Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
Csütörtök, 1969. nov. 6, eSZAK-MAGYARORSZAG 3 ~ Mérlegre tett jelen Ái iparosodás eredményei és gondjai Sárospatakon A visszavívott városi cím velejárója az iparosodás nagyobb iramú fejlődése Sárospatakon. A városi pártbizottság a közelmúltban sokoldalú vizsgálatot folytatott az ezzel kapcsolatos problémák felderítésére, a további egészséges fejlődés biztosítása érdekében. Ij üzemek es díjává munkások ' Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta több ipari üzem települt a városba — az ÉMÁSZ sárospataki üzemigazgatósága, a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár részlege, a Vas- és Fémipari Ksz — s biztató fejlődésnek indult néhány régebbi üzem is. A város területén a legutóbbi ilyen jellegű felméréskor — 1965. december 31- én — 1300 ipari munkást tartottak számon. A jelenlegi állapot szerint a város 14 ipari üzemében 1981 fizikai munkás dolgozik. A korábban nyilvántartott helyi munkaerőfelesleg többsége elhelyezkedést talált, sőt egyes üzemeknél — a téglagyárban. a Faipari Vállalatnál — már férfi munkaerő-hiány is mutatkozik. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi lakosok közül ma is eljár más településeken levő munkahelyekre majdnem ezer munkás, közülük többen a megye határain kívülre. Ezek helybeli alkalmaztatásának lehetőségeit biztosítani további feladatokat jelent. Sajátos problémákat vet fel az a tény, hogy a város ipari dolgozóinak nagy többsége elsőgenerációs munkás: 80 százalékuk csak 1—5 éve dolgozik az iparban, 5—10 éves gyakorlattal 15 százalékuk rendelkezik, s mindösz- sze 5 százalékuknak több a szolgálati ideje 10 esztendőnél. Kevés az ipari „törzs- gárda-tag”. Sok még a „két- laki” — foglalkozásban és felfogásban egyaránt Korszerűbb technológiát. jobb munkafeltételeket Az iparosodó Sárospatak üzemeiben a múlt évben már 200 millió forint termelési értéket értek el, ez mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény. A mennyiségi növekedés azonban túlnyomó- részt az új üzemek létesítésének következménye, s csak csekély hányadában a műszaki fejlesztés, a termelékenység javulásának eredménye. Még sok helyen elavult technológiával kénytelenek dolgozni a munkások, a hiányos műszaki ellátottság miatt: például a téglagyárban, az ásványbányában, a MÁV-átrakón. Nem megfelelő a kommunális ellátottság az említett üzemeken kívül az építő- és szerelőipari ktsz-ben, a vas- és fémipari ksz-ben sem. További problémát jelent a képzett, gyakorlott szakemberek, különösen a középszinten szükséges vezetők, technikusok hiánya. Megnehezíti a megfelelő szakemberek idetelepítését a közismerten súlyos lakásgond. Pedig a már működő üzemek megerősítése, az iparosodás kívánatos iramú továbbfejlesztése elsődleges érdeke a városnak Sokszorosan indokolt volna, hogv a szakemberek számára soron kívil' építhessenek szolgálati lakú. sokat' szövetkezeti társashá- zaket Kén vett és művelt szakaiunk ásókra van sitiik s cq Folyamatos képzéssel gya- ^Pítani kell a szakmunkáik számát is, mert jelenleg a fizikai dolgozóknak mindössze 39 százaléka tar- . tozik ebbe a kategóriába. A többséget még a betdnított és a, segédmunkások alkotják. Nehezíti a problémát, hogy a szakképzéssel együtt az általános műveltség alapozását is be kell fejezni. A város üzemeiben dolgozó munkások 42 százaléka, 844 fő, nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Ugyanakkor mindössze három százalékuk, 63 fő érettségizett! Az objektív és szubjektív ösztönzési lehetőségekkel már jól élnek a város üzemeiben: bizonyság erre a felszabadulási munkaverseny általános kibontakozása, s a szocialista brigádmozgalom tere- bélyesedése. Az 54 szocialista brigád 423 tagja bizonyára érlelő kovásza lesz Sárospatak további ipari fejlődésének. Bcrecz József Tartósabb Tizennégy százalékkal könnyebb, mégis lényegesen teherbíróbb, nagyobb sebességre képes, jóval biztonságosabb és kétszer annyi ideig „él” az újfajta, egy tömbből készült francia vasúti kocsikerék, mint eddig használt elődei. Arról az új eljárásról, amellyel ezeket a kerekeket gyártják, szerdán délelőtt tartott ismertető előadást a magyar szakemberek számára M. Révillon, a fran cia államvasutak főmérnöke és J. Ledere, az Usinor-cég kohászati igazgatója, a budapesti francia műszaki és tudományos tájékoztatási köz pontban. Forgatatlan tőke? Gazdasági figyelő j MINDEN ÉVBEN több ________ ____ ezer f iatal hagyja el az egyetemeket, főiskolákat. Minden évben nő szellemi tőkénk, szellemi kapacitásunk. Nem érdemtelen — a teljesség igénye nélkül is — megnézni, hogyan kamatozik ez a tőke, kellőképpen kihasznált-e a kapacitás? Nem kis dologról van szó! A megnövekedett követelmények ellenére szinte alig van ma olyan felsőfokú oktatási intézmény, ahol csak kétszeres lenne a túljelentkezés. Az 1960-as évek elején a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára még pótfelvételt hirdettek. Ma már ezen a karon is többszörös a túljelentkezés, nem beszélve a karon belüli egyes szakokról. Akik tehát végeznek, azok többszöri szelektálódás után nyerik el a jogot ahhoz, hogy a tanultakat megfelelően hasznosíthassák. Ez természetesen bizonyos igénnyel is párosul. Nemcsak anyagi igénnyel, és nehéz lenne eldönteni, hogy elsősorban az anyagiak játszanak-e szerepet. Közismert, hogy a kezdő szakemberek jövedelme a termelő egységekben magasabb, mint a kutatóintézetekben. Egyes iparágakban és egyes „jobban fizető” üzemekben, mondhatni többszöröse. Mégis sokan vannak, akik inkább választják a kisebb pénzt (és talán perspektívát is. hisz, a már ottlevőkkel szembeni hátrányuk sokkal nehezebben hozható be. mint egy termelőüzemben, ahol ez egy-két év alatt elérhető), azért, mert — mint mondani szokás — „szebb a munka”. Sokan már hallomásból ismerik a „kis mérnökök” feladatkörét. Kezdetben néhány. maximum érettségit igénylő adminisztratív munkát „passzolnak” át részükre. Kétségtelen, az esetek többségében kiválóan ellátják ezeket a feladatokat. Annyira „jól”, hogy sok mérnök még 4—5 éves prak- tizálás (ha ez annak nevezhető) után is szerkesztői munkát végez. 'tény, hogy | KÉTSÉGTELEN „Tizes M yők“ az ózítage mién sííssíisb | A SZAKMAI I a termelési színvonal emelkedése nagyobb igényeket támaszt az alacsonyabb termelési szintek munkájával szemben is. Ma már egy szalagsor félórás leállása is komoly veszteségeket jelenthet. Egy-egy üzemzavar megelőzése, gyors elhárítása sem kis jelentőségű feladat. Vitatható azonban, hogy például a fenti problémák megoldásához szükséges-e technikusi szintűnél magasabb irányítás? A rendszeres adatszolgáltatást is, amely ugyan mint információ, a vezetés munkájának nélkülözhetetlen tényezője, sok helyen, annak fontosságára Való tekintettel, mérnökök végzik. Egy-egy jelentés Összeállítása adott esetben tetemes időt vehet igénybe, holott csak kigyűjtésekről, legfeljebb összesítésekről van Szó legtöbbször. Talán érdemes lenne egy felmérést készíteni arról, hány munkaórát használnak fel a műszakiak, felkészültségüket egyáltalán nem igénylő jelentések készítésére! Felmérni. hogy hány műszaki végzi „mérnöki munkáját” otthon, mert egyéb tevékenységek kötik le tényleges munkaidejét. Sokan vannak fiatal műszakiak. akik egyszerűen írem látnak perspektívát maguk előtt, és ennek sok esetben az az oka. hogy nem követelnek tőlük, helyesebben, sokszor nem azt követelik tőlük, amire felkészültek. továbbkép_______________zésben is t úlnyomórészt a fiatalok g vesznek részt- (Sajnos, sokszor azért, mert „ő jobban ráér”, „ő még nem volt ilyenen”, „sok elfoglaltságától nyugodtan elmehet”.) A továbbképzéseken jórészt az egyetemen tanultakból hallanak, majd mennek vissza adminisztrálni. Irigylésre méltó volt (a tv „Friss diplomák, friss diplomások” című, nyár folyamán sugárzott műsorában láthattuk) az a fiatal mérnök, aki az egyetem elvégzése után a színes tv ki- fejlesztési programjában vehetett részt. Mint ez nyilatkozatából kicsengett, nem csalódott munkájában. Valószínű, hogy benne sem csalódtak. Meg lehetne számolni, hány ilyen fiatal van, aki bizonyíthatott és bizonyított. Azt viszont soha nem tudhatjuk meg, hány bizonyított volna még, ha erre megfelelő lehetősége van! — bérezés — KITÜNTETTEK a kiállítókat. Dr. Gergely István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a napokban ünnepélyes külsőségek között adta át a kitüntetéseket a moszkvai magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a lipcsei kiállításon eredményesen szerepelt magyar vállalatoknak. A moszkvai jó szereplésért járó kitüntetéseket a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő kiállítási bizottság adományozta. A magyar kiállítók 36 oklevelet. 52 aranyérmet és 23 emlékérmet érdemeltek ki. A lipcsei kiállításon a bemutatott hibridkukoricái.. v?!r.- mint a triticale termesztésében elért sikereink alapján kaptunk aranyérme' NÖ A KERESLET A MEZŐGAZDASÁGI gépek iráni. Az idei év nemcsak a termés, hanem a gazdaságok által felhasznált műszaki áru tekintetében is rekordesztendő. A Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat az idén október elejéig összesen 516 millió forint értékű készletet biztosított a gazdaságok számára. A forgalom minden várakozást felülmúlt: 419 millió forint értékű műszaki áru talált gazdára. Tavaly ugyanerre az időszakra csak 327 millió forint jutott. A vállalat tehát felkészülten várta a termelők ..ostromát”. Az Országos Gumiipari Vállalattal megkötött szerződések értelmében az év végéig folyamatosan töltik fel a raktárakat, a nap mint nap érkező gumiabroncsokkal. A nagy érdeklődés miatt azonban egyes típusokhoz tartozó gumikból ideig-óráig akadozik az ellátás. Az UE—28-as vontató egyik abroncstípusa jelenleg is hiánycikk, bár az országban dolgozó tizenegyezer vontatóhoz eddig csaknem nyolcezer abroncsot szállítottak. A betakarítási időszakban azonban a gépkocsik valósággal „eszik” az abroncsot BORJtJNEVELÖGÉP. A közelmúltban Nicoletta elnevezésű, automatikus borjúnevelő szoptatógépet szereltek fel három állami gazdaságban. A bolognai Eurocom cégtől vásárolt gépek lényegében 120 tehenet helyettesítenek, s gumicuclijaikkal 120 borjút etetnek meg. A kisborjúk annyiszor járulhatnak a „gépanyához”, ahányszor csak megszomjaznak és megéheznek. A gép automatikusan keveri és infravörös lámpával sterilizálja a táplálékot. A három gépet a külkereskedelem kísérleti célra hozta bit azzal a meggondolással, hogyha beválik, szorgalmazzák elterjedését. A gépanya alkalmazása ugyanis nagyon előnyös a húsexport szempontjából. Az automata berendezéssel szoptatott borjúk húsa — a táplálék összetételénél fogva — fehér marad, és így külföldön jobban értékesíthető. ÜJ PANELÜZEM. Szombathelyen kezdtek hozzá az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb faipari vállalatánál az új mezőgazdasági panelüzem építéséhez. Mezőgazdasági épületelemeket készítenek majd, keményfa, fűrészáru és forgácslap felhasználásával. A paneleket az elmúlt évben kísérletezték ki. A tetszetős, alumíniumszürke és fekete színű panelek 51 centiméter vastag fallal azonos hőszigetelésúek. Az új üzem már az idén 30 ezer négyzetméter, jövőre pedig több mint 200 ezer négyzetméter panelt szállít a mezőgazda- sági üzemeknek. Az előre elkészített alapra egy-egy istállót, egy hónap alatt szerelhetnek össze belőle. ídassék nekik tisztelet Fotó: MlzcráU AZ ORSZÁGGYŰLÉS legutóbbi ülésszaka — mint erre olvasóink bizonyára jól emlékeznek — megvitatta és elfogadta a szakmunkásképzés reformjának törvényét. Igen örvendetes, hogy az ülésszaknak ez a napirendi pontja a képviselőkből is, de a „T. Ház” falain túli közvéleményből is ritkán tapasztalható, fokozott érdeklődést, megható ügyszeretetét, felelősségérzést, ahogy mondani szokás: élénk vissz- hangott váltott ki... A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájából természetesen én is csupán annyit ismerete, amennyit az átlagos állampolgár. Vagyis: amennyit a lapok, a rádió- és televíziós adások ismertettek belőle. Nem titok azonban, hogy ezek a közlések általában mindig kivonatosak. Már csupán a férőhely és a mű-. soridő korlátozottságának kényszere folytán is, csak egy-egy fő gondolatot ragadnak ki és idéznek az egyes felszólalásokból; olyan részleteket, melyeket — ilyen, vagy olyan „szerkesztőségi szempontra” ügyelve — az illetékes hírközlő szervek vezetői fontosaknak, figyelemre méltóknak érdekeseknek találnak. így aztán nem ritkán kimaradnak az újságok, a rádió és a televízió közléseiből a képviselők felszólalásának olyan mondatai is. amelyekben az idézetteknél esetleg jobban benne van az 6 emberi egyéniségük, beszédük sava-borsa. sajátos íze és zamata... Hiába, az élet megkívánja a sűrítést, a tömörítést. azoknak a részleteknek mellőzését, amelyeknek hatásossága csak ..a négy fal között” az eredeti hallgatóság személyes jelenlétében világlik ki igazán, de „megörökített” formában talán meg is fakul, vagy jelentéktelenné zsugorodik!... — Mindezt azért, hozom szóba, mert bennem azóta is motoszkál egy gondolat, melyet talán valaki biztosan megemlített a Parlamentben, de a lapok, a rádió és a televízió közléseiben, adásaiban nem találkoztam vele... Ez a gondolat pedig a következő: A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS mostani reformjáig — bár sok minden történt fejlesztésére, korszerűsítésére, szociális alapjainak és feltételeinek biztosítására és javítására az 1945-től eddig eltelt, csaknem 25 esztendő alatt — lényegében a régi „kisüzemi”, patriarkális módszerek jó része megmaradt e képzésben. Az új törvény lezárt egy korszakot, s megnyitja azt az időszakot, amelyben az lesz a jellemző, hogy a kedves öreg mesterek egyénenkénti nevelését most már visszavonhatatlanul felváltja a hatalmas intézetekben nagy tömegű ipari tanulóseregnek korszerű technikát, oktatógépeket stb, igénybe vevő. s magas képesítésű szaktanárok. technikusok, mérnökök által történő oktatása. . így van ez rendjén, ezt követeli meg a fejlődés, a tudomány. a technika, a technológia, s az általános műveltség korszerű szintje és tartalma.. S most álljunk meg egy pillanatra és gondoltunk tisztelettel az öreg „tavonc oktatókra”. a Jani bácsikra. Pista bácsikra, akiknek ügves keze. nvílt szívű embersége és ösztönös oedeC'Seiai érzéke évtizedeken át jól és jóra tanítotia-nevelte a magvar szakmunkások egymást felváltó nemzedékeit... Tanítottak és neveltéit ők, szigorúságba burkolt szemérmes jóságukkal, a szakma csak általuk tudott ügyes fortélyainak egy-egy „arravaló gyerek” számára történt átadásával, az orrukra tolt, drótkeretes pápaszem mögül kicsillanó mosolyukkal, egész emberségükkel, személyes példaadásukkal,.. Tanítottak és neveltek nemcsak a „szakmára”. de tisztességre, becsületre, helytállásra, osztályhűségre, munkás-szolidaritásra is!... Adassák tisztelet hát e „korszakváltás" határán az öreg szakmunkásoknak, ipari tanulóképzésünk jó ideig egyetlen, de minden próbát megállott személyi „bázisainak”!. . Példájuk megmarad, s tisztán világít az új korszakban is. Lehet bármilyen modern, bármilyen nagyra méretezett, s bármilyen tudományos a jövendő szakmunkásképzése: nem nélkülözheti az ő jó hagyományaikat. Bele kell azoknak épülniük — mint Kőmíves Kelemenné vérének a falba — „kötőanyagként” ebbe a helyesen és korszerűen megreformált képzésbe. Elsősorban egyénenkénti bánásmódjuknak, mindig személytől személyhez szóló, az embert figyelembe vevő oktató-nevelő eljárásuknak — ÉN EZÉRT tisztelem őket. S amit az országgyűlés legutóbbi időszaka óta hordozok magavtban, hadd mondjam el most, e nemzetközi. nagv munkásünnepen, a Nagy Október évfordulójának előestéjén, a nyilvánosság előtt: adassék tisztelet az öreg szakmunkásoknak’ Gyárfás Imre
