Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 =*■ Sic mb at, 1969. november 1. =m: Irodain»« e mié lehelyek Böngészés egy új kiadványban Már külsejévé*, kiállításával megragad a Borsod megyei XI. Rákóczi Ferenc Könyvtár új kiadványa, a Könyvtári füzetek sorában megjelent Irodalmi emlékhelyek Borsodban. A füzet itt csak a sorozat címében jelentkezik,» mert maga a kiadvány nagyon ízléses, jó kiállítású, műbőr borítású könyv. Kluger Lászlóné, aki a könyvtár kiadványainak sorában már többször jelentkezett figyelmet érdemlő, s a kutató munkát igen nagy mértékben segítő összeállításokkal, most Borsod megye és Miskolc irodalmi emlékhelyeit térképezte fel. A kiadvány célja az emlékek felkutatása, megörökítése és a tiszteletadás volt azok előtt, akik a magyar irodalomban örökéletű helyet vívtak ki maguknak munkásságukkal, és életük, tevékenységük valamilyen módon Borsodhoz, Miskolchoz kapcsolódik, emléküket valamilyen tárgyi létesítmény is őrzi. Korábban Borsodi Gyula és Kiss Gyula kísérelte meg e feltérképezést, most Kluger- nó tudományos alapossánnal rendszerezve tárja elénk saját kutatásának gyümölcsét, s a Hubay Ágnes, Hubay lAszló, valamint dr. Kósik Lajosné segítségével összegyűjtött adatait. A könyvet Bucsi Jenő fényképei illusztrálják, illetve egészítik ki a szöveges tájékoztatást, a fedőlapot pedig Lenkey Zol- ■tán grafikusművész tervezte. Rövid előszót Vihar Béla költő, egykor miskolci tanító írt a kötethez, megszentelt helyeknek nevezve azokat, ahol hajdan irodalmunk nagyjai éltek és alkottak. A kötetben alfabétikus sorrendben 32 személyiség adatait találjuk. Rövid életrajzi adalékok, a Miskolchoz és Borsodhoz fűződő kapcsolatok felemlítése mellett életműveinek summá- zása is olvasható, s megtalálA tárlatomnak hatjuk szövegében és képben azokat a tárgyi emlékeket, amelyek nálunk rájuk emlékeztetnek. A függelékben Klugerné azokat az írókat sorolja fel, akik valamilyen kapcsolatban álltak megyénkkel, de tárgyi emlék nincs róluk Borsodban. kijáró tisztelettel böngésszük a kötetet, amelyet nyugodtan nevezhetünk Borsodban hézagpótlónak, és csak tisztelettel emlékezhetünk meg a kötetet összeállító Kluger Lászlóné munkájáról. De, mert tiszteljük e munKát, és szeretnénk, ha még jobb, tökéletesebb lenne, egy-két gondolatot hozzá kell fűznünk a megjelenés örömteli regisztrálásához. Elsőként egy apróságnak tűnő tévedést kell korrigálnunk. A kötet szerint József Attilának sincs tárgyi emléke Borsodban A lillafüredi Palota Szálló függőkertjében, ahol az Oda született, friss emléktábla áll, s ugyancsak emléktábla volt (vagy van is?) Miskolcon a Petőfi u. 39. számú házon, az egykori József Attila Művelődési Otthonon. Több tanintézet és művelődési intézmény is viseli nevét. Az összeállítás nem szűkül le a szorosan vett irodalomra. Hiszen helyet kap a kötetben a természettudós Herman Ottó, a politikus Kossuth Lajos, II,. Rákóczi Ferenc, Szemere Bertalan is. Ez nem baj, hiszen az ő munkásságuk is kapcsolódik valahol az irodalomhoz, s munkáik a könyvtárak pol- , cain sorakoznak. De ha ehhez az irodalomon túli bővítéshez ragaszkodik a könyv szerkesztője, úgy következetesebbnek kellene lenni, és a természettudományos irodalom mellett a műszaki irodalom, vagy éppen a zene nagy nevű képviselőit is be lehetett volna sorolni A Miskolc és Vidéke AFßSZ a Szentpéteri-kapui ABC-áruházba, szakképzett mészáros és hentes eladót keres, felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Ugyancsak felveszünk sajóvámosi iparcikkholtunkhoz gyakorlattal rendelkező boltvezetőt. Érdeklődni az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályán, Miskolc, Besenyői út 1. sz. Azonnali belépésre felveszünk dömpervezetőket, autó-motorszc- relőket, vasszerkezeti lakatost, hegesztőt, kubikosokat, aszfaltfőző és bedolgozó szakmunkásokat. Heti 44 órás munkaidő, étkezés, hetenként szabad szombat, munkásszállás, utazási költségtérítés. Cím: Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolc, Partizán u. 2. sz. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat 18. sz. főépltésvezetősége herentei munkahelyre felvesz betonelőgyártó szakmunkásokat és betanított segédmunkásokat, valamint előkészítő csoporthoz előkészítésben gyakorlattal rendelkező műszaki dolgozót. 44 órás munkaidő, minden héten szabad szombat. Bérezés beton- előgyártóknál teljesítménybér, előkészítőknél kötött állományban megegyezés szerint. Munkásszállót és étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jelentkezés: 18. sz. főépítésvezetőség, Beren- te, 54. lakás, C. épület. Felvételre keresünk fiatal lakatos szakmunkásokat, valamint betanított munkára fiatal férfi munkavállalókat. Ugyancsak felvételre keresünk gépkocsiszere- 5őt, szervizes munkakörbe. Jelentkezés: Miskolci Sütőipari Vállalat, Hunyadi u. 56. Ingyenes budapesti Ideiglenes lakást biztosítunk távoli vidéki dolgozóink részére. Nyereségrészesedés, jó kereset, természetbeni juttatás, szabad szombat, hét végi kedvezményes hazautazás. Felveszünk 16 év feletti munkakönyvvel rendelkező férfiakat és nőket, szövőkikészítő betanított és segédmunkára. Jelentkezés: Kőbányai Textilművek szövőtelepe, munkaerő-gazdálkodás. Budapest, X., Gyomról út. 90. Szombat kivételével naponta fél 8-tól 12 óráig. Felvételre keresünk gyors-gépírókat. esztergályos, marós, köszörűs. palást- és furatköszörűa géplakatos, Öntő szakmunkásokat, betanított öntőket és férfi segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint, a kollektív szerződés alapján. 44 órás munkahét páros heteken szabad szombat. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál IVJezfip"» cmna vállalat. Miskolc, Besenyői u. 10. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat 18. sz. főépítés vezetősége berentei munkahelyre felvesz szakiparban gyakorlattal rendelkező festő művezetőt, csoportvezetőt és építésvezetői teendők ellátására építésvezetőt, továbbá nagy gyakorlattal rendelkező építőipari technikumi érettségivel technikust. 44 órás munkaidő, minden héten szabad szombat. Bérezés megegyezés szerint. Munkásszállót és étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jelentkezés: 18. sz. főépítésvezetőség, Berente, 54. lakás, C. épület. Az fiszak-Magyarország szerkesztőségébe, meghatározott időre gyors- és gépírónőt felveszünk. Érdeklődni: 16-886-os te- Icfouon. Almavásár november 1-től 10-ig piros jonatán 1 kg 2,— Ft fehér fajták 1 kg 1,60 Ft Keresse fel a MÉK zöldség-gyümölcs szakboltjait! * kötetbe. Ugyanígy a következetesség elve alapján kérjük számon: ha a színházat, mint műveltséget terjesztő objektumot megemlítjük, a miskolci és a sárospataki református gimnáziumok, mint ugyancsak irodalmat terjesztő intézmények megemlítendők, s ha már a Nehézivari Műszaki Egyetemről fénykép belekerült a kötetbe, esetleg néhány sor szöveg is jó lett volna róla. A kötet címe Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Nos, ha bővítjük a kört, akkor következetesen bővítsük, vagy pedig szűkíteni kellett volna még akkor is, ha valamivel kevesebb értéket tudunk számszerűen felmutatni. az észrevételek semmiképnen sem befolyásolják a kötet megjelenése feletti örömünket, szívesen fogadjuk és böngésszük, és szeretnénk hinni, hogy viszonylag alacsony példányszáma ellenére is nemcsak egyes könyvtárakban őrzik majd példányait, hanem mind többen forgatják az irodalmi múltunkat szerető, tisztelő borsodiak is. Ehhez persze jó lenne a könyvet nyilvánosan forgalomba hozni. (benedek) Ezek Olvasók ankéf,a ! MMÉ3 fjÍB SlO »1 Miskolcon a 116. számú Szakmunkásképző Intézetben olvassák a legtöbben a Szovjetunió című képes folyóiratot. November 4-én érdekes ankétra kerül sor az intézetben: a lap magyarországi főszerkesztője és szovjet főszerkesztő-helyettese találkozik az olvasókkal, az ipari tanulókkal. Két, hónappal