Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1969. október 5. Borsod megyében HM) kü­lönböző vállalatnál 13G172 munkavállaló dolgozott egy­két hónappal korábbi felmé­rés szerint csökkentett mun­kaidőben. Az év végéig még 10—12 vállalatnál vezetik be a rövidített munkaidőt, ami további 6—8 ezer munkavál­lalót érint, s így az év vé­gére a megye bérből és fi­zetésből élő dolgozóinak mintegy 60—65 százaléka dol­gozik hetente 48 óránál keve­sebbet. Ez Miskolcon körül­belül 50 ezer dolgozót jelent. Az elmúlt év első felében a legkülönbözőbb társadalmi szervek igen sokszor foglal­koztak a megnövekvő szabad idő jő felhasználása segítésé­nek lehetőségével, többféle fórumon megvitatták az ez­zel kapcsolatban adódó, el­sődlegesen művelődési jelle­gű szakszervezeti és egyéb feladatokat. Az eltelt egy esztendő ta­pasztalatait egy nagyobb ará­nyú vizsgálódás alapján a megyei művelődési központ társadalmi vezetősége —mint arról hírt adtunk —> a na­pokban összegezte. A 21 intézményben folyta­tott vizsgálódás adatai nagy­részt általánosíthatók az egész megyére, még ha elsőd­legesen a szakszervezeti mű­velődési szerveket, illetve azok tevékenységét vették is figyelembe, s kevesebb gon­dot fordítottak a tanácsi irá­nyítású intézményekre. Meg­állapítható. hogy a vidékről bejáró dolgozók túlnyomó többsége arra használja megnövekedett szabad idejét, hogy a mezőgazdaságban dol­gozzék. Ez az évi rendes sza­badság eltöltésére is jellem­ző. Borsod megyében mint­egy 45—50 ezer dolgozót le­het ezek közé sorolni. Az ipa­ri munkások körében, külö­nösen Diósgyőrben erősen fel­lendült a kertszövetkezeti mozgalom, s szabad idejük­ben a dolgozók kis parcellá­jukon tevékenykednek, pi­hennek, üdülnek. Nem le- ■ becsülendő azon férfiak szá­ma sem, akik különmunkák vállalásával, úgyneirezett fu­sizással töltik megnövekedett szabad idejüket, a dolgozó nők jelentős része pedig több időt tölt a házi munkával, mint korábban. Mindezek alapján ezek az emberek, mint népművelési alanyok gyakorlatilag csak alig, vagy egyáltalán nem jöhetnek szá­mításba. De jelentkezik a megye dolgozóinál olyan je­lenség is, amely már szol­gálja a fizikai és szellemi felfrissülést, nevezetesen a szabadba vágyás, a kirándu­lás. a természetjárás. Több üzem kirándulások szervezé­sével segítette ez igények ki­elégítését. De volt olyan bá­nyásztelepülés, ahol az em­berek ingyen juttatásnak képzelték el ezeket a kirán­dulásokat, s mivel nem azok, tartózkodnak a művelődési klub ajánlataitól. A mezőgazdasági dolgo­zók, fusizók. házi munkával foglalatoskodó dolgozók, kert­szövetkezetben szorgoskodók, kirándulók mintegy 70—80 százalékát jelentik a csökken­tett munkaidőben dolgozók­nak és gyakorlatilag még mindig 30—40 ezer olyan munkavállaló található a me­gyében, a csökkentett idővel dolgozók közül, akikre a mű­velődési intézményeknek kel­lene és lehetne hatni. A vizs­gálódás adatai szerint azon­ban ezt a megcsappant lét­számot sem tudtuk megfelelő hatékonysággal, állandóság­gal bevonni a népművelés hatósugarába. Voltak természetesen igen jó kezdemények. Sokfelé megnőttek a szabad szomba­tokon a társas összejövetelek, klubfoglalkozások ! ehetősé­gei, több művelődési intéz­mény a szabad napokra cso­portosította lényegesebb ren­dezvényeit. Jelentkezett vi­szont nem egy helyen, hogy a dolgozók nem igényeltek külön rendezvényt- szabad­napjukra. Mindenesetre a megvizsgált intézményekre a jó törekvések, a pihenő dol­gozók szolgálatának bővíté­sei, a különböző új könyvtári és egyéb kínálatok szélesíté­se voltak a jellemzők, és ki­rívó példa az az egy-két mű­velődési intézmény — köztük a megye egyik legnagyobb szakszervezeti művelődési in­tézménye, amely szép tervek elkészítése után a gyakorlati munkában teljesen visszator­pant, s napjainkban már ter­vei sincsenek a szabad idő jobb felhasználására. Ezzel szemben jó példaként említ­hető például egyik szocialis­ta városunkban a hírlapolva­só létrehozása, máshol a könyvtári nyitva tartási idő módosítása és egyéb, a kul­turált időtöltést szolgálni kí­vánó tevékenység. Több he­lyen az üzemi tömegsport is fellendült a szabad idő növe­kedésével. Nem közömbös kérdés: va­jon akik nem dolgoznak, a szabad természetet sem kere­sik fel, s a művelődési intéz­mények szolgáltatásait nem veszik igénybe, mivel töltik szabad idejüket. Az egyik bányavállalat megállapítása szerint a dolgozók 20 száza­léka a szabadnapon „nem is dolgozik, nem is pihen, ha­nem helytelenül tölti szabad idejét.” Ez a 20 százalék igen jelentős tömeget képvisel, és az idézett, óvatos megfogal­mazás, bizony, italozást, kár­tyát, semmittevést sejtet. Feltétlenül jobbnak, sokré­tűbbnek kell lenni a műve­lődési intézmények propagan­dájának, a kulturáltabb idő­töltés lehetőségei kínálatá­nak, s arra kell hatékonyab­<osai A faszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci ta­nárképző tagozata és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem kulturális bizottsága október 6-án, héífőh este fél 8-kor hangverseny', rendez Miskol­con, a Bartók-teremben. A Zeneművészeti Főiskola ta­nárainak és hallgatóinak köz­reműködésével tartandó kon­cert műsorán Bach. Chopin. Schumann és Liszt-műveket szólaltatnak meg a műsor el­lj részében Gál Kárólv, Papp óbor, Kincses Margit és Kő­koncert czey Ferenc művésztanárok, majd Haydn F-dúr fúvósötö­sét hallhatjuk Hegedűs Gyu­la, Bakonyi Tamás, Novák József, Mészáros Imre és Ne­mes Ferenc előadásában. A hangverseny második részé­ben Komoróczi Zsuzsanna mutatja be Bach f-moll zon­goraversenyét, majd Virág Endre orgonaművész Bach III. brandenburgi versenyét is Händel B-dúr orgonaver­senyét szólaltatja meg. Köz­reműködik az intézet vonós kamara'//'- 1 ara. Koncert­mester Gál Károly. ban törekedni, hogy a ldná- lat felkeltse az érdeklődést, élénkítse a keresletet, mert jelenleg még mindkettő sze­gényes. Tagadhatatlan, hogy sok dolgozó olyan magánügyének tekinti a szabad időt, amely­nek felhasználásába nem en­ged beleszólást, még tanács­adást sem. Nehéz is pontos recepteket adni a megnöve­ltedéit szabad idő jó eltölté­sére, hiszen, amikor a sza­bad időhöz népművelési programot kínálunk, ugyan­akkor hívjuk fel a figyelmet például a kertszövetkezetek hasznosságára, a. szabad ter­mészetben történő felfrissü­lésre, és iparifmunkavállálók esetében nemegyszer még a másodfoglalkozásként vég­zendő, engedélyes ipari tevé­kenységre is. A teendőnk tu­lajdonképpen elsősorban azokkal a tömegekkel szem­ben adódik, akik mindezek­ből kimaradnak. Az a, már említett 30—40 ezer jelenle­gi, és a későbbiekben még növekvő számú dolgozó je­lent feladatot, akik haszonta­lanul és nagyrészt tanácsta­lanul töltik el szabad ide­jüket. Feltétlenül szükséges, hogy a szabad idő kulturált felhasználásának segítése a jövőben is jelentős feladata legyen a szakszervezeti nép­művelésnek és az egyéb nép­művelési tevékenységnek is. Az. eddig felbukkant jó kez­deményezéseit felkarolásával — már a következő évi költ­ségvetések megszabásánál is figyelemmel e tevékenységre, — a jövőbeni munka sarka­latos tényezőjévé kell tenni a megnövekedett szabad idő jobb kitöltésének maximális biztosítását mindenfelé. Az első év mérlege a 21 művelődési intézményben végzett vizsgálódás tükrében nem mutat kedvező képet, da egy ilyen nagyarányú, időbeli strukturális változás­nál, egy esztendő alatt aligha volt várható sokkal fénye­sebb eredmény. Ez a felmé­rés elsősorban a nehézsége­ket mutatta fel, egyben rá­világított a további teendők­re, a mindennapos szisztema­tikus munkával megvalósí­tandó, szinte helyenként más és más lehetőségekből, igé­nyekből fakadó feladatok sokaságára is. Benedek Miklós Zsignár István munkája. A közelmúltban a televízió népszerű bemondónője, Ta­kács Mária két kérést tolmá­csolt a képernyőn keresztül. Legyenek türelemmel a vál­lalatok és intézmények, vala­mennyiüknek jut iskola, me­lyet megajándékozhatnak. A másik kérése az volt, hogy a megyei művelődésügyi osztá­lyok juttassák el az ajándé­kozók és az ajándékozottak névsorát az Iskolatelevízió­hoz. Nemcsak a televízió képer­nyőjén, a sajtó hasábjain is gyakran találkozhatunk ma­napság olyan híradásokkal, melyek e szép és sikeres ak­ció eseményeiről adnak szá­mot. Amióta az Iskolateleví­zió felhívása elhangzott, szin­te mindennapra jut egy-egy átadási ünnepség. Megyénk sem marad le az akcióban. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a városi és járási művelődés- ügyi osztályok, aktívan be­kapcsolódtak e nemes társa­dalmi megmozdulásba. Fel­hívásaikra jelentkeztek a vál­lalatok, különböző intézmé­nyek, sőt — bár egyelőre még csak szórványosan — az ál­lami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek is. Szeptem-r berben még 180 iskola várt megyénkben tv-készülékre. Számuk jelentősen csökkent, hiszen október 3-ig 40 készü­léket ajánlottak már fel a különböző szervek. Elsősor­ban a vállalati szakszervezeti bizottságok, a párt- és KISZ- szervezetek voltak az ajándé­kozók, de már bekapcsolódott az akcióba két miskolci is­kola is: társadalmi munkából szerzett pénzüket ajánlották fel a diákok. SEKFÖZÖ SIMON VERSEI D Ó Z S A Minek kellett a tűz alája, a szív még jobban égjen? Varjak ijedjenek el, hogy többé anyjuk Uárogására se emlékezzenek? ' Hogy attól a lángtól a lezuhant dögcsiilag is fölszálljon, s kézben a vaspálca — égdöfő fának — zölden kirügyezzen? S a szék, elfáradt volna, pihen, mielőtt csontja is izzani kezd? Minek kellett? Haját üstökös­csóvának ő még állva csavarta meg. Fi rag Virágpirkadat, virágból piros virradat, ahogy felhozza, magát a világra hozza, mintha reggelre: mintha reggeledés lenne, fűszálak közül, jönne sötét erdők mögül, s én nyitnám magam, boldog szirmokká magam. Nem végleges még a szám­adat. Az akció még nem zá­rult le. Mindaddig tovább tart, amíg jelentkeznek aján­dékozók és lesz még tv-ké- szülékre váró iskola. Az ak­ció kezdeténél elsősorban a kis tanyasi iskoláknak juttat­ták a készülékeket. Hiszen itt, ezekben az iskolákban a vi­lágtól kicsit elzárva szükség van arra, hogy a világ ese­ményeit megtudhassák. Szük­ség van a televízió oktatást segítő műsorára, hiszen ezek­nek az iskoláknak a felsze­reltsége még mindig nem ki­elégítő. S legtöbbjükben csak nagyon sokára nyílott volna lehetőség arra, hogy televí­ziójuk legyen. Önkéntes ez a mozgalom. S bár anyagi erőfeszítéseket igényel, a vállalatok nem zár­kóznak el tőle. Társadalmi munkát végeznek, papírt gyűjtenek, vagy éppen fize­tésük egy bizonyos százalé­kát ajánlják fel erre a célra. S a felajánlásoknál szinte mindenütt élen járnak a szo­cialista brigádok. Nagyon sok olyan ajándékozó van, ame­lyik egy-egy régóta patronált iskolát lep meg a ív-készü­lékkel. Nemes törekvés egy nemes cél érdekében. S bizonyára eredménye is lesz. Mert az akció nem akkor fejeződik be, amikor a tv-készüléket megkapják az iskolák. Hatása tovább gyűrűzik majd, ami­kor a tv nyújtotta lehetőséget kihasználva eredményeseb­ben tudnak dolgozni, s egy szélesebb látókörű, jobban képzett ifjúság hagyja el az iskola padjait. Egészen biztos, hogy a Te­levíziót az iskoláknak! moz­galom ezért sikeres. Csutorás Annamária Elsőként két tv-játékot eme­lünk ki és ajánlunk olvasó­ink figyelmébe. Szerdán este Félix László rendezésében Krúdy Gyula nagyszerű lírai játéka, Az arany meg az asz- szony kerül képernyőre. A XV. századi Lőcsére kalauzol a játék és egy érdekes há­romszöget jelenít meg: a kis­városi kereskedő feleségét és egy zsoldoskapitányt, aki vál­tózást, hoz a házaspár életé­be. A három figurát JBenku Gyula, Lapp Éva és Koncz Gábor kelti életre. A másik televízió-játék Kolozsvári Grandpi&re Emil négy no­vellájának adaptációja Hor­váth Ádám rendezésében. A szerző mai életünk sok jelen­ségét írta meg „mai módra”. Kötete is jelent meg ezzel a címmel. A most látható négy novella szereplői közül elöl­járóban Bodrogi Gyulát, Kiss Manyit, Márkus Lászlót, Ban­kó Gyulát és Greguss Zoltánt. említjük. A „...mai módra” szombat este látható. Igen gazdagnak ígérkezik a hét filmműsora. Két koráb­bi, igen értékes magyar film is szerepel a programban: a Fábri Zoltán rendezte Kör - hinta kedden délután, A Si- i mon Menyhért születése pe­dig szombaton délután. Ezen a héten csütörtökön este kez­dődik meg a tizenhét folyta­tásban jelentkező lengyel i filmsorozat, A kockázat. amely a háború kitörésétől végéig eleveníti meg egy hír­szerző izgalmas kalandjait. Kedden este szovjet—norvég koprodukcióban készült film jelentkezik a képernyőn így élt Nansen címmel, amely az I Északi-sark meghódítójának életéből jelenít meg egy ke­véssé ismert mozzanatot. Pén­teken este Légy ember Ba- rankin címmel rövid szovjet film jelentkezik a képernyőn, vasárnap este pedig Moliére vígjátékának, a Nők iskolá- ■ jának NSZK filmváltozatát láthatjuk. Végül a filmek kö­zött említjük meg a szombat éjjel látható balettet, Igor Slravinszkij Tavaszi áldo­zatát. A zenei műsorból a Röpülj páva című felszabadulási népdalverseny első elődöntő­jére hívjuk fel a népdalked­velők figyelmét, a táncmuzsi­ka kedvelőinek pedig a Beach Boys együttes péntek esti műsorát, szombat este pedig Koós János show-jút ajánl­juk. Vasárnap délután, Kiss Mahyi századik filmszerepe alkalmából rövid összeállítást sugároz a televízió, pénteken este pedig folytatódik a bu­dapesti kerületek vetélkedő­je, ezúttal' a IX. és XX. ke­rület között. lezveny ___ K önnyűzenei hangverseny aa aggteleki cscppkíSbarlang szín­háztermében. Kezdés délelőtt 11 órakor. Janó, Ákos múzeumiga/gató tárlatvezetése n sárospataki mú­zeum Rákóczi-kiállításán délelőtt 1(1 órakor. A megyei ; színjátszó , szakbi­zottság tájcrtékezlete a mád) mű­velődési házban, délelőtt fél 11 órakor. Zenés műsoros esi a Budai Narry Antal Művelődési Házban este 8 órakor. I Tévék és iskolák I lövi léi Msoráiéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom