Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

Szerda. 1969. dec. TO. eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 = .4 fejlődés követelménye* Együtt könnyebb? Korszerűbb polgári védeíem Interjú dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács vh-elnőkével, a megye polgári védelmi parancsnokával Napjaink a polgári véde­lem fejlődésének új korsza­kába lépett. A közelmúltban jelent meg a honvédelmi mi­niszter utasítása a polgári vé­delmi szervezetek létrehozá­sáról, illetve továbbfejleszté­séről. Felkerestük dr. Ladá­nyi Józsefet, a megyei tanács vb-elnökét, megyénk polgári védelmi parancsnokát. « — Milyen feladatokat ♦ jelent megyénkben a X honvédelmi miniszter >* utasítása? — Magában foglalja a pol­gári védelmi szervezetek tel­jes átszervezését.* így me­gyénk polgári védelmi szer­vezeteit is felül kell vizsgál­ni, és átszervezni. Megyénk­ben e feladatnak az ad rend­kívül nagy súlyt, hogy ipari jellegünkből következően a Polgári védelmi szervezetek nagy létszámát kell biztosíta­ni. Ügy gondolom, nem szük­séges külön is hangsúlyozni, hogy ez a feladat milyen nagy felelősséget ró tanácsi végrehajtó bizottságainkra, polgári védelmi parancsnok­ságainkra. és az üzemek ve­zetésére. Bízom benne, hogy a polgári védelmi munka ko­rábbi tapasztalatai vala­mennyi parancsnokságunknál segíteni fogják a feladatok végrehajtását. ’ 1 — Mi tette szükségessé $ az átszervezést és a to­♦ vábbrcjlesztést? — A támadó fegyverekben és az ellenük való védeke­zésben végbement fejlődés. Ismeretes, hogy a támadó fegyverek fejlődésében az el­múlt két és fél évtized során igen nagy minőségi változá­sok következtek be. A hát­ország fontossága, szerepe és jelentősége rendkívül meg­növekedett. Előtérbe került a hátországi bázisok, az állami és a gazdasági vezetés meg­bénítása, megsemmisítése már a háború kezdeti idő­szakában. Érthető tehát, hogy a hátország védelmén belül megnövekedett és előtérbe került a polgári védélem, .a lakosság és az üzemi dolgo­zók védelmének szerepe, fontossága. Polgári védel­münk az elmúlt 18 év alatt sokat fejlődött, azonban a fejlődés különböző állomá­sait végig kellett járni. így történt, hogy csak 1966-ban, a 2002-es kormányhatározat­tal teremtettük meg a nagy­hatású fegyverek elleni kor­szerű védekezés lehetőségeit és rtetételei t. ♦ _ MU jelent a korszerű X védelem fogalma a pol­♦ gári védelem esetében? — Ez a fogalom természe­tesen igen sok tényezőt fog­lal magába. Ezek közül csak a legjellegzetesebbeket emlí­teném. Mindenekelőtt korsze­rű szervezetet követel. Ezen azt értjük, hogy a polgári vé­delmi szervezetek elégítsék ki azt a mentőerő-szükségletet, amelyre feltételezésünk sze­rint háborús köriilménvek között a nvmt''si munkában szükség lehet. Olyan erőkkel kell rendelkezni megyénkben is, nmei vek e terö’et időleges elszigeteltsége esetén is képe­sek az alapvető mentő és mentesítő feladatok ellátásá­ra. Ezenkívül olvanoknak kell lenniük, liogv a téri Pe­tünkön feltételezett vala­mennyi mentest munkának komplexen fel ellenek meg. A polgári védelem korsze­rűséget a mentési munkában az jelenti, hogy a mentést a veszélyeztetett területen kí­vül létrehozott erőkkel hajt­ják végre. Hazánk polgári vé­delmére, azaz inkább légol­talmára a második világhá­ború idején, de a felszabadu­lás utáni időszakban is elég hosszú ideig, a lokális véde­kezésre való berendezkedés volt a jellemző. Nagyhatású fegyverek alkalmazása eseté­ben a hatásnak kitett polgári védelmi erők a pszichológiai hatások következtében nem lesznek alkalmasak a menté­si munkák elvégzésére. Eb­ből következik, hogy olyan polgári védelmi erőket kell igénybevenni, amelyek az említett erkölcsi hatásnak nincsenek kitéve, azaz a ve­szélyeztetett területen kívül helyezkednek el. Arra is ügyelni kell, hogy ezek az erők az előírt időben meg­kezdjék a mentési munkát, elvégezzék a mentőerők vál­tását és megoldják saját ál­lományuk élelmezési, egész­ségügyi, vagy más feladatait is. Ezeknek az elveknek az érvényesítése azzal jár. hogy a polgári védelmi erők létre­hozásában, kialakításában a járásoknak, illetve a közsé­geknek és az üzemeknek jó­val nagyobb feladat jut. — Kiket érint a polgári ♦ védelmi szervezetek lét­I rchozása, továbbfejlesz­* tése? — Megítélésem szerint, ha nem is közvetlenül, de köz­vetve szinte valamennyi csa­ládot érinthet az átszervezés Elsősorban természetesen a2okat — a jelenleg is pol­gári védelmi beosztást telje­sítő állampolgárokat —, akik felkészültségük, egészségügyi állapotuk, erkölcsi-politikai helyzetük alapján továbbra is alkalmasak a polgári védel­mi feladatok ellátására. Az eddigieknél erősebben érinti majd a községek lakosságát és az üzemek dolgozóit, mert e területekről jóval nagyobb létszámú szakszolgálati alegy­ségeket és szakszolgálati ala­kulatokat fognak szervezni. Azt pedig, hogy életkor, vagy a polgári védelmi kötelezett­ség egyéb előírásai szerint kikre teriedhet ki az átszer­vezés. a későbbiek során a sajtóban ismertetni fogjuk. Régi beosztottai nktól termé­szetszerűleg azt várjuk, hogy az átszervezés munkáját gya­korlatilag is segítsék. — Mit vár a megyei pa­rancsnokság a lakosság­tól és az üzemi dolgo­zóktól az átszervezés so­rán? — Megyénk lakossága az elmúlt évek során már bebi­zonyította. hogy megérti és segíti a polgári védelmi fel­adatok végrehajtását. Bizo­nyítható ez az úgynevezett tájékoztató oktatások ered­ményeivel. vagy az 1967. évi polgári védelmi nagygyakor­lat idején tanúsított példa­mutató részvétellel és maga­tartással is. Természetesen azt várjuk, hogy a hagyo­mányokat folytatva a megye lakossága ismét megérti és támogatja az átszervezést. A korszerű védelem meg­valósításának feltétele az át­szervezés gyors, előírásszerű végrehajtása, nmelv egyúttal egyéni és közösségi érdek is. y i Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET beruházási osztályvezetői munkákéi betöltésére. Előfeltételek: műszaki képesítés és gyakorlat­A pályázatokat a vállalat munkaügyi osztálya címére (Miskolc, postafiók 234.) sürgősen kérjük! A szakszolgálatokba való beszervezés természetesen az­zal is jár, hogy az állampol­gárokat a tanácsok, vagy üzemek beidézik, ott meg­vizsgálják családi körülmé­nyeiket stb.. ami a beidézet­tek érdeke is. Kérjük tehát a lakosság és az üzemi dolgo­zók megértését, türelmét, fe­gyelmezett magatartását. Hajtsák végre a polgári vé­delmi parancsnokságok intéz, kedéseit, és higgyék el. hogy a feladat megoldása során minden szinten igen nagy súlyt helyezünk a szocialista törvényesség betartására. Ve­gyék figyelembe a sajtóban, rádióban később megjelenő és e feladatokkal kapcsolatos tájékoztatóinkat, a párt- és társadalmi szervek útmuta­tásait. Az eddig elmondottakból — úgy gondolom — érezhető, hogy megyénk polgári védel­mi parancsnokságainak és la­kosságunknak milyen sokré­tű és bonyolult feladatokat kell az átszervezés során megoldania. Polgári védelmi hagyományainkra és eredmé­nyeinkre támaszkodva bízom benne, hogy a honvédelmi miniszter utasításában meg­határozott feladatokat határ­időben és eredményesen be­fejezzük. Az első év tanulság, Cäi Vizsolyban Ott voltunk, amikor ki­mondták a vizsolyi, a her- nádcécei és a korláti termelő­szövetkezetek egyesülését. Feljegyeztük a terveket, a célokat és emlékezetünkben cseng még néhány idősebb vizsolyi, cécei ember aggo­dalmaskodó megjegyzése: va­jon az egyesülés előbbre vi- szi-e a közös gazdaság szeke­rét? Bizony, nem voltai: egy­formák a vélemények, s egy, a vizsolyi művelődési házban tartott összejövetelen elhang­zottak , szenvedélyes kijelen­tések is. Azóta sok víz folyt le a Hernádon, sok esemény le­zajlott a három község ha­tárára kiterjedő négyezer­ötszáz holdas közös gazda­ság életében is. melyről most Pleszkó József, a csúcs- pártvezetőség titkára számolt be szerkesztőségünknek. Jól jövedelmezett a viziszárnyas-telep — A belterjes, jövedelme­ző gazdálkodás kialakítására törekedtünk. A vállalatszerű, önálló gazdálkodásra. A vízi- szárnyas-telepen olyan ka- csatenyészet van már, amely jelentős mértékben növelte a termelőszövetkezet jövedel­mét A saját üzemükben kelte­tett kiskacsákat részben na­pos korukban, részben pecse­nyesúlyban értékesítették, és ez a melléküzemág 4,5 mil­lió forint bruttó termelési Ella-aknában, a IX. sz. frontfejtésen Tóth K. Bálint és Lengyel János homlokkifogó készítése közben. Foto: Lacii József Országos jelentőségű újítás Iß millió m. sgtakarítás Az Északmagyarors;Ál­lami Építőipari Vállalat mű­szaki vezetői a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek új ne­mesacél finomhengerművé­nek építkezésén országos je-- lentőségű újítást vezetnek be. Az 1 milliárd 800 millió forintos beruházássá] ké­szülő. évi 220 ezer ton­na ötvözött hengerelt árut termei« uj mű hal — egymásba kapcsolódó, átlag 300 méternél hosz- szabb — aeélszerkczetü üzemcsarnokát különle­ges alapokra építik fel. A készáru és kikészítő üzem­részeket például alápincézik és ezekben a hatalmas be- tondobozokban — amelyek a kohászat raktárai lesznek — csaknem 500 vasbeton- oszlop tartja majd a négy­zetméterenként 10 tonna ter­het bíró födémeket A to- '•ábbl négy üzemcsarnok el­helyezését a talajadottságo mi at: az igen költséges, nagy teherbírású pillér, vagyis szék. enyaiapokra tervezték. Az eredeti elképzelés szerint a felszínen száz ilyen vasbetonszekrényt készítem . és süllyeszte­nek le a földbe egészen a teherbíró altalajig. A bonyolult módszer he­lyett Karvajszki István, a vállalat főmérnöke és társai egy gazdaságosabb eljárást dolgoztak ki. amelyet szaba­dalomnak is benyújtottak. A költséges mélyépítési mun­kákat a jóval egyszerűbb, úgynevezett csáptalpas kút­alapozással végzik el. így a nagy teherbírású, új­szerű alapokat az erede­tileg tervezettel azonos idő alatt, de mintegy 10 millió forinttal olcsóbban készíthetik el. \z új alapozási eljárást már 'fakorlátban is kipróbált-!’ tz építők. értékét, több mint négymil­lió forint árbevételt biztosí­tott. „Egyesült termelőszövetke­zetünk már az első évben be­bizonyította, hogy előnyö­sebb. biz.tosítottabb a 4—5 ezer holdon való gazdálko­dás. Az idén mintegy 6 mil­lió forintos értékkel termel­tünk többet, mint az. elmúlt évben a három szövetkezet, amikor még külön-külön gazdálkodtunk.” Elkészült a tsz hároméves terve A kezdet jó volt, s ígéretes a folytatás. Az egyesült ter­melőszövetkezei most há­roméves üzemfejlesztési ter­vet készített. Sok szakember hozzáértő javaslata, felelős­ségteljes munkája van ebben a tervben, melynek legalap­vetőbb pontja a tsz-demok- rácia megerősítése és tovább­fejlesztése. Ezt a célt szolgál­ta, hogy az elkészült tervet üzemegységenként, falugyűlé­seken is ismertették, a javas­latokat minden esetben figye­lembe vették, s ha erre szük­ség mutatkozott, módosítottak a terv egyes pontjain. Végül a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta azt a nagy jelentő­ségű elképzelést, hogy három év távlatában milyen módsze­rekkel bővítsék és fejlesszél: a termelést. Kidolgozták a beruházások megvalósításá­val kapcsolatos intézkedése­ket is. Számokban kifejezve ez a következőket jelenti: a tsz termelési értékét a jelenlegi 26 millió forintról 1972. vé­gére 34—35 millióra növelik. Párhuzamosan növekedik a fejlesztési álap és a tagok jö­vedelme is, mégpedig a je­lenlegi 8 millióról 11 millió­ra. Ünnepre készülnek Hamarosan ünnepelnek a három község egyesült ter­melőszövetkezetének dolgos tagjai. Mához egy hétre, de­cember 17-én ünnepük fel- szabadulásuk 25. évforduló­ját. Ünnepi tanácsülésen em­lékeznek meg a fejlődésről, vetik össze a múltat a jelen­nel. Talán nem árulunk el tit­kot: az ünnepségen a párt­szervezet, az állami és a tár­sadalmi szervek javaslata alapján húsz termelőszövet­kezeti tagot tüntetnek ki ki­váló termelőszövetkezeti tag jelvénnyel. oklevéllel és pénz.i utalomm al. Elosztás — munka szerint A kétségek és a gyakran mesterségesen is szított indula­tok — amelyek a nyereségrészesedés kategóriák sze­rinti elosztása nyomán támadtak — elmúltak immár. Közvéleményünk egészséges megnyugvással értesült a Mi­nisztertanács novemberi határozatáról, az elosztási rendszer tökéletesítéséről. Szándékosan beszélünk tökéletesítésről, hiszen az alapéin nem változott, nem is változhatott. Az elosztási rendszer gya­korlatának — előre nem látott — fogyatékosságait szünteti meg a kormány módosító határozata. Mik is voltak ezek a hibák? Az egyik talán az, hogy a differenciált elosztás ke­retéül szolgáló három kategória sokakban valamiféle új ér­tékrend, a szocialista társadalomtól idegen megkülönböztetés látszatát kelthette. Valójában persze, ilyesmiről szó sem volt. a „kategória" szó — rossz csengése ellenére — nem takart idegen értékviszonyokat, Dolgozóink — ahogy most is tudják — a kategóriákkal való pereskedés idején is tudták, hogy a munkásosztály pártja soha nem tűrné el az ilyenfajta meg­különböztetést. A kategóriarendszer másik — az előzőtől eltérően nem lát­szólagos — hibája a merevsége volt. A helyes alapelvek sze­rint a részesedés mércéjéül a munkából és a felelősségből vállalt részt kívánta tenni, de a munkát és a felelősséget a beosztásokkal azonosította. A kategóriákkal higgadtan, a párt és a kormány szándékait megértve pereskedő dolgozók, szak- szervezeti és pártmunkások ezt a merevséget tették szóvá —• jogosan. Ma is vállalhatják tehát akkori véleményüket, aho­gyan mi is vállaljuk, amit lapunk március 30-i számában le­írtunk: „A nyereség kollektív munka gyümölcse.. A nyereség nagyságát azonban az átlagosnál nagyobb mértékben befo­lyásolják a vezetők gazdasági döntései...” „... a munka sze­rinti elosztás elvét sértenénk meg. ha ezt a tényt az elosz­táskor nem vennénk figyelembe. Az eloszlás alapja azonban természetesen nem a merev, csupán beosztások szerinti, ha­nem a valóságos, munka szerinti differenciálás lehet...” A módosított nyereségfelosztási rendszer egységesen az évi kereset 25 százalékában állapítja meg a kifizethető részesedés felső határát. Ezzel természetesen nem szün­teti meg a személyi részesedések közötti különbségeket, A kü­lönbség alapvető forrása a keresetek eltérése. De a vállala­tok lehetőséget kapnak egész sor más szempont figyelembe­vételére is. Á részesedés összegének megái tanításakor sokat számít majd, ki, hány éve dolgozik ugyanannál a vállalatnál. De sokat számít az is, ha valaki különösen megerőltető fizi­kai munkát végez. A részesedés összege függ a jó munkáért kapott jutalmaktól, prémiumoktól is. Az új rendszer lehető­séget ad majd az egész évi munka értékelésére. arra. hogv az alapelveknek megfelelően valóban azok kapjanak többet, akik többet vállaltak a munkából és a felelősségből is. A vezetők akkor dolgoznak jól, ha minél több nyereséget bizjosítanak a közösségnek. Az ő prémiumuk tehát attól függ majd. mennyi részesedést kapnak a beosztott dolgozók. A kollektíva nyereségéért a vezetők továbbra is fokozottan fe­lelősek: veszteséges gazdálkodás esetében alapbérük 25 szá­zatokkal csökkenthető. A módosított nyereségfelosztási rendszer célja > ugyanaz, mint a korábbié volt: a jövedelmek differenciált, mun­ka szerinti elosztása. Többet kell kapnia annak, aki töb­bet vállal, többet tesz a közösség érdekében. S erre — a ka­tegóriákban rejlő fogyatékosságok megszüntetésével — most fokozott lehetőséget kapnak a vállalatok. De az. hogv a he­lyes célok miként válnak a gyakorlatban is valóra, most sem csak a rendeleteken múlik. Hanem elsősorban azon, hogy a vállalatok mennyire mernek és tudnak különbséget tenni — í valóban elvégzett munka szerint Flanel: Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom