Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZ AG 2 Szerda, 1969. november 5. a Bűn és hiba Tönu MINT BŰN — hi­ba' — ekként marasztalta e] örökérvényűen a rossz poli­tikát Talleyrand, a diplomá­cia Napóleon korabeli atya­mestere. Tehát a bűnös poli­tikánál is rosszabb — termé­szetesen az elkövetőjére néz­ve — a számítási hiba. Ar­ról jutott eszünkbe a mon­dás, hogy Nixon minden módon megpróbálta kisebb­ségnek minősíteni a vietna­mi háború amerikai ellenzé­két. amelytől „nem hagyja befolyásoltam! magát”. Le­het. hogy valóban az ameri­kaiaknak csupán egy — ám korántsem jelentéktelen — kisebbsége tartja nyilvánva­ló bűnnek a vietnami agresz- sziót. Hibának és kilátásta­lan kalandnak viszont bizo­nyosan a többség vallja. A legfrissebb közvélemény-ku­tatások egybehangzóan tanú­sítják. hogy az amerikaiak többsége minősíti politikai hibának a vietnami beavat­kozást. NIXON patetikus beszédé­ben maga is leszedte a ke­resztvizet elődjéről; akitől a háborút örökölte. Ám a vé­dekezésbe szorított új (már nem is annyira új) elnök ' visszavágással próbált me­nekülni bírálói elől: nem az a kérdés — fejtegette —, hogy a háború a Johnsoné- ból a Nixoné lesz. hanem Amerika céljai és presztízse a fontosak. Ez már valóban nem kérdés, amennyiben a vontatott ütemű csapatkivo­nások bejelentése óta a vi­etnami kaland immár visz- szavonhatatlanu] Nixon há­borúja. S amint övé, Nixoné a háború, úgy tetézte az előd számítási hibáját most már a magáéval. Vállalja a bűnt, elköveti hozzá a hibát is. Ennyit hát a nagy garral .meghirdetett elnöki beszéd , lényege. A visszhanja nem. . .-véletlenül egy szóban foglal- , r látott össze a New York Ti- mesben csakúgy, mint Pier­re Salinger, a volt Kennedy- sajtótitkár által a francia fcv-ben: csalódás. Természe­tesen ez a csalódás azokat a polgári politikusokat és hír­lapírókat tölti el, akik a ma­guk Amerikájának okosab­ban felfogott presztízsét tart­va szem előtt, éppen a kiút józan negjelölését remélték Nixontól. Hogy most az el­nök részéről politikai hiba történt, azt az ő elégedetlen­ségük bizonyítja. AMERIKA tehát még job­ban meghasonlik Vietnam miatt, s az új vezetés abba a helyzetbe taktikázta magát, amilyenben a régi volt. A világ népei és a vietnami nép azonban elsősorban azt ol­vassák ki az amerikai elnök beszédéből, hogy az Egyesült Államok nem változtatott vi­etnami céljain: megmenteni próbálja a népétől menthe­tetlenül elszigetelődött saigo- ni klikket és távlatokban sem kívánja teljes mértékben ki­vonni csapatait Dél-Vietnam- ból. A háború „vietnamizá- lásának” nixoni jelszava va­lójában tűrhetetlen feltétel-, támasztás a harcoló vietna-' mi népnek: a saigoni rezsim megerősödésétől teszi füg­gővé az amerikai csapatki­vonást, amelynek menet­rendjét az elnök titokban kí­vánja tartani. Engednie az intervenciót végrehajtó imperialista Ame­rikának kell. A dél-vietnami nép nem azért harcol hosz- szú évek óta a saigoni klikk ellen, hogy most — kímélje azt az agresszorok kivonulá­sáért „cserébe”! XAűAN elfelejtették a Fehér Házban, hogy a fél­milliós intervenciós hadsereg Is képtelen volt megtörni a szabadságharcosokat? Az ag­resszió bűne ettől a kérlel­hetetlen ténytől vált, Ame­rika számára hibává. S Talleyrandot kiegészíthetjük azzal a tanulsággal, amelyet a Fehér Házban nem akar­nak megérteni: egy hiba el­követésénél csak a megis­métlés a rosszabb. Avar János Vietnam? küldöttség a sajíóliázkn Dinh Gia Bay, vietnami újságíró és Pham Gia Chat, a vietnami szakszervezetek országos tanácsa nemzetközi kapcsolatok intézetének munkatársa tegnap délelőtt ellátogattak a sajtóházba. A két vietnami elvtárs beszél­getett az Észak-Magyaror- szág szerkesztő bizottságának vezetőivel, valamint a Ma­gyar Rádió miskolci stúdió­jának munkatársaival. Ér­deklődtek lapunk munkájá­ról és terveinkről. A vietna­mi elvtársak, akik a Szak­szervezetek Világszövetségé­nek VII. kongresszusára ér­keztek hazánkba, és jelenleg tanulmányúton vesznek részt városunkban, három napot töltenek Miskolcon. Ország­járó útjuk során Budapesten. Egerben, Dunaújvárosban és Miskolcon jártak eddig. El­mondották, hogy rendkívül meglepte őket az a fejlődés, amelyet, népünk a felszaba­dulás utáni 25 esztendő alatt elért. A küldöttség ma, no­vember 5-én utazik vissza Budapestre. Kitüntetések a megyei tanácson iépi elíesiirö megiü'almozása A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közeledő év­fordulója alkalmából ünnep­ség zajlott le a Borsod me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ságon. Részt vett az ünnepsé­gen Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bárczi Béla, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese. Ér­tékelték a népi ellenőrzés ez évi tevékenységét, maid Szűcs István a NEB megyei elnöke különböző jutalmakat adott át a megye legtevékenyebb népi ellenőreinek. Huszonki­lencen kapták meg a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke által adomá­nyozott oklevelet, 70 népi el­lenőrt a megyei pártbizottság és a megyei NE3 oklevelével jutalmaztak meg, 53-an pedig különböző tárgyjutalmakat kaptak, jó munkájuk elisme­réséül. Álig egy hónap Készülődés a „Tiszán innen — Dunán túl“ rádiós vetélkedőre A felszabadulásunk 25. év­fordulójára meghirdetett Ti­szán innen — Dunán túl, me­gyék közötti rádiós vetélke­dő előkészületei fontos sza­kaszhoz érkeztek megyénk­ben. Most már alig egy hónap választ el bennünket decem­ber 12-től, amikor a Kossuth, adón sor kerül Borsod megye és Pest megye versenyére. A versenycsapatok szak- bizottságaiban már sok anya­got összegyűjtöttek a felsza­badulás óta eltelt negyedszá­zad megyénkben eseményei­ről, eredményeiről. Nemcsak a vetélkedő két helyszínén -— Miskolcon és Sárospatakén — ' kapcsolódtak be sokán az anyaggyűjtő munkába, hanem a megye minden részéből nagy az érdeklődés a vetélke­dő iránt. November 4-én délután Miskolcon, a városi tanács nagytermében dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályúnak vezetője tartott tájékoztatót a tanácsvezetők és a megye, valamint a város számos in­tézményének vezetői részére az előkészítő munka eddigi eredményeiről, s a vetélkedő további konkrét szervezési- műszaki-technikai tennivalói­ról. Felkérte a tanácsvezető­ket és az intézmények veze­tőit, hogy a továbbiakban is munkatársaikkal együtt já- járuljanak hozzá ahhoz, hogy megyénk és Miskolc városa jelentőségéhez, jó híréhez méltón szerepeljen a rádiós vetélkedőben. —ez LEHOCZKY ALFRÉD: Hetvenegy nap i háborúira o Szálast tér A megyei és városi köz- igazgatásban kevés változás van a nyilashatalom létre­jötte után. A főispánl székben azon­ban személycsere történik. Öorbély-Maczky Emil, aki huszonöt éven át a megye el­ső számú tényezője, a hor­thysta politika. Gömbös lel­kes híve, most már elégte­lennek bizonyul. Október 29- en közük a lanok, hogy Mis- koIc és Borsod megye új fő­ispánjává dr. Pünkösti Mi­hályt nevezték ki. Pünkösti régi nyilas párt- >ag. Különösen az erdélyi közigazgatás megszervezésé­vel tüntette ki magát. Mis- kclecsl pedig házassága ré­vén került kapcsolatba. A város úi polgármestere dr Demes Béla. már október 27.. én tud túl adja ragaszko­dását egy közleménnyel: ..Határozat. F. évi október hó 15-én elhangzott gyá­szos emlékű proklamáció mely nemzetünket az örök halál. karmaiba taszította volna, méltatlanná tette Hor­thy Miklóst arra. hogy róla utcát nevezzünk el. Ezért el rendelem. hogy az eddig Horthy Miklós nevét viselő teret (a mai Városház tér) nemzetünk megmer,tőiéről: Szálasi Ferenc térnek nevez­tük el...” Eskü Szálasira Szálasi esküje után szerte az országban esküt tesznek rá a tisztviselők, katonák. Az eskü szövege így hang­zik: „Ünnepélyesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy Magyarország államügyeinek ideiglenes vezetésével megbí­zott miniszterelnöke, Szálasi Ferenc iránt hűséggel és en­gedelmességgel viseltetünk; Magyarországhoz és a hunga­rista eszmerendszerhez hűek leszünk, az ország törvényei­nek engedelmeskedünk. Esküszünk, Hogy minden elöljárónknak és feljebbvaló­nak engedelmeskedünk, őket tiszteletben tartjuk és védelmezzük, rendeleteiket és parancsaikat minden szolgá­latban híven teljesítjük: alá­rendeltjeinkről mindig leg­jobb tudásunk szerint gon­doskodunk. példaadásunkkal és minden erőnkkel rajta le­szünk, hogy kötelességüket, minden körülmények között becsületesen teljesítsék... Törvényeket, rendeleteket. narancsokat és a hungarista munkaállam érdekeit szem előtt tartva viselkedünk és igy becsülettel élünk és ha­lunk. Isten minket úgy segéljenl Ámen!" Néhány kivételtől eltekint, ve, akiket előbb eltávolítot­tak beosztásukból (főispán, polgármester stb.), Miskolcon és Borsod megyében Is min­den tisztviselő letette az es­küt Szálasira. A horthysta államgépezet néhány eltávolított személyi­ségét, akiknek gondolkodá­sát liberálisnak ismerték, a munkásvezeíőkkel együtt in­ternálták. Ha más nem, a nyilasok e gesztusa rádöbben­tette őket arra — amit a munkásvezetők hangsúlyoz­tak —, hogy a fasizmussal szemben csak demokratikus összefogással lehet eredmé­nyesen harcolni. Rablás futószalagon A szovjet csapatok már a Tiszánál állnak. Ha valaki nagyon figyel, Miskolcon is hallja már a távoli becsapó­dások robaját. A miskolci nyilas vezetők kapkodva próbálják lejátsza­ni a színjátékot, amit koráb­ban oly sokszor végiggondol­tak és gondolatban végig is éltek. A kettő között a különbség túlságosan is nagy. A felvonás végét jelző függöny zsinórja a szovjet csapatok kezében volt. ök mégis minden időt ki akarnak használni — játsza­nak a hatalommal. Pünkösti főispán a közrend I \ fenntartása érdekében újra ■ < csak fenyegetőzni tud: „... megkövetelem a köz-" rend és fegyelem legszigo- \ \ rúbb fenntartását. A maguk- • • ról megfeledkezők kegye­lemre nem számíthatnak." Felhívásában mocskolódó!! hangon, saját rémképeinek víziójával rémitgeti a lakos­ságot. Közben gyors ütemben fo-., lyik a volt zsidó üzletek fel- j ■ nyitása és kirablása. A nyi-1! las párttagok renkívül akti-*- vak. Kóródy városvezető;; kénytelen nyilvános felhí-.. vással fordulni a párttagok­hoz: „Értesítem a Nyilaskeresz­tes Párt valamennyi tagját, hogy a zsidó áruk kiosztásá- ‘ | val és árusításával kapcsolat-'.', ban, rendelkezésem értelmé­ben senki, még családtag-11 jai sem vásárolhatnak. Azon •. testvéreket, akik rendelkczé- j J semet nem tartják be, fegyel-,, mileg vonjuk felelősségre.” ,, A rendelkezés szerint, a| | rászorulók, külön kérelem. • alapján kapnak az árukból J | A pártszolgálatosok nem • < folyamodnak ilyen engedé­lyekért. Éjszakánként — né-<> met támogatóssal — sorra | [ felnyitják az üzleteket, s ko-., cslszámra viszik a kiszemelt.J ’ cikket. A rablást intézményesítik.;! (Következik: Hídfő Borsod- \ \ ban.) Tegnap, kedden délután ünnepélyes összejövetelre ke­rült sor a megyei tanácson. A végrehajtó bizottság osztály- vezetői. meghívott vállalati igazgatók, tanácsi és vállalati dolgozók ülték körül a hosszú fehér asztalokat. Az egybegyűlteket dr. Pusz­tai Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese üdvözölte, majd miniszteri kitüntetése­ket adott át, november 7-e al­kalmából. A belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést 12 ke­reskedelemben dolgozó kap­ta, köztük számos boltvezető és ellenőr. A tanács kiváló dolgozója címben részesült 12 községi tanács vb-titkára és egy gépkocsivezető, a kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést hatan kapták meg. A kitüntetéseket. Vincze Sándor, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei tit­kára üdvözölte. Lesz iif «agya r újjászületés 99 H adszíntér volt még negyed százada az ország: a Tisza hídjait a fasiszta barbárság már vízbe robbantotta, a fővárosban a nyilasok készítették elő újabb bűntettei­ket, a Duna-Tisza köze északi részén még a hitleri csapatok tartották magukat. A déli országrészeken azonban már új élet kezdődött: Szeged október 11-i felszabadulása után a szovjet hadsereg a hónap végére felszabadította Kecskemé­tet, Kiskőröst, november 4-én Szolnokot, és 10-étől maguk mögött hagyták a Tisza vonalát, hogy északra, Miskolc felé nyomuljanak előre. A szabadság, az újjászületés vágya most- már nem csupán puszta reménység volt. „Lesz magyar újjászületés” — ezzel a biztató jelszóval és a jelszó gyakorlati valóra váltását meghatározó programmal a kommunisták jelentkeztek e 25 év előtti napokban. A sze­gedi színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján, november 7-én tartott gyűlésen hangzott el ez a programot adó jelmondat, amelyet már a legális Magyar Kommunista Párt új központi vezetősége adott ki. Két nap­pal előbb, 1944. november 5-én alakult meg Szegeden, az immár legálisan újjászervezett pórt központi vezetősége. Je­lentős dátum ez a pórt történetében, valójában a felszabadu­lás utáni legális kommunista párt születésnapja. Igaz ugyan, hogy a párt élt és tevékenykedett addig is, mint ahogyan a Horthy-fasizmus legkeservesebb időszaká­ban sem szűnt meg egy pillanatra sem. Alig egy héttel az el­ső szovjet csapatok magyar földre lépése előtt adott különö­sen biztató életjelt, amikor 1944. szeptember 12-én röpirato- kon jelentette be újjászerveződését és azt, hogy az addigi Békepárt helyett ismét kommunista pártként folytatja mun­káját. Az újjászervezett párt, nem sokkal később, szeptember végén, illegálisan terjesztett kiáltvánnyal tette világossá, hogy a kommunisták nem külön érdekeket kívánnak szolgál­ni, hanem az egész népért cselekszenek. Az egész magyar népet hívták nemzeti egységfrontba a legfontosabb kettős célért, amelyet így fogalmaztak meg: „Harc a megszálló im­perialista'hatalom kiűzésével a független, szabad Magyaror­szágért! Harc a magyar reakció megdöntésével a demokra­tikus Magyarország megteremtéséért!” Már altkor a párt, a Magyar Front (vagyis a Népfront) kormányának megalakí­tásáért szállt síkra, hogy új ország születhessen a régi he­lyén. A Magyar Kommunista Párt központi vezetősége novem­ber 5-i megválasztásának közvetlen előzményei a fel­szabadult országrészek mozgalmaihoz kapcsolódnak. A szeptember 23. óta felszabadult községekben, városokban mindenütt a kommunisták voltak ugyanis azok, akik, ha né­ha ösztönösen is, de tudták már az első pillanatokban, hogy mit kell tenniük. Az illegalitásból előlépve, természetesen feladatuknak tartották a legális pártszervezetek megalakí­tását. Legjelentősebb volt ezek között a békéscsabai, amely már az első hetekben kilenc, más Békés megyei városban, községben is segített a szervezésben, majd a nagy munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkező szegedi, amelynek alapító tagjai már a felszabadulás előtti napokban határoz­tak a tennivalókról. A szegedi pártszervezet szerepe azért is kiemelkedő, mert mintegy előkészítője volt a legális országos vezető szerv megalakításának. Négy nappal a város felszabadulása után, október 15-én érkezett Szegedre Vas Zoltán, aki akkor a párt külföldi bizottságának tagja volt. Az ő közreműködé­sével alakult meg két nap múlva a legális kommunista párt­szervezet, amelynek alapító tagjai között a munkásmozga­lomnak máig is számos, köztiszteletben álló személyiségéről tudunk. A szegedi kommunista pártszervezet október 18-án lapot is adott ki, Szegedi Népakarat címmel (amelynek 9 száma jelent meg, hogy később a népfront lapjának adjon helyet) és ugyanaznap nyilvános pártgyűlésen szólt a város lakos­ságához Vas Zoltán. A Vörös Hadsereg támogatására, a fa­siszta ellenség elleni harcra, az új Magyarország felépítésé­re, a szabadság és a demokrácia nagy kérdésének megoldá­sára hívta fel a részvevőket. Ez volt valóban a legfontosabb feladat ezekben a hóna­pokban. erre kellett akkor minden erőt összpontosítani, és ezt az irányt mutatta meg a part külföldi bizottságának tag­jaiból, november 5-én megalakult Központi Vezetőség. Ez a vezető testület irányította a felszabadult és a felszabadítan­dó országrészek pártszervezését, de ezzel egyidőben műkö­dött a budapesti illegális pártvezetőség is. Csak Budapest felszabadulása után, 1945. február 25-ón született határozat a két vezető testület egyesítésére. M ost negyedszázada a fél országnál is nagyobb területen még szenvedték a háborús és nyilas pusztítás keser­veit. A GYOSZ, a Gyáriparosok Országos Szövetsége érpen november 8-án küldte szét valamennyi vállalatának azt. a szigorú körlevelet, amelyben követelte, hogy az utolsó pillanatig kötelesek helytállni a szovjet.ellenes háborúban, megtorolva minden lazaságot. Lehet-e szomorúbb vonása a történelemnek, mint éppen ez. hiszen Szegeden már csak­nem egy hónapja megalakult az ország első munkás üzemi bizottsága, amely már tudta, hogy kiknek, és miért kell ter­melni. Egyre világosabban tudták a városok, községek egész sorában is. amelyekben már a kommunista pártszervezetek mutatták meg a tennivalókat, hogy új ország énülhessen a romok helyén, mielőbb legyen magyar újjász'"'ü>fzs. Lókös Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom