Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

4 üSZAK -MAG YARORSZAG Szombat, 1969. október 4. Magyar siker a pesarói fesztiválon íHint korábban szá- Ul1* mot adtunk róla, a szeptember 15-e és 21-e között az olaszországi Pesaróban megrendezett nemzetközi filmfesztiválon a magyar filmművészetet Gyöngyössy Imre első film­je, a Virágvasárnap képvisel­te. Szeptember 17-én a kora esti órákban került sorra a magyar fesztiválfilm, s addig bizony meglehetősen fagyos volt a nemzetközi találkozó hangulata. A külsőségeiben szinte hivalkodóan puritán fesztivál közönsége közömbö­sen ülte végig az addig lá­tott filmeket, járkált a vetí­tések közben, különösebb tisz­teletet nem tanúsított az ép­pen pergő alkotások iránt. Gyöngyössy filmjének vetíté­se előtt a délutáni órákban egy nehezen követhető szim­bolikákkal operáló román filmmel kezdődött a prog­ram, majd egy kusza, telje­sen dilettáns belga alkotással folytatódott. Ez a film, a Kollektiv 4 messze., túlnyúlt a tervezett időtartamon, unal­mas volt, közönségriasztó. 40 percnyire nyúlt bele abba az időbe, amikor már a Virág­vasárnapot kellett volna vetí­teni. Közben sokan elhagy­ták a fesztiválmozit, olyanok is, akik 6 óra után jöttek, a Virágvasárnap végett, de a belga film kockái elriasztot­ták őket. Mintegy háromne­gyed órás késéssel mégis sor került a Virágvasárnap vetí­tésére, s mintegy háromne­gyed részben telt meg a fesz­tiválmozi nézőtere, ami kö­rülbelül 1600—1800 nézőt je­lenthetett. t votíípe megkezdése '* V ClUCS után néhány perccel a nézőtéren meg­szűnt a mozgás. A részve­vők feszült figyelemmel néz­ték Simon pap történetét, a pap és tanító testvére fojtott vitáját, a szegény pap és a püspök polémiáit, s a tör­ténet más lenyűgöző mozza­natait. (A filmet a magyar közönség először majd a pé­csi játékfilmszemlén láthat­ja, s értesülésünk szerint no­vemberben kerül majd a ■mozik műsorára.) A film francia feliratozással pergett, a tolmácskészülékeken olasz és angol fordításokat le­hetett hallani. Már vetítés közben érezhető volt a néző­téren: valami fordulta követ­kezett be a fesztiválon, a kö­zönség egyöntetűen a vászon­ra, az ott pergő történetre figyel, mert a film leköti, olyat lát, ami nem 1 tisztán formakísérlet, nem játék a kamerával, hanem sztori, magvas mondanivalót hordo­zó történet. A film végén fel­csattant a taps a nézőtéren. A fesztivál első tapsa. Éjjel nagy nézősereg vett részt a rendezővel való ta­lálkozáson, és Gyöngyössy Imre kiváló olasz nyelvtudá­sa gördülékennyé, frissé tet­te a beszélgetést, amelynek egyik visszatérő témája volt n marxizmus és a katoliciz­mus viszonya. Mind e köz­vetlen beszélgetés részvevői, mind pedig a későbbi hiva­talos kerekasztal-viták szen­vedélyes felszólalói sokszor szóba hozták ezt a gondola­tot, ami — ha figyelembe vesszük a részvevők össze­tételét és főleg a vendéglátó olaszok és a katolicizmus kapcsolatát — érthetőnek tű­nik. A hazai közönség köré­ből még kevesen ismerik a filmtörténetet, amely 1919- ben játszódik és egy Dél-Du- nántúlon ma is élő balladá­ra, Simon pap legendájára épül. A szegényparaszti csa­ládból származó Simon pap az első világháború alatt került nagyon közel a szen­vedő emberekhez, mint tá­bori lelkészt nagyon meged­zette a háború, és nagyon felnyitotta szemét is, gondol­kodásra sarkallta. A kommu­nisták megértéséig nem ju­tott cl, valami általános em­beri humánum és kereszté­nyi megértés alapján próbált szembeszállni a hatalmasok­kal. De szembeszegült öcs- csével, a kommunista tanító­val is, aki a Tanácsköztársa­ság idején a falu vezető kom­munistája lett, és a férfila­kosságot fegyveres harcba vitte az ellenforradalmat se­gítő idegen csapatokkal szemben. Simon pap magára maradt, de