Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

EJi^AK-MAGYARORSZAG 4,

Vusarnap, lyós*. oktouei iZ.

Az új magyar film

ünnepi hete

H

olnap. ok ló bér 13-án délután a pécsi Kossuth moziban megkezdődik a magyar film művészet évenként megújuló ünnepi seregszemléje. Miként Miskolc a magyar rövid- íilm-művészet évi fesztiváljának otthona lett, úgy vált hazánk másik nagyvárosa. Pécs a magyar játékfilmek szemléjének székhelyévé. Immár ! ötödik alkalommal nyújt e város otthoni a nagyszabású szemlének. Hozzá tehetjük: az ú.i ulakai kereső, a játékfilm kifejezési eszközeinek folytonos megújulását kutató, a témákat újszerűén megközelítő alko- tások szemléjének és a bemutatásokhoz kapcsolódó tartalmas eszmecseréknek.

Mint ismeretes, az elmúlt esztendő játékfilm terméséből 7 került szavazás útján, egy pedig meghívás alapján a szemle versenyprogramjába. E nyolc film Bacsó Péter Fejlövés, Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk, Zolnav Pál Próféta voltál, szívem, Gábor Pál Tiltott terület, ./ancsó Miklós Fényes szelek, Gyar- mathy Lívia Ismeri a szandi- mandit?, Makk Károly Isten és ember elölt, valamint Sára Sándor Feldobott l:ö című alkotása. E nyolc filmről dönt majd a szemle zsűrije. Versenyen kívül a szemle közönsége elé kerül az elmúlt évek néhány, új rendezői törekvéseket tükröző filmje. (Kosa Ferenc: Tízezer nap, Sándor Pál: Bohóc a falon. Kardos Ferenc és Rózsa János: Gyermekbetegségek, Kardos Ferenc: Ünnepnapok, Fazekas Lajos: Lássátok feleim!, Elek Judit: Sziget a szárazföldön stb. E felsorolás is azt bizonyítja, hogy a pécsi játékfilmszemle nem minden magyar film találkozója. Hiányoznak innen a kommersz, vagy a kommersz közelében álló művek, a túlzottan közönség- fogásra épülő filmek, a filmalkotás jól kitaposott útjain kockázat nélkül járók munkái. Még a maguk műfaján

belül sikeresek is. Felmerülhet a kérdés: vajon egy olyan ország, amely évente átlagosan húsz játékfilmet produkál. megengedheti-e magának a kevés film ilyetén kettéválasztását?

A válasz — szerintünk—• az, hogy szükséges az ilyen válogatás. Bár a filmforgalmazásban is ketté lehetne választani a filmtermést, így nem lenne országos jelenség', hogy a közönség jelentős része a filmet valamiféle egységes szórakoztatóipari jelenségnek tartva, ugyanabban a moziban, ugyanazzal a hangulati, felkészüléssel ül be „időtöltésre” a kommersz vígjátékhoz és a számára szokatlan megjelenítési eszközökkel operáló, erős együttgondolkodást kívánó alkotásokhoz. Szükséges ez új utakat járó filmek évenként megújuló szemléje nemcsak azért, mert a nagyvilág előtt, ezek reprezentálják filmművészetünket, hanem azért is, mert ez az út a fejlődés, a jövő művészetével;, útja. ennek eredményeit, gondjait, lehetőségeit és távútjait kel! megvitatni, erre kell a még tartózkodó közönség figyelmét felhívni, ezt kell megszerettetni. s itt kell felkutatni a tartalmasán szórakoztató „közönségfilm” megteremtésének. illetve további teremtésének alkotói mód_ szereit, lehetőségeit. Még akkor is, ha napjainkban nem zz új törekvésű filmek jelentik a mozik legbővebben buzogó bevételi forrásait. Nem i magyar játékfilmmtívészet kettéosztását jelenti e szemle. hanem azoknak az új i művészeti törekvéseknek nyit fórumot, amelyek felé az egész magyar filmművészet- : nek orientálódni kellene. : Mindig az alkotó koncepcióján. tehetségén, a megvalósítás szintjén múlik, vajon eljut-e a film Pécsre. Sorompó egyetlen alkotónak . sem állja útját. ;

Az eddig cím szerint is i ismertetett filmek — A Pál utcai fiúk kivételével — lapjaink, vagy közelmúltunk valóságára irányítják figyelmünket, a választ keresik az élet állította kérdésekre a legkülönbözőbb műfajokban és változatos megközelítési módokkal. E válogatási koncepció alapján a szemlén új magyar filmek is közönség elé kerülnek. Ott lesz a mozikban az éppen most vetített Imposztorok, Máriássy Félix filmje, amely egy csaknem félévszázados történetet állít elénk újszerű eszközökkel, látható majd Fejér Tamás munkája, Az idő ablakai, az első magyar tudományos-fantasztikus film, Gyöngyössy Imre lapunkban már ismertetett Virágvásár- napin. S a további új filmek — Nádasi László: /I nagy kék. jelzés. Kardos Ferenc: Egy őrüli éjszakája, Simó Sándor: Szemüvegesek, vagy éppen Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr című alkotása — mindazokat az új törekvéseket tükrözik, amelyek az új magyar játékfilm, művészet legfőbb jellemzői.

A

z V. magyar játékfilm- szemle fő vitatémái is korunk kérdéséinélc művészi megközelítését elemezik majd. A két vitaindító előadás címe: Kérdező kor, kérdező film és Pályakezdőink. valóságlátása. E két téma is azL jelzi, hogy nem olcsó szórakoztatás lehetőségeinek tárgyalása, hanem annak elemző vizsgálata lesz az ankétok célja, hogy a nap mint nap új kérdéseket állító korunkban a korszerű filmművészet eszközeivel mi. ként lehet és kell választ adni e kérdésekre, s örvendetesen új erőkkel gyarapodj művészetünk, különösképpen a fiatalabb alkotó- generációhoz tartozó rendezők miként látják a mai társadalmi valóságot.

Érdekesnek, tanulságosnak Ígérkezik az V. pécsi magyar játékfilmszemle. A magyar filmművészet okos mérlegelésénél;. és a további haladás lehetőségei taglalásávalc hete lesz.

Benedek Miklós

4 jövő hét iv—műsorából

Az ember tragédiájának. Madách Imre drámai költeményének televízió-változata kívánkozik az ajánlási lista élére. Az október I9-én, vasárnap este látható tv-vál- tozat nagyszabású vállalkozás. Rendezte Szinetár Miklós, főszereplők: Huszti Péter, Moór Marianne és Men- sáros László. A Hanákné- ügy címmel, Horvai István rendezésében Örkény István tv- szatíráját láthatjuk pénteken este. I-Ianákné — Gobbi Hilda alakítja — egy íodrászüzlet takarítója, aki miatt válságba kerül a - bolt. mert felmond; a takarítónő meg nélkülözhetetlen.—Szombat estére derűs, zenés játékot közvetítenek a budapesti József Attila Színházból. A Lulu zenéjét Fényes Szabolcs szerzetté, másfél .évvel korábban a miskolci színpadon is sikert aratott. A pesti közvetítésben Bodrogi Gyula ^ és Voith Ági játssza a két | főszerepet. Ismét jelentkezik [ szerdán A novellairodalom j gyöngyszemei sorozat. Ezút- , tál Wildner A szerelem és j ahogy gyógyítják és Gorkij Az erkölcsprédikátor novellájának tv-változatát látjuk, j Olvasóink figyelmébe ajánl- ; juk még a szombati műsor- | ból Jancsó Adrienne népbal- lada-műsorát. Címe: Mint a víz a sziklalcöhöz.

•Tó szórakozást ígér a Csal;

a képre emlékezem című lilmösszeállítás keddi, második jelentkezése. Többek között a Flinstone-család egyik kalandja, Mireille Mathieu műsora, a párizsi Lido re- vűje látható benne. Csütörtökön látható A kockázat című lengyel kalandfilm második része.

Demokratizmus a hétköznapokon címmel új sorozat indul. Az első adást Ki hogy érti? címmel pénteken láthatjuk, csütörtökön pedig folytatódik az eddig is nagy érdeklődéssel kísért Vita a lakáshelyzetről. Ugyancsak üj Az ember élete a képzőművészetben című sorozat. Első, a gyermekkorral foglalkozó része szerdán látható. Kedden jelentkezik a népszerű Kék fény sorozat igen

érdekes összeállítással. Szerdán este emlékezik meg a j televízió Déry Tibor 75. szü- j letésnapjáról.

A könnyűzene kedvelőinek ; Tom Jones szerdai műsorát ; ajánljuk. I

(Lenkcy Zoliim rézkarca)

Mezőgazdasági

szakfilntek

A falvakban már tervezgetik, hogyan használják ki hasznosan a rendelkezésre álló őszi-téli estéket, milyen tanfolyamokon, előadásokon ismertessék meg u tsz-tagok. kai. brigádvezetőkkel a legújabb termesztési eljárásokat, a tudomány, a kutatás újabb eredményeit.

Ehhez nyújtanak nagyon sok segítséget u mezőgazda- sági. élelmiszeripari, erdészeti szakfilmek, melyeknek 1969. évi katalógusát a közelmúltban adta közre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatási főosztálya. A katalógus útbaigazítást ad a mezőgazdasági ismeretterjesztés valamennyi munkásának, akik szakoktatásban. szaktanácsadásban, tanfolyamokon, bemutatókon- tapasztalatcseréken szakfil- met kívánnak szemléltetésre felhasználni.

A katalógus nemcsak a. minisztérium, hanem a hatáskörébe tartozó- trösztök, vállalatok, intézmények, gazdaságok filmjeit is ismerteti.

Emlékezés Gyorffy Istvánra

Az 1%9-cí

esztendő a magyar múzeumügy számára bővelkedik évfordulókban. Nyolcvan évvel ezelőtt. 1889-ben alakult meg a Magyar Néprajzi Társaság, hetven évvel ezelőtt 1899-ben alapították a megyei múzeum elődjét, a Bor- sod-Miskolczi Múzeumot, s harminc esztendeje, 1939. október 3-án hunyt el GvőiTfy István, az európai hírű etnográfus.

Győrify István az első világháború előtt kezdi pályáját. Eredetileg botanikus akart lenni, de Choínoky Jenő a magyarság települései felé irányította figyelmét. A földrajzi, települési kutatásai! a népélet vizsgálatával is összekapcsolja, s kezdetben szülőföldjén, a Nagykunságban végez értékes kutatómunkát, majd 1926-tól haláláig a matyók között is.

Több mint negyedszázados gyűjtőútjainak, múzeumi, levéltári kutatásainak eredménye, seregnyi cikk, tanulmány, könyv, melyekben a magyar nép építkezését, gazdálkodását. települését, díszítőművészetét; vizsgálva maradandót alkot. A matyó etnikum vizsgálatát még a múlt század végén Istvánffy Gyula kezdte, meg, ezt folytatta azután Kőris Kálmán. Amikor Kőris na k. a tanácsköztársasági tevékenysége

54 millió

kölcsonkönyv évente

Magyarország 6890 .közművelődési könyvtára 19G8-ban 54 millió könyvet kölcsönzött. A leglátogatottabb Budapest könyvtárhálózata, ahol 472 ezer beiratkozott olvasót

Máié Gyula:

Készítem magam

Éjfélkor, talpig álomban, lim-lomjaink között tart a varázslat, nem vesszük észre: idő-műtőasztalon, mint születik a másnap,

szél bókoltatja a jegenyei, ablakomon

négy csillag világol,

készítem magam; hogyan búcsúzzak az őszülő ifjúságtól.

1455 könyvtárban csaknem 5 millió kötet vár.

A vidéki városok es községek kulturális fejlődését jól mutatja, hogy 5800 jól felszerelt könyvtár 17 millió' kötettel rendelkezik. Itt érdemes megemlíteni az 5 ezer lakosú Balástya községet, ahol 9 nagy választékú könyvtár működik.

A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak szama az 1049-e.s 2486-ról 20 év alatt 6800-ra emelkedett.

Az állandó könyvtárakon kívül, egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a művelődési autók.

■, la meggátolja ennek a végleges formába öntését. Jegyr.. zeteit, vázlatát Fél Edit egészíti ki, s 1956-ban jelenik meg posthumus munkája, ..A matyó népviselet”.

Bár Győrfíyt. megyénkben elsősorban a matyók érdekelték, más községekben, így Al- sózsolcán, Belsőbőcsön, Bold- ván, Mezőcsáton, Mezőkeresztesen, Nekézsenyben. Sajó- bábonyban, Sujóládon, Sátán- Kisgyőrben. Bogácson, Gele- ien is megfordul. Igen sok viseletét, kerámiát gyűj'- fényképez, jegyzetel, rajzol- Jó néhány értékes felvételé* a miskolci múzeum őrzi.

Győrffyt. népünk anyag' kultúrájával kapcsolatosan szinte valamennyi téma érdekli. Munkássága nem merül ki az anyag gyűjtésében és összegezésében, hanem kimagasló elméleti és nevelő munkát végez.

Gyorffy István három évtizedes munkássága alatt igen sokat: alkotott. Mindig szívesen végezte a nem könnyű gyűjtőmunkát, búvárkodott a levéltárakban, jelentős volt a szerepe a Magyarság néprajza című négykötetes összefoglalás létrejöttében. Mint a pesti egyetem első néprajz* professzora szakembereket is nevel, egykori tanítványai ma a magyar néprajztudomány élvonalbeli gárdájába tartoznak, és nagyon sok elképzelését váltották valóra. Róla nevezték el u baloldali fiatalok első népi kollégiumát. ma a Néprajzi Múzeum mellett levő utca őrzi a nevét.

Gyorffy István harminc éve, élete teljében, 55 éves korában hunyt el. A halála óta eltelt három évtized alatt sokat változott a matyók élete. Az egykori népviseletet már csak poslumus tanulmánya. a mezőkövesdi és a miskolci múzeum őrzi. Munkásságát azotiban nemcsak a szellemi hagyatéka; tanulmányai, kötetei őrzik, hanem a fiatalabb etnográfusok, a néprajzi gyűjtők is sokat tanulnak belőle. Példáját követi, s nevét viseli a mezőkövesdi diákotthon néprajzi szakköre is.

Hala Miki ti 30-e,v,í;m *

dulojan

róla emlékezünk e néhány sorban, s tisztelettel adózunk az európai hírű tudós emlékének, akit sok emberi és tudományos kapcsolat kötött- évtizedeken át megyénkbe/ is.

Uodgál Ferenc

miau 1926-ban el kell hagyni az országot. Győrífy folytatja az érdekes, gazdag népviselettel rendelkező népcsoport kutatását. Ez időtől rendszeresen járt Borsodba gyűjteni. 1929-ben Móricz Zsig- monddal járt Köveseién, akii elkápráztatott az akkoi még élő, színes viselet, s a mezőkövesdi búcsúról szerzett benyomásait az író meg is örökítette.

Győrífy kutatásainak jelentős részét még életében közzétette. Egyik jelentős tanulmánya ,.A matyók” J 929-ben jelent meg. Ez a műve történeti áttekintést ad az etnikum kialakulásáról és sok. szívósan tovább élő félreértést oszlat el. Sokan azt tartották, hogy a matyó név a Mátyás keresztnév becéző alakja, s ez úgy keletkezett, hogy a matyók Mátyás király iránti tiszteletből fiaik nagy részét így nevezték ei. Az kétségtelen tény — állapítja, meg Győrífy —. hogy nevük a Mátyás becézett alakja, de tulajdonképpen semmi összefüggésben nincs a nagy király emlékével, .s matyó néven nevezik másutt is az Alföldön a római katolikusokat. Győrífy egyébként Borsod megye települését különös gonddal vizsgálja, s 1927- ben ennek részletes települési térképét, is elkészíti, publikálja.

(lyíirlly - •*£«£

lalkozik a népviselettel — a nép mindennapi gondja, megélhetése iránt is érdeklődik. 1929-ben jelenik meg ,,A matyó summás” című tanulmánya. Ebben Istvánffy és Kőris munkássága után a legalaposabban írja le az itteni agrérproletárok életét. 1930-ban két munkát lesz közzé: „Házasság és lakodalom a matyóknál”, valamint nagy viseleti monográfiáját a ,,Cifraszűr”-1. mélyben a matyó szűrrel is behatóan foglalkozik. Ide vonatkozó gyűjtéseit még 1928-ban „Matyó szűrhímzések" című. nagy alakú, színes táblákkal illusztrált művében adja közre. 1934-ben „A matyók mezőgazdasága” című munkájában a népi gazdálkodás fejlődését dolgozza fel.

Gyűjtéseinek eredményeképpen 1934—35-ben tervet készít a matyóviselet és hímzés monografikus feldolgozására. de más irányú elfoglaltsága, majd korai halá-