Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

PSTftfr.'MftCVAPORS ?ÄG 2 Mil lartalmaz ­«pSZÉÍüiiÉS! Ii«tt MIT SZÓL EHHEZ NIXON ? Levágott fülek Elevenen elégetett leányok A Központi Statisztikai Hivatal az 1970. évj nép- számlálással kapcsolatban utasítást adott ki a számlál ó- blztosok és felülvizsgálok részére. Az utasítás a többi között kimondja, hogy bár a népszámlálással kapcsolatos összeírást január 2—14 kö­zött bonyolítják le, az ada­toknak az 1969. december 31. és 1970. január 1. közötti — eszmei időpont szerinti — állapotot kell tükrözniük. Össze kell tehát írni min­denkit, aki ekkor életben volt. Ez azt jelenti, hogy az eszmei időpontot követően született személyeket nem veszik számításba, viszont az eszmei időpontban még életben volt, de azóta el­hunyt személyekéi összeír­ják. Hasonlóképpen figyelmen kívül hagyják az eszmei idő­pont és az adatfelvétel között bekövetkezett változásokat is: például az eszmei időpont után házasságot kötött nőt­len, vagy hajadon személyt nőtlenként, illetve haladón­ként, a január 1-vel nyug­(Tudósítónktól.) A helyi vezetők meleg sza­vakkal köszöntötték Inán- cson a község legidősebb em­bereit, a tsz alapítóit, nyug­díjasait: nagymamákat, nagy­apákat, x a tsz megvendé­gelte az öregeket. Az íratlan törvény lényege — mint Po- lyefkó János tsz-elnök hang­súlyozta beszédében — a sze­retet, a megbecsülés, a tisz­telet. Legyünk őszinték — mondta Polyefkó elvtárs —, a múltban az öreg szülőket, a munkából kiöregedetteket .tehernek, nyűgnek tartották több családnál. Az volt a múlt közmondása, hogy egy szülő könnyebben eltart 6— 7 gyermeket, mint ugyan­annyi egy szülőt. Addig volt értékes, becses a, szülő, amíg dolgozni tudott, az esetleges vagyont, földecskét át nem díjba vonulót pedig aktív ke­reső foglalkozása alapján ír­ják össze. A számlálóbiztos munká­ját a számláló körzetén beiül házról házra, lakásról lakás­ra járva végzi. A kérdőíve­ket a számlálóbiztos kikér­dezés útján tölti ki, a kér­déseket lehetőleg az összeírt személyhez intézi. A kiskorú családtagok adatait a szülők­től tudakolja meg. Ha a számlálóbiztos a lakást zárva találná, vagy csak kiskorú­ak tartózkodnak otthon, ér­tesítést hagy hátra, hogy melyik napon és — munka­időn kívül —, melyik idő­pontban fog ismét jelentkez­ni. A népszámlálással kapcso­latos adatokat mindenki kö­teles a valóságnak megfele­lően, az előírt határidőben megadni. Az adatszolgálta­tást megtagadni, vagy hamis adatokat közölni nem sza­bad. A népszámlálás során összeírt adatok egyébként titkosak, azokat kizárólag statisztikai célra használhat­ják feL adta gyerekeinek. A múltban nem volt községünkben jára­dékos, nyugdíjas. Jelenleg 74 járadékost, nyugdíjast tar­tunk nyilván. Nálunk a tá­mogatás az ingyen fuvar, a háztáji díjtalan megművelé­se, betakarítás, továbbá egyéb szociális juttatások. Az anyagi támogatáson kívül úgy is kifejezhetjük figyel­mességünket. szereltünket, ha néha meglátogatjuk az. öregeket otthonukban, s megkérdezzük, nincs-e vala­mi gondjuk, problémájuk. A máról, a jövőről szólva az elnök elmondotta: a tsz vezetősége, a tagság munká­ja nyomán teremtődjék olyan lehetőség, hogy minél több fiatal szívesen menjen oda dolgozni, s örvendezve lássák a mában a holnap körvonalait. Nagy Lajos Mark Lane neves amerikai ügyvéd vasárnap Stockholm­ban sajtóértekezletet rende­zett, amelyen a dél-vietnami expedíciós hadseregből meg­szökött volt katonák vettek részt. A sajtóértekezlet rész­vevői elmondották: az ame­rikai katonák között Dél-Vi- etnamban igen elterjedt szo­kás. hogy trófeaként levág­ják az elesett ellenség fülét, és az is előfordul, hogy fia­tal vietnami lányokat eleve­nen égetnek el. — My Lai mindennapos eset Vietnamban — jelentet­te ki Ray Sansevero volt ka­tona. „Azzal az utasítással küldtek minket a dzsunge- lekbe, hogy bárkiket is ta­lálnánk, férfiakat. nőket, vagy gyermekeket, holtan és darabokban hozzuk őket visz- sza.” / Agyawedéeybe helyezik A 19 éves Allan Campbell kijelentette, mindennapos szokás, hogy az amerikai ka­tonák levágják a megölt el­lenség fülét, és a levágott fü­let egy anyagedénybe helye­zik. Hozzátette, hogy némely katonánk öt ilyen agyag­edénye is volt. színültig teli levágott fülekkel. Jerry Marshall, aki Dél- Vietnamban sofőrként szol­gált, fiatal lányok elégetésé­ről számolt be. Elmondotta, hogy egyszer egy őrmester állította meg. Közölte vele, hogy katonáinak benzinre lenne szüksége. Marshall jár­művéből benzint töltött egy tartályba, majd az őrmester­rel együtt egy közeli épület­be ment. Itt a földön fahasá­bok között egy megkötözött, ruhátlan fiatal vietnami lányt látott. Az őrmester a benzint a lányra öntötte, majd meg­gyújtotta. A lány sikoltozni kezdett... Nem kiáltozott A sofőr közölte, hogy kö­rülbelül egy hét múlva ha­sonló látványosságnak volt tanúja, de nem tudja, hogy az áldozatot, egy 15 éves lányt elevenen égették-e el, mert az illető nem kiálto­zott. Mind a három nagy ame­rikai televíziós társaság köz­vetíti Nixon elnök hétfő es­ti (magyar idő szerint kedd hajnali) sajtóértekezletét, melynek keretében elsősor­ban valószínűleg a vietnami helyzettel foglalkozik. Nixon több mint két és fél hónapja nem találkozott a nyilvánosság előtt a sajtó képviselőivel, és azóta tör­tént egy és más, ami már a vietnami háború probléma­körével összefüggő dolgokat illeti. Napvilágra kerültek a My Lal vérengzés tényei a világ közvéleménye a közzétett hiteles dokumentumok alap­ján szemtől szembe Került az amerikai hadsereg vietna­mi kegyetlenkedéseivel. Megfigvelők nem tartják valószínűnek, nogv az ame­rikai elnök a vietnami csa­patok vonatkozásában újabb létszámcsökkentéseket jelen­tene be, noha korábban azt mondotta, reméli, hogy még az év végéig százezer ame­rikai katonát hoz haza. Ed­digi bejelentések szerint de­cember közepéig összesen 60 000 fővel csökkentették a Vietnamban harcoló amerikai csapatolt létszámát. Űjabb moratórium December 13-án és 14-én rendezik meg a vietnami há­ború befejezését követelő 3. I moratóriumot, A tüntetések ezúttal az Egyesült Államok 36 nagyobb városára terjed­nek ki. Sam Brown, a moratórium- bizottság egyik tagja vasár­nap kijelentette: „A bizottság egyértelmű döntésre jutott. A harcol mindaddig folytat­juk, amíg bizonyosak nem vagyunk abban, hogy a há­borút befejezik.” Hétfőn Los Angelesben befejezi a tanúkihallgatáso­kat a nagy esküdtszék és a körzeti ügyész kérésére min­den bizonnyal vádat emel gyilkosság miatt a kalifor­niai „Halál völgyének” vé­rengző hippi-bandája, az úgynevezett „Manson család” ellen. Mansont, a főként fiatal lányokból álló bandáját „de­Rppesz­rakéták Izrael újfajta repesz- rakétákat használ a Sz.uezi- csatorna térségében. A raké­tákat — mint az A1 Ahram című kairói újság jelentette, vasárnap az első oldalon — az Egyesült Államok számí­totta Tel-Avivnak. Néhány fel nem robbant fegyver ju­tott az egyiptomi katonai hatóságok birtokába. A jel­zések szerint a fegyverek 1969. júliusában, az Egyesült Államokban készültek. A rakéta abba a kategóriába tartozik, amelyet a nemzet­közi jog tilt, élő célpontok leküzdésére szolgál. lejes erővel” hatalmában tan­tó hippi-vezért és hat társát kétrendbeli gyilkosság-soro­zat miatt vonják felelősség­re, amelyet augusztus 9-én Sharon Tate filmszínésznő otthonában, majd augusztus 10-én egy gazdag áruháztu­lajdonos villájában követtek el. A pert bonyolíthatja, hogy három vádlott kiadatá­sát kérték más szövetségi államok bíróságai, így lehet­séges. bőgj' több tárgyalásra Ünnep Snáneson M Beaí-liangverscny 300 ezer nézőnek Kaliforniában vendégszerepei most az angol Kolling Stone* bcat-cgyüttes. Ennek során legutóbb 300 ezer részvevő szá­mára ingyenes utcai rock and roll hangversenyt adtak. A hippi-vezér terve LEHOCZKY ALFRÉD: Hetvenegy nap a háborúból 47 A nyug úti fal Hitlernek szeptember elejé­től kezdve folyamatosan si­került kivonni -hadosztályait az észak-franciaországi ten­gerparton képződött zsákból. Az így megmentett erőkkel a „Siegfried’’-vonal állományát töltötte fel. A vonal megerő­sítésére nagy erőket össz­pontosítottak: a hátországból munkások százezreit vezé­nyelték a vonalban végzett munkára. Egy-egy időpont­ban az oda vezényelt mun­kások száma elérte a két­százezret is. A nyugati falat „áttörhe- tetlen” akadállyá építették ki. Hitler már nem reményke­dett abban, hogy ellenségei békét kötnek vele. Azt maga is reménytelennek tartotta, hogy a két oldalról (sőt, min. den oldalról) támadó ellen­feleit legyőzze. Arra azonban számított, hogy a szövetsége­sek közötti ellentéteket ki­használva lehetővé válik szá­mára, hogy a nyugati szö­vetséges hatalmakat tárgyaló- asztal mellé kényszerítse. Egész tervét erre az elkép- *elésre építette. A német kémszolgálat nagy figyelmet szentelt a szö­vetségesek közötti ellentétek felfedésére. A Wehrmacht gondosan elemezte az infor­mációkat. Számukra az an­golok magatartása érthető volt: az óvatosságot a gyen­geség jeleként fogták fel. Az amerikaiak „rugalmasságá­val”, optimista lendületével azonban nem tudtak mit kezdeni. A fa! megerősítése Hitler tervének fő feltétele az időnyerés, a nyugati szö­vetségesek behatolásának megakadályozása Németor­szág területére. A Volkssturm-alakulato- kat, melyeket még kézifegy­verekkel sem tüdtak kellően felszerelni, a nyugati fal erő­dítményeibe irányították. Itt, a beton ágyúbunkerekben né­hány tiszthelyettes egész ez­rednyi tüzérséget el tudott irányítani. A védelem utánpótlására még hevenyészettebben szer­vezett egységek álltak csak rendelkezésre. Tartaléknak a vonalba vezényelték a kórhá­zak lábadozó betegeit (a „gyomorbajos zászlóaljak”), s ezek lettek a Volkssturm- hadosztályok hátvédjei. A Volkssturm megszerve­zésével a hitleristák mintegy 16 hadosztállyal tudták nö­velni erőiket a nyugati fron­ton. Ily módon a nyugati arcvonalon a német hadve­zetésnek 75 hadosztály és harccsoport állt rendelkezé­sére. A hadosztályok közül 11 páncélos volt A 6. SS-hadosztály Míg a fal erőinek a véde­lem volt a fő feladata, a né­met hadvezetés támadó had­műveletek céljára szervezett újjá néhány hadosztályt. E hadosztályok közül a fl. SS-hadosztály volt a legje­lentősebb. A Volkssturm számára be­sorozottak közül kiemelték a 17 éves, az iskolát éppen- hogy befejezett fiatalokat, a ezekből külön hadosztályt szerveztek: a 6. SS-páncélos hadosztályt. A Hamburg melletti sík­ságon kiképzőtáborokat állí­tottak fel, a legjobb tisztek­ből és altisztekből kiképző- keretet hoztak létre. A had­osztályt a lehetséges mér­tékig felszerelték, száz szá­zalékig gépesítették. Ez a hadosztály volt Hit­ler utolsó reménység«. Olyan ököllé akarta for­málni a fanatizált fiatalokból szervezett hadosztályt, amely- lyel váratlan ütést mérhet a szövetséges csapatok leggyen­gébbnek vélt pontjára. A hadosztály — a vele együttműködő 5. páncélos hadosztállyal együtt — no­vember 23-a óta lassú moz­gással közelített a nyugati fal felé. Kölntől északra állapo­dott meg. Az 5. hadosztály az Ardennek hegység erdős vi­dékein — az erdő és köd lep­le alatt — foglalta el kije­lölt helyét a nyugati fal mentén. A német hadvezetés a Norvégiában állomásozó két hegyi lövészhadosztályt a nyugati front tárnadó állomá­nyába helyezte át. Az egyik hadosztály átszállítását gyors úton megkezdték. Nyilvánvaló volt, hogy a németek a nyugati fronton támadásra készülnek. Mindenki úton van A szövetséges hadvezetés észlelte a nyugati front moz­gását, de csak elterelő had­műveletnek tekintette. A 8. amerikai hadtest fel­derítőfőnöke december 9-én ezt jelentette az ellenség szándékáról: „Az ellenség folytatja állá. fai aktív védelmét azokkal az erőkkel, amelyek Jelenleg ebben a körzetben tartózkod­nak, Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy az ellenség addig folytatja ezt a taktikát, amíg a 8. had­test támadásba nem megy át. Az ellenségnek az a szoká­sa, hogy fronttapasztalatok szerzése végett új hadosztá­lyokat csoportosít át ebbe a körzetbe, majd leváltja és va­lahol máshol használja fel őket, azt bizonyítja, hogy ezen az arcvonalszakaszon nyugalomra törekszik.” Az amerikai felderítés — mint Eisenhower írja emlék­irataiban — elvesztette szem elől a 6. SS-hadosztály nyo­mát. Montgomery angol tábor­nok még ennyi figyelmet sem fordít a németek moz­golódására. Eredeti elképzelésének megfelelően, hogy majd csak tavasszal — kipihent csapa­tokkal — kezd akcióhoz, most szabadságot engedélye­zett tisztjeinek és katonáinak. A csapatok pihentetésére pontos tervet határozott meg. Az állományt négy csoport­ra osztották: — az első szabadságon volt; — a második szabadságra utazott; — a harmadik visszatérő­ben volt a szabadságról; — a negyedik az arcvonal- ban tartózkodott. A pihenésnek ezt a nagy­szerű mód iát amerikai mére­tekben reklámozták. Montgomery — csakúgy, mint az amerikaiak — biz­tosra vette hogv a németek semmit sem kezdeményezhet­nek. (Következik: A front hely­zete.) kerül sor. Vasárnap Manson több ré­gi barátja nyilatkozott, ne­vét gondosan eltitkolva, a zavaros agyú és lelkivilágú hippi-vezér különböző elgon­dolásairól. Egyikük szerint Manson mintegy nyolc hó­nappal ezelőtt arról beszélt, hogy homokfutó kocsikból karavánt szervez, felszereli őket gépfegyverekkel és há­borút robbant ki a négerek és a fehérek között. Több nyilatkozó szerint Manson határozottan gyűlölte a nége­reket. Ismét mások szerint Manson egyszerűen a fenn­álló rendszert gyűlölte és kí­vülállónak érezte magát. Di verzán sok at végezlek ki K libában A kubai forradalmi bíró­ság ellen forradalmárok peré­ben hirdetett ítéletet szom­baton. Egy tíztagú ellenfor­radalmár csoport május 3-án partraszállást kísérelt meg Oriente tartomány Macambo körzetében, a guantanamói amerikai támaszpont közelé­ben A partraszállókat a ku­bai határőrség és a helybeli parasztok hat napig tartó küzdelemben elfogták, a harcosban három ellenrorra- dalmár életét vesztette. A szombaton befeieződött perben négy partraszállót ha­lálra ítéltek, három másikat pedig húsz évig tartó bör­tönbüntetésre. A halálos íté­leteket végrehajtották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom