerkezetét, tevékenysé­gének célszerűségét. — Az összes érték nagyobb fele, több mint 13 millió fo­rint áruértékesítésből szárma­zik — válaszolt az elnök. Átalakított gazdálkodás Ez a termelőszövetkezet — jól felhasználva az állam se­gítségét — tervszerűen és szisztematikusan foglalkozik a termőtalaj védelmével, ja­vításával. 1963 óta ilyen cé­lokra összesen 13—14 millió forintot használtak fel, s ter­vük: még legalább 5 millió forint felhasználása. Ezek az összegek azonban viszonylag gyorsan megtérülnek az át­alakított gazdálkodás eredmé­nyeiben. Csak néhány példa: a búza régebben jó esztendő­ben is csak 6—8 mázsát ter­mett holdanként. Az elmúlt évben a búza terméshozama 16,8 mázsa volt holdanként, de a 15 múzsa fölötti szintet már minden körülmények kö­zött biztosítani tudják. A lu­cernát ezen a vidéken régeb­ben alig merték elvetni. Ma speciális (NDK-ból származó) lucernát termesztenek és 45 q lucernaszénát takarítottak be holdanként. A kukorica . Volt itt kukorica régebben is. de egy hold föld terméséből legfeljebb egy disznót lehe­tett meghizlaini. 1969-ben 26 mázsa májusi morzsoltban számított termést takarítottak be holdanként, ráadásul hib­rid vetőmagot, amelynek ma­gasabb az ára, mint a takar­mánykukoricáé. A borsót évente 500 holdon termesztik. A termést kora tavasszal, zölden leszedik a szárról, és jó pénzért értékesí­tik. A holdanként! bevétel át­lagosan 10 000 forint Ezután a zöld borsószárat besilózzák, s ez 25—30 mázsa kiváló mi­nőségű, savanyú tömegtakar­mányt biztosít. De a korán betakarított borsó után még silókukoricát vetnek, s az még nagyobb tömegű silót ad, mint a borsó. Bátor vállalkozások A siló az állattenyésztés bázisa. Termelnek még 150 holdon, lucernát és 70 holdon vörösherét is. hogy legyen a silóhoz jó minőségű pillan­gós széna. Ez a hegyvidéki tsz 800 számosállatot tart, s ennek 76 százaléka szarvas- marha, a többi sertés és juh. Évente most már 550 darab hízott szarvasmarhát értéke­sítenek olyan minőségben, hogy az áru 95 százaléka ex­porteladásra kerül. Az elmúlt évben például 270 darab fe­hér húsú borjút és 150 darab bébibikát adtak ei. Mindkét hizlalás speciális eljárást, speciális tápokat, különleges berendezkedést és lelkiisme­retes gondozási munkát, nem utolsósorban hibátlan szak­mai irányítást követel. A fe­hér húsú borjakat például sötét istállókban nevelik, kü­lönleges hizlalási technoló­giával Az idén hozzákezdtek a gyorsított szarvasmarha­hizlaláshoz is. ugyancsak kü­lönleges körülmények között speciális technológiával. — Ennyire szeretik a kü- lönlégességeket? — kérdez­tem az elnöktől. — Nem a különlegessége­ket szeretjük — válaszolta —. hanem elsősorban az újat. a jobbat, a korszerűbbet. Má­sodsorban meg — nem tagad­juk —. a nagyobb hasznot. Hegyek közt gazdálkodunk. Itt nem könnyű belterjesíteni és masas bevételeket biztosí­tani. Vállalkoznunk kell — a szükséges kockázatok árán is —. különben szegények ma­radunk. — Mennyi a tagok jöve­delme? — Tavaly 83 forint jutott egy munkanapra átlagosan. Az idén, vagyis az 1969-es gazdálkodás alapján több lesz. Talán kilencven forint is. De ezt nem szeretném elkiabáhii. A szövetkezetnék összesen 320 tagja van. de ebből csak 250 a munkaképes. Az al­kalmazottak ötvenen vannak, néhány kivételével fizikai dolgozó — képzett szakem­berek és szakmunkások. A négysonkás sertés Van még ebben a tsz-ben egy újdonság, bár Harsány­ban már ezt is megszokták. A Pietrain-fajta sertésről van szó. Belgiumból vásá­rolta ezeket a magyar állam, pontosabban: az Állatte­nyésztési Kutató Intézet és a harsányi Petőfi Termelő- szövetkezet már az első szál­lítmányból kapott 15 darab kocasüldőt és három kant. Ezzel az állománnyal kezdő­dött a tenyésztés 1968 febru­árjában. „Négysonkás sertés­nek” is nevezik a Piet.raint, ami azt jelenti, hogy az el­ső sonkái alig kisebbek, mint a hátsók, s általában: őrinek a sertésnek alig van zsíros része, más szavakkal: a Pietrain kiváló hústermelő sertés. Az exportpiacon na­gyon keresik a nyugati ve­vők. A harsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet 1969-ben 300 darab ilyen hízott sertést és 46 darab tenyészkant adott el. Egy tenyészkanért 7 hó­napos korban 5500 forintot kap a szövetkezet, a hízott áruért meg öt-hat forinttal többet kilónként, mint bár­mely más sertésfajtáért. — A mi állattenyészté­sünkben általában az jellem­ző — mondotta Choma Ti­bor elnök —. hogy elsősor­ban a korszerűségre, a mi­nőségre törekszünk és élén­ken figyeljük a piac kívánsá­gait. Az átlaghoz viszonyít­va öt-hat forinttal többet kapunk egy kiló állatért, mint mások, és ez nekünk tiszta haszon, mert a költ­ségeink alig-alig magasabbak az átlagosnál. Véleményem szerint ez a magyarázata an- nak is, hogy gazdaságunkban a lejtős területek és a nehe­zebb viszonyok ellenére, a lievételek csaknem felét az állattenyésztés adja. A Pietrain-sertés tenyész­tésében már tapasztalatuk ran. Érdekes, izgalmas és tanulságos tapasztalatok, amelyeket Borsod megve egész mezőgazdasága haszno. .síthatna, de egyelőre Borsod­ban kevesen ismerik a har­sány! eredményeket. Éppen ezért lapunkban még vissza­térünk c témára. Szcndrei József horgonyző, rakétakilövésre is alkalmas gyorsnaszád „meg­szökött”. s fedélzetén izraeli legénységgel útban van Haifa izraeli kikötő felé, a világsajtó nagy része lehetet­lennek látta, hogy ne a fran­cia kormány tudtával tör­ténjék az embargo kijátszá­sa. A francia kormány azon­ban, ha eredetileg „nem is volt szándékában észreven­ni” az öt hajó eltűnését, a botránv kirobbanása miatt magát elhatárolni kényszerült a történtektől. A francia nagytőke üzletkötéseihez ar­ra van szükség, hogy Pá­rizsnak jó kapcsolatai legye­nek az arab világ országai­val. Pompidou kormányzata ezért kiutasította Mordehaj Limon admirálist, a Párizs­ban működő izraeli fegyver­vásárlási misszió vezetőjét. Ugyancsak „megtorló intéz­kedésként” felfüggesztették tisztségéből Cazelles táborno­kot, a hadügyminisztérium főtitkárát és Louis Bonte mérnök-tábornokot, az ügy­ben illetékes tárcaközi bi­zottság vezetőjét. Ezek az in­tézkedések láthatóan a leg­több arab kormányt elégté­tellel töltik el. Kérdés azon­ban, hogy nem merülnek-e fel ezután is olyan tények, adatok, melyek kétségessé teszik a francia kormány annyit hangoztatott „jóhi­szeműségét” az ügyben? Fontos közel-keleti fejle­mény volt a héten három arab ország — az EAK, Lí­bia és Szudán — legfelsőbb vezetőinek tripoli értekezle­te. Ez a tanácskozás, melyet a világsajtó „kis csúcs” né­ven emlegetett, az arab világ valamennyi ál’amának ra­batt legmagasabb szintű ér­tekezlete után jött létre. A tripoli megállapodás kimond­ja, hogy az EAK. Líbia és Szudán vezetői legalább négyhavonta legmagasabb szintű megbeszélésre ülnek össze, hogy összehangolják országaik politikáját. A „kis csúcs” abban is megegyezett, hogy a három országban kü­lönbizottságokat is felállíta­nak a közös akciók kidolgo­zására. Az elképzelés nyil­vánvalóan az, hogy a Tripoli- ban megalakult csoporthoz a jövőben más, antiimperialis- ta politikát folytató arab or­szágok is csatlakoznak. Am erikael lenes tüntetők tömegei és robbanó plasztik­bombák. figyelmeztették a délkelet-ázsiai körútra in­dult Agnew amerikai alel- nököt, hogy Washington po­litikája — melyet oly teljes mellel támogat —, mennyire népszerűtlen. A Fehér Ház egyszerre több célt is követ ezzel a körutazással. Egyrészt Ag­new a helyszínen próbálja megmagyarázni Washington délkelet-ázsiai szövetségesei­nek, hogy mit is ért a Fehér Ház a háború vietnamizálá- sa alatt, másrészt erősíteni kívánja a Washington-barát rendszerek helyzetét. Az utazás további célja, hogy „helyi élményanyagot” gyűjt­sön, mellyel propagandahad­járatot indíthat majd vissza­térése után a Fehér Ház vi­etnami politikájának támo­gatására. S ok kommentátor már az utazás elején bizonyos­ra veszi, hogy Agnew útipoggyászában szinte ott van az előre megírt beszá­moló arról, hogy ..mint nö­vekszik a saigoni rendszer tekintélye”, s hogy ..mily nagy eredményeket ért el az amerikai politika”. A kom­mentátorok többsége azonban kétli, hogy a tényekkel any­ujára ellentétes Agnew-féle optimizmusnak sikerülne le­szerelnie a háború folytatá­sát bíráló amerikai közvéle- . mén ei

Next

/
Oldalképek
Tartalom