Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
Péntek, 1969. dec. 12. r^serrrrr PS7AttMftGVrt!?09S7AG 3 IS'ap i rendest: a mezőgazdasági szakmunkás-utánpótlás Feladatok megyénk ; vízgazdálkodásábao írta: dr. Pusztai Béta9 a megyei tanács vb ei n ökh el\diese az utóbbi években __________________meggyorsult a fiatalok visszaáramlása a faluba. Ez mindenekelőtt a termelőszövetkezetek gazdasági ' megerősödésének köszönhető, de pem utolsósorban annak is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekbe is bevonult a korszerű technika, a gép,1 amely nemcsak megkönnyíti az emberek munkáját, hanem kielégíti a fiatalok műszaki érdeklődését is. Ü j foglalkozások vannak rnár és születnek napjainkban is a falun: a traktoros, a kombajnvezető foglalkozás mellé bevonult a villanyszerelő, a műszerész, a motor- szerelő. a lakatos, a kertész, a szakképzett állatgondozó stb. foglalkozás is. Mégis — tapasztalati tény —, hogy a falun élő sok százezer fiatalnak körülbelül csak a fele dolgozik még a mezőgazdaságban. Nem kevés az olyan községek száma a megyében, ahol ez az arány a 10 százalékot sem éri el. A Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottsága a közelmúltban országos felmérést végzett, amely figyelemre méltó tanulságokat tartalmaz a mi számunkra is. Megállapították, hogy a 15—30 éves korú fiataloknak csak mintegy 42 százaléka végez mezőgazdasági munkát; a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok legnagyobb része besegítő családtag és ezek számához viszonyítva csak elenyésző kisebbség a tag. | MEGLEHETŐSEN j el^‘ kodtatók ezek az adatok, mivel a mezőgazdasúg termeÁ hála. virágaival Felszabadulási ünnepségek Sajószentpéleren, Alacskán és Boldván Ünnepi zászlődísz és pattogó f u vószene köszöntötte Sajoszentpéteren december 11-ének reggelét, a község felszabadulásának 25 éves évfordulóját. A reggeli órákban gyülekeztek a helybeliek és a meghívott vendégek a községi tanács előtt, hogy együtt róják le kegyeletes hálájukat a felszabadító szovjet hadsereg katonájának sírjánál. A szovjqj és a magyar^ himnusz hart’gjai után, mun-’ kásőr szakasz díszsortüze közben helyezték el a kegye- ietes emlékezés koszorúit a miskolci járás párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői, a helyi szervek küldöttei, az üzemek dolgozói. Az egész napos felszabadulási ünnepségsorozat a bányatelepen folytatódott, ahol eiőbb rövid harci játékban elevenítették fel a munkásőrök a felszabadulás néhány mozzanatát, majd ünnepi tanácsülés volt a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Az ünnepi tanácsülésen részt vett többek között Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első titkára. Csorba Albert, a Miskolci járási Tanács vb-eln öl. helyettese, ott voltak a társadalmi és gazdasági szervek járási és helyi képviselői, az ünnepségre meghívott egykori sajó- szentpéteriek, köztük többen azok közül, akik a felszabadult község életében az első napokban már a szebb, boldogabb jövőn munkálkodtak. Jakkel Béla vb-titl<ár bevezetője után Zelcna János, a községi pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. A tanácsülést a hála- staféta fogadása, valamint művészi műsor egészítette ki. Ez utóbb’ban miskolci művészek és helvl bányász műkedvelők mű’ " ’tek közre, fi» Alacskán h np, december 11-én ünnepelték az évfordulót. Ki»űnő alkalom .volt ez arra is. hogv a lakók, vagv a közsAget már évtizedekkel előbb is ismerő, de most másutt élő emberek összehasonlítást tegvenek a rés?' és az új A'acska között. Mert természetes, hogv ez a falu is. mint megyénk va’ameny- nyi községe sokat változott, sokat íe'lődött. gazdagodott és «••-z.püit az elmúlt 25 év alatt Tegnap emlékeztek meg A'a"skán a változást, a fejlődést lehetővé tevő, 25 évvel ezelőtti eseményről, a község felszabadulásáról. Ebből az alkalomból Alacskára látogatott dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-el- nöke. a község szülötte is. A felszabadulási évforduló tiszteletére ünnepi tanácsülést tartottak, melyen Vasas Jánosáé, a községi tanács vb- elnöke számolt be a meglett útról, az ered ményekről. ® Negyedszáz.....dal ezelőtt, december 11-én délelőtt 10 órakor ment végig Boldva község főutcáján az első, hattagú szovjet felderítő csoport. Most, huszonöt év múltán délelőtt 10 órára ért ide az úttörő staféta lobogó fáklyájával az ünnepélyes csapatgyűlésre. Az általános iskolában Cselneki Ernő, a községi tanács vb-elnöke emlékezett a felszabadulás napjára. Délután az új művelődési házban került sor a megem- Iékezési ünnepségre A község pártalanszervezetének titkára üdvözölte az ünnepségen megjelent, s az elnökségben helvet foglaló Sza- niszló Gyulát, a járási párt- bizottság első titkárát, Soós Györgyöt, a járási nárt-vég- rehaitóbizottság tagját, rendőr alezredest. a járási rendőrkapitányság vezetőjét. Lázár Jenőt, a járási tanács vb- elnökét. valamint az ünnepségre meghívott Jancsurák Barnát, a Kazincbarcikai városi Tanács vb-titkárát és dr Taraba Jánost, a Külügyminisztérium diplomáciai munkatársát, akik Boldván születtek. s most egvütt emlékeznek szülőföldeik pépf’Ve 1 Soós Gvörgy rendőr alezredes mondott ünnepi beszö det. Visszaemlékezett rá. milyen gazdasági helyzetben éh Boldva népe a felszabadulás előtt, s felsorolta azokat a változásokat, amelyek huszonöt év alatt végbementek a közsécr álet^iiop /y fcö-, gáe feilődáséneic 1 ORt), december 11 úiabh határköve lett A felszabadulási ünnep, ség során ugyanis átadta’ rendeltségének az úi műve lődésí házat, amelyben ez p- összelövete! és rnecrem'éVezé- erűmen avatási ünnepség ir volt. Három köz: g nőne cml*. kezett tegnap hálával és sze retettel nagy sorsfordulója naptára. Három község nApc haitotta meg fetéf gondola» ban azok efőtt a hősök élőt1 akik életüket áldozták a b"' cok során. lésfejlesztési távprognózisa szerint 1980-ban 189 ezer szakmunkásra lesz szükség az országban. Jelenleg az állami gazdaságok 153 ezres munkáslétszámából csak 29 százalék a szakmunkás, 25 százalék betanított munkás, ugyanakkor a termelőszövetkezetek valamivel több, mint egymilliós tagságának csak nyolc és fél százaléka a szakmunkás, 8,7 százaléka pedig a betanított munkás. Ez utóbbi kategóriában zömmel alapfokú képzettségű traktorosokról van szó. Mivel 1906—1970. közötti évfolyamból több mint 150 ezer olyan fiatal kerül ki az általános iskolákból, aki nem tanul tovább, elsősorban rájuk kell számítanunk, a mezőgazdaság szakmunkás utánpótlása szempontjából. Annál is inkább, mert ezeknek a fiataloknak nagyobb része falusi, tehát közelebbi, úgy is mondhatnánk, családi kapcsolata van a mezőgazdasággal. A probléma megoldásának első lépcsője, hogy ezek a fiatalok betanított munkássá váljanak, az ehhez szükséges ismeretekre oedig a mezőgazdasági továbbképző iskolákban tehetnek szert. Ám ennek feltétele, hogy a mezőgazdasági munka megszerettetését már korábban, az iskolai szakkörökben elkezdjék. Sok ilyen szakkör működik megyénkben is — tegyük hozza, nagyon szép eredménnyel. Kedvezőek a tapasztalatok a szakmai továbbképzés üzemi szakköreiben. a tanfolyamokon is. Az em'ft.ett népfront-felnié, rés realizáló javaslatai között szerepel, hegy rendezni kell a term °lőszövetkeze- teliben a „besegítő családtag” jogállásban levő Hatolok helyzetét, ök ugyanis nem tsz-tagok, de ha már betöltötték a 16. évüket, munkájukat társadalombiztosításra jogosító munkaviszonynak kellene tekinteni, hogy ők is I részesülhessenek az ilyen minősítésű munkavállalóknak járó szociális juttatásokban. a mezőgazdaságban is mind sokoldalúbb emberekre van szükség, hamarosan várható, hogy egyes mezőgazdaságit munkaköröket rendeletileg is megfelelő képesítéshez kötnek. Éppen ezért termelőszövetkezeteinknek már most gondoskodniuk kell a szakmunkás-utánpótlás megszervezéséről. muMHKiMKOk .PHgarwBt'i mull «a | MIUTÁN j A VÍZGAZDÁLKODÁS alapvetően kétirányú feladatot jelent: 1. Ahol a vízellátás r.ctr. megfelelő, ott felhasználásra alkalmas vízről kell gondoskodni. 2. Ahol a víz a szükséges méreteket túlhaladó mennyiségben fordul elő, ott kártételei ellen kell védekezni. Borsod megyében mind a két véglet sajnálatosan nagy területeken érezteti hatását. A lakosság jó ivóvízzel való ellátását szorgalmazta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. amikor hét évre szóló programjában tervbe vette a háztartások hálózati vízrendszeren való ellátását. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy az eddigi munkát siker koronázta. Ugyanakkor a káros vizek elleni védekezés jutott kifejezésre a vízgazdálkodási társulatok munkájának támogatásában; ehhez a rendelkezésre álló anyagi eszközök mennyiségi fokozásában és a községek belterületét érintő vízrendezési feladatok megoldásához szükséges feltételek intézményes megteremtésében. Elmondhatjuk, hogy leraktuk a víz- gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztésének alapjait. Azonban ez sem mentesít bennünket attól, hogy időről időre számot vessünk munkánk eredményének alakulásával és az összefüggések értékelésével mesterívük az újabb lépéseket. Különösen vonatkozik ez napjainkra, amikor a munka középpontjában a IV. ötéves tervidőszak programjának elkészítése szerepel. Ennek keretében került sor arra a tárgyalásra, amely az Országos Vízügyi Hivatal vezetője és n megyei párt- és állami vezetők között, decem. bér nyolcadikán lezajlott. Jólesik számot adnunk arról, hogy az Országos Vízügyi Hivatal is a megyei vezetők álláspontjának megfelelően értékeli viszonyainkat és ennek megfelelően keresi a vízellátás, illetve a káros vizek megszüntetésében jelentkező gondjaink megoldását. A ÍV. ÖTÉVES TERV időszakában előreláthatólag l milliárd 400 millió forintot fordítunk majd a megye lakossági ivóvízellátásának javítására, az ipari vízszükséglet magasabb szintű kielégítésére, az ár- és a belvizek elleni védekezésre. A IV. ötéves terv végére mintegy 382 millió forint felhasználásával elérjük, hogy a megye lakosságának 55 százaléka jut hálózaton keresztüli vízellátáshoz. Igen jelentős beruházást jelent a Dél-borsodi Regionális Vízmű megépítése, amelynek létrehozásával több község lakossága jut jó ivóvízhez. A lázbérci vizmű érdekeltségi területéhez tartozó városok és községek egyaránt élvezik majd a vízmű biztosította szolgáltatások előnyeit. Máris, az úgynevezett ..ötödik ütem” szerinti fejlesztési feladatok elvégzésével, további településeket kapcsolnak majd a kiépített gerincvezetékre. Ár- és belvízvédelmi vonatkozásban sor kerül a Sárospatak és Viss között húzódó árvédelmi töltés rekonstrukciójára; tovább halad a Boldva szabályozása, s tervezzük a Hangony-, a Hórés a Kánya-patakok folyásának szabályozását. A beí- vízöblözetek közül gondoskodunk a dél-borsodi belvizöb- lözet rekonstrukciójáról és folyamatos támogatást biztosítunk a vízgazdálkodási társulatok munkájának megszervezőéhez. Az Észak- maeyarországi Vízügyi Igazgatóság a Bodrog- és a Tak taközben levő szivattyútelepeinek korszerűsítésével biztosítja maid az esetlegesen felgyülemlő vízmennyiség optimálisabb és időben történő átemelését. A KISKÖREI vízlépcső megépítésével új helyzet teremtődik majd az öntözésre is, lehetővé válik a különböző folyók, patakok mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemek öntözési lehetőségeinek fejlesztése. Ugyanakkor terveinkben szerepel a mák- koshotykai víztároló megépí. tése is. A szóba hozott fejlődéstől nagy változásokat remélünk Ezek a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésén túl a mezőgazdasági és ipar: üzemek termelésének gazdaságosságát is elősegítik. 1970: as Ózdi Kohászati Üzemek éve Nagy létesítmények saját fejlesztési alapból Az utóbbi 10—15 év alatt az Ózdi Kohászati Üzemek termelési kultúrája jelentős mértékben növekedett, és több új termék gyártását kezdték meg. Az 1970-es esztendő a gazdaságirányítás új módszereinek rugalmas alkalmazásával e kultúra gyarapításának éve lesz, mivel a magyar kohászat nagyarányú minőségi fejlesztésének részeként több, nagy volumenű beruházás munkálatai kezdődnek meg. Legjelentősebb az 1 milliárd 900 millió forintos költséggel tervezett folyamatos öntőmű és rúd-drótsorl hengermű építése. Tervezési munkákra, saját fejlesztési alapból már 1970-ben 40 milliót fordítanak. Egyébként e nagy beruházásra 500 milliót biztosítanak saját erőből, míg a többit hosszú lejáratú kölcsönből fedezik. Cél. hogy a magyar acélgyártást, a hengerhuzal, hetemmel és más kőraeélek előállítási technológiáját a világpiaci »"‘■nyék színvonalára emeljek. A folyamatos öntőmű évi 326 ezer tonna bura termelését teszi lehetővé. Ez a technológia ma a világon a legeaz- de«-<"oc:-ibli. nwt a lecsapolt acélt azonnal bugába öntik. A Debreceni Állami Gazdaság megrendelésére az ALUTERV tervei alapján a Magyar lajó- és Dai agyár vá i gyára készíti és szereli a háromajtós tárolót. A hűtő- és fűtöbe- •endezés a Diósgyőri Gépgyár terméke. Képünkön a váci hajógyárból a helyszínre szállí- tt. és az építkezésnél összeszerelt ívelemeket darukocslval emelik be. i Ezzel a módszerrel em* ton- ná acélból, az eddigi Rio kilogramm buga he'vpt* pro kilogramm buea készíthető. Az új eliárással készült, bírnék feldolgozására ú I rf-d-d-Atsnr hengerművet Is teienffenpk. nmc'v- hi>n évente, kiváló minőségben és mó-eíráír"-»ókban. roo ezer tonna kűtörs- bőző beneerbnTalt, befon- aeóif és egyéb koracélokat gyártanak. a hazai építőipar számára. Az új esztendőben megkezdődik -egv acélszerkezeti üzem fp'onítóse is. am elvre salát fejlesztési alapból ugyancsak jelentős összegeket köfnoV lp TZn-zöb'-ept a salát f#.s»««T»ó<35 alap mtpfe-n °SR millió Phhöl 50 m’lllát a Terin Kohól-Smoco« fí« elő’-ó—'Ci'nű fejlesztésére fordítanak. Megkezdik a közi et*edősi «várrészlen TMK-műhelyének i °0 millió forintos munkálatait. A termelőberendezések további korszerűsítésével egyidőben gondoskodnak üzemegészségügyj és munkásvédelmi fejlesztésekről is. Németh Gyula
