Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1969. október 8. Csütörtöktől íit magyar film a mozikban IMPOSZTOROK üftsáott Is leliétlilpk Az imposztorok megneve­zés Prónay Páltól, a fehér­terror hírhedt különítményé­nek parancsnokától szárma­zik. Atyai fejcsóválással ő ne­vezhette imposztorolcnak tisz­ti különítményének böllér- bicskás tagjait, ha valaki sze­mére hányta e kesztyűs gyil­kosok rémtetteit. Kíiiünös ke­gyetlenséggel elkövetett gyil­kosságok sorozata, békés pol­gárok kirablása, megkínzatása Prónaynak csak imposztorko- dás volt. Róluk, az imposz- torokról, erről a rettenetes időszakról szól Máriássy Félix filmje. A forgatókönyv — Máriássy Judit munkája — alapjául Prónay Pál nyomta­tásban is megjelent naplója szolgál. S lehel-e hitelesebb forrás a tiszti különítmények történetéről, mint éppen a különítmény vezérének. a századdal vetették vissza a szabadsághoz vezető úton. „lajtai bánnak” naplója? A filmet történelmi gro­teszkként hirdetik. Vajon 50 esztendővel Prónay és a kü­lönítményesek rémtettei után lehet-e ezt a korszakot ilyen formában ábrázolni, görbe tü­körben felmutatni, ennek a korszaknak jellemző alakját szinte pojácaként megjelení­teni. A forrásul szolgáló nap­ló- válaszol rá, mert hiszen maga a naplóíró ábrázolta így önmagát. A történelmi groteszk forma indokolt, hi­szen 50 évvel az ábrázolt ese­mények, és negyedszázaddal felszabadulásunk után, sza­badságunk és biztonságunk biztos tudatában ábrázolhat­juk már 1919 őszét, a fehér­terror idejét, felmutatva e kor szereplőinek, vezetőinek, uralkodó osztályának már groteszknek tűnő vonásait. Még akkor is • ábrázolhatjuk így, ha a megjelenített sze­mélyek felmérhetetlen kínt. szenvedést zúdítottak né­pünkre, és egy teljes negyed­Az Imposztorok nem törté­nelmi film, nem dokumen­tumjáték. A főszereplőt sem Prónaynak. hanem Dobor- jánnak hívják. De oly sok az utalás a való történelmi té­nyekre. hogy lehetetlen tőle elvonatkoztatni, és a groteszk megközelítés éppen arra nyújt módot az alkotóknak, hogy mind érzékletesebben felmutathassák e korszak sze­replőinek arculatát, kisszerű- ségét. A filmtörténet nagyjából ismert, hiszen a felnőtt la­kosság egy része kortárs volt, a középkorúak eleget hall­hattak közvetlen elődeiktől a fehérterror urairól, a legfia- talabbaknak pedig, bár ez már csak történelmi lecke, kívánatos megismerkedni ez­zel a korszakkal, így, a film- művészetté átfogalmazott va­lóság groteszk megközelítése útján is. Az Imposztorok két fő fi­gura megrajzolásával mutat­ja be a fehérterror kezdeti időszakának jellegzetes típu­sait, azokat, akikből később az országot pusztulásba vivő vezető társadalmi réteg lett. A film utolsó kockáján a fel­robbantott Duna-hidakat lát­juk, jóllehet a filmtörténet a húszas évek elején ér véget. A második világháború fel­villantása világosan érzékel­teti a különítményesektől a budapesti hidak felrobbantá­sáig vezető utat. Az említett két típus egyike a dölyfös, gőgös, végtelenül ostoba, gát­lástalan, hatalomra törő ka­tonatiszt alakja, aki sértett­VÄLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! FIGYELEM! fi miskolci Boy sokszorosító részlege rövid határidőre váltatja szabályzatok, ügyvitelek, házilag használatos nyomtat­ványok sokszorosítását és kötését. Vállalatok részére taxigépirót biztosítunk! Miskolc, Arany János u, 66. Sokszorosító részleg. Telefon: .16-619, A FELESLEGES VAS­ES ACÉLKÉSZLETEKET : JL e rro glóbus VAS ES ACÉL TEK VÁLLALAT bizományi értékesítésre átveszi. A bejelentéseket a kész letbegy űjtési osztályhoz kérjük Budapest, XIII., Dráva u. 13—15. Felvilágosítást ad: Molnár Endréné. " Telefon: 205-530 és 204-965. Az „ADY ENDRE” Művelődési Otthon kosárfonó tanfolyamot indít f. hó 15-tól. A tanfolyam elvégzése után a Miskolci Háziipari Szövetkezet munkalehe­tőséget biztosít. Jelentkezés: „Ady End­re” Művelődési Otthon, Miskolc, III., Kuruc u. 23. A Melléktermék és Hul­ladékgyűjtő Vállalat pályázatot hirdet üzem- gazdasági osztályvezetői állás betöltésére. Közgazdasági egyetemi végzettség és legalább 10 éves szakmai gyakorlat szükséges. Pályázni lehet írásban, vagy személye­sen. részletes önéletrajz­zal, a vállalat személy­zeti vezetőjénél (Miskolc, Sajó-part). ségében, miután a kormány­zóvá lett Horthy nem ref­lektált tovább véres kezű se­gítőire, a nyugati országhatá­ron külön országot szervezett, a lajtai bánságot, majd Ká­roly királyt akarta vissza­csempészni a trónra. S köz­ben tisztek százait nevelte - embergyűlöletre, kitenyésztve a fasiszta katonatiszt típusát, megelőzve ezzel akár Musso­linit, akár Hitlert. A másik típus, az alacsonyabb társa­dalmi rétegből értelmiségivé lett puha gerincű ember, a filmben Apostolicsnak neve­zett jogász, aki a nyomortól űzetve került ugyan a hatal­masok közelébe, de örömmel fogadta a felkarolást, igyeke­zett hasonlóvá lenni, sőt túl­tenni rajtuk, hogy kiérdemel­je az urak bizalmát. Sorsa a filmben kis, egyéni tragé­diába fullad, mert éppen pat- rónusa végezteti ki, de pá­lyája egyben jelzi igen sok magyar értelmiségi életútját is, akik az arisztokráciához, a Horthy-tiszti világhoz való dörzsölődéssel keresték az ér­vényesülés útját. Ha nem is vezetett mindegyikük életút­ja olyan tragédiához, mint a filmbeli Apostolicsé. többsé­gükben népüktől elszakadt, gyökértelen emberekké let­tek. 4rnliovizuális oktatás Hejőkeresztúron Napjaink pedagógiájának „nagy felfedezése” az audio­vizuális oktatás. A látszatra új módszert előttünk már felfedezték és alkalmazták a pedagógiatörténet nagy alak­jai. Annyi azonban biztos: a közelmúlt, oktatási gyakorla­tában sokáig feledésbe merült a kép. és hanghatások együt­tes alkalmazásának gyakorla­ta. Az egyetemekről, főiskolák­ról kikerülő fiatal pedagógu­sok már e módszerrel felvér­tezve lépik ál az iskolák kü­szöbét. Olyan élményt nyújt­hatnak így a tanulóknak, amely nemcsak az ismeret­szerzést könnyíti meg, hanem csökkenti a felejtést is. A technika forradalmával, a televízió, a film, a külön­böző gépi berendezések ro­hamos elterjedésével és az oktatás korszerűsítésével újra divatos lett, de az előbbinél lényegesen fejlettebb fokon. liihh mini szemléltetés/ A hejőkeresztúri általános iskolában néztük meg, mi­lyen lehetőségek vannak az audiovizuális oktatás alkal­Keserüen groteszk képet ad ez a film fél évszázad előtti életünkről. De nem. fe­ledhető, igaz képet. A tiszti különítmények akciói, a ve­zető úri osztály kulisszái: mö­götti machinációi, a külön­böző titkos szövetségek, Horthy és Bethlen kétségbe­esett konszolidációs próbálko­zásai villannak fel e mind­végig feszült, izgalmas film­ben, amelyet mind az idő­sebbeknek, mind a fiatalabb nézőknek ajánlunk. Ar ■ illÉÉ k-A miéi ■éé*_i II Hosszan lehetne a iiim szereplőinek munkáját mél­tatni, de csak egyet áll mó­dunkban hely szűkében ki­emelni: Tomanek Nándort, aki Doborján-Prónay alakját kelti életre, szinte hátborzon­gató hitelességgel jeleníti meg e rettenetes ember minden gonoszságát, nagyratörését, egyben érzékeltetve végtelen ostobaságát. A „Múzsák neveletlen gyermeke'' címmel tv-filmct for­gatnak. A négyrészes filmet írta és ív-re alkalmazta Gás­pár Margit. Képünkön: Hámory Ildikó, Benedek Miklós és Márkus László. Honvédelmi nevelés T iszacsermely en Ötven esztendővel a fehér­terror kezdete után mutatják be mozijaink az Imposztoró- kat. Egy fél évszázad után a szatíra görbe tükrében áll elöltünk e rettenetes, szeny- nyes korszak. A szatíra tük­rében, hogy jobban lássuk minden vonását. Benedek Miklós Ez a kis bodrogközi telepü­lés szép példát mutat a hon­védelmi nevelésben. Nemcsak az iskolás korú gyermekek ta­nulják a tanítási órákon a hazaszeretet példáit: az isko­lából kikerült fiatalok a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség községi klubjának jól szer­vezett foglalkozásain készül­nek fel a haza védelmére. Különösen népszerűek a lö­vészklub foglalkozásai, ame­lyeken megismerkednek a honvédelem eszközeivel. A Az Európa Kiadó két újdonsága „A kivégzettek holttestét, egy kivételével ülendő mó­don és tisztességgel eltemet­ték. Nat Furnérét átadták az orvosoknak, azok megnyúz- ták __Mr. Barham édesapjá­n ak volt egy pénztárcája, Nat Turner bőréből készült. Csontváza hosszú éveken át dr. Messenberg birtokában volt, de később elkallódott.” E néhány sor fennmaradt írás talán mindennél többet mond, hogyan végződött 1831- ben, a néger Nat Turner ve­zette rabszolgalázadás. Mind­össze hetvenen voltak, több tucat fehér embert lemészá­roltak, de Nat Turner kezé­hez csak egy ember vére ta­pad: szerelmét, a fehér Mar- garet-et ölte meg. Ez volt az észak-amerikai néger rabszolgaság történeté­nek egyetlen lázadása. Milyen ember volt Nat Tumer, a prédikátor, aki Is­ten igéjével vezette lázadó négereit? Erre keresi a vá­laszt W. Styron amerikai re­gényíró Nat Turner vallomá­sai című könyvében, amikor a siralomházban önmaga emlé­keivel és lelki ismeretével szembesíti a lázadás vezérét. * Jurán Sesztalov: Kék ván­dorútok. A szerző vogul, mű­vei részint orosz, részint vo­gul nyelven jelennek meg. Könyvének írásai népének múltját idézik, ugyanúgy, mint az ősi magyarmanyszi őshazára vonatkozó ma is élő legendák, mesék. Legközeleb­bi nyelvrokonunk ez a mind­össze 5—C ezer lelket számo­ló kis nép Észak-Szibériában. Nem több ez, mint egy ma­gyar falu lakossága. Lakó­körzetük viszont óriási: egy- egy lakosra átlagban 24 négyzetkilométer jut. Szinte hihetetlen! önmagukat vogul nyelven manysinak hívják, amely eredetét tekintve azo­nos a magyar névvel. Az író tehát olyan világból | érkezett, amely térben és idő- I ben nagyon messze áll tőlünk. [ Számunkra külön érdekesség,; hogy hasonló világot ír le, mint amilyenben őseink is él­hettek, sőt, valószínű, éltek is. Olyan ember ad számot er­ről az ősi világról, aki mind­ezt személyesen élte át. céllövőversenyeken pedig ügyességüket, készségeiket fejlesztik. Tisza csermely felszabadulá­sának a jövő hónapban lesz a 25. évfordulója. Ennek tiszte­letére az MHSZ-klub — a sátoraljaújhelyi járásban el­sőnek — jól sikerült honvé­delmi kiállítást is rendezett, Szabó Sándor tanár, a klub titkára irányításával. Az ősz és a tél folyamán pedig 80 órás előképzéssel készítik majd fel a sorköteles fiatalo­kat a haza szolgálatára. Ta­vasszal, az országos évforduló tiszteletére, nagyszabású ösz- szetett honvédelmi versenyt rendeznek majd a község fia­taljai részére. Peda s. ó«ia 5 in úze 11 m A pedagógiai múzeum végleges elhelyezéséről még nem döntöttek, a művelődés- ügyi miniszter azonban ko­rábban már úgy rendelkezett, hogy az intézmény az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtárral együtt, annak szerves része­ként működjék. A múzeum egyik részlegé­nek, a pedagógus mozgalmi állandó kiállításának — a Pedagógusok Szakszervezeté­nek anyagi támogatásával — a Csengery utcai Fáklya Klub ad helyet. A kiállítási anyag ! két nagy termet tölt meg, s I a pedagógus-szakszervezet 50 | éves történetét szemlélteti. A j múzeum másik részlegét Er­csiben, Eötvös József egykori lakóházában rendezik be em­lékszobaként. Itt Eötvösnek, ; mint pedagógusnak és a kor kiemelkedő kultúrpolitikai ; egyéniségének munkásságát, j a vele kapcsolatos könyveket I és egyéb dokumentumokat j mutatják be. I mazására, milyenek a felté­telek. A természettudományos — biológia, kémia, fizika, föld­rajz — órákon nem jelen­tett gyökeresen újat a mód­szer bevezetése, hiszen itt kézenfekvő volt a szemlélte­tés. A különböző szemléltető­eszközök felhasználásának mértékét csupán a szertárak felszereltsége határozza meg. Az audiovizuális oktatás azonban több, mint szemlél­tetés ! — Egyre több filmet hasz­nálunk fel az órákon — mon­dotta Papp Arzén, az iskola igazgatója. — Éppen most kaptunk meg a filmtárból ki­lenc filmet. Nagy eredmény­nek tartjuk, hogy az idén már csak a postaköltséget kell megfizetnünk, a filmköl­csönzés díjtalan. Tavaly még nem így volt. s bizony, úgy kellett „kigazdálkodnunk” a filmek használati díját. Ez azt is jelentette, hogy kevesebbet tudtunk kölcsönözni, bemu­tatni, mint amennyit szeret­tünk volna, mint amennyire szükség lett volna. Valóban jelentős előrelépés ez, hiszen a tananyaghoz ké­szülő mozgófilmek bemutatá­sa nemcsak élményt nyújt a tanulóknak, hanem a megér­tést, az ismeretszerzést is könnyíti. Hejőkeresztúron. például a tavalyi 30 filmmel szemben 70 bemutatását ter­vezik ebben az esztendőben. Scqít a tv és a rádió Az audiovizuális oktatás­hoz nagy segítséget nyújt a tv és a rádió adása. Mind­kettőt hasznosítani tudják Hejőkeresztúron is. Ezenkívül gazdag diapozitív anyag van birtokukban, és viszonylag jól felszerelt könyvtárat mond­hatnak magukénak. A nyelv- oktatáshoz magnószalagok és applikációs képek állnak ren­delkezésükre. Hamarosan el­készül a rajzszakterem az is­kolában, gazdag képi és tár­gyi szemléltetőanyaggal. A jó felszereltség azonban nem mindig elegendő. A nyelv- oktatáshoz például nagy se­gítséget nyújthatnak a nyelv- iaboratóriumok. Nálunk szin­te kizárólag a középiskolák­hoz kapcsolódnak, s megvaló­sításuk általában borsos ösz- szegbe kerül. Pedig némi le­leménnyel egy egyszerű vetí­tőgép, egy szemléltető film és egy magnetofon is elegendő, hogy megkönnyítsük a nyelv- tanulást. A legtöbb iskolában megvannak a kellékek. Csu­pán össze kellene őket kap­csolni! Sajátos előnyök Talán a magyar- és a tör­ténelemórákon a legnehezebb az audiovizuális oktatás be­vezetése. Itt a legszegénye­sebb a rendelkezésre álló szemléltetőeszközök válasz­téka. Különösen a falusi is­kolákban van így: a peda­gógusok nem böngészhetnek jól felszerelt könyvtárakban. A hejőkeresztúriak sajátos helyzetben vannak, hiszen a községben van egy jól felsze­relt tájmúzeum. A lehetősé­get, amit a tájmúzeum kí­nál, kihasználják: év elején valamennyi tanuló megnézi az anyagot. Máshol nem biz­tos, hogy van ilyen lehető­ség. Azt azonban fel lehet használni, ha működik hely­történeti szakkör. A gyűjtött anyagok általában, valami­képpen kapcsolódnak a tan­anyaghoz. Az egyetemeken és főisko­lákon tanult módszertani el­méletet általában nehéz tö­kéletesen megvalósítani az is­kolákban. De mindenütt van­nak sajátos lehetőségek me­lyeknek alkalmazása nem­csak ajánlatos, hanerr köte­lező is. Csulorás Annamária

Next

/
Oldalképek
Tartalom