Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

* Kedd, 1969. dec. 30. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG n &23SSaBtSaBDBaERaS8(aSSn&QE£&a^^íí3SíEKK.7k5SBSE5;__ Almaim Csődzsungel ricsacKWWuw-Juiw Jégpálya, vagy ring? Bizalmatlanul, ijedten fo­gad j.ti csinálja a színes tes­teit falvédőkel;? Pestről ho­zatom ... esetleg a címei megmondhatom, ha akarja.. Nem. így nem érdekes a cím. Olyan messzire nem ér­demes menni ahhoz, hogy a/ ember lásson egy szűk ma­szek műhelyt, ahol a színe, klisék nyomában dől a pénz. Boltjának pultján neheze;' leplezed hevességgel ter vés­..dost azt aaarja megír­ni, hogy milyen ízléstelen, giccses falvédőket árulok, vesz .gazán nem az volt a célom, az „alkotót” szerettem volna felkeresni. Hogy hon­nan veszi az ötleteit. Kinn látom például azt a rikító színekkel túlzsúfolt falvédőt, amelyen ezt olvasni: Almaim királya Budapest. — Látja, azt is azért ker­tem. mert a vevők, különö­sen a külföldiek folyton bu­dapesti falvédőt keresnek Úgy viszik, mint a képesla­pot . küldték. Vevő jön. falusi asszony. — Kék falvédőt kérek. Hosszasan válogat, majd színeset kér. Tíz perc múlva elmondja, hogy a konyhabú­tora zöld ezért a kék szélű nem jó. Pirosat adjon neki a boltos. Ezeknek gyenge az anyagja, nincs jobb minőség? Végre vesz kettőt. Még el sem megy a válo­gatós vevő, amikor egy szir­mai asszonyka nyit be. — Kivarrós falvédőt kérek. Az előrajzolás már itt ké­szül. Akad köztük egészen fi­nom, szép minta? is, de azo­kat a vevő félreteszi. Végül kiválasztja a legborzalmasab­bat. Középen Szent Borbála, koronával a fején, körötte sugarak, koszorú, kétoldalt valami matyó virágokat után­zó minta. Sajnos, ez tetszik. De még ezzel nincs vége, mert a színes pamutok ösz- szevásórlása után elképzelni is rossz, mi lesz azon a vász­non. Aztán meglátja az Almaim U irályát. A szeme felcsillan. Kézbe veszi, nézegeti és nem bír szabadulni. Szinte bele­szóró l amm ■ ■ latalasszony fázósan jön, gyorsan kiválaszt egy őzi­és falvédőt, olyan hosszú, (leverőhöz valót. Az utolsó oillanatban a férj is benéz, ióvnhagyjti a választást. Gyorsan végeznek. A szirmai asszony még mindig Almaim királya bűvöletében él. —- Tulajdonképpen szalon­cukrot. kellene més ven­nem .. . — Majd bo tetszik jönni máskor, van még belőle — rakná el a boltos az árut, mert kissé zavarja most, hogy éppen ennek van ilyen keletje. — Nem — dönt az asszony —, ezt nem bírom itthagyni Majd holnap veszek cukrot. Lesz az holnap is, nem igaz? Mikor elmegy nagy boldo­gan. a boltos széttárja a kar­iál. — Láthatja! Pedig mennyi­vel szívesebben rajzolnék elő sok szép hímzést, kereszt- öltést. Nézze, itt vannak a di- vatos népi szélminták. Ruhá­ra. mellényre valók. — Nem kellenek? — De. az is kell, de meg­élni nem lehetne belőle. A festett falvédő viszont olyan keresett, hogy még. Közben újabb két asszony válogat, s megtanácskozzák, lehet-e gépben mosni a fal­védőket. nem vesztik-e el azt a szép élénk színűket. És Álmaim királya, amin egy úr és egy hölgy borul egymáshoz, s amin a Halász- bástyától a Szabadság-szo­borig minden megtalálhat" újra gazdára talál. Álmaim királya Budapest! Miért is árasztod el a vidé­ket ilyen giccsekkel? Miért engeded meg, hogy a falusi konyhák falán ordenáréan pingált képed Szent Borbá­lák társaságában hirdesse a hazaszeretetet? (Ad a movies) Valóban, érdemes lenne eldönteni, minek is nevez­zük a Gépipari Technikum udvarán befagyott pályát. Látszólag korcsolyázásra násználják, erről tanúskod­nak a zenére körbe-körbe csúszkáló fiúk, lányok. De ha sokáig figyeljük a kavar­gó tömeget, rájövünk, hogy jó néhány ifjú csak a ..bunyó” kedvéért jár ki a ’égre. Rendszerint nem a be­járatot veszik igénybe — ott már ismerik őket —, hanem a kerítésen másznak be. A korcsolya lábukon csak alibi, számukra lényeg a „hírig”, a botrány. És ezt es­téről estére meg is rendezik. A rendezők gyerekek, akik nem mernek szembeszállni a jégpálya galerijával. így es­ténként sok kisfiú, kislány megy haza nemcsak a lég által okozott kék-zöld foltok­kal. Talán, ha néhány felnőtt venné át a rendezői tisztsé­get, vágy néha a rendőrség is be-benézne a pályára, meg­értenék ezek a fiatalok: a jég korcsolyázásra és nem ökölvívásra való. — rró — Szabad szombatokból szabadság Messze túlteljesítette az 1969-re előirányzott termelé­si tervét Sátoraljaújhelyen a Hegyalja Ruházati Szövetke­zet. A több mint 1000 dolgo­zót foglalkoztató, három bod­rogközi telephellyel működő szövetkezet gyárnak is beillik már. örülnek ennek a dolgo­zók, hiszen szorgalmas mun­kájuknak a bérezésben is szépen megmutatkozik az eredménye. Szívesen áldoz­ták fel egv-egv szabad szom­batjukat is, ha az év folya­mán a megrendelés sürgős­sége úev kívánta. Természetesen a szabad szombatjaikat visszakapták, éspedig most év végén egy­szerre Ugyanis az üzem va­lamennyi dolgozója csaknem kéthetes szabadságra ment az összegyűlt szabad szomba­tok alánján úgy. hogy ebbe a karácsonyi és az újévi ünne­pek is beleférnek. És ami fontos, anyagilag sem éri őket károsodás. A munka csak újév után kezdődik meg ismét, s ez alatt elvégzik a teljes kar­bantartást és a nagytakarí­tást. hogy a dolgozók tökéle­tesen kijavított gépek mel­lett. egészséges munkakörül­ményei; között láthassanak neki az 1970. évi terv telje­sítéséhez. — Kirakatainkban mar tegnap megjelent a tavasz első hírnöke: a jácint — mondotta Barna Ferenc, a Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatója. No, igaz, hogy ebből még kevés van, de a tél zordságában és hidegsé­gében a közlés, és még in­kább a gyönge virágok a ta­vasz napsugarait villantják elénk. Az igazgató elmondot­ta, hogy az évet jó ered­ménnyel zárták. Többek kö­zött 12 millió forint értékben készítettek új parkot Miskol­con és másutt, és jövőre ha­sonló értékű parkosításokat végeznek. Az természetesnél' hat, hogy az üvegházakban most is dolgoznak, hiszen ott örök tavasz van. Meglepő, hogy a tél. n hideg ellenére — ha csökkentéit létszámmal is, de — cserjetisztításokat végeznek, illetve dugvár.yoz zák a fákat a faiskolában És Tapolcán igyekeznek elta­karítani a tél könyörtelen ie­— Ebben az évben 20 szá­zaiéival nagyobb eredményt érünk el a tavalyinál. Az utóbbi három év alatt meg­dupláztuk a termelésünket — közölte Hrabár Sándor, a Miskolci VIMELUX igazga­tója. — Még egy érdekes do­log: 1959-ben exportáltunk először termékei 2,5 millió forint értékben külföldre. A megrendelő Románia, ahová neon fény-reklámot és fény­játék-kapcsolókat. szállítot­tunk. És most van egy 12 milliós export megrendelé­sünk. No, persze, van hazai igény is. Gondolunk például arra. hogy Miskolcon is bőven van lehetőség fényújságokra, rek­lámokra. Örvendetes, hogy a vállalat több új szolgáltatást honosított meg: így például a liftek javítását, szerpiéc.;* — Nehéz dolgunk van — mondotta Szalay István, a Miskolci Avas Bútorgyár igazgatója. No, igaz., hogy minden munkájuk alfája, a diófatuskó, a helyszínen van Ám van egy sor anyag, va­gon vagy egyéb hiány miatt nem érkezett meg, illetve sok termék vasúti és közúti járművek hiányában nem ment tovább. Ám így is, mintegy 300 garnitúrával többet készítenek 1969-ben. mint tavaly. És mi várható a jövő évben? — 1970-ben 3200 új garni­túrát akarunk elkészíteni — hangzik a válasz. Ezek között lesz a házgyári lakásokno. óhajtott díjnyertes Mi..*, valamint a Milánó szoba, e* i még egy sor termék. ti. [ \emzcii kincsünk: Európában kévés ország­ban akad annyi gyógyászatra is alkalmas hévíz, termálfor­rás. mint Magyarországon Geológusok, olaj- és földgáz után kutató szakemberek az utóbbi években főként Csőn- grári, Békés és Szolnok me­gyében, továbbá a Kisalföl­dön, a Dunántúl déli részén. Budapest. Miskolc és Hatvan környékén óriási forró vizű tavakat „térképeztek fel.” Az első számítások szerint ez a hatalmas hévízldncs — ha csupán ötvenéves ellátási időszakot veszünk alapul — évente 800 millió köbméter termálvíz kitermelését, fel- használását tenné lehetővé. Szeged. a kiserietek varosa Eddig mintegy 300 jelen- töseoo termaiKuiat tárták fel és 1500 forrást tartanak nyúl­ván. A feltörő víznek több mint a fele 50 foknál forróbb. 85 helyen 400-nál töob forrás pedig a gyógyászat lehetősé­geit tekintve is páratlan nemzeti kincs. Kivételes természeti adottság az is. hogy azonos hőfokú via nyeréséhez nálunk fele olyan mélyre kell fúrni, mint má­sutt Európában; a névízlelő fúrási mélységek többsége 1000—1200 méter között van. Az Alföldön ugyanis a föld mélyébe hatolva 13 méteren­ként emelkedik egy fokkal a hőmérséklet, míg az európai átlag 33 méterenként, a vi­lágátlag pedig 40 méteren­ként egy fok hőnövekedés. A Vízgazdálkodási Tudo- munyos Kutató Intézet el­készítette az ország heviztér- képét. Ez összegezi a termál- kucakat, forrásokat, gyógy­forrásokat, feltünteti területi megoszlásukat, legfonto­sabb földtani, hidrológiai, kémiai adataikat, s megjelöli azt is, hogy a vizek milyen célú hasznosításra a legal­kalmasabbak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság a hévízhasznositás kísér­leti városává Szegedet jelöl­te ki. Itt eLkészült az ország első geotermikus hőközpont­ja; melegével egyelőre ezer lakást fűtenek. s ezzel több mint 4 millió forint értékű szenet takarítanak meg egy fűtési idényben. Az eddig feltárt tíz szegedi termálkút vizét, energiáját más terüle­teken is sokoldalúan haszno­sítják; üzemek, lakótömbök, klinikák fűtését, melegvíz- ellátását biztosítják, szövet­kezeti primőrkertészeteket táplálnak velük. A felhasználás hármas lépcsője Országosan azonban a hé­vizek 60 százaléka kihaszná­latlan. Az eddigi szegedi ta­pasztalatok és más kísérletek szerint a szakemberek az ér­tékesítés több lépcsős rend­szerét javasolják ott, ahol a vizek hőmérséklete lehetővé teszi. Az első lépcső: a 80— 90 fokos víz üzemeket, ház­tömböket, csarnokokat fűt és lehűl 65—70 fokra. A máso­dik lépcsőben a víz primőr­kerteszetek fűtésére alkal­mazható és általában 40—45 fokra hűl le. S eddig csak a víz hőenergiája hasznosult A harmadik lépcső: most már a víz felhasználása vá­rosi, üzemi fürdők, mosodák, háztartások céljaira Hazai és nemzetközi adatok bizo­nyítják, hogy a háztartások­ban fogyasztott víz zömét melegen használják. A hármas, komplex fel- használás már megvalósult Szentesen és kitűnően bevált A termálvíz fűti és meleg vízzel látja el a klinikái, kór­termeit. fürdőszobáit és f. mosodát. Ezt követően íúti több tsz üvegházát, kertésze­tét, majd ezután vizet ad a városi termálfürdőnek. Némileg külön téma, de az egészbe beletartozik: < gyógyforrásoknak a mainál sokkal jobb kiaknázása 1961 —63 között 80 kisebb fürdő épült az országban, összesen mintegy 300 milliós költség­gel. Egyelőre azonban in­kább csak termál strandot; formájában hasznosulnak. A;: ország lakosságának 3—10 százaléka mozgásszervi be­tegségekben szenved; a bal­esetek 90 százaléka is moz­gásszervi sérüléseket okoz. E betegségek kezelésének es utókezelésének legjobb, leg­olcsóbb orvossága többnyire a gyógyvíz. Ezenkívül fon­tos nemzeti érdekek fűződ­nek a gyógy-idegenforgalom fellendítéséhez. Mindeddig azonban a gyógyvizeknek csak mintegy 15 százalékét tudják felhasználni, mert a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógyvizű orvosi intézmé­nyek építése messze elma­radt a szükséglettől. Döntés a gyógyfürdők tejieszieseroi A régóta vajúdó probléma az elmúlt év végén elmozdult a holtpontról. Döntés szüle­tett, hogy a negyedik óteves tervtől kezdve a gyógyfür­dők fejlesztése külön tétel­ként szerepel majd az egész­ségügyi tárca költségvetésé­ben. Eddig ugyanis összeke­veredett e területen az ide­genforgalmi. turisztikai szem­pont az egészségügyi vei, s utóbbihoz hiányoztak a kellő anyagi alapok. A hévízkincs hasznosításá­ra elég pontos elképzelések vannak, új energiabázis ki­aknázásának lehetőségét lát­ják a gőzbányászattal; en­nek lényege az, hogy nem annyira a vizet, hanem an­nak csöveken a felszínre ho­zott hőenergiáját hasznosíta- mák. A kutatók szerint ez a geotermikus energia 20—25 százalékban hévízzel, illetve mélységi gőzfeltárással biz­tosíthatná az ország energia- ellátását. Semmiképpen sem volna értelme csupán a távolabbi tervek megvalósítására várni Ésszerű a szakembereknek az a javaslata is, hogy az érintett termelőszövetkezetek és főként a tanácsok, már most hasznosítsák ezt a kin­cset a helyi adottságok kínál­ta gazdag lehetőségek között. Sz. S. Számok gyászkeretben AZ ÚJSÁGOK FEKETE krónikáiban nap, mint nap olvashatunk közlekedési bal­esetek áldozatairól, egyéni tragédiáiéról, melyeknek szá­ma, sajnos — az illetékes szervek komoly erőfeszítései ellenére is — egyre jobban emelkedik. Az Állami Biz­tosító statisztikai adatai sze­rint ebben az évben 14 száza­lékkal emelkedett a közleke­dési balesetek száma, az el­múlt évhez viszonyítva. És. ■ mi még az elgondolkoztató. ■ így a súlyos balesetek szá­ma nőtt meg ugrásszerűen. Az elmúlt évben Borsod me­(TV’/ÁlííTM-» ^ Tv«'o' ~ — ,1-- _ ben eddig 11 személygépkocsi került kiselejtezésre, mivel annyira összetörtek, hogy helyreállításuk nem lett vol­na gazdaságos. Három gép­kocsitulajdonos „jól járt”, mivel az Állami Biztosító ré­szére biztosított gépkocsi- mennyiségből soron kívüli kiutalást kaptak. BÁR A BALESETEK ug­rásszerű növekedése össze­függésben van a forgalom állandó növekedésével, de az esetek többsége a gondatlan, figyelmetlen vezetésre vezet­hető vissza. Ez az embertől függ, így' az ember tehet is tvzár ás oi toffAcsf I Pűil A tavasz első hírnökei a kertészetben * Neoniény és úi telep ■ Háromezerkétszáz új garnitúra Véletlen folytán a Miskolci városi Tanács több vállalatá­nak vezetőjével találkoztam össze tegnap. Egy ser érde­kes dolgot jegyezhettem fel. De térjünk vissza az első mondatokra. Ha Ids számban is, de a kertészeti vállalat boltjaiban már ott van a ta­vasz első jele: o fehér színű jácint. Bízunk benne, hogy a válla­lat tovább fejlesztheti tevé­kenységét. Tovább, hiszen jövőre — várhatóan — meg­kezdik az új központ építé­sét, ahol korszerű feltételek lesznek a sokoldalú és sok­színű munka végzésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom