Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

eSZAK-MAGYARORSZAO 4 rente*, bo». no*. «.4. Elemzés a mezőgazdasági szakkönyvek Érdekes tanulmányt olvas­hatunk A könyv című doku­mentációs szemle legutóbbi számában. A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése felmérte a magyar mezőgazdasági szakemberek és a szakirodalom kapcsola­tát, illetve szakkönyvolvasá- si és vásárlási szokásait. Te­kintettel arra, hogy a vizs­gálat mind a mezőgazdasági yezető állásúakra, mind a középirányító munkakörök­ben dolgozókra, mind pedig mezőgazdasági szakmunká­sokra és egvéb dolgozókra ki­terjedt, felöleli valójában pa­rasztságunk egészét, s még­ha a vizsgálat célja elsősor­ban csak a mezőgazdasági szakemberek szakkönyvolva- sási és vásárlási szokásainak felmérése volt, a kép min­denképpen szélesebb kört tükröz. 1339 válasz Reprezentatív felmérés alapján 1339 embert kérdez­tek meg részben személyes megkérdezéssel, részben pos­tai úton. A postai úton meg­kérdezettek, a Mezőgazdasá­gi Könyvbarátok Körének tagjai voltak. Mezőgazdasági szakkönyveket a leimérés szerint gyakran olvas a sze­mélyesen megkérdezetteknek 42,9 százaléka, esetenként 52 százaléka, és egyáltalán nem olvas 5,1 százalék. A postán megkérdezettek, tehát a könyvbarát körhöz tartozók, már olvasottabbak, mert ott 85,3 százalék a rendszeres ol­vasó. Ez a körhöz tartozás­ból adódóan természetesebb­nek is tűnik. Viszont, hogy a személyesen megkérdezettek­nek 52 százaléka csak ese­tenként, több mint 5 száza­léka egyáltalán nem olvas, meghökkentő aidat, egyben! iránymutatás a mezőgazda- j sági szákkönyvterjesztés dől- j gozóinak és népművelőknek' olvasottságáról egyaránt, merre, kik köré­ben kell jó szakirodalom- propagandái végezniük. Legtöbbet a fiatalok olvasnak A munkaköri megoszlás szerint o vezető állásúak ol­vassák legintenzívebben a mezőgazdasági szakirodalmat, a középirányitóknak 42,5 szá­zaléka rendszeresen és 53,9 százaléka esetenként olvas szakkönyvet, a szakmunká­soknál azonban ez az arány már különös figyelmet érde­mel, hiszen mindössze 18 szá­zalék olvas rendszeresen. Ér­dekes adat az is, hogy a leg­többet olvasók a 21 és 30 év közöttiekből kerülnek ki. és közöttük található legmaga­sabb arányban a felsőfokú képzettségű szakember is. Nem elhanyagolható adat az sem. hogy a rendszeresen ol­vasóknak több mint 80 szá­zaléka évente 500 forintnál többet költ szakkönyvre, a csak esetenként olvasóknak pedig 75 százaléka egyáltalán nem vásárol könyvet. Miről olvasnak és miről olvasnának? A szakirodalom egyes té­makörei iránti érdeklődés azt mutatja, hogy a növényter­mesztés és az állattenyésztés vezet az elolvasott művek­ben, ugyanakkor a keresett és kiadatni kívánt témakö­rök közöjt az üzemszervezés vezet. A megkérdezettek kö­zött a legtöbben kívántak új üzemszervezési, üzemtani, programozási szakkönyveket, és jóval kevesebben kérték a növénytermesztési, állatte­nyésztési munkákat. Nö­vényvédelmet viszont sokan kértek. E két ellentétes ké­pet tükröző adatsor azt mu­tatja, hogy növénytermesztési, állattenyésztési könyvek bő­ven állnak rendelkezésre, hisz azokat olvassák is, és ezért igényelnek belőlük újabb kiadásban kevesebbet, viszont az üzemszervezési, s növényvédelmi témájú köny­vekből azért kevesebb