Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
ÉSZAK-MAG YARORSZ AG 2 Szerda, 1969. november 5. a Bűn és hiba Tönu MINT BŰN — hiba' — ekként marasztalta e] örökérvényűen a rossz politikát Talleyrand, a diplomácia Napóleon korabeli atyamestere. Tehát a bűnös politikánál is rosszabb — természetesen az elkövetőjére nézve — a számítási hiba. Arról jutott eszünkbe a mondás, hogy Nixon minden módon megpróbálta kisebbségnek minősíteni a vietnami háború amerikai ellenzékét. amelytől „nem hagyja befolyásoltam! magát”. Lehet. hogy valóban az amerikaiaknak csupán egy — ám korántsem jelentéktelen — kisebbsége tartja nyilvánvaló bűnnek a vietnami agresz- sziót. Hibának és kilátástalan kalandnak viszont bizonyosan a többség vallja. A legfrissebb közvélemény-kutatások egybehangzóan tanúsítják. hogy az amerikaiak többsége minősíti politikai hibának a vietnami beavatkozást. NIXON patetikus beszédében maga is leszedte a keresztvizet elődjéről; akitől a háborút örökölte. Ám a védekezésbe szorított új (már nem is annyira új) elnök ' visszavágással próbált menekülni bírálói elől: nem az a kérdés — fejtegette —, hogy a háború a Johnsoné- ból a Nixoné lesz. hanem Amerika céljai és presztízse a fontosak. Ez már valóban nem kérdés, amennyiben a vontatott ütemű csapatkivonások bejelentése óta a vietnami kaland immár visz- szavonhatatlanu] Nixon háborúja. S amint övé, Nixoné a háború, úgy tetézte az előd számítási hibáját most már a magáéval. Vállalja a bűnt, elköveti hozzá a hibát is. Ennyit hát a nagy garral .meghirdetett elnöki beszéd , lényege. A visszhanja nem. . .-véletlenül egy szóban foglal- , r látott össze a New York Ti- mesben csakúgy, mint Pierre Salinger, a volt Kennedy- sajtótitkár által a francia fcv-ben: csalódás. Természetesen ez a csalódás azokat a polgári politikusokat és hírlapírókat tölti el, akik a maguk Amerikájának okosabban felfogott presztízsét tartva szem előtt, éppen a kiút józan negjelölését remélték Nixontól. Hogy most az elnök részéről politikai hiba történt, azt az ő elégedetlenségük bizonyítja. AMERIKA tehát még jobban meghasonlik Vietnam miatt, s az új vezetés abba a helyzetbe taktikázta magát, amilyenben a régi volt. A világ népei és a vietnami nép azonban elsősorban azt olvassák ki az amerikai elnök beszédéből, hogy az Egyesült Államok nem változtatott vietnami céljain: megmenteni próbálja a népétől menthetetlenül elszigetelődött saigo- ni klikket és távlatokban sem kívánja teljes mértékben kivonni csapatait Dél-Vietnam- ból. A háború „vietnamizá- lásának” nixoni jelszava valójában tűrhetetlen feltétel-, támasztás a harcoló vietna-' mi népnek: a saigoni rezsim megerősödésétől teszi függővé az amerikai csapatkivonást, amelynek menetrendjét az elnök titokban kívánja tartani. Engednie az intervenciót végrehajtó imperialista Amerikának kell. A dél-vietnami nép nem azért harcol hosz- szú évek óta a saigoni klikk ellen, hogy most — kímélje azt az agresszorok kivonulásáért „cserébe”! XAűAN elfelejtették a Fehér Házban, hogy a félmilliós intervenciós hadsereg Is képtelen volt megtörni a szabadságharcosokat? Az agresszió bűne ettől a kérlelhetetlen ténytől vált, Amerika számára hibává. S Talleyrandot kiegészíthetjük azzal a tanulsággal, amelyet a Fehér Házban nem akarnak megérteni: egy hiba elkövetésénél csak a megismétlés a rosszabb. Avar János Vietnam? küldöttség a sajíóliázkn Dinh Gia Bay, vietnami újságíró és Pham Gia Chat, a vietnami szakszervezetek országos tanácsa nemzetközi kapcsolatok intézetének munkatársa tegnap délelőtt ellátogattak a sajtóházba. A két vietnami elvtárs beszélgetett az Észak-Magyaror- szág szerkesztő bizottságának vezetőivel, valamint a Magyar Rádió miskolci stúdiójának munkatársaival. Érdeklődtek lapunk munkájáról és terveinkről. A vietnami elvtársak, akik a Szakszervezetek Világszövetségének VII. kongresszusára érkeztek hazánkba, és jelenleg tanulmányúton vesznek részt városunkban, három napot töltenek Miskolcon. Országjáró útjuk során Budapesten. Egerben, Dunaújvárosban és Miskolcon jártak eddig. Elmondották, hogy rendkívül meglepte őket az a fejlődés, amelyet, népünk a felszabadulás utáni 25 esztendő alatt elért. A küldöttség ma, november 5-én utazik vissza Budapestre. Kitüntetések a megyei tanácson iépi elíesiirö megiü'almozása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő évfordulója alkalmából ünnepség zajlott le a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon. Részt vett az ünnepségen Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Értékelték a népi ellenőrzés ez évi tevékenységét, maid Szűcs István a NEB megyei elnöke különböző jutalmakat adott át a megye legtevékenyebb népi ellenőreinek. Huszonkilencen kapták meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által adományozott oklevelet, 70 népi ellenőrt a megyei pártbizottság és a megyei NE3 oklevelével jutalmaztak meg, 53-an pedig különböző tárgyjutalmakat kaptak, jó munkájuk elismeréséül. Álig egy hónap Készülődés a „Tiszán innen — Dunán túl“ rádiós vetélkedőre A felszabadulásunk 25. évfordulójára meghirdetett Tiszán innen — Dunán túl, megyék közötti rádiós vetélkedő előkészületei fontos szakaszhoz érkeztek megyénkben. Most már alig egy hónap választ el bennünket december 12-től, amikor a Kossuth, adón sor kerül Borsod megye és Pest megye versenyére. A versenycsapatok szak- bizottságaiban már sok anyagot összegyűjtöttek a felszabadulás óta eltelt negyedszázad megyénkben eseményeiről, eredményeiről. Nemcsak a vetélkedő két helyszínén -— Miskolcon és Sárospatakén — ' kapcsolódtak be sokán az anyaggyűjtő munkába, hanem a megye minden részéből nagy az érdeklődés a vetélkedő iránt. November 4-én délután Miskolcon, a városi tanács nagytermében dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályúnak vezetője tartott tájékoztatót a tanácsvezetők és a megye, valamint a város számos intézményének vezetői részére az előkészítő munka eddigi eredményeiről, s a vetélkedő további konkrét szervezési- műszaki-technikai tennivalóiról. Felkérte a tanácsvezetőket és az intézmények vezetőit, hogy a továbbiakban is munkatársaikkal együtt já- járuljanak hozzá ahhoz, hogy megyénk és Miskolc városa jelentőségéhez, jó híréhez méltón szerepeljen a rádiós vetélkedőben. —ez LEHOCZKY ALFRÉD: Hetvenegy nap i háborúira o Szálast tér A megyei és városi köz- igazgatásban kevés változás van a nyilashatalom létrejötte után. A főispánl székben azonban személycsere történik. Öorbély-Maczky Emil, aki huszonöt éven át a megye első számú tényezője, a horthysta politika. Gömbös lelkes híve, most már elégtelennek bizonyul. Október 29- en közük a lanok, hogy Mis- koIc és Borsod megye új főispánjává dr. Pünkösti Mihályt nevezték ki. Pünkösti régi nyilas párt- >ag. Különösen az erdélyi közigazgatás megszervezésével tüntette ki magát. Mis- kclecsl pedig házassága révén került kapcsolatba. A város úi polgármestere dr Demes Béla. már október 27.. én tud túl adja ragaszkodását egy közleménnyel: ..Határozat. F. évi október hó 15-én elhangzott gyászos emlékű proklamáció mely nemzetünket az örök halál. karmaiba taszította volna, méltatlanná tette Horthy Miklóst arra. hogy róla utcát nevezzünk el. Ezért el rendelem. hogy az eddig Horthy Miklós nevét viselő teret (a mai Városház tér) nemzetünk megmer,tőiéről: Szálasi Ferenc térnek neveztük el...” Eskü Szálasira Szálasi esküje után szerte az országban esküt tesznek rá a tisztviselők, katonák. Az eskü szövege így hangzik: „Ünnepélyesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy Magyarország államügyeinek ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnöke, Szálasi Ferenc iránt hűséggel és engedelmességgel viseltetünk; Magyarországhoz és a hungarista eszmerendszerhez hűek leszünk, az ország törvényeinek engedelmeskedünk. Esküszünk, Hogy minden elöljárónknak és feljebbvalónak engedelmeskedünk, őket tiszteletben tartjuk és védelmezzük, rendeleteiket és parancsaikat minden szolgálatban híven teljesítjük: alárendeltjeinkről mindig legjobb tudásunk szerint gondoskodunk. példaadásunkkal és minden erőnkkel rajta leszünk, hogy kötelességüket, minden körülmények között becsületesen teljesítsék... Törvényeket, rendeleteket. narancsokat és a hungarista munkaállam érdekeit szem előtt tartva viselkedünk és igy becsülettel élünk és halunk. Isten minket úgy segéljenl Ámen!" Néhány kivételtől eltekint, ve, akiket előbb eltávolítottak beosztásukból (főispán, polgármester stb.), Miskolcon és Borsod megyében Is minden tisztviselő letette az esküt Szálasira. A horthysta államgépezet néhány eltávolított személyiségét, akiknek gondolkodását liberálisnak ismerték, a munkásvezeíőkkel együtt internálták. Ha más nem, a nyilasok e gesztusa rádöbbentette őket arra — amit a munkásvezetők hangsúlyoztak —, hogy a fasizmussal szemben csak demokratikus összefogással lehet eredményesen harcolni. Rablás futószalagon A szovjet csapatok már a Tiszánál állnak. Ha valaki nagyon figyel, Miskolcon is hallja már a távoli becsapódások robaját. A miskolci nyilas vezetők kapkodva próbálják lejátszani a színjátékot, amit korábban oly sokszor végiggondoltak és gondolatban végig is éltek. A kettő között a különbség túlságosan is nagy. A felvonás végét jelző függöny zsinórja a szovjet csapatok kezében volt. ök mégis minden időt ki akarnak használni — játszanak a hatalommal. Pünkösti főispán a közrend I \ fenntartása érdekében újra ■ < csak fenyegetőzni tud: „... megkövetelem a köz-" rend és fegyelem legszigo- \ \ rúbb fenntartását. A maguk- • • ról megfeledkezők kegyelemre nem számíthatnak." Felhívásában mocskolódó!! hangon, saját rémképeinek víziójával rémitgeti a lakosságot. Közben gyors ütemben fo-., lyik a volt zsidó üzletek fel- j ■ nyitása és kirablása. A nyi-1! las párttagok renkívül akti-*- vak. Kóródy városvezető;; kénytelen nyilvános felhí-.. vással fordulni a párttagokhoz: „Értesítem a Nyilaskeresztes Párt valamennyi tagját, hogy a zsidó áruk kiosztásá- ‘ | val és árusításával kapcsolat-'.', ban, rendelkezésem értelmében senki, még családtag-11 jai sem vásárolhatnak. Azon •. testvéreket, akik rendelkczé- j J semet nem tartják be, fegyel-,, mileg vonjuk felelősségre.” ,, A rendelkezés szerint, a| | rászorulók, külön kérelem. • alapján kapnak az árukból J | A pártszolgálatosok nem • < folyamodnak ilyen engedélyekért. Éjszakánként — né-<> met támogatóssal — sorra | [ felnyitják az üzleteket, s ko-., cslszámra viszik a kiszemelt.J ’ cikket. A rablást intézményesítik.;! (Következik: Hídfő Borsod- \ \ ban.) Tegnap, kedden délután ünnepélyes összejövetelre került sor a megyei tanácson. A végrehajtó bizottság osztály- vezetői. meghívott vállalati igazgatók, tanácsi és vállalati dolgozók ülték körül a hosszú fehér asztalokat. Az egybegyűlteket dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese üdvözölte, majd miniszteri kitüntetéseket adott át, november 7-e alkalmából. A belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést 12 kereskedelemben dolgozó kapta, köztük számos boltvezető és ellenőr. A tanács kiváló dolgozója címben részesült 12 községi tanács vb-titkára és egy gépkocsivezető, a kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést hatan kapták meg. A kitüntetéseket. Vincze Sándor, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkára üdvözölte. Lesz iif «agya r újjászületés 99 H adszíntér volt még negyed százada az ország: a Tisza hídjait a fasiszta barbárság már vízbe robbantotta, a fővárosban a nyilasok készítették elő újabb bűntetteiket, a Duna-Tisza köze északi részén még a hitleri csapatok tartották magukat. A déli országrészeken azonban már új élet kezdődött: Szeged október 11-i felszabadulása után a szovjet hadsereg a hónap végére felszabadította Kecskemétet, Kiskőröst, november 4-én Szolnokot, és 10-étől maguk mögött hagyták a Tisza vonalát, hogy északra, Miskolc felé nyomuljanak előre. A szabadság, az újjászületés vágya most- már nem csupán puszta reménység volt. „Lesz magyar újjászületés” — ezzel a biztató jelszóval és a jelszó gyakorlati valóra váltását meghatározó programmal a kommunisták jelentkeztek e 25 év előtti napokban. A szegedi színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján, november 7-én tartott gyűlésen hangzott el ez a programot adó jelmondat, amelyet már a legális Magyar Kommunista Párt új központi vezetősége adott ki. Két nappal előbb, 1944. november 5-én alakult meg Szegeden, az immár legálisan újjászervezett pórt központi vezetősége. Jelentős dátum ez a pórt történetében, valójában a felszabadulás utáni legális kommunista párt születésnapja. Igaz ugyan, hogy a párt élt és tevékenykedett addig is, mint ahogyan a Horthy-fasizmus legkeservesebb időszakában sem szűnt meg egy pillanatra sem. Alig egy héttel az első szovjet csapatok magyar földre lépése előtt adott különösen biztató életjelt, amikor 1944. szeptember 12-én röpirato- kon jelentette be újjászerveződését és azt, hogy az addigi Békepárt helyett ismét kommunista pártként folytatja munkáját. Az újjászervezett párt, nem sokkal később, szeptember végén, illegálisan terjesztett kiáltvánnyal tette világossá, hogy a kommunisták nem külön érdekeket kívánnak szolgálni, hanem az egész népért cselekszenek. Az egész magyar népet hívták nemzeti egységfrontba a legfontosabb kettős célért, amelyet így fogalmaztak meg: „Harc a megszálló imperialista'hatalom kiűzésével a független, szabad Magyarországért! Harc a magyar reakció megdöntésével a demokratikus Magyarország megteremtéséért!” Már altkor a párt, a Magyar Front (vagyis a Népfront) kormányának megalakításáért szállt síkra, hogy új ország születhessen a régi helyén. A Magyar Kommunista Párt központi vezetősége november 5-i megválasztásának közvetlen előzményei a felszabadult országrészek mozgalmaihoz kapcsolódnak. A szeptember 23. óta felszabadult községekben, városokban mindenütt a kommunisták voltak ugyanis azok, akik, ha néha ösztönösen is, de tudták már az első pillanatokban, hogy mit kell tenniük. Az illegalitásból előlépve, természetesen feladatuknak tartották a legális pártszervezetek megalakítását. Legjelentősebb volt ezek között a békéscsabai, amely már az első hetekben kilenc, más Békés megyei városban, községben is segített a szervezésben, majd a nagy munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkező szegedi, amelynek alapító tagjai már a felszabadulás előtti napokban határoztak a tennivalókról. A szegedi pártszervezet szerepe azért is kiemelkedő, mert mintegy előkészítője volt a legális országos vezető szerv megalakításának. Négy nappal a város felszabadulása után, október 15-én érkezett Szegedre Vas Zoltán, aki akkor a párt külföldi bizottságának tagja volt. Az ő közreműködésével alakult meg két nap múlva a legális kommunista pártszervezet, amelynek alapító tagjai között a munkásmozgalomnak máig is számos, köztiszteletben álló személyiségéről tudunk. A szegedi kommunista pártszervezet október 18-án lapot is adott ki, Szegedi Népakarat címmel (amelynek 9 száma jelent meg, hogy később a népfront lapjának adjon helyet) és ugyanaznap nyilvános pártgyűlésen szólt a város lakosságához Vas Zoltán. A Vörös Hadsereg támogatására, a fasiszta ellenség elleni harcra, az új Magyarország felépítésére, a szabadság és a demokrácia nagy kérdésének megoldására hívta fel a részvevőket. Ez volt valóban a legfontosabb feladat ezekben a hónapokban. erre kellett akkor minden erőt összpontosítani, és ezt az irányt mutatta meg a part külföldi bizottságának tagjaiból, november 5-én megalakult Központi Vezetőség. Ez a vezető testület irányította a felszabadult és a felszabadítandó országrészek pártszervezését, de ezzel egyidőben működött a budapesti illegális pártvezetőség is. Csak Budapest felszabadulása után, 1945. február 25-ón született határozat a két vezető testület egyesítésére. M ost negyedszázada a fél országnál is nagyobb területen még szenvedték a háborús és nyilas pusztítás keserveit. A GYOSZ, a Gyáriparosok Országos Szövetsége érpen november 8-án küldte szét valamennyi vállalatának azt. a szigorú körlevelet, amelyben követelte, hogy az utolsó pillanatig kötelesek helytállni a szovjet.ellenes háborúban, megtorolva minden lazaságot. Lehet-e szomorúbb vonása a történelemnek, mint éppen ez. hiszen Szegeden már csaknem egy hónapja megalakult az ország első munkás üzemi bizottsága, amely már tudta, hogy kiknek, és miért kell termelni. Egyre világosabban tudták a városok, községek egész sorában is. amelyekben már a kommunista pártszervezetek mutatták meg a tennivalókat, hogy új ország énülhessen a romok helyén, mielőbb legyen magyar újjász'"'ü>fzs. Lókös Zoltán
