Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
Vasárnap, 1969. október 5, ÉS?AK-MAGYARORSZAG 7 6-i és az ezt követő megtorlás (49 akasztás, 65 főbelövés, 1800 haditörvényszéki ítélet) csak fiatalkori botlása volt. Ez a felfogás a Horthy-kor- szakban sem változott. A tizenhárom kivégzett tábornok a legkülönbözőbb utakon indult. Volt közöttük olyan, aki katonái anyanyelvét is csak törve beszélte, akadt közöttük fejedelmi rokonsággal rendelkező főúr, dúsgazdag földbirtokos és következetes republikánus éppúgy, mint tucatnyinál több tonához méltóbb, golyó általi halálra. Huszonöt perccel később a zászlóalj ismét felvonult a bitóra ítéltekhez. A katonák közrefogták a megláncolt Aulich Lajost. Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, gróf Leiningcn-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, lovag Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, gróf Vécsey Károlyt és gyalogmenetben indultak a szárazhídi lapályra, ahol Bíró Imre zsigmondházi földbirtokos kaszálóján már álltak a rekvirált épületfa gerendákból összeácsolt akasztófák. A lábtöréssel megrokkant Damjanich Jánost parasztszekéren vitték. Ütitársa a Mayer nevezetű brünni hóhér volt. Hat óra tájban kezdődött meg a gyászos aktus második része. A tábornokok — az utolsónak maradt Vécseyig — végignézték társaik halálát. Az akasztottak tetemei Ho- wiger tábornok várparancsnok és Susan tábornok térparancsnok rendeletére estig függve maradtak a bitófákon, aztán a tövükben eltemették őket. A kivégzésnek csak távolról akadt gyér számú polgári nézője. Az összeverődött környékbeli parasztokat visz- szaszorították. Hiteles tanúkként azonban ott voltak az elítélteket kísérő papok: Su- jánszky Eustách és Pleva minorita szerzetesek, Winklor, Marchot, Bardócz katolikus, Baló református és Szom- bathy Balázs görögkeleti lelkészek. Az események lefolyását — a katonai jelentéseken kívül — az ő emlékezetük, elsősorban Sujánszky feljegyzései őrizték meg. AZ ARADI TIZENHÁROM meggyilkolásának a világtörténelemben is páratlanul gyalázatos históriája — sajnálatom módon — elhomályosodott a közgondolkodásban. Csak az aradi „gyásznap” ♦ « ja a már halott, bitón függő Damjanichnak. Az utolsó órák viselkedésével mindannyian hősöket formáltak önmagukból. NEM MINDANNYIAN voltak ennek az országnak a szülöttei, magyarok sem voltak valamennyien. De Magyarországot vallották hazájuknak és ennek lettek mártírjai Arad mellett, a szárazhídi lapályon, százhúsz évvel ezelőtt, 1849. október 6-án hajnalban. Ordas Iván A kft és fél mérföldes adriai strand egy részlete. Riminitől dél felé húzódva Ancónáig. szinte egymást érik az adriai riviérán. ValóHámor települése hétssás érés A Fazola-mfihelyek egy mosl előkerült térképen A Lillafüred felé vezető úton, a völgyben fekvő egykori Alsóhámor Fazola Henrik építkezéseiből jött létre. Az Ömassától idáig vezető út ugyan csaknem négyezer bévasverők és nyújtóhámorok munkájához. Ez a földrajzi pont a Palota szálló és függőkertjeinek felel meg. Fazola Henrik 1769-ben jeDiósgyőrött. esi ölet jelentett, mégis ez volt hozzá a legközelebbi építésre alkalmas hely a kis Garadna és a Szinva összefolyásánál. Ez a terület már elegendő vízi energiát adott a ♦ ♦ ♦ ♦ : x ♦ ♦ Fácánok a széríískertek ben Ha valaki eljut Mcgyaszóra, ne lepődjön meg, amikor fényes nappal, akár a kertek alatt, akár valamelyik utca kellős közepén szépen fejlett fácánkakast vagy fácántyúkot lát kapirgálni. A község belterületi szérüsk ért jelben ugyanis vagy 20—25 fácán éldegél. Nem szelídek, de nem is igen félnek az embertől. A szép vadmadarak a faluban születtek, a helyi Vörös Csillag Vadásztársaság fácántelepén. Kotlóstyúkokkal nevelték fel őket, majd amikor megerősödtek, kiszállították őket a vadászmezőkre, a csalitokba. Igen ám, de a közelből néhány fácánocska visszaszökött a faluba, ahol már megszokták, hogy gondozójuk, Dezső Gyula vadászmester felesége jól tartotta őket eleség- gel. Most is ott élnék a megyaszói szérűskertekben, bejárnak aludni a tyúkketrecekbe, együtt kapirgálnak a falu szárnyasaival, s jelenleg itt nagyobb biztonságban is vannak, mint a vadászmezőkön, ahol már megkezdődtek az őszi fácánvadászatok. Also Hámor löli ki a helyet. Az ácsok, kővágók, mészégetők és az építők azután 1770-ben már teljes munkában vannak. A Puskaporos tövében fekvő régi uradalmi fűrészmalom készíti a gerendákat, pallókat, léceket és bükkfazsindelyeket az új hámor műhelyei, valamint az építők, hámor- mesterek, hámorsegédek, fűtők, szegverők, kovácsok faházainak építésére. Ellátásukra mészárszék, kocsma, templom és iskola is épült. Ezek is fából készültek, negyven év múltán tönkre is mentek. 1794-ben már hat hámor áll a kis telepen szegverővel és szerszámkovács-műhellyel. A bőrfújtatók és a vasverő kalapácsok működtetését a Szinva két vízesése biztosítja. De csak bő víz cselén tudtak éjjel-nappal dolgozni. Vízhiány, szárazság idején csak néhány órára tudtak vizet összegyűjteni. Ezért segít ezen 1810— 13-ban a „Nagy Tó” létesítése. Ez adja ezután a nagyobb vízi energiát Fazola Frigyes 1812-ben tovább bővített vashámorainak. Az 6 idejében és utódai, Gisztl Lőrinc, Vojta Elek s Ámon Károly vezetése alatt, 1859-re már nyolc hámor, egykorú nevén vasverő, egy tengely- hámor, egy szerszámkészítő- műhely és szegverő fel tudott dolgozni évi 9000 mázsa rúd- vasat, 77 mázsa acélt és 5000 mázsa nyújtott vasat. A lakótelep is fejlődött. Az első években még 85 családnak (362 lakos) a létszáma 1860-ra már megkétszereződött. Egy, a bécsi Hofkammer- archivból előkerült kéziratos térkép ezt az Alsóhámort tünteti fel az 1860 körüli évekből. Ennek a térképnek ezúttal a nyugati részét közöljük. Rajta az egyes műhelyek fekvését a sötét négyszögek mutatják, a világos négyszögek pedig a lakóházakat. Első pillantásra is látni a térképen, hogy lényegesen más volt a vízrajzi kép akkor, mint ma. Az annyira fontos víz két oldalról fogja körül a telepet, és fut két mederben a Puskaporos-szurdok irányába. A felső meder a mai Palota utca déli vonalán, az alsó meder a mai Losonci utca helyén vezetett. Akkor szűnt meg ez a kettős meder, amikor veszélyes áradásai miatt, 1880 utón a Szinvát szabályozták, és az akkori konyhakertek középvonalában ásták ki új medrét. A régi épületekből csupán a templom melletti emeletes kancellária épülete maradt meg épen. A műhelyeket 1870 után megszüntették, egy részét átalakították (a Vadászkürt és a Zöldfa vendéglő), vagy a lakosság hordta szét. A legszélső nyugati emelkedésen és lejtőn pedig a Palota szálló és függőkertjeinek építkezése 1930-ban teljesen eltűntette az első öt, legkorábban épült vasverő és nyújtóhámornak még a színhelyét is. Komáromy József tető komorsággal. A hegytetőről esténként világítótorony pásztázza a tengert, s a hegygerincen Csontváryt idéző, szél szagatla koronájú fák kontúrjai láthatók. A város, amely 21 mérföldre fekszik Riminitől, történelmi emlékekben is gazdag, középkori épületek emlékeztetnek a település múltjára, a két és fél mérföldes tengerparton pedig egyre épülnek a modern szállodák, amelyek a világ minden tójáról várják Itália látogatóit. Érdekes megemlíteni, hogy 67 szálloda és 27 panzió várta ebben az évben a turistákat. E szállodák közül mindössze egy volt első osztályba sorolva, de a többiek felszereltsége, színvonala sem lebecsülendő. A város a nyári időszakmos partitúrája, hajdani spinétje és több más személyi emléke látható. A szobák kőpadozata még azonos azzal, amelyen a gyermek Rossini tette meg első lépéseit, s a konyhában még ott van az a kőből faragott kádacska, amelyben fürösztötték. Pesaro híres kerámiáiról. Kerámiai múzeuma részben a helybeli, részben a környékbeli mesterek örök értékű munkáinak csodás gyűjteménye, a reneszánsz időszak reprezentatív darabjait is magában foglaló érdekes látványosság. A város főterén látható a XV. században épült Ducal Palace, a Rossini utcában levő kátédrálisa pedig a IX. századból származik és a XIII. században építették át. Bővelkedik a város XIV— XV. századi középületekben, egyházi épületekben, igen sok A Ducal Palace a Piazza del Popolóu. ban állandó művészeti rendezvények színhelye. Képző- művészeti kiállítások, zenei fesztiválok, folklór-találkozók követik egymást és minden évben — már öt esztendeje — itt rendezik meg az új filmek nemzetközi fesztiválját. Az ünnepségek sorát az idén a drámai művészeti csoportok XXII. nemzeti találkozója zárta. A tenger vize csaknem fél esztendőn keresztül élvezhető, még szeptember második felében, a filmfesztivál ideje alatt is állandóan 21—22 fokos volt, kellemes felüdülést nyújtott. A város sok történelmi és művészeti, nem utolsósorban egyházi érdekessége közül a bemutatóterem, képzőművészeti kiállítás, és természetesen nagyon sok a turisták rendelkezésére álló bolt. AZ ÉRDEKES VAROSKA. bár tízezrek látogatják évről évre, és műemlékei híresek, csak egy a hasonló jellegű olasz városok sorában. Öt év óta azonban a szerte a világon élő, új utakat, új kifejezési formákat, a filmművészet állandó megújulását kereső alkotók találkozóhelye is. Nem egy filmművész innen indul el a siker, s talán a világsiker útjára. Lehet, hogy a filmfesztivál szerte a világon ismertebbé teszi eztj a kedves kis olasz várost? Bizonyára. Benedek Miklós Pesaro — az új filmek fesztiváljának városa PESARO, AMELY IMMÁR ötödször nyújt otthont a legújabb törekvéseket felmutató filmek nemzetközi fesztiváljának, az Adriai-tenger partján fekvő csendes olasz városka. Egyike azoknak a döntően idegenforgalomra épült városoknak, amelyek színűtlenül kék ég alatt, a kék és a zöld színeit váltó, homokos partú "tenger határolja. egyik oldalon, és szelíd dombok, az Appenninek messzi nyúlványai a másik oldalról. Mindössze egy hegycsúcs emelkedik a városka határában a tenger fölé, a gibraltári sziklákra emlékezkülön figyelmet érdemel, hogy itt született a később a róla elnevezett utcában Rossini, a világhírű operakomponista, akinek nevét ma konzervatórium és színház őrzi, eg3'kori szülőháza pedig emlékmúzeum, ahol igen sok relikvia, többek között saját kezűleg írt végrendelete, szá_ Az aradi tizenhárom SZÁZHÚSZ ÉVVEL ezelőtt, 1849. október 6-án, hajnali negyed hatkor az aradi vár udvarán végigdübörögtek a Wocher gyalogezred 1. zászló- aljának bakancsai. A felvonuló, hadi létszámú egység mintegy ezer embere felsorakozott a főőrség épülete előtt. Innen először Kiss Ernő altábornagyot, Dessewífy Arisztid, Schweidel József „tábornokokat és Lázár Vilmos ezredest vezették elő. Négyüket „kegyelemből” ítélték a kaneve él, de a hiteles történelmi tényekről egyre kevesebben és .egyre kevesebbet tudnak. Az 1849-ben már koronázatlanul trónon ülő I. Ferenc József minden időrekordot verő uralkodása hatvannyolc évig tartott. Kemény feladatot jelenthetett a kor tankönyvíróinak, amíg sok évtizedes ismételgetés árán annyira, amennyire elhitették a „jóságos öreg királyról”, hogy 1849. október csatában veretlen hadvezér, puskaport alig szagolt ellátó tiszt, és inkább elhibázott, semmint sikeres hadműveleteiről emlékezetes seregvezér. A múlt századi romantikus festmények hatására talán hajlamosak vagyunk azt hinni. hogy tizenhárom, jóban- rosszban összetartó kebelbarát áldozta életét. Erről szó sem volt, többen közülük a börtönben látták egymást először. Damjanich és Nagysándor januárban még együtt követelte Kiss Ernő leváltását a bánáti hadsereg parancsnokságáról; Vécsey és Damjanich pedig, Szolnok elfoglalása után kevés híján kardra ment egymással. Egy forradalmi hadsereg vezetői nem okvetlenül egy szálig makulátlanok. Az együtt elszenvedett fogság és a halálos" ítélet azonban összekovácsolta a honvédség legfontosabb vezetőit. Ilyen értelemben különösen szép Vécsey megbékélő, búcsúzó kézcsók