ezelőtt mutatták be mozijaink az Ismeri a szundi mandit? című filmet, tíyarmathy Lívia és Böszörményi Géza, elsőfilmes alkotók munkáját. A filmet azóta Borsodban és Miskolcon is sok ezren látták, s a vitathatatlan siker mellett ellenvéleméiáiéi telim nyugdíjas Kedves, megható része és jelenete volt a Mezőkövesdi járási Tanács tegnapelőtti ülésének az az ünnepség, amelyet Koós József iskolaigazgató, járási tanácstag tiszteletére rendeztek. A tanács vezetői és tagjai megköszönték a fáradhatatlan pedagógus és társadalmi munkás eddigi tevékenységét, harcos ügyszeretetét és további jó egészséget, hosszú életet kívántak neki. Koós József érdemeit jegyzőkönyvben is .megörökítették. Gazdag életutat, sok mun- ‘kát és fáradozást rögzített a jegyzőkönyv. Koós József 1930-ig csizmadia-segéd volt. Akkor sikerült bejutnia az egri Tanítóképző Intézetbe. Tanulmányai befejezése után Tárd községben lett segédtanító, majd 1939-ben Mezőkövesdre került tanítónak. A felszabadulás után, 1946-ban kinevezték iskolaigazgatónak. 1950 óta megszakítás nélkül tagja a községi, majd a járási tanácsnak. Most, mint a Mezőkövesdi 3. számú Általános Iskola igazgatója vonult nyugdíjba. Áz első - nyugdíjban töltött nap a mai: 1969. november 1-e. Nemrég — kiváló pedagógiai munkássága elismeréseként — a munkaérdemrend ezüst fjkozatával tüntették ki. Koós József nyugalmazott iskolaigazgató 62, éves. Munkájára, önzetlen fáradozására a Mezőkövesdi járási Tanács továbbra is számít, és számíthat is, hiszen Koós József olyan ember, aki a társadalmi tevékenységből sohasem akar nyugdíjba menni, nyele, /a nézőkben felmerülő kérdőjelek is adódtak. Sokfelé és igen sokat vitáztak eri'ől a szokatlan hangvételű alkotásról. A miskolci Kossuth mozi mellett működő Hevesy Iván Filmklub most ankétot szervez a filmről. November 9- én, vasárnap délután, négy órai kezdettel bemutatja a filmet, utána pedig szívesen látja az érdeklődőket a vitára .A beszélgetésen részt vesz Böszörményi Géza, a film írója, és Gyarmathy Lívia, a film rendezője, hogy meghallgassa a nézők észrevételeit, véleményét, választ adjon a film támasztotta kérdésekre. Az ankétot Benedek Miklós, lapunk kulturális rovatának vezetője vezeti. I Összeadás Öröm Pusztaradványon Még szeptemberben történt, hogy tanácskozást tartottak az ÉPFU szocialista brigádvezetői. Egy gépkocsi- vezető, Nagy György felállt, s javasolta, hogy ők is vegyenek televíziót valamely falusi iskola tanulóinak. A gondolat jó talajba hullt, a szocialista brigádok adakozásai nyomán, egy nagyképernyős televíziót vettek. A választás az eldugott helyen fekvő Pusztaradványra esett A tv-t e héten, csütörtökön délután adták át. amikor is hálájuk jeléül, az iskolások tiszteletbeli úttörőnek választották Lénért Józsefet, a vállalat igazgatóját. Lénárt elvtárs megígérte: ha a gyerekek jól hasznosítják a Iv-t, a jövő év tavaszán, vagy nyarán autóbusszal Miskolcra hozzák őket, hogy találkozhassanak azokkal a szocialista brigádokkal, amelyeknek a készüléket köszönhetik. Foto: Broczké. Vetélkedő-sorozat a gyermekkönyvtárban A tiszaszederkényi művelődési központ gyermek- könyvtárában ez év őszén vetélkedő-sorozatot indítottunk a kis olvasók számára. Tíz hónapon át, minden hó utolsó keddjén rendezzük meg ezeket a vetélkedőket, melyek témaköre igen válMozog-e a mozi HEJ, HEGEDŰS MÁRTON, Hegedűs Márton! Mit szólnál a televízióhoz? Igaz, régen meghaltál. A rádiót már természetesebbnek találtad, de a mozit, azt’ nem hitted el soha. Pedig a rádió ifjabb találmány, mint a mozgókép. Cipész voltál, nekünk csak így: Hegededűs bácsi, a suszter. A húszas évek közepe táján sokat meséltél katonai „ügyeidről”, hiszen a „nagy háború” nem régen ért véget. Cingár kis köhögős suszter voltál, Márton bácsi. Meg a nedves pincelakás sem tett jót a mellednek. Sokszor fulladt el a szavad, mert „ugatott a halál kutyája” — ahogy Vastag bácsi, a háziúr — akkor már hetvenen felüli — volt kőműves mester mondta, mikor köhögtél. Meg azt is mondta az öreg Vastag: „Fene vót e’ nem katona, isze’ még a puskát se bírta vóna.” Nem járt utána senki, igaz-e a sok vitéz tett vagy nem. Nevettünk, amikor lecsúszott az orrod hegyére a pápaszem és kinéztél felette. Ez is azért volt, mert a szemüveg szára helyett fonál akaszkodott a füledre. Ha jót kacagtunk, nem bántad. Igaz, ha már nagyon elszemlelenedtünk, meglóbál- tad a lábszíjat, csak úgy ülve a kerek háromlábú székben, és nagyot dobbantottál a pa- pucsos lábaddal. Érdekes, most jut eszembe: én mindig csak , papucsban láttalak, Marton bácsi. Lehet, hogy nem is volt cipőd? Tulajdonképpen a televízióról jutott eszembe az egész. Mintha a képernyőről Hegedűs Márton kővé csodálkozott arca nézne rám, aki még a mozit sem hitte el. Igen, nem hitte el a mozit. Nem is látott életében egyet sem. Legalábbis azt mondta. Tisztán emlékszem az esetre. Az udvaron gyülekeztünk, úgy szürkületkor és a moziról esett szó. Mi gyerekek, nagyon szerettük a‘ mozit. El is jártunk, amikor csak be lehetett lógni. Márton bácsi azt. állította: „Amrná’ pedig nem lőhet igaz, hogy élő embörökrül csinálták a képet. E’ csak olyan úri huncutság lőhet. Fantáziábul. Különben nem mozognának. Én ugyan mög nem nézőm!” A szomszédék nagyobbacska lánya, a Juca, olyan tizenhárom éves forma is ott volt az udvaron, ő volt legtöbbször közülünk moziban, mégpedig pénzért. Odanyelvelt Márton bácsinak szaporán: „Aztán, hogy képzeli a fantáziát, ha nem élő embör mozog a moziban?” MARTON BÁCSI HALLGATOTT. Gondolkodott, hogyan erősítse magát. „Hát a fantázia, az képzelet. Aztán, mikor a mozis mán egészen elképzelte, akko’ odavilágítja a vászonra, aztán tik mög, bolondok, nézitök. Oszt még olyik fizet is érte. Nahát!” Márton bácsi meg volt elégedve a saját magyarázatával, de Juca nem. Előre lépett, kettőt-hármat perdült Márton bácsi előtt, aztán egy pukkedlival — biztos a moziban látta — meghajolt és azt mondta: „Akko’ vötes- sön lé engöm képzeletbül.” Ez olyan kihívás volt, amire felelni kellett. Márton bácsi a tekintélyhez folyamodott. Felugrott és ígv szólt dühösen: „Vötessön ló tégöd a vötető fene!” Juca csak állt és nevetve nézte. Hegedűs Márton pedig lesújtva indult befelé, nagyokat csattogott a papucsa. TÖBB SZŐ A MOZIRÓL Hegedűs bácsi jelenlétében nem esett. Ö sem beszélt róla. Nyilván nem hitte el haláláig, hogy a mozi az mozog. Sárközi Sándor tozatos. Irodalmi, történelmi, helyismereti anyagot dolgozunk fel, a felszabadulás 25. évfordulójáról Is megemlékezünk, Lenin születésének 100 évfordulójára „Lenin élete” címmel rendezünk vetélkedőt. Eddig három, jól sikerült rendezvényt tartottunk meg, melyekre a gyermekek igen nagy lelkesedéssel készültek fel. A felkészüléshez a könyvtár segítséget nyújt könyvanyaggal, levetíti a témával kapcsolatos diafilmeket és felhívja a figyelmet a gyermekkönyvtár kézikönyvtári anyagára is. A legutóbbi vetélkedőn a népmesék, mondák, népballadák kialakulását, jellegét, a nép ajkán születő Irodalmi alkotások terjedését beszéltük meg. A kis versenyzők elmondották, hogyan fejezik ki ezek az alkotások a nép vágyait, gondolatait, érzésvilágát. Különbséget tudtak tenni a népmesék és a , mondák között, felismerték a népballadákat, az elhangzott részletek alapján. Nagy derültséget keltett, amikor a játékvezető által elkezdett mesét a hét versenyzőnek kellett végigmondani, az egyes részleteket minden gyermek a saiát fantáziája szoí'int bonyolítva. Ügy érezzük, hogy a jó szó- rakpzás mellett nagvon hasznosak is ezek a vetélkedők. Ráiránvftiák a figyelmet az egves témakörökre, megta- nifink a gyermekekkel a kézikönyvek, lexikonok használatát ős úi ismeretekkel gazdagítják nemcsak a versenyzőket. hanem a haúga- tósé^ot is R"máliiik. how a novemberi TVFá+z v«. te” c. vetélkedő is az eddigiekhez hasonló sikerrel zárul. Sotkó Józscfné