jelen­leg az olvasottság, mert ke­vesebb a rendelkezésre álló mű. s ebből adódóan termé­szetesen nagyobb iránta az igény. A tanulmány részletes vá­laszokat ad arra, milyen és hányfajta könyv található a szakemberek házi könyvtárai­ban, milyen az egyes szak­ember-kategóriákon belül a rendszeres könyvvásárlók aránya, hol szerzik be a könyveket, mennyiben köl­csönöznek az üzemi kézi- könyvtárakból, mennyien a közkönyvtárakból, s hogyan tájékozódnak a mezőgazda- sági szakemberek az új köny­vek megjelenéséről. A mezőgazdasági könyvhe­tek, egyéb könyvakciók szer­vezésénél, a falusi népműve­lő munka tervezésénél e vizs­gálat adatai igen sok segít­séget nyújthatnak. Ezért ajánljuk a könyvterjesztés­sel foglalkozók és a népmű­velők figyelmébe. (benctlek) Ülést tart a MÉSZ A Magyar Építőművészek Szövetsége Miskolcon rende­zi meg kibővített vezetősé­gi ülését. December 1-én és 2-án az építőművészek Mis- kolccal ismerkednek. Az SZMT-székházban megtekin­tik a. belváros rekonstruk­ciós tervének kiállítását, majd tanácskozást tartanak. Dr. Pogány Frigyesnek, a MÉSZ elnökének megnyitó­ja után Fekete Miklós és Dávidházy Péter tervezők is­mertetik a terveket, majd a felkért opponensek monda­nak véleményt. Este zártkö­rű fogadást rendeznek a művészklubban, másnap pe­dig folytatódik a vita Mis­kolc belvárosának rekonst­rukciójáról. Ezt követően a MÉSZ vezetősége zártkörű ülést tart. Sz. M. Styemenko: Ahol a győzelmet kovácsolták A Varsói Szerződés had­erőinek vezérkari főnöke a Nagy Honvédő Háborúval foglalkozó, önéletrajzi jelle­gű művében elsősorban a szovjet vezérkar munkájáról, a nagy hadműveletek meg­tervezésének folyamatáról számol be. Nagyon világos képet rajzol arról, hogy a ve­zérkari tisztek nem „valami­féle tisztviselők” voltak, ha­nem a háború gondjából-ba- jából nagyon is nagy részt vállaló, éjt nappallá tevő al­kotók. Styemenko igen reális képet rajzol Sztálinról is. és szó sincs itt „szerecsenmos- datásról”, miként a nyugati történészek állítják. A kötetből megismerhetik az olvasók a kurszki, a belo- russziai, a Visztula—oderai és berlini hadművelet, majd végül a távol-keleti hadjárat ívadóa Egy frissiben önállósult kis iskola gondjai parányi­nak tűnnek egy mammutis- kola, vagy nagyvállalat prob­lémai mellett. Mégis, már önmagában az a tény. hogy iskolánk önálló létet nyert itt, a Hemádvölgy kapujá­ban, fokozott felelősséggel Miskolc m. j. városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya (Miskolc, Tanácsház tér 8. xc-, föld­szint) pilisül Met élelmezésügyi főelőadói állásra. Közgazdasági szakkép­zettséggel és gyakorlattal, vagy felsőfokú élelmiszeripa­ri technikumi végzettséggel rendelkezők pályázatukat 1989. december 15-ig nyújthatják be. Fizetés megegyezés szerint. Ősszel is-félen iá Felöltő, átmeneti és télikabát- különlegességek , nagy választékban Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalás szaközleieibeu Í3ZZ tölti el az itt dolgozó tíz­egynéhány nevelőt és a két- száztizennégy tanulónak is jó részét. A szeptemberi kéz. dés óta fokozatosan vált vi­lágossá előttünk, hogy ennek a kétszáznál valamivel több gyereknek az oktatása-neve- lése — zömmel kétkezi dol­gozók, egyszerű munkásem­berek fiai-lányai — könnyeb­bé válik ügy, ha a problémá­inkkal a szűkebb haza, a fal­vak segítségéhez fordulunk. S amikor szeptember vé­gén a névadással járó anyagi gondjaink megoldása céljá­ból a környező községek ter­melőszövetkezeti vezetőihez, községünk vállalatvezetőihez fordultunk segítségért, meg- éreztük, mennyire azonos szemléletmóddal, mekkora szeretettel és jóindulattal te­kintenek ránk a környékbeli emberek. Gyermekeik nálunk tanulnak, a tehetségesebbjei felsőfokú tanulmányaira ké­szül, a többiek alapművelt­séget szereznek, s hogy köny- nyűliön az elhelyezkedés gondja, érettségi bizonyít­ványt. Iskolánk névadója, Szepsi Csombor Márton (1595—1622)' nem volt ugyan szikszói, de abaúji születésű. Európai utazását megörökítő munká­ja, az 1620-ban Kassán nyom­tatott Europica varietas vilá­gias szépprózánk egyedülálló remeke a kor vallásos Irodal­mában. Emlékének méltó megörökítésére emlékplaket­tet alapítottunk, amelyet a tanév végén a Szepsi Csom­bor Márton emlékpályázat győztesének adunk, át, 500 Ft pénzjutalommal, s annak a tehetséges növendékünk­nek, akinek közösségi — ta­nulmányi munkája a legjobb. Mintegy évi 3000 Ft jutalma­zási összeg gyűlt össze, hogy a megyei kulturális és sport- versenyeken. esetleg országos szintű versenyeken az iskolá­nak nevet szerzett diákjain­kat megjutalmazhassuk. S ahogy soroljuk a gon­dokat (új iskolajelvény, emléktábla az író tiszteleté­re, a névadási ünnepség előkészítését és folytatását. — Fordította: Nádor Tibor (A Kossuth és a Zrínyi Könyvkiadó közös kiadása.) Szoboravafás Korcsán (Tudósítónktól.) Karosa község dolgozói bensőséges ünnepség kereté­ben emlékeztek meg novem­ber 27-én a község felszaba­dulása 25. évfordulójáról. Délelőtt a kultúrműsorral egybekötött megemlékezés és az ünnepi tanácsülés után Jaskó Sándor, a járási tanács elnökhelyettese leplezte le Pléh Zoltán diósgyőri szob­rász Dózsa György mellszob­rát, melyet a Diósgyőri Gép­gyár dolgozói ajándékoztak a karosai Dózsa Termelöszövct- k>-7“tnrl:. Karosa agrárszoci­alista hagyományaiból is- jól ismert az 1898-as földfoglaló mozgalom egyik köznontja. A község felszabadulása ne­gyedszázados évfordulóján felavatott szobor egyben » járás első szobra is. Délután az öregek hangw- lalos találkozása és este a nótaest tette emlékezetessé * felszabadulás évfordulóját. Koncz József költségei), úgy gyűlnek a fel­ajánlások az abaújszolnoki, az alsóvadászi, az aszalói, a felsődobszai, a felsővadászi, a halmaji, a homrogdi, az inán- csi, a selyebi. a szikszói ter­melőszövetkezetek elnökei, főkönyvelői részéről. Részt vállalnak gondjaink megol­dásából a szikszói ktsz-ek, az ÁTEV szikszói üzemegysége. Kozmán Gyula elvtárs, az Encsi járási Pártbizottság osztályvezetője mondott kö­szönetét az elnök elvtársak­nak, a társadalmi összefogás születő, szép példájaként jel­lemezve megbeszélésünket. Azóta továbbléptünk. A mezőgazdaság belterjessé vá­lása szakembergondokkal jár. Második, októberi megbeszé­lésünk újabb eredménnyel járt. Miskolci Ákos elvtárs, a selyebi Virradat Tsz főköny­velője mezőgazdasági ösztön­díj alapítását indítványozta a termelőszövetkezeti elnö­köknek. Azok a tanulóink kapják (összege a felsőokta­tási intézmény jellegétől függően 2500 Ft-tól 4500 Ft- ig teried). akik felsőfokú me­zőgazdasági tanulmányaik befejezése után az iskolánkat patronáló tsz-ek valamelyi­kében helyezkednek el. Hasz­nos felajánlás, hisz talán én- pen szülőfaluja segíti maid az egvetemen vagy főiskolán, esetleg felsőfokú technikum­ban tanuló fiatalt. Az éltető közösség, amely visszavárja. Szólnunk kell a Léhi ÁG és az Ongai ÁG. valamint az Encsi lárási Tanács segítsé­géről is. S mindent összegez, ve. azt mondhattuk: akiknek gondiainkról beszéltünk, azok mindeddig megértéssel hall­gattak meg bennünket és a lecrnasvohb spgítőirászsíoirp; voltak irántunk. Köszönjük. Üev véliük. a társadalmi se­gítés olvan nőidáiát teremtet­ték mev ezek a gazdaságok amelv feltétlenül hasznos, s amely talán követésre talál. Merénvi László, a szikszói Szén«! Csombor Márton Gimnázium igazgatója BARKÁCSOLÓK KIÁLLÍTÁSA >: MiÁ A Sajószentpéteri Üveggyárban 3 éve alakult barkáé* szakkör kiállítást rendezett a gyár kultúrtermében. A szak­körben 15-en tevékenykednek, Walthauzel József vezetésé­vel. Az üvegből, fából és kovácsoltvasból készült lakásdíszí­tő-elemek a kiállításon is megvásárolhatók. Pedellus, vagány, herceg A pedellus tulajdonképpen nem ennek az évadnak a szülötte Még az elmúlt évadot záró Charley nénje cí­mű zenés játékban alakított egy melegszívű iskola- szolgát. Ez a szerep aztán áthúzódott az új évadra is, és Egerben, meg a tájelőadásokon néhány tucatszor életre keltette ezt a figurát. A vagány már frissebb keletű. Igaz, pontosan 60 évvel ezelőtt született, ami­kor Molnár Ferenc a Liliom című színművébe Ficsurt, a ligeti vagányt beleírta, de az ő megformálásában ok­tóber végén született, újjá. És néhány napja Miskolcon is megjelenik — Egerben és a tájelőadásokon már ko­rábban is megjelent — egy XVIII. századi kis német hercegség uralkodójának alakjában, rizsporos paróká­jában. Pákozdy János, a Miskolci Nemzeti Színház művésze kelti életre a pedellust a vagányt, meg a herceget. Há­rom nagy sikerű szerepformálás egymás után és gya­korlatban egymással párhuzamosan. Pákozdy a mis­kolci közönség előtt nőtt fel feladataihoz. Régóta nyo­mon kísérhetjük pályájának ívelését, szinte attól az időtől, amikor öntevékeny diósgyőri színjátszóként nemegyszer rettenetesen sematikus darabok figuráiba próbált életet lehelni. De láttuk őt később Mészöly Miklós szokatlan játékának, az Ablakmosónak címsze­repében és láttuk Luciferként, Az ember tragédiájá­ban. Volt Einstein Dürrenmatt drámájában és a Rigó Jancsi hűvös, elegáns Chimay hercege. És volt még nagyon sok minden. És most pedellus, vagány és is­mét herceg. Bölcs, rezignált, az életről sokat tudó. s környezetét e tudás birtokában felülről kezelő, kicsit kókler öreg a pedellus. Gátlástalan vagány, aki talán nem is tud tisztelni semmit, és csak barátja halálára lobban fel benne az emberi gondolkodás szikrája; olyan ember, akit el kellene ítélnünk, s mégis, halott barátjától vett néma búcsújával be tudja lopni magát szívünkbe. Ez Ficsur. S Az állam én vagyok szerelmes és buta. mél­tóságot tartó és haladó eszmékkel ismerkedő, de azokat követni nem merő, sok charme-al megjelenített her­cege az eddigi utolsó szerep. Nem panaszkodhat erre az évadra Pákozdy János. Eddig három nagy lehetőséget tartogatott nekünk. Mindhárommal Igen jól élt. (bm) fizol az üzemszervezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom