Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
9SE Szerda, 1969. nov. T9. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A NE3 vizsgálta ._ o8itlja8 ■ QIém jflfflg *|j||| Ólomlábakon jár az idő, amikor az ember a fogorvosi x-endelő várótermében üldögél Akit a fogfájás kínoz, különben is türelmetlen. Szeretne minél előbb túl lenni a „műtéten”. Az ózdi városi, járási kórház fogorvosi ren- delőjébe azonban nem köny- nyű bejutni. A váróterem mindig zsúfolt, gyakran három óránál is többet kell várni. A nagy betegforgalom természetesen gyorsabb munkára készteti a fogorvosokat is. A sietség nem egyszer a megfelelő munka rovására megy. A kezeltek véleménye szerint, az átadott fogsor, híd minősége csak kétharmad részben megfelelő. Ezért áld teheti, privát kezelteti magát, mondván: jobb is, olcsóbb is, és még a fogtechnikai vállalat is tized- része idő alatt kielégíti a privát rendeléseket. Az Özdi városi-jái'ási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta ezt, az egészségvédelem szempontjából fontos témát. Kevés a fogorvos Az ózdi rendelőintézet szakrendelőjében 3 fogszakorvost, 2 fogorvost és egy vizsgázott fogászt alkalmaznak, összesen napi 36 órában. Ennek a létszámnak kell a város és — Putnok, Borsodnádasd községek kivételével —■ a járás la.kosai-_ nak fogászati ellátottságát biztosítani. Ez a létszám azonban csak a város lako- Bainak ellátására elegendő. Az országos átlag szerint ötezer emberre egy fogorvos •jut, és ennyi szükséges is. Az ózdi rendelőintézetben, azonban egy-egy orvos átlagosan 13 ezer ember ellátását kénytelen végezni. Létszámhiány miatt nem juthat idő a fontos és előírt megelőző tevékenységre. Munkájuk nagy része csak a gyógyításra szorítkozik. A statisztika szerint az egy betegre fordítható idejük évről évre csökken, mert a kezelésre várók száma fokozatosan emelkedik. Nem emelkedik viszont az orvosok száma és a berendezésben is elkelne már egy kis korszerűsítés. A NEB vizsgálata során megállapította, hogy a rendelőintézetben a kis létszám ellenére sem használják ki a törvény által biztosított lehetőségeket. Előírás ugyanis, hogy mindenütt a fogorvosi székek maximális — 12 órás — kihasználására kell törekedni. Óz- don lenne lehetőség a fogorvosi órák számának akár megduplázására is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fogorvosok anyagi ösztönzése sem megfelelő. A létItazalÉlt Általános jelenség, hogy a BSZ területén ez évben romlottak a baleseti mulatók. A Szuhavölgyi Bányaüzemnél hasonló a helyzet, s a visszaesésben mindhárom akna „közreműködött’.. Szeles-aknán a 100 ezer műszakra eső balesetek száma idén hússzal, az egy balesetre jutó műszakszám pedig öttel emelkedett. Ugyanez tapasztalható Feketevölgyön és Fclsőnyárádon Is, bár az utóbbi aknán októberben némi javulás következett be. Sok baleset származott a figyelmetlenségből és a szabálytalan munkavégzésből Legtöbb szerencsétlenség a tömegtermelő munkahelyeken fordult elő. Ebből az a következtetés szűrhető le hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a baleseti oktatásra. a nevelő és ellenőrző tevékenységre. számhiány ellenére a bérbeállásuk is viszonylag alacsony. Üzemi fogászai Az Özdi Kohászati Üzemek fogorvosi rendelője korszerű, minden tekintetben megfelel a követelményeknek. Ez elsősorban a kohászati üzem érdeme. A közel 14 ezer dolgozó fogászati ellátását azonban egyetlen fogszakorvos végzi, napi 0 órás munkaidőben. Egy évvel ezelőtt még két fogorvos volt, de az állás megüresedése után, nem gondoskodtak a hiányzó orvos pótlásáról, noha az állás meghirdetésének nincs gazdasági akadálya. így egy beteg kezelésére mindössze 11 perc jut. Ahhoz, hogy az ÖKÜ fogászati rendelőjében a gyógyító tevékenység mellett megelőző szűrővizsgálatokat is végezhessenek, az orvosok, és az orvosi órák számát a jelenlegi háromszorosára kell emelni. Eltűnt az iskolaorvos? A szervezett iskolai fogászati ellátást rendelet írja elő, mely évi két alkalommal, összesen 10 oktatási órában határozza meg az iskolai fogászati rendelést. A korábbi években ezt a fog- szakorvosok mellékfoglalkozásban, majd másodállásban végezték. A munka rendszertelensége miatt sok panasz él-kezet t az iskolákból. A munka alaposságát is kifogásolták. Előfordult, hogy egy orvos egyetlen délelőtt 140 tanuló fogát kezelte. A panaszok nem voltak alaptalanok. Feltétlenül javítani kellett volna az iskolai fogászat munkáját. Helyette azonban megszüntették. A múlt tanévtől eltűntek a fog- - orvosok a város és a járás iskoláiból. A vizsgálat szerint a járási főorvos és a kórház-rendelőintézet igazgatója, nem teremtette meg az ehhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket. A széles körű NEB-vizsgálat kiterjedt a fogászati munkált minőségére is. Az a megállapítás született, hogy az ellátás közvetlen részt vevői — orvosok, középkáderek, és fogtechnikusok — a köx-ülményekhez és lehetőségekhez képest jó, és lelkiismeretes munkát végeznek. Az ellátás hiányosságainak okát az irányító és a szervező munkában kell keresni. Haladéktalanul változtatni kell a jelenlegi helyzeten, a fogászati ellátás színvonalát minél előbb javítani kell. Még akkor is, ha ez anyagi áldozatokat kíván. A dolgozók egészségének rovására nem szabad takarékoskodni. T. I. Özdi Kohászati üzemek finom heti géműn drótsori motollánál Nyilas Dezső, munka közben. A legfőbb érték az ember! Kutak, aknák, tartályok tisztításának biztonsági előírásai SZOMORÚ statisztika teremtett kényszerűséget egy új rendelkezés meghozatalára. Az elmúlt hetekben több halálos baleset fordult A Csörsz árka fiika VoisU még as elemi V itldlUl, ijfcoiatian olyasmit tanultam a Csörsz árkáról, hogy keletkezése rejtély, senki sem tudja pontosan: mikor és kik építették. Talán az „Isten ostora”, Attila hun fejedelem népei, a Nagysámán szavára és varázserejének segítségével. össze akarták kötni a Tiszát a Dunával, vagy fordítva: a Dunát a Tiszával. Később olvastam mást te a Csörsz árkáról Azt, hogy a római kor végén épült, ugyancsak a két nagy folyó összekötésének céljával, sőt — állítólag! — öntözni is akartak belőle, de a birodalom összeomlása megakadályozta a nagy munka befejezését. Elhittem, mert logikusnak tűnt, hogy voltak gondolkozó emberek és népek, akik a Duna és a Tisza összekötésének fontosságát már régen felismerték, de a megvalósításhoz nem volt elegendő idejük és megfelelő erejűit. A Dunántúl. Tokaj-Hegyalja, Eger környéke és a Dunakanyar legjobb földjeit mát akkor is művelték. A Duna- Tisza köze, s az Alföld azonban nádas-füves, Vizenyős,* mocsaras terület volt. Ennek ellenére el lehetett hinni, hogy a viszonylag fejlett szinten gazdálkodó és építkező rómaiak össze akarták kötni a Dunát a Tiszával. Kettős célt is szolgálhatott volna ez a munka: vízi út létesítését az Alföld északi szegélyén, egyben a mocsarak lecsapolását, hogy megművelhető legyen a terület. A7 elképzelést, aktuális, Kossuth is, Széchenyi is meg akarta valósítani. A felszabadult Magyar- ország ifjúsága 1948-ban hozzá is kezdett a nagy munkához. a Duna—Tisza-csatoma építéséhez, önkéntes ifjúsági rohambrigádok nyolc hónapon át dolgoztak a Duna— Tisza közén, de a munka elakadt, kivitelezhetetlennek, akkor megvalósíthatatlannak bizonyult. S máig sincs elegendő erőnk és pénzünk, hogy a két folyót megfelelő csatornával összeköthessük. Hiszem azonban, hogy ez a nagy elképzelés egyszer mégis megvalósul. Gazdagabb és ügyesebb utódaink majd megvalósítják, mert a szisztéma és a benne rejlő gazdasági lehetőség óriási. Maradjunk azonban a régi időknél. Nemrég kiderült, hogy a római birodalom utolsó korszakában, a negyedik és az ötödik században a Csörsz árka volt a külső limes (határvonal), az északi és keleti szélső védő- rendszer. A rómaiak a Duna" —Tisza közének csali a déli és a középsó részét szállták meg, azokat is csak szórványosan, a IV. és az V. századokban viszont a barbár támadások sűrűsödtek és fokozódtak, éppen Attila, a hunok hódításainak következtében. A római hadvezetés ezért építtette meg a Csörsz árka néven ismert kettős sáncrendszert. A na»y Csörsz árka szinte pontosan nyugat—keleti irányú volt és északról zárta le a Duna—Tisza közét. Gödöllőnél kezdődött és Jászfényszaru, Jászdózsa, Tarnaszentmiklós mai községek határain át haladva, a Cialga, Zagyva és Tárná folyókat keresztezve. Kisköre közelében találkozott a Tiszával. Itt épül most a Tisza II. vízlépcső. A másik, a kurtább Csörsz árka Dor- mánd község határában, a Tárná folyónál kezdődött és észak—déli iránnyal Tenk, Atány nai községek határain keresztül haladva ugyancsak Kiskörénél találkozott a Tiszával <-s a másik Csörsz árkával. Egy esetleges harmadik „Csörsz árka” nyomait Borsod megye területén, a mezőkövesdi járásban vélik föl fed«ni. Ároktő község határában megállapították, hogy ot* ásott, tehát mesterséges á: ok volt valaha. Erre utalhat a község neve is — Ároktő —. ami azt jelenti, hogy ez a harmadik vízi sánc, vagy csatorna itt találkozott a Tiszával. Az egykori védősáncok nyomvonala ma már csak néhol követhető, hiszen az idő betemette ezeket a „csatornákat” és ma szántják-művelik a hajdani medreket. Dúsan terem bennük minden növény. A Csörsz árka védősáncszerepét három régész: Pa- tay Pál, Soproni Sándor és Balás Vilmos állapította meg A közeljövőben feltáró munkát is kezdenek, hogy pontosan meghatározhassák a hajdani, 1500 évvel ezelőtti védősánc-rendszer nyomvonalait, s ezután — esetleg — sikerül tisztázni más tényezőket is. Többek közt, hogy szolgálták-e egyúttal a földművelést, képeztek-e vízi utat, vagy csak kimondottan katonai-védelmi céllal készültek. Még valamit a Csörsz árka elnevezésről. Ennek eredetét a nyelvészek már régebben kiderítették. Ószláv szavak elmagyarosítása. Mégpedig, „csersz” (csórsz) ördögöt jelent, az „árok” szó jarek, volt, amely barázdát is jelent. A régi név: Gsertovszkij járok, ami mai magyarul Csörsz árkát jelent. Tehát: Csörsz árka = Ördög árka. Hogy miért éppen az ördögét Valószínűleg azért, merLépí- tése sok bajt. gondot, kínt okozhatott az akkori lakosságnak, hiszen az árkokat erőszakolt tempóban, kézi erővel. rabszolgahajcsárok felügyeletével — rabszolga munkával építették. S végül így sem biztosított védelmei a barbárok támadásai ellen. Ma viszont hogy a Csörsz árka nem az ördög műve volt, még csak nem is az „Isten ostora”, a „Nagysámán” — Attila — építtette, hanem a rabszolgák ezrei, tízezrei. De az utolsó nagy antik birodalmat ezzel sem sikerült megvédeni. A római birodalom összeomlott, a hódító hunoké is. Aztán jöttek a magyarok. V akik letelepedtek, itt maradtak és hazát teremtettek a Duna—Tisza mentén. Szén ebei József elő kutak, tartályok, aknák tisztítása közben; halálos baleseteket idézett elő a pincékben erjedő must is. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium most szigorú rendelkezést hozott, amelyet a hozzája tartozó üzemekben, vállalatoknál betartani nemcsak kötelező, de első számú emberi érdek is. A rendelkezés alapelőírásai szerint minden kútban, aknában, tartályban, pincében, ahol erjedésből, metánszivárgásból, robbanómotor üzemeléséből stb. az egészségre ártalmas gőzök, gázok halmozódhatnak fel, az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Övórendszabály szerint bármilyen tevékenység fokozottan veszélyesnek minősül. Ebért ilyen berendezésbe belépni, s ott bármilyen tevékenységet végezni csakis a fentebb említett óvórendszabály előírásainak maradéktalan betartásával szabad. Ha gyanítható, hogy a berendezés az egészségre ártalmas gázzal szennyezett, az illetékes vezető köteles a berendezés légállapotát megfelelő számú kiképzett ellenőrző személlyel megnyugtató módon (például gyertyapróba) megvizsgáltatni. Ártalmas gázok észlelése esetén légbefúvással, vágj’ egyéb módon hatásos légcseréről kell gondoskodni. A SZELLŐZTETÉS UTÁN is legalább két embert kell a munkálatok elvégzésére kijelölni, akik közül az egyik — a berendezéstől távolabb —, az ott dolgozó társa munkáját figyeli. Ezt a dolgozót ez alatt mással foglalkoztatni nem szabad, s ha netán azt észlelné, hogy társa szédül, rosszul lesz, nem tudja a munkáját elvégezni, azonnal köteles segítségére sietni, illetve a vészjelzéseket leadni. Éppen ezért azokon a helyeken, ahol például robbanómotorokat. szivattyúkat stb. alkalmaznak — legtöbb állami gazdaságunkban és termelőszövetkezetünkben (szerk.) —, kötelesek a dolgozók részére megfelelő védőfelszereléseket biztosítani. Ugyancsak figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen munkálatoknál a mentőkötél állandóan kifeszített állapotban, biztonságosan kikötve legyen. A RENDELKEZÉS egyértelműen ad utasítást a tennivalókra. Szomorú példák, családi tragédiák intenek mindenkit, hogy betartsák pontjait. Ügy hisszük, nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy nemcsak a dolgozókra, de a vezetőkre is kötelező a rendszabályokban foglaltak betartása, sőt: ez elsősorban a vezetők kötelessége. Gyümölcs! a oltványok őszibarack, alma meggy, szilva. Díszfák, díszcserjék, bokorrózsák nagy választékban kaphatók a Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolájában. Miskolc. Sajószentpéteri múút. 10-es km-kőnél. a Kazincbarcikáig közlekedő távolsági autóbusznak a faiskola kapujában megállója van. A MISKOLCI TÜZÉP VÁLLALAT Marx Károly u. 49. sz. alatt (Szikra mozi) működő MEGRENDELŐ IRODÁJÁT 1969 november 15-én MEGSZÜNTETI és az irodát 1969. november 18-án a Marx Károly u. 9. sz. alatt (Pintes mellett) nyitja meg.
