Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
Kedd. 1969. december 9. ESZAK-M AGYARORSZÁG 5 r — Szép ez a hidegtál — mondtam, és valóban szép volt, szemet is gyönyörködtető. No, persze jócskán keltett a szemlélőben gasztronómiai ingereket is. Bíbor füstölt nyelvsor, közben vékonyra vágott karajszeletek, amelyeknek mindegyikébe kolbászt sütöttek, mignon alakú pástétomkúpok és természetesen saláták. Amikor már jóízűen elfogyasztottam egy kistányérral, kiderült, hogy nemcsak én értékeltem nagyra a hidegtál készítőjének tudását, hiszen Tahai István szakács a miskolci Gyom étterem melletti hidegkonyha vezetője több versenyt nyert az utóbbi időben. A november 24-i országos hidegkonyhai szakácsvetélkedőn 3. lett. — Mi kell ahhoz, hogy versenyt nyerjen a szakács? — Színérzék és ízlés dolga az egész — mondta a huszonhárom éves Tahai István. — Az kell, hogy a tál természetes és modern legyen. Nem szabad túlzsúfoltnak lennie. — Van ennek valami titka? — Én mindent természetes színével díszítek. — Miért éppen hidegtálakra specializálta magát? ÜNNEPEK ELŐTT Hajrá a postán — Másodikos szakácstanuló voltam, amikor egy versenyen „befutottam” ... Akkor jött meg végképp a kedvem. — Mi az oka, hogy nálunk nem valami közkedveltek a hidegkonyhai készítmények, a különféle saláták, pedig egészségesebb táplálkozást biztosítanak, mint a nehézkes, fűszeres magyar ételek. — Egyrészt azért, mert nem olyan régen, vagy 15 éve „tört be” Magyarországra, és még nem jött Igazán divatba. Budapesten közkedveltebb, mint Miskolcon. Propagandája is kevés... Meg aztán nálunk még mindig pörköltet esznek inkább az emberek, mint ezt. — Talán drágák? — Nem. Sőt, némelyik kevesebbe kerül szerintem, mint ahogy megérdemelné. Közben ismét a mesterség titkaira terelődik a szó. Az előző nap kisütött húst fagyasztják, aztán ha minden elkészült, átlagosan egy fél óra kell egy-egy hidegtál elkészítéséhez. Persze, van, amelyik tovább tart, mert kézzel kell díszíteni. — A szakács szakmában — mondta az ifjú mester — a hidegtálakban mutathatja • • OszíHbízö isfáfézkeitöés A közvéleményt már hónapok óta élénken foglalkoztatja a húsellátás; szárnyra kelt többféle találgatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakembernek, vagy jól képzett közgazdának lenni, hogy érezzük: az állattenyésztés fejlődésében, s ennek következményeképpen a húsgazdálkodásban valami nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott az állattenyésztés fejlődésével összefüggő kérdésekben. A döntést sokoldalú elemzés előzte meg. A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányítási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztési ágazat jó ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődik. Ebből logikusan annak kellene következni, hogy ugyanilyen kedvezően alakul az állattenyésztés, az állati termékek előállítása is. Mégsem ez történt. A jelenség okait elemezve a következő megállapításokra juthatunk: A mezőgazdaság állattenyésztési ágában a korszerű, nagyüzemi fejlesztésnek még csak az elején tartunk. Az állami gazdaságoknak és különösen a tsz-eknek többnyire most és még ezután kell felépíteniük azokat a jól gépesített, tartós, a kor követelményeinek megfelelő nagyüzemi állatférőhelyeket, amelyekben ésszerűen, gazdaságosan lehet az állatokat felnevelni, állati termékeket előállítani. Az is nyilvánvaló hogy e beruházások terhét — minden állami támogatást is beleszámítva — jórészt a mezőgazdasági üzemeknek kell viselniük. Köztudomású, hogy a jól felszerelt nagyüzemi állattenyésztő telepek felépítése elég költséges. Ezek pedig beleszámítódnak az előállított állati termékek minden kilójának termelői árába. így keletkezett az a helyzet, hogy 'clenleg az állattenyésztésben rendkívül alacsony és egyáltalán nem ösztönző a jövedelmezőség. Pontosan: 1960-ban a növény- termesztés jövedelmezőségi mutatója 8—9, viszont az állat- tenyésztés jövedelmezőségi rátája átlagosan csak 0,3 százalék volt. De még aggasztókban szembetűnő, hngv a szarvasmarha-tenyésztés, a marhahús-előállítás és a tejtermelés jelenleg ráfizetéses a mezőgazdasági üzemekben. E tényeket mérlegelve intézkedett most a kormány, hogv 1970. január 1-től emeli a szarvasmarha, a vágósertés, a vá- gójuh és a tej hatős • felvásárlási órát. Ezzel egyidöben szabaddá válik mindenféle takarmányforgalom. Talán sokan úgy vélik, ,’iogy ez a felvásárlási áremelés egy újabb állami támogatás a mezőgazdaságnak. Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felvásárlási árak emelését pénzügyileg magának a mezőgazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egyidöben a nagyüzemi állattenyésztési telepek építésének állami támogatósa a költségek eddig' 70 százalékáról 50 százalékra csökken; megszűnik a gépjavítód kedvezmény; a termelőszövetkezeti alkalmazottaknál a munkabér után megnövelt és a népgazdaság más területein foglalkoztatottakéval azonos mértékű, 8 százalékos adót vezetnek be; továbbá megszűnik a fehérjetakarmányok eddigi állami ártámogatása. Ilyen módon tehát a felvásárlási árnövekedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztói húsárak 1970-ben nem változnak. A gazdaságirányítási reform bevezetése óta különösen sok szó esik az árarányok helyes alakulásáról. Végeredményben itt is arról van szó, hogy közgazdasági eszközökkel az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtsünk az állattenyésztés fejlődéséhez. Egyes számítások szerint a mostani árintézkedés nyomán pl. a szarvasmarha-tartás jövedelmezősége várhatóan 6,5—7,5 százalékra növekszik. T erm \ rét esen illúzió lenne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányhatározat teljesen megoldja azt a sokféle gondot, amely. az állattenyésztés fejlődését, a hús- és tejií mtílés növelését gátolja. De remélhetőleg arra ösztönöz, hogy a nagyobb jövedelmezőség láttán gyarapodjék az állatállomány n nagyüzemi telepeken és a háztáji gazdaságokban egyaránt. / H. L. meg az ember, mit tud. Melegkonyhai verseny alig van. Tahai István pedig nemsokára az egész világ értőinek, szakembereinek niegmutat- ha'ja, mi< tud. Még egy hónapja sincs ugyanis, hogy 'második lett azon az egri versenyen, amelyen eldőlt, kik indulhatnak jövőre a budapesti hidegkonyhai bemutató versenyen, amelyet a szakács és cukrász világszövetség rendez. Reméljük, az ifjú szakács ott is megállja helyét, a másik borsodi részvevővel együtt, ugyanis Vá- ki Tibor is indul a versenyen. G a F.orsodi Vendéglát,óipari Vállalat „színeiben”. (y—r) Mint minden évben, idén is erősen megnő — több mint kétszeresére emelkedik — a posta ünnepek előtti forgalma. A miskolci 1. számú, Kazinczy utcai postahivatal osztályvezetője, Nagy László elmondotta, hogy amíg az átlagos napi csomagforgalmuk 150 db, december 3-án már 290, 4-én pedig 322 csomagot továbbítottak. Hogy a következő hetek munkáját segítsék, behívták nyugdíjasaikat is. Nagyon népszerű a külföldre küldhető „ajándék kis- csomag”, amelynek forgalma az átlagosnak a hatszorosára emelkedett. Ezért felvételére külön munkahelyet létesítettek. Újdonság, hogy ez évben először engedély nélkül küldhetők a szocialista országokba az 1950 után itthon megjelent szépirodalmi művek. A Tiszai pályaudvar melletti 2-es postívn Kocsis László lüvalalvezető-helyettessel beszélgettünk. Annak ellenére, hogv beszüntették a szabadságolásokat, kevés a gépkocsi- vezetőjük. Autójuk sincs elég. A csomagkézbesítéseknél késések várhatók, azt azonban megígérte, hogy a gyorsan romló holmit tartalmazó csomagokat mindenképp idejében kiszállítják. Kevés a rakodójuk; egyetemistákkal pótolják a hiányt, s két szállító- szalagot is üzembe helyeztek. A posta dolgozói kérik a lakosságot, hogy már december 8-a és 13-a között, de legkésőbb 20-dn adják fel belföldi csomagjaikat. Az NDK-ban tanuló magyar fiatalok hozzátartozói legalább két héttel az ünnepek előtt adják postára ajándékaikat. Küldeményeit mindenki erős. megbízható csomagolással és pontos címzéssel lássa el. Sok csomagot elég megemelni, máris széthullik, s gyakori a hiányos címzés is. Ne küldjenek bort demizsonban, mert az üveg könnyen szétfagy. A pannonhalmi borok nagyon keresettek voltak. Ezt a régi hírnevet hivatott feleleveníteni az idén alakult Pannonhalmi Szőlő- és Borgazdaság Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Képünkön Brázik Istvónné, Kocka Józscfné és Sághy Péter konzervtechnikus kiszerelés előtt ellenőrzi az Ivóié minőségét. Áz lomé a szenzáció! Egy ideig — a nyár derekán —, mondhatni, szenzáció számba ment Miskolcon, hogy november 10-ig új, második villanyrendőrt kap a várös. Most viszont már az lenne a szenzáció, ha az ígért határidőre valóban el is készült volna. Ám erre hiába vártak a miskolciak. Mert vártak. S nem is csak hiúságból, lokálpatriotizmusból. ÍAzaz, miért csak Debrecennek legyen automatikus forgalomirányító rendszere a vidéki városok közül, s miért ne „dicsekedhetne” ilyennel az ország második városa, Miskolc is?) Sokkal inkább azért, mert a Kun Béla és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződése olyan gócpont, amelyről, mint veszélyforrásról, jobb’ szeretnénk nem tudni. Mert igaz, a forgalommal nincs különösebb baj, hiszen egy-egy rendőr mindig ott áll a poszton, csakhogy éppen a közelmúltban ott a poszton ütött el egy autó egy rendőrt. Jóllehet, a baleset nem volt túl súlyos, de maga a tény éppen elég ahhoz, hogy a VILLATI az auguszusi „kivonulás” után ismét visszatérjen Miskolcra, és befejezze a második „villanyrendőr” szerelését. Most már határidőn túl, do azért hamarosan! (b. — p. —) — Ufmepre készül Bo!d?a község Boldya község december il-én ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját, és ezen a napor adják át a község központjában a mintegy 2 millió forintos költséggel megépült, modem művelődési házat. A község lakosainak régi álma volt ez a létesítmény, Az alkok! ostora alatt A MINDIG visszatérő, örök-igaz témák egyike. Sokat írunk róla, de sosem elégszer, mert mindig és mindig visszatér abban a körben is. amelyet a gépkocsivezetők alkotnak. Súlyos kimenetelű, vagy tragikus végű balesetekkel, rokkantságot, vagy emberéleteket követelő, megmásíthatatlan eseményekkel. Alkohol. A közúti baleseteket vizs- gálgatva, elszomorítóan gyakran szerepel az első helyen. Legtöbbször nem is kíván különösebb vizsgálatot. Vannak esetek, amikor a szondázás. a vérvétel előtt bárki megállapíthatja, hogy — hétköznapi nyelven szólva —, tökrészeg a vezető. Hogy' mer mégis volán mellé ülni? Megfoghatatlan. Hiszen különben értelmes, írni-olvasni tudó, felnőtt ember, aki tudatában van felelősségevei, elkövetett cselekménye súlyával, társadalmi veszélj ességével. és mégis! Egyik féldeci a másik után. mintha kinn nem is — mondjuk — tehergépkocsi várakozna rá, hanem lakodalmi menet. Pár napja történt a legutóbbi, döbbenetes ámokfutás, melynek következtében a részeg sofőr ké asszonyt gázolt halálra. a harmadiknak pedig súlyos sérüléseket okozott Emlékezetes talán még — mármint az újságolvasók előtt, mert hiszen a hozzátartozóknak, ismerősöknek irökre az marad — a miskolci tragikus eset is, ahol egy részeg sofőr egy tizenéves lánynak adta át a volánt, ezzel ugyancsak két embernek, egy házaspárnak halálát okozva. De szinte naponta olvasható az újságokban: balesetet okozott az ittas vezető. EGY FELELŐTLEN, könynyelmű ember örökös gyászba borit családokat csak azért, mert neki éppen inni van kedve. Ilyenkor aztán az alkohol ostorozza, hajtja, ő maga nem lát, nem hall semmit, nem ismer akadályt, szabályokról, rendről nem is szólva. Sokat beszélünk, trunk a volán mögött ülők felelősségéről. De tessenek csak megnézni a nap bármely szakában is: hogyan száguldoznak a kocsik akár Miskolcon ts a gyalogátkelőhelyeken! A legritkább példa, ha vala melyik vezető megáll, átengedi a gyalogosokat ott, ahol különben azoknak van elsőbbségük Kivéve persze, ha rendőrt lát a közelben, mert akkor pontosan tudja, mit kell tennie. Tél van, csúszóssá, jegessé váltak az utak, a józan gépkocsivezetőknek is minden figyelmét igénybe veszi a balesetmentes közlekedés Tisztelet, becsület nekik. De ha valaki még ilyen útviszonyok közepette is inni mer, arra mit lehet mondani? És mit lehet mondani azokra, akik beinyitálják néhány pohárra a kocsivezetőket, és mit lehet mondani a felszolgálókra? ELSZOMORÍTÓ, hogy az alkohol következményeire utaló, minden egyes újabb cikkünket újabb tragikus leleményekkel illusztrálhatjuk. De most sem tehetünk mást. mint hogy tisztességesebb viselkedést kérjünk a magukról megfeledkező gépkocsivezetőktől, é* továbbra is szigorú, vagy ha szükséges: még szigorúbb intézkedést a rendért fel cl ősemberek tői PiAta Tibor mely otthont ad a fiataloknak. idősebbeknek egyaránt, A lakosság csaknem 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az építkezésnél. Segítette a helyi termelőszövetkezet is. de ados maradt a segítséggel az On- gai Állami Gazdaság, melynek üzemegysége van Boltívén. Joggal kérdik a bold- vaiak, miért csak ígéret maradt a támogatás, hiszen a lakosság 2Ö százaléka a gazdaságban dolgozik, és a bo!d- vai üzemegység ez évben is 2 milliós nvereséget biztosít. A kettős ünnepen, ahol a szomszédos község és a járás is képviselteti magát. Soós György rendőr alezredes tart ünnepi beszédet. Dr. Vodlla Barna jL vb-titkár mm rfjTTTl^ 4M , \ 11 Lfjj SSSSKbHSSBI A Magyar Viscosagvár felvételre kei es segéd-. betanított munkára térít es oót munkáéról 10. 4? óra*. munkahétbe, valamint, géplakatos, geps/ereló. vlllanys/.ii elő. es/tergálv os, csőszerelő. kőműves »/akmunkáso- kat 10. 12, «4 órás munkahétben való foglalkoztatósra Bérezés kollektív szerződés és megegyezés «érni Dolgozóink részere munkásszállást. mázashoz költségtérítést, napi egyszeri étkezéshez hozzá (árulást biztosítunk Feltétel esetén utazást költségét térítünk Jelentkezni tehet: Nyer* gesújfalun (Komárom megye, dorogi lárá>) munkaügyi főosztályán. hétfőtől péntekig, 9—12 óráig. 16 évet betöltött lányokat azövőátképzősnek felvesz a Pamut- tcxtilművck Jaequard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét, ezen idő alatt havi lOöü forint bruttó fizetést és napi l forintért ebédel és két szabad szombatot biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Kiképzés után igen jó — t600—2000 forint közötti — kereseti lehetőséget nyújtunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövőn gyár üzemgazdasági osztályán. Budapest. XIII., Szekszárdi u. 19 —25. szám. Gyakorlott bérelszámolókat — SZTK-ban fárlas előnyben —, felvesz a Miskolci Pamutfonó. 14 órás munkahéttel. Jelentkezés i vállalat mnnkaerŐ-gn •»látkodá- sán. Miskolc, József Attila u. 74. sz. Rajzolói, vagy foto'aboránsi gyakorlattal rendelkező technikust keres a Nehézipari Műszaki Egyetem automatikai tanszéke. Jelentkezés az egyelem személyzeti osztályán. Közgazdasági technikum! érettségivel és számviteli gyakorlattal rendelkező férfi könyvelőt, utókalkulátor! munkakörbe keres az Északmagyarországi Aramszo'gáltató Vállalat. Jelentkezés: Miskolc, Baross Gábor u. 24., számviteli osztály. Gépkezelőket, földmunkagépé- szeket ÉM-KPM képes! léssel, kotrókezclóket, hegesztőket, villanyszerelőket, gép- és motorszerelőket, esztergályosokat, lakatosokat. univerzális gyalust, autóvillamossági szerelőt, ácsokat, kőműveseket, gépjárművezetőket. kubikosokat, építőipari, műhely es fúró segédmunkásokat. budapesti és változó vidéki munkahelyekre alkalmazunk, jó kereseti lehetőséggel. Építőipari szociális juttatásokat. szállást, üzemi étkezést, szabad szombatot. kedvezményes vasúti utazást, vtllamosbérlctet biztosítunk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben. Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Budapest, VII,, Wesselényi út 4. szám. A Mezőcsáti községi Tanács V. B. műszaki ügyintéző munkakörbe alkalmaz — lehetőleg gyakorlattal rendelkező —. építészmérnököt Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Felvételre keresünk formázó- fintö. eszier eAlvos marós palást- é» (uratcslszoló. lakatos, villan\ hegesztő horizontú« *»zaK- munkásokai betanított vasipari mun ka so Kat es segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint, a kollektív szerződés alapián. *4 órás munkahét pára« heteken szabad sn-mbat Jelentkezés a munkaügyi csoportnál Mezőgazdasági Gépjavító vállalat. Miskolc, Besenyői ö. to. „!?/?» mindig a pörköli a divat“ A hidegtálak mestere