amikor győzedel­meskedett az ellenforrada­lom, amikor a kegyetlen meg­torlás következett, vállalta osztályos társainak sorsát, önként állt a mártírok közé és halt szörnyű kínhalált a kommunistákkal együtt. Em­lékét ma is őrzi a nagyon szép ballada, amelyet a fil­men Benkc Jánosné népi éne­kes tolmácsolásában hallot­tunk. Nos, ez a filmtörténet egyik fő motívuma, s azért kellett itt elmondanunk, hogy a marxizmus és katolicizmus viszonyára vonatkozó, s a fesztiválon a Virágvasárnap kapcsán minduntalan felbuk­kanó kérdés indokoltságát megmagyarázzuk. E gondolat fejtegetésétől függetlenül minden felszólaló a legmaga­sabb elismeréssel nyilatkozott Gyöngyössy filmjének huma­nizmusáról, szűkszavúságá­ban is roppant erejű meg­jelenítő készségeiről, a film­legenda sajátos hangvételé­ről, s arról, hogy ez a mű 1919 névtelen hőseinek állít ugyan emléket, de a min­r Közérdekű közlemény! A TIGÁZ Miskolci Gázmű Üe. felhívja tisztelt fogyasz­tóinak figyelmét fűtőkészülékeik égéstermék elvezetésé­nek felülvizsgálatára. Azok a gázfogyasztók, akiknek la­kásában kéménybe kötött gázkészülék üzemel, a fűtési dény megkezdésével szíveskedjenek meggyőződni a ké­mények huzatáról. Nem megfelelő hüzatviszonyok esetén i kémény felülvizsgálata és tisztíttatása szükséges, A ké- v.ülékek biztonságos üzemeltetése érdekében a fentiek betartását javasolja tisztelt gázfogyasztóinak a TIGÄZ Miskolci Gázmű Üzemegység Gépészt, lakatos szakvizsgával a lillafüredi 'izgépházba, kőmű­vest, és ácsot építőipari változó .munkahelyre alkalmazunk, 44 órás munkahéttel. Jelentkezés: tíorsod megyei Vízművek, Mis­kolc, TőmÖsj u. 2. \ Gábor Áron ítolió- és Öntő- ipari Technikum (DiósgyÖrvas- gyár, Bolyai Farkas u. 10. sz.). a fűtési idényre alkalmaz nyug­díjas futó-segédmunkásokat. Je­lentkezni lehet az Intézet gaz­dasági irodájában. Felveszünk nói segédmunkáso­kat. nyugdíjast, tárolási őrnek, és ccttségivel 5 mérlegelőt és i belső etkeztetől. 1 kezdő szak­munkást, lakatos munkakörbe Jelentkezés; MÍCK munkaügy, Sajó-part. Budapesti kiemelt munkára. | kiemelt teljesítménybérrel kere- j síink kőműveseket, segédmunká­sokat. ir> éves kortól is, kubiko­sokat, ácsokat, komplett brigádo­kat is felveszünk. Minden héten szabad szombat, állandó buda­pesti munka, szállást, étkezést, különélést, vasúti légyet, mun­karuhát biztosítunk. Jelentke­zés: Április 4. Ktsz. Budapest, vili.. Auróra a. 23- Munkaügy, j Felvételre keresünk gyors-gép- ! írókat, esztergályos, marós, kö- i szörűs, '.lást- és fűm‘köszörűs, géplakatos, öntő szakmunkáso­kat. betanított öntőket és férfi segédmunkásokat. Bérezés meg­nevezés szerint, a kollektív szer­ződés alapián. 44 órás munkaié- páros heteken szabad szombat. Jelentkezés a munkaügyi csoport­nál. tllezőfrazdasá«?* ^épiavító Vál­lalat, Miskolc, Bessenyői u. 10. Könyvek a kastélyban Alázatosan levette kucsmá­ját és fejet hajtott hajdan a paraszt, amikor meglátta a kastély urát. A kapun belül­re ritkán léphetett — csiz­más lábától féltették a pázsi­tot. .. Hajadonfőit lépnek be az emberek .ma is a fancsali kastélyba De már nem alá­zattal. Tiszteletet’ adnak a kalaplevétellel a könyvek és a kultúra hajlékának. E parányi abaúji község — hiszen alig 4ÍÍU ember él há­zaiban — értékeli és megbe­csüli a József Attiláról elne­vezett művelődési otthont, rendszeresen látogatja, talán már élni sem tudna nélküle. 7 Hogy mennyire szomjasak a könyvre, az olvasásra az ott élő emberek, arra íme a bizonyíték: több a beiratko­zott olvasója a klubkönyv­tárnak, mint ahány család él a faluban! „Zugot vasók “ szép számmal Akad ház, melynek lakói valamennyien kölcsönöznek könyveket, s aztán, egymás­közt csereberélnek. Néhány családnál valóságos olvasási sziesztákat tartanak estén­ként. — „Zugolvasóink” is van­nak — emlegeti tréfásan a nem beiratkozott, ám a könyvtár köteteit szorgalma­san bújó embereket Berta József, a művelődési ház ve­zetője, a község pedagógusa. Szerencsére van miben vá­logatniuk az olvasás szerel­meseinek. A nagy, szabad- polcos rendszerű teremben (a kastélyban nem voltak kis szobák) 2500 kötet sorako­zik. Alig tíz esztendeje jóval szerényebb körülmények kö­zött nyitott kaput a könyv­tár — mindössze 160 kötetet sorolt fel az akkori kataló­gus. iki mindent elolvas Fanesalon is van olyan la­kos, aki már betéve ismeri a könyv-repertoárt. Csodálat­Szülők Könyv Iára A 3-10 éves gyerekek neveléséről Ismét megjelent két füze- tecske a Szülők Könyvtára sorozatban, a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában. Az egyik a 3—6 éves gyerekek nevelésével foglalkozik. A füzet A gyermek helye a csa­ládban című fejezetben a de­rűs otthonnak, a szülői ház hangulatának fontosságáról, a gyerekről, mint beszélgető partnerről, munkába való bevonásáról, a lakáson belüli elhelyezéséről tájékoztatja ol­vasóit. A második fejezet ki­zárólag az apákhoz szól. Is­mételten felhívja a figyel­met az ijesztgetések veszélyé­re és ugyanakkor tanácsot Is 'ad a már félénk, „elvadult” gyermek nevelési gyógymód­jához. A harmadik fejezetben a testvérek kapcsolatáról tu­dunk meg érdekes jelensége­ket, a szakemberek tollából. Megtaláljuk az egyke és az ikrek nevelésére vonatkozó íratlan szabályokat is. A másik füzet a 6—10 éves gyermekekkel foglalkozik. Az óvodás korú gyerekek iskolára való felkészítésével kezdi a szerkesztő boncolgat­ni az első iskolás évek szer­teágazó problémáit. A szü­lők sok segítséget kapnak az iskolával járó első sikerek és balsikerek tudomásul vételé­hez. az Önállóságra nevelés­hez, a gondolkodva tanulás, a megfigyelőkészség kifej­lesztéséhez. De a felső tago­zatba lépő gyermek sok új nehézségéhez is megtaláljak az érdekeltek a megoldást. A Magyar Nők Országos Tanácsa pedagógiai bizottsá­gának kiadványai valameny- nyi nőtanácsi aktívánál kap­hatók. Értesítés! Értesítjük az alábbi ut­cákban lakó fogyasztóin­kat és üzemelő közülc- teket, hogy 1969. októ­ber 10—11-én 7 órától 15 óráig, munkálatok vég­zése miatt, az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. Magyar—Szovjet Barát­ság tér — Felszabadítók útja — Zöldfa u. 1—7. számig — Vörösmarty u. 2—16. számig — Dankó Pista utca, a Vörösmarty u. és Mészáros u. kö­zött. ÉMÁSZ X. sz. kirend. Értesítés! Értesítjük az alábbi ut­cákban lakó fogyasztóin­kat, hogy október 6-tól 31-ig minden munkana­pon 7 órától 16 óráig, munkálatok végzése mi­att az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. Vörös Hadsereg u. — Géza fejedelem u. — Bo­kányi Dezső u. — Elek Tamás u. — Szőlőheg.' — Középszer. ÉMASZ I. sz. kirend. tál emlegetik például Szőke nagymamát. Az idős asszony számára már nehéz olvasni­valót lelni. Gyakran adogat­ja vissza egy-két nap múlva a regényt: — Én ezt már olvastam, lelkem. Szép könyv, de ad­jál másat.! Ha egy csomag új mű ér­kezik, külön az ő számára félretesz belőlük néhányat a könyvtáros... Benn, az olvasószobában csütörtökön és vasárnap telt ház van. A gyerekek már két órakor .jönnek, tudják, hogy mindig van diavetítés. Ké­sőbb érkeznek az újságbön­gészők, egy-egy folyóirat ba­rátai, majd a gimnazisták jegyzetelnek tanulmányok­ból, keresik a kötelező ol­vasmányokat. Előfordult már, hogy Ber­ta József este 11 órakor ol­tott lámpát. — És én tulajdonképpen ennek örülök. Nem kell hí­vogatni, csalogatni ide az embereket. Jól érzik magu­kat itt a klubfoglalkozáso­kon, a könyvek között, a tv előtt. Nálunk nincs ideje be­porosodni a polcon a könyv­nek. .. Szén hobtv Évente egy-két alkalom­mal egy írót vagy egy köl­tőt hív meg Fancsal. Feszé- lyezetlen találkozók, legtöbb- . szer forró hangulatú esték emlékeit gyűjtögetik album­ba. /i találkozóra várt író mű­veit nemcsak elolvassák jó páran hetekkel előbb, hanem tíz-húsz kötetet meg is vásá­rolnak, s dedikáltatják. A könyvtáros meséli: van, nem egy tsz-tag, kiknek va­lóságos kis házi könyvtára van már a szerző aláírásával ellátott művekből. Szép hobby ez. Bárcsak másfelé is sokan követnék. Gyárfás Katalin Ma este a televízióban: Elméletileg kifogástalan házasság A ma esti televízió-komédiáról azt olvashatjuk, hogy Boc­caccio ötleteinek felhasználásával írta Somogyi Pál. A szer­ző nem először fordul ötletért a nagy reneszánsz mesterhez, nemegyszer követi önálló ötleteinek feldolgozásában Is a pajzán históriák halhatatlan íróját. Persze, Somogyi Pál történeteiben más a Környezet, hiszen az ő históriái nap­jainkban esnek meg, többségben budapesti családok köré­ben. A ma este képernyőre kerülő, Elméletileg kifogástalan házasság című komédiája afféle televíziós tanmese, amely Szőnyi G. Sándor rendezésében és igen rangos szereplőgárda közreműködésével egyórányi kellemes időtöltést ígér. Étül- én cukrászkészítniények BEMUTATÓJA Miskolcon az Uiaselláló éifervnében a Tiszai pályaudvaron Az Utasellátó Vállalat rég^n elfelejtett, a borsodi tájjel­legnek megfelelő ételeket mutat be az érdeklődő kö­zönségnek, 1969. szeptember 29-től október 6-ig. Ezzel egyidőben a Tiszai pályaudvar várótermében, értékesí­téssel egybekötött cukrászati és hidegkonyhai készítmé­nyek bemutatására is sor kerül. A bemutató célja: a bemutatott ételeket a kívánságnak megfelelően a jövőben az Utasellátó kedves vendégei­nek folyamatosan elkészíti. A bemutató ideje alatt a kő. vetkező étlap áll a fogyasztók rendelkezésére­1969. október 4., szóin**"* Kiszele csorbaleves, Barnaleves habgaluskával, Borjúborda, Elek módra Bükki hátszín. Óhutai töltött felsál, Szerencsi gőzmetéli. Diós melóit. denkori zsarnokság ellen emel szót. A Virá^vasárnap bemutatása után Gyöngyössy Imre lett a filmfesztivál egyik legnépszerűbb részve­vője. Többször körülvették a fesztivál vendégei, beszélget­tek vele filmjéről, a magyar film helyzetéről, a magyar társadalmi viszonyokról. A római televízió hosszabb in­terjút készített vele, s azt este csúcsidőben sugározta. A lapok közül elsőként az Avanti méltatta igen melegen és hosszasan a filmet, és hasonlóan írt róla több más lap is. A baloldalinak távol­ról sem nevezhető Corriera della Serra szeptember 20-i számában szentelt nagyobb cikket a Virágvasárnap me­leg hangú méltatásának. Jól­lehet a későbbiekben még láttunk néhány kiemelkedő filmalkotást, például a nyu­gatnémet Peter Fleischmann, a szovjet Szergej Urusevszkij, vagy a brazil Glauber Rocha munkáit, Gyöngyössy Imre népszerűségét és filmjének elismerését ez mitsem csök­kentette. ?<’,...,1 a fesztiválon nem l jfA'U von ,xíjazás, rangso­rolás, de ha lett volna, a Vi­rágvasárnapot minden bi­zonnyal a díjazottak között emlegethetné a filmvilág. Gyöngyössy Imre népszerűsé­gének egy apró hivatalos ügy­ben hasznát is láttuk, amikor a helyi rendőrségi questUrán kellett elintézni egy apró ví­zumügyet. A rendőrségi hi­vatalnokok merev elzárkózá­sa akkor oldódott fel, amikor kitűnt, hogy a tolmács sze­mély szerint Gyöngyössy Im­re. Egyenest a hivatal főnöke vette kezébe az ügyet, újsá­gokat hozatott, beszélgetett a filmről, intézkedést ígért. Más dolog, hogy utólag erre nem volt szükség. Ez mitsem csorbít a Virágvasárnap pe­‘sarói sikerén. ............. J ó érzés volt a pesarói fesztiválon a Virágvasárnap vetítését követően a magyar küldöttek közé tartozni. Benedek Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom